Háborús, szökést kivitelezős, tankos, orosz-német párbajos.
A német sereg döbbenetes erővel nyomul be Oroszországba. Már lassan Moszkvánál járnak, a tiszti kart ki kell vonni. A tankos osztagnak kellene a visszavonulást fedezni – ám csak egy tank maradt, parancsnok nélkül egy 
osztag német tigrissel szemben. A kapitánynak üzenetet hozó, fiatal Kolja lesz, akit befognak a tank parancsnokának. Fronton még ugyan nem szolgált, de az iskolát kitüntetéssel végezte el. Csapdát állít a németeknek, és hősies küzdelemben megállítja a tigriseket. De a német kapitány, Jager meglövi. Később Jager tervet gyárt, hogyan állítsák meg a német földre támadó orosz tankosokat. A foglyokból kiállít egy csapatot, akik ellen a tanulóik gyakorolhatnak. Éppen csak egy kapitányt kellene találnia a programba. A foglyok aktáit átnézve felismeri Kolját, akit egy másik fogoly életével zsarol meg, hogy vállalja a feladatot. Arra azonban nem számít, hogy Kolja a szökésre és a visszavágásra használja fel a lehetőséget. Jager és Kolja újra ellenfelek a harctéren.
Egy újabb orosz film, amire rábukkantam. Amihez előzetesen nem fűztem sok reményt, ehhez képest a több mint 2 órás játékideje úgy elment, hogy észre se vettem. Ez tetszett nekem!
Azzal együtt, hogy kiszámítható volt, mi fog történni. Klasszikus, az ellenfél fogságából szökős és visszavágós film. Láttunk ilyet már foci versennyel is, de olyan is bőven akad, amikor a fogolytáborból készült az amerikaiak a nagy szökésre. Itt ugyan oroszok vannak, de ahogy már korábban fejtegettem, az orosz filmesek most kezdenek el amerikai stílusú filmeket sikerre vinni. Ennek egyik példája ez a film is.
Tele van hősiességgel és azzal a zsenialitással, ami a hősök sajátja. A főszereplő abszolút szimpatikus, minden tekintetben hősies alkat. Fiatal, jóképű, a területén ő a legjobb. Amit nem találni benne, az a hiba, valami emberi gyengeség. Amikor fogságba esik, kész meghalni, de még a nevét se mondja meg a németeknek. Akkor viszont megteszi, amikor ezzel megmenti a szintén fogoly Ánya (a németek Anjának szólították, tippre eredetileg Ánya lehetett) életét. Nem behódol, azonnal a szökésen kezd el dolgozni.
Most, hogy így végiggondoltam, egy pontja volt a filmnek, ami azért a szokottnál is jobban mese habbal. Ánya is egy fogoly, akit a németek befogtak fordítani. Koljával csak így találkoznak, nem is tudnak privátban semmit beszélni. Nem tudnak egymásról semmit. És egy hét alatt, ennyiből eljutnak odáig, hogy ők egymás életének nagy szerelme? Mégis, miből és mikor? De ok, a recept része a kötelező szerelmi szál, így ezt bénán kipipálták.
A tankos részek jelentették a kárpótlást. Itt sikerült izgalmasan megcsinálni a tankos akciókat, átjöttek a taktikák is. Talán az kicsit fura volt, ahogy lassítással mutatták a lövegek útját, de nem volt annyira zavaró, hogy megakasszon.
Volt a filmnek poénosabb része is, a tankos csapat tagjai hozták a humor faktort is. Azon kész voltam, amikor az egyikük harmonikával akar csatába menni.
Jár a pont azért is, ahogy a német tisztet tudták ábrázolni. Ő volt az ellenség, de méltó ellenfél. Az utolsó gesztusa, az kifejezetten nemes volt. (Bár az nem tetszett, amikor azon nevetgélt, hogy ő Klaus, az orosz meg Kolja, tulajdonképpen névrokonok.)
Összességében szórakoztató film volt, korrekt kinézettel. Nekem tetszett.
T-34 - 5/4 kivitelezésben van még hova fejlődni, de ez egy korrekt, szórakoztató háborús film lett.
