Nyaralós, családegyesítős, összebékülős.
Philip és Carol mindketten túl vannak már rossz kapcsolatokon, de egymásban megtalálni vélik a társat, aki mellett ki akarnak tartani. Carol tini gyerekei azonban még barátkoznak a gondolattal, hogy anyjuk egy idősebb férfival éljen együtt. Julien miatt különben is sokat aggódik a nő, félő, hogy nem fog sikerülni az érettségije. Philip ad egy ötletet, amit a fiainál is használt: ha megvan a vizsga, a gyerek választhatja ki, mi legyen az idei nyaralás helyszíne. Julien abszolválja az érettségit, így a család Ibiza felé veszi az irányt. Philip eleinte visszakozna, de aztán ő is velük tart. Hamarosan az is kiderül, hogy Julien nem a bulizás miatt akart ide jönni, hanem egy lányt keres. Miközben Philip és Carol pár bulis helyzetet is túlélnek, a családi összetartás is alakul, és Julien is rátalál valaki fontosra.
A patchwork családok egyre több filmben tűnnek fel. Hol komédiázva, hol több drámával beszélnek arról, hogy fogadják el a gyerekek az új családtagokat, és válnak együtt erősebbé, mint külön-külön.
A Családi vakáció a komédiák közé sorolható, és egy nyári limonádénak el is megy.
A történet roppant egyszerű: a családi vakáció alatt Carol gyerekei is megbarátkoznak az anyjuk új párjával, miközben mókás helyzetek sorába keverednek. Julien és a középiskolai álomlány kutatása kevesebb szerepet kap, nem is megy át a film romantikusba, szerencsére.
A poénok alapvetően abból indulnak ki, hogy Philip mennyivel idősebb, és mennyire más életstílust követne, mint ők. Nekik bejön, hogy napi kétszer is medencés buli van a hotelben, és a szobájukban is hallani mindent, tombolhatnak az erkélyen, míg Philip inkább szundikálna. Ők élvezik a tömeget, a bulikat, a véget nem érő pörgést, míg Philip szívesebben nézné meg a sziget kulturális élményt kínáló épületeit, pl. a templomokat. Nekik nincs bajuk a drogokkal, az önmaguk kifejező extrém emberekkel, Philip viszont hitetlenkedve néz szét maga körül. Ok, azért a kórházból mindenki kimenekülne a sok fura szerzet láttán, az már nem csak a férfinak volt sok.
De minden ilyen helyzeten túl, mégis csak az lesz a lényeg, hogy Philip ott van nekik. Amikor kell, önzetlenül segít, és még jó tanácsokat is tud adni. Szeretné őket, megbízható – és ez többet ér, mint némi kellemetlenség amiatt, hogy más fordulatszámon működnek. A végére ráadásul Philip is fiatalodik mellettük, és sokkal lazábban viselkedik, mint eleinte.
Hangulata van a filmnek, a szép tengerpart adja magát a nyári hangulathoz. A zenék, a pörgés visszaadja, milyen is lehet egy buli sziget. Ami hibádzik, hogy valóban vicces legyen. Kellemes, elnézem, de igazán nevetni nem tudtam rajta. Pláne, hogy a poénok nagyja egy kaptafára készült. Ami nem, pl. a család, akik részesülnek saját öntözőrendszerük locsolójából, inkább undorító, mint vicces. Az sem poén sokadszorra, hogy mindig Philip, akinek az utcai árusok drogot kínálnak, ő meg egyre változatosabban utal a rendőrségre.
Christian Clavier szimpatikusan alakítja Philip karakterét, hamar meg lehetett kedvelni. Mathilde Seigner jó partner mellette. Ők sokkal emlékezetesebbek, mint a két kamasz mellettük. El Clavier adja, de ez nem is meglepő.
Egy esti mosolygásra megfelel, de nem lesz visszajáró vendég a tévémen.
Családi vakáció – Irány Ibiza! - 5/3 hangulatos, de kissé buta film. A helyszín és a két főszereplő azért el tudja adni.