Családi, problémákkal megküzdő, generációs.
A kis Jack megszületett, de a családnak szembe kell néznie azzal, hogy a látását nem sikerült megmenteni. Kate a lelkét kiteszi, hogy a gyerekének így is mindent megadjon és lehetőségeket teremtsen neki, Toby viszont nagyon nem találja mellettük a helyét. Valamit tenniük kell, vagy a házasság is tönkremegy a helyzetbe. Randall és a családja elköltöztek, Beth dolgozik a stúdióján, a lányok új iskolát kezdenek. Az életük bonyolítja, hogy Deja szeretné a szülőanyját is az életében tudni, és egy olyan fiúba lesz szerelmes, aki fiatal kora ellenére máris egyedülálló apa. Kevin a nagybátyja segítségére siet, miközben a saját életének fájó pontjait is fel kellene dolgoznia. Közben Rebecca egyre közelebb kerül egy olyan diagnózis felé, ami mindenki életét újra meg fogja változtatni. A Pearson család azonban boldogul, és már felvillannak képek, milyen élete lesz az ő gyerekeiknek.
Már vannak klónjai is, némelyik még a receptet is egész jól elleste, de még a zsánerben ez a sorozat a legjobb. 4 évadnál járunk, de még mindig van benne meglepetés és drámai erő. Érdekesnek találom azt is, hogyha egy-egy karakter sorsát kiemelem, és végigveszem, mik történnek vele, akár ebben az évadban is, könnyen rásütném, hogy szappan. Nézve azonban nem érzem így.
Talán, mert a This is us az a sorozat, ami megtalálta a tökéletes dramedy arányt. Működik a komédia, ahogy a dráma is benne. Lehet a szereplőkkel együtt nevetni, izgulni és sírni is. Talán, sőt biztosan vannak benne gyengébb részek is. Ha az évad elejére visszagondolok, Cassidy Kevin életébe lépése nagyon nem jött be, és Jack öccse miatt is voltak félelmeim. De mindig találnak valamit, ami visszahúz.
Remekül csinálják, hogy elhintenek valami rejtélyt, aminek a megfejtése egy évadon át húzza az agyamat. Azt pl. az első részben lelőtték, hogy ki az énekes, akinek a szerelmi életének alakulását látjuk. Azt viszont egy évadon át nézhettem, hogy a kissrácnak, Kevin fiának, ki az anyja. A végére is maradt egy ilyen, különben. Kevin jövőbeli énjének az ujján ott a jegygyűrű, de ki a felesége? Pont előtte láttuk a három nőt, akikkel ebben az évadban együtt volt valamiképpen, és bármelyik lehetne a nagy Ő.
Az idősíkok egyre bővülnek. Most láttuk, hogyan boldogult a kis család Jack halála után. Láttunk képeket azokból az időkből, amikor Jack is élt még. Van a jelen, és a jövő is itt volt két idősíkban is. Nem is tudom, pozitívnak vagy inkább már túlírtnak érezzem, hogy a Pearson család 4 generációja van már képernyőn.
A kezdés némileg lassabb volt, az évad második felére azonban nagyon magukra és ötletekre találtak a készítők. Nagyon megszerettették velem Nicky bácsi karakterét, a kis Jacket, akit ugye nem csak kicsiként látunk. Adagolták a karakterdrámákat és az egész családot érintő, nagyobb harcokat. Rebecca betegsége kellően súlyt adott a 2. évadnak. De szívet tépő volt az a rész is, amelyben Randall szemével látjuk, mennyire másként is alakulhatott volna az élet. Jól vagy rosszul – az idilli, ahol Jack életben marad és minden jól alakul…
De a sorozat nem happy end kizárólag, és ezt szeretem benne. Van, ami jó és boldog, mások könnyesek és nehezek. Máig ez a sorozat egyik varázsa. Nem túl szentimentális, nem érzem, hogy a kezembe akarnak nyomni egy zsebkendőt, de sikerül nekik anélkül is, máskor meg nevetünk.
A szereposztás szokás szerint jó. A törzsgárda már a szívemhez nőtt, és általában a mellékszereplőket is biztos kézzel választják. Griffin Dunne és Blake Stadnik az újak közül a kedvenceim. (Morrison viszont dr. House rendelései óta nem a szívem csücske.)
5. évados berendelést még nem láttam kiírva, de nagyon remélem, hogy lesz.
This is us - 5/4,5 még mindig megnevettet és elszomorít. Életszerű, de mese is. És még van rejtély is...
