Nyaralós, életért küzdő, családot mentő.
Újra itt a nyár, és az Ozark tavak ilyenkor menő nyaralási helyszínnek számítanak. Egy 5 tagú család is ezt a helyszínt nézi ki magának: az anya annak idején sokat járt ide a szüleivel, és most kamasz gyerekeivel is megosztaná az élményt, kiegészülve az anyjával és a férjével. Harrison nem is bánja a tervet, pláne, amikor megpillantja a sok bikinis, csinos lányt a tó körül. A húga, Molly csak akkor vidul fel, amikor barátja is csatlakozik a csapathoz. Nem sejtik, mi vár itt rájuk. A tavakba rendszeresen felúsznak cápák, amelyek most megbolondulnak. 
Elkezdenek emberekre támadni, és amikor Molly végignézi a nagyanyja halálát, riadót fúj. A bátyja és barátja hisz neki, a rendőrség nem. Míg Harrison az evezni indult szülőket igyekszik megtalálni és figyelmeztetni, Molly és Curtis egy helyi boltossal és annak házi készítésű fegyvereivel indulnak vadászatra.
Gondolkoztam, mivel vezessem fel ezt a filmet – vagy mondjam inkább, hogy borzalmat? Pedig azt hittem, már nem lehet olyat mutatni cápás filmen, amin elszörnyedek. Hiszen olyan film is ment a moziban, amiben a tornádó kapta fel a cápát, láttunk hajónyi méretű óriás és ősi cápát is, olyanokról nem is beszélve, mint a kétfejű cápa, ami a két fejével zabálta ugyanazt az embert. Kettéharapta, aztán egyik fele egyik fejben, a másik a másikban.
A cápás az egyik kedvenc horror/thriller zsánerem, Spielberg klasszikusát milliószor láttam, de még mindig imádom. De napjainkban is készülnek korrekt cápás filmek, ott volt A zátony is. Ez nagyon nem az a kategória.
A történet tipikus is lehetett volna, a nyaraló család szembekerül a veszéllyel, ami jelen esetben a cápa – amiről menet közben kiderül, hogy cápák, mert nem csak egy hal, de egy egész tucat váltott emberevő életmódra. Mentik egymást, az ünneplő nyaralókat.
Csak éppen mindezt olyan körítéssel, hogy még most sem hiszek a szememnek. Amin leginkább nagyot néztem, hogy ezek a cápák simán elúszkálnak térdig érő vízben, és nem egy óriás térdéről beszélünk. Az egyik jelenetben azt látod, hogy a nyaralónk éppen csak betette a lábát a vízbe, még a térdkalácsa száraz, a következő pillanatban meg már cápaeledel. Mert a cápás bevágáson csodálatos módon mély a víz. Zavaros? Nézve még rosszabb! Egyszer meg is fordult a fejemben, hogy piranhával még csak-csak elmenne, de cápával…
Aztán ott vannak a filmben a cápák csodálatos akrobatikus képességei. Úgy ugrándoznak ki a vízből és nyelik be az embereket, mintha vérszomjas delfinek lennének. Egyik jelenet szörnyűbb, mint a másik.
Olyan logikai dolgokon már nem is akadok fenn, hogy az Ozark tavakat egyszer rendesen tavakként emlegetik, utána már folyóról magyaráznak. Most akkor folyó, tó, mi ez? De ez semmi a film egyéb dolgaihoz képest, nem is pazarolunk rá több szót.
Van itt helyette olyan idiótaság, mint a cápa, aki azon sértődik meg és kezd vadászni, mert pár fiatal petárdázott. Van itt egy férfi, aki kartondobozokból csinált bármit kilövő fegyvert. Meg van egy srác is, aki ledarálja faaprítóba a cápát, aztán abba hal bele, hogy az aprítóból kirepülő cápafogak beleállnak a mellkasába.
Fájdalom az egész, de annyira rossz, hogy ezen nevetni se lehet, csak szörnyülködni.
A karakterek 1-1 vonással jellemzettek, és nevenincs színészek játsszák őket. Nincs épeszű ember, aki ebbe szívesen szerepelne. A párbeszédek ugyanolyan erőltetettek és bénák, mint a cápás jelenetek – amelyeket nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen siralmasak.
Nagyon szeretnék legalább egy jó dolgot mondani erről a förmedvényről, de csak egy dolog jutott eszembe. Ezek ugyanazok az Ozark tavak/tó, mint amit a Netflix sorozatban láthatunk. Érdekes volt más szemszögből is látni a TÁJAT. Mert ez a film egy jó nagy katasztrófa.
Cápák nyara - 5/1 a legrosszabb cápás filmek között a helye. Röhejes, idióta és fárasztó, plusz tévés kivitelű.
