Szerelmes, igazságért küzdő, mindennapos.
Tish és Fonny gyerekkoruk óta ismerték egymást, együtt játszottak. Ahogy azonban felnőttek, az érzelmeik megváltoztak, és párrá lettek. Saját otthont akartak, összeházasodni, és együtt boldogulni az életben. Egy vád 
azonban mindent tönkretett: egy asszonyt megerőszakoltak, és a rendőrök hatására kiválasztotta a szembesítésen Fonny-t, mint elkövetőt. A férfi ártatlan, de ezt csak a szerelme és annak családja hitte el. Ők harcolnak, hogy az asszony mondja el igazat, és a tárgyaláson helyre kerüljenek a dolgok – Fonny hazatérhessen. A nő azonban eltűnik, a másik tanút a rendőrség elzárja, és a szegény családnak nincs pénze mindazt felkutatni, amivel alátámaszthatnák az igazukat. Tish és Fonny is vívják a maguk harcát, egymásba igyekeznek kapaszkodni, és kitartani. Amikor a lány ráébred, hogy babát vár, már nem csak egymásért, de a gyermekükért is küzdenek.
Ahogy a holokauszt filmek is jönni fognak sorra a regényekkel, a feketék társadalmi hátrányos megkülönböztetése is filmtéma marad. A rasszizmus, az előítéletek sok-sok zsánernek szolgáltatnak alapanyagot. A legnagyobb durranás talán a Tűnj el! volt, ami egy rafinált horrorban mesélt a faji előítéletekről. De romantikus komédiában is rendszeresen felbukkan, hogy a más rasszú pár szülei kiakadnak, és elválasztanák a gyerekeiket. A drámák is érkeznek sorra, volt egy nem is olyan régen Kerry Washington főszereplésével.
Ilyen film ez is.
Ha minden cselekményszálat csupaszítok, csak a film üzenetét emelve ki, akkor azt találom, hogy a feketéknek esélyük sincs. Ha ilyen a bőrszínük, és nem jó helyre születnek, akkor a rendszer elkaszálja őket. Kit érdekel, hogy nem Fonny az erőszakoló? A bőrszíne stimmel, az ügy lezárva. A szegény család meg úgyse tud megfelelő szakembereket megfizetni, hogy az igazság kiderüljön…
De más, mellékszálakon is visszatér ez a téma. Amikor pl. a pár lakást keres. Fiatal, szegény és fekete pár, senki nem akarja kiadni nekik a lakást. Még olyan eset is van, amikor a helyes fiatal lánynak kiadnák – utalva rá, hogy milyen kihasználási háttérgondolatok vannak mögötte – és máris visszakoznak, amikor kiderül, hogy a vőlegénnyel, hamarosan férjjel költözne be.
Túlzásnak is éreztem, hogy ennyire egysíkú az ábrázolás. Bár értem, ez miért társadalmi gond és probléma kint a mai napig, de tényleg ennyire egyoldalúan az? Általánosításnak érzem, mert ok, ártatlanokat is tönkretesz a rendszer, de vannak, akik tényleg bűnösök, bandatagok, erőszakolók és gyilkosok.
Azért azon jót tudtam mosolyogni, amikor a fordított rasszizmus is feltűnik. Fonny ügyvédje egy frissen végzett fehér srác, és a családban van olyan tag, aki azonnal meg is jegyzi, hogy nem lesz jó számukra. Mert fehér ügyvéd feketéért nem fog harcolni és küzdeni.
Érdekes keretet adott a filmnek Tish narrációja, amely egy más idősíkból van, egy bölcsebb éntől, aki már túl van a dolgokon. Kicsit végzetszerűvé is teszi a cselekményt, mert ennek így kellett történnie: a szerelmesek hű kitartásával és a legyőzhetetlen rendszerrel.
Sajátos hangulata van. Nem teljesen tragédia, de részben az. Ahogy a szép részei fel tudják húzni a mögöttes, sötét gondolatokat is. Ahogy még az igazságtalanság közepette is értéknek és erőnek mutatja a szerelmet és a hűséget.
Színészileg is teljesen korrekt alkotás. Nekem külön szórakozás volt ismert arcokat keresni a mellékszereplők között – volt ilyen bőven benne.
Díjaznék egy olyan filmet, ami nem csak az egyik oldal igazságát mutatná be, hanem több nézőpontot igyekezne megragadni. Ez nem olyan, és ha valaki el akar merülni abba a témába, miért nehéz szegény feketének lenni az Államokba, ez a film alkalmas rá.
Ha a Beale utca mesélni tudna - 5/4 iskolapéldája a fekete filmeknek, társadalmi vitás kérdéseket emelve a középpontba.
