Nehézségekkel küzdő, vallásba menekülő, kisvárosi.

A környéket rég katasztrófák kísérik. A termés rendszeresen tönkremegy, az emberek küszködnek és betegek, egyre többen halnak meg. Egyetlen birtokot nem sújt a balszerencse: Agatha Earnshaw földjét. Ezért sokan ferde szemmel néznek az asszonyra, amit fokoz, hogy ő a hitükben sem osztozik. Elzárkózva él, és ő az egyetlen, aki vasárnaponként nem jár a templomban sem. Vannak arról pletykák, hogy titokban van egy lánya is, akit senki nem látott még. A balsors is azóta tart, hogy Agatha lányt szült. A nő mindent eltűr, és titokban valóban neveli és elrejti a lányát, akit időnként elvisz egy szertartásra is más asszonyokhoz. Audrey most már látja, hogyan bánnak az anyjával, és bosszút fogad. Van egy terve. Ahogy egyre többen látják meg a lányt és kapnak szárnyra a pletykák, úgy gyűlnek ellenül is az indulatok. De vajon kitől kell félteni kit?

Arról már nem egy film készült, hogy a tömeg mennyivel korlátoltabb és butább, mint a tagjai külön-külön. Hogyan söpör rajta végig egy indulat, és esnek áldozatul ártatlanok is. Mit tud tenni egy pletyka is. Pont a boszorkányos témában van erre egy klasszikus: a salemi boszorkányok. Ez a film azonban nem erről szól.

Ugyan az elején ezen a vonalon indul el. Audrey és az anyja nem csinálnak semmit, nem átkoznak el senkit, csak elvannak a birtokukon. Mégis, a népharag ellenük kezd fordulni. De a film nem ezt domborítja ki jobban, hanem azt kezdi el megmutatni, hogy valóban mások, mint a többiek. Más a hitük, másnak áldoznak, és amikor Audrey belelendül, hullani kezdenek az emberek is.

Ezzel még nem is lett volna gondom, lehet egy démoni entitás, ami tényleg elátkozza a kisvárost, és megindul egy rémálom. Csak éppen itt nem lehet érteni, hogy ki is Audrey, mit csinál, de maga a közösség is furcsa. Nem tudjuk meg, ki a lány és mi a célja. Nem egy tettének nincs értelme: például miért juttatja az anyját arra a sorsra, amire? Még csak az sincs tisztázva, hogy ő jó, rossz, vagy milyen. Van köze a kisváros szerencsétlenségéhez? Itt nem pozitív, hogy a készítők teljesen ránk hagyják, mit akarunk még elhinni. Löknek a misztikus magyarázat felé, csak az nagyon félkész.

Ehhez jönnek a világképet megbolygató bevágások. Nem egyszer feltűnik egy autó az úton. Miközben a film olyan, mintha az 1800-as években játszódna. Be is ugrott nem egyszer A falu, és itt is vannak arra utalások, hogy ez a közösség direkt elvágta magát a világtól, hogy szabadon gyakorolhassák a hitük és annak megfelelően éljenek. Lehet, hogy napjainkban játszódik, csak ezek az emberek direkt egy más kor szabályai szerint élnek? Ezt sem tudni.

Kifejezetten zavart, hogy a végén semmit nem értettem. Mit szül Bridget? Hova lett Audrey és a közössége/szektája? De rühellem, hogy nincs a végén más, csak kérdőjelek.

Nem lett látványos sem a film. Egyáltalán milyen hatást akartak elérni? Nincs horror, nincs jump scream, nem is thriller. Nem éreztem úgy, hogy ijeszteni akarnak, de nincs is olyan ügy, amiben nyomoznának, hogy misztikus thriller lehessen.

Ismerős arcok vannak a filmben, de nem ismert színészek. Olyanok, akiket esetleg másban már láttunk mellékszerepekben. Nincs olyan alak benne, akivel különösebben szimpatizáltam volna vagy drukkoltam volna neki. Ahhoz értenem kellett volna, hogy kik ők, mik a céljaik és mitől szenvednek. De itt nincs semmi egyértelmű ezekben.

Pedig nem egy horror gagyi, de komolyan venni vagy érteni se tudom.

Elátkozottak – 5/2 a végére értelmét veszti, meg érteni se nagyon lehet. Még mindig várom a válaszokat.

The Curse of Audrey Earnshaw (2020) Official Trailer - YouTube