Nyomozós, halálos játszmás, halálos.
Gi-hun élete minden területén kudarcot vallott. Mióta az autógyár bezárt, ahol 10 évig dolgozott és elvesztette a legjobb barátját a sztrájk alatt, egyre lejjebb csúszott. Elhagyta a felesége, új családot alapított, és Amerikába készül vinni Gi-hun lányát. Alkalmi állása van, az anyja tartja el, akitől rendszeresen lop is, hogy fogadhasson. Hatalmas adósságokat halmozott fel. Már a fél veséjét adná el, amikor egy különös játékra invitálják meg.
Gyerekjáték, amivel vagyonokat lehet nyerni. Csak éppen minden játék úgy van kifordítva, hogy a vesztesek ne éljék túl a játékot. Miközben viszályok és barátságok szövődnek, egy a testvérét kereső fiatal rendőr is a nyomukba ered. A szervezők közé épül be, és igyekszik bizonyítékot gyűjteni, mindent feltárni, miközben a 400-nál több játékos egyre fogy – 6 játékot kell nyerni a pénzért: de lehet, hogy csak egy maradhat?
Azt sem gondoltam volna, hogy a Netflix következő nagy sikere egy koreai sorozat lesz. Pedig tény, nem egy réióban a jelenleg legtöbbet nézett sorozat a Squid Game. Már akár arról is lehetne elmélkedni, hogy milyen pletykák, perek indultak miatta. (Legutóbb azt hallottam, hogy a Netflix teljesen más szöveget tett rá, mint ami az eredetiben elhangzik. Az angol hangnak semmi köze az eredeti koreaihoz. Mondjuk, nem tudom, ugyanarra a jelenetre hogyan lehetne valami egészen más szöveget írni…) Ami tény, ez a sorozat most nagyon megy.
Mi a titok nyitja? A Végtelen útvesztő 2. részének bevezetőjét megidézve, az embereket mindig is vonzották az élet-halál harcok. Már a gladiátorok kora óta. Játék, de a legnagyobb téttel, ezt kínálja a Squid Game. Itt meg az a pláne, hogy kisgyerekek játékai kapnak halálos kimenetelt. Bírtam az ötletet, már a nyitányt azzal a mozgásérzékelővel ellátott fegyverrel. Roppant hatásos, ahogy kb. 200 embert halomra lőnek a játékszabályok értelmében…
Azzal volt csak gondom, hogy nem ismerem a játékokat. Kb. úgy éreztem magam, mint az észak-koreai Sae-byeok, akinek teljesen idegenek voltak e játékok. Ha belegondolok, csak egyet ismertem, a kötélhúzást. Azért a többség szabályaira könnyen rá lehetett jönni, el is mondták őket, de pl. a homárt még most sem értem igazán.
Három oldalról volt izgalmas ez a történet: az egyik maga a játék. Ahogy kifordítják és halálossá teszik a játékok. Voltak kifejezetten ötletesek, de hasonló elemek is: a mélybe zuhanás visszatérő elem. A hídon átjutás vagy a kötélhúzás is halálos zuhanással ért véget a vesztesek számára. A kis csavarok is folyton dobtak rajta, mint az üveggyári munkás, akire reagálva még csalni is kezdtek a szervezők.
A másik a játékosok pszichológiája. Van itt csoportdinamika és erkölcsi kérdések sora is. Ki kivel áll össze, ki mennyit hajlandó megtenni a győzelemért, jó és rossz dinamikája. A gonoszabb szereplőket találtam az izgalmasabbnak, ha egyesek esetében nem is derült ki, hogy lettek szívtelen gyilkosok. Deok-su vagy Sang-woo volt a rosszabb? Mindkettő mellett lehetne érvelni, és ezt bírtam benne.
Végül, Jun-ho nyomozása, aki a testvérét kereste. Ahogy egyre mélyebbre lát, ahogy teljesen kívülállóként életben tud maradni. Sajnáltam is, hogy arra kellett rájönnie, amit sejtettem, hogy találni fog…
Látványra is elég korrekt. Az ötletei feldobják az egyszerűbb megoldásokat is.
Különben, a neveket puskázom. Senki nevét nem sikerült megjegyeznem…
Squid Game – 5/4 kár, hogy ezeket a játékokat nem ismertem, de az ötletet bírtam és a rendőr is feldobta.
