Két idősíkos, tragédiát túlélő, rejtélyes.
Diana rossz hírű lány volt a középiskolában – bántotta is, amikor beszóltak neki érte, de nem változtatott az életén ezért. Összejárt és -feküdt idősebb barátjával, belógott a medencés házakhoz úszni, ha a tulaj nem volt otthon. Okos lány volt, de nem használta ki a benne levő lehetőségeket. Legjobb barátnője, Maureen viszont a tipikus jó kislány volt, vallásos és jó tanuló, aki rég várja, hogy plátói szerelme felfigyeljen rá. Ők ketten összetartanak, 
aznap is együtt vannak, amikor az egyik osztálytársuk megvadul és lövöldözésbe kezd. 15 évvel később Diana művészettörténetet tanít, szereti professzor férjét, akivel egy helyes közös kislánya van. Ahogy azonban közeledik a támadás évfordulója, a nőn eluralkodnak a rossz emlékek és valami különös dolog történik körötte. A válaszokért vissza kellene mennie az iskolába, amit egyre csak halogat.
Az elején még ötletet is láttam benne. A végére viszont teljesen elvesztett a történet és a film is. Most azon filmek közé sorolom, amelyeket kár volt megnézni. Főleg a vége csalódást okozott. De akkor nézzük az elejétől!
A történet két idősíkon játszódik. A jelenben Diana harmincas családanya, karrierrel és egy boldog élettel. A múltban lázadó tinédzser, aki egyelőre inkább csak hibázik és nem a cél felé halad. Elég éles a különbség a két nő között – sokáig nem is érteni, hogy mi történhetett, ami ilyen gyökeresen megváltoztatta a nőt.
Majd kiderül, az iskolájában volt egy nagy lövöldözés, és sokan meghaltak. A jelenben évforduló közeleg, és felkavarja a nőt. Utalnak arra, hogy ilyenkor mennyire instabil, és nem lehet megbízni abban, amit látni vél. De a furcsa dolgok ott vannak körötte, és a néző is csak sejtheti, hogy mi a valóság és mi nem az. Ahogy azt is végig lebegtetik, hogy mi is történt vele aznap az iskolában.
A végén, a tetőpontnak szánt részen visszamegy az iskolába, és megkapjuk a válaszokat. Azt pedig nagyon nem akarja bevenni a gyomrom. A vége ismeretében nem állnak nekem össze a dolgok. Vegyük csak a kislányát! Ha ő az a gyerek, akit kamaszként elvetet, akkor nem lehet kisiskolás, minimum 14-nek kellett volna lennie. (A már csak plusz, hogy az apa személye sem stimmel.)
Sokkal jobban tetszett a sztori, amíg nem misztikus felé haladtunk, hanem a bűntudathoz. Ugyanis a gyilkos srác megkérdezte, ki halljon meg: Maureen vagy Diana. Általában itt szakad meg a visszaemlékezés, a film végéig. A címmel meg lehet magyarázni, mit látunk: az utolsó szemvillanás alatt a lepergő életet, kicsit másképpen. De túl furán van mutatva, lehet, hogy ezt is inkább csak belemagyarázom, mert a film maga nem magyarázza el, miért volt két idősík és mi történik. Akár még az is beleférne nekem, hogy Diana átírta a múltat a jelenből.
A történet tehát elvesztett, a film második felére már fogtam a fejem, hogy mégis mi ez a káosz. A vége is csak ilyen lett.
Látványelem nincs benne, a történet nem is igazán igényelte. A múltban simán csak kamasz hétköznapok voltak egy kisvárosból, a jelen idősíkja meg legfeljebb Diana vízióival lehetett volna látványos, de nem tett volna hozzá a filmhez.
Ami leginkább eladja, hogy Diana két verzióját Uma Thurman és Evan Rachel Wood játsszák. Jellemző különben, hogy a két én természete annyira más, hogy egy ponton az is megfordult a fejemben, hogy a jelen Diana igazából Maureen, csak a barátnője halálába annyira beleőrült, hogy Diana életét éli tovább. (Ez is inkább tetszett volna, mint amit a film készítői írtak a végére.)
Egyszer kibírtam, de többet biztosan nem nézem meg. A vége nagyon nem jött be.
Szemvillanás alatt - 5/3 leginkább a két főszereplőnő miatt elnéztem, de a végére zavarosabbá vált a kelleténél.
