Vidéki, állatorvosi praxisos, családi.
Az ifjú James kölyökkora óta arról álmodik, hogy állatorvos lesz belőle. Az egyetemet el is végzi, de a városban nem talál állást: a gépek átveszik a lovak helyét, már nem kell a városba állatorvos. Így lecsap egy vidéki lehetőségre: Siegfried Farnon keres segédorvost maga mellé az ország másik felében. Ott aztán kiderül, hogy Siegfried igazából mindent maga akar intézni, és csak a házvezetőnője unszolására próbál segédet találni, de mindenkit elüldöz maga mellől. James azonban nem adja fel, és a férfi belátja, hogy olyan segédre lelt, akinek valóban mindene a munkája, és tudnak együtt dolgozni. Még egy farmer csinos lánya is feltűnik, akibe a fiatalember egyre inkább belehabarodik – bár nem ő az egyetlen, akinek Helen tetszik. A csapat akkor válik teljessé, amikor Siegfried problémás öccse, Tristan hazatér az egyetemről, és a bátyja maga akarja felkészíteni az állatorvosi vizsgákra.
Ez az a sorozat, amit azonnal néznék tovább, ha lenne még része. Egészen függő lettem tőle, nem bírtam leállni a részekkel, alvás helyett inkább végignéztem az évadot. Még csak nem is bánom, csak azt, hogy a végére értem. Az a régi stílusú, családi sorozat ez, ami melegíti az ember szívét és lelkét, amit simán csak jó nézni.
De azt is el tudom képzelni, hogy lesz, aki másért ugrik bele az évadba. Ha azt mondom James Herriot, kinek mi ugrik be? Az angol állatorvos, aki a regényeivel az egyik legismertebb lett a szakmájában. A maga nemében klasszikusak a történetei. Az angoloknál pláne, de világszerte is. Már egyszer készítettek is belőle sorozatot, de az nagyon régen volt, ebből valóban ideje volt egy reboot elkészítésének, és meg is érkezett a sorozat.
Egyszerre részenkénti ügyes és átívelő történet is. Minden részben van egy fő konfliktus, egy állat, akit meg kell menteni. Akad itt boci, aki egy daganat miatt fuldoklik. Egy annyira elhízott kutya, hogy az már életveszélyes. De a pácinesek között lesz szamár is, lovak és még egy kisvárosi parádéba is benézhetünk, ahol mindenféle számban versenyeznek az állatok és ki is akasztják az orvost, akinek igazságot kell tenni és igazolásokat kiadni.
Mellette látjuk, ahogy James otthonra lel itt, szerelmes lesz. Ahogy Tristan eleinte nagyon csak lógni akar és mindig rosszaságon jár a feje, de aztán komolyodni kezd és állatorvossá érik ő is. A kedvenc részeimben általában ő alkotott valamit: neki kellett tornáztatni az elhízott kutyát, de karácsonykor a betlehem szamarát is ő gyógyította, manónak öltözve.
Szerettem ezt a sorozatot, mert csupa jó emberről szól, de ez nem jelenti azt, hogy tökéletesek lennének vagy annyira jók. Siegfried morog és nehezen kezelhető. Tristan egy nagy csibész. Talán James az, aki túl jó, hogy igaz legyen, de ebben a sorozatban simán működött így is az alakja. Szerethető mindenki, még azok is, akik valamely okból éppen ellenfelei a szereplőknek: ahogy már említettem, Helen kezéért nem csak James van versenyben, és a vetélytárs is jóravaló, rendes fiatalember.
Neves színészeket nem szerződtettek, de nem is kellett. Eltaláltak a karakterek és az őket játszó színészek. A kisvárosi, nosztalgikus múlt századi miliő is tökéletes.
Még azt is szerettem benne, hogy nem mindig sikerül az orvosoknak nyerni. Vannak bizony esetek, amikor elpusztul az állat vagy végezni kell vele. Volt itt humor, nagy mentések, de bizony tragédiák is. Életszerűbb így.
Még nem láttam, hogy berendeltek volna belőle még egy évadot, de még drukkolok nekik. Minden esetre már találtam vésztervet: elolvashatom a regényt, amiből készült.
Az élet dicsérete - 5/5 szerethető, állatbarát, értékekkel teli hangulatos sorozat, ami megnevettet és meg is hat.
