Ez egy Antoine Fuqua rendezte film? Nem hittem volna el, ha nem látom a stáblistánál kiírva. Különben is döbbenet, milyen szereplőgárda van ebben… a majdnem szemétnek nevezhető alkotásban. Hogy ment ez ennyire félre?

A sci-fi alap még érdekes is lehetne. Hogy vannak emberek, akik emlékeznek az előző életeikre, mindenre, amit korábban megtanultak. Még az is ok, hogy szervezetekbe tömörülnek és természetesen megvan az alap ellentét: az egyik csapat a képességeivel segíteni akar az embereken, míg a másik minden életnek véget vetne, hogy szabadulhassanak a szenvedésként megélt újabb és újabb életek körforgásából.

Csak éppen mindebből annyit látunk, hogy a két csapat kergeti egymást, és jövőbeli fegyverekkel lőnek egymásra. Semmit nem láttam abból, hogy a Treadway csapat mit is adott pár ezer év alatt a világnak. A szép menedékük ok, az is, hogy gyűjtik a saját múlt életük relikviáit, de a nagy célokból mit tudtak megtenni? Innen úgy tűnt, az nem is téma igazából.

Azt sem értettem, hogy Bathurst miért nem alkotta újra a Tojást. (Az eszköz, ami minden életnek véget tud vetni. Kb., mint egy kicsi bomba, de elfér a tenyérben és tényleg tojás alakú.) Azzal láthatólag semmi gondja nem akadt, hogy a futurisztikus fegyverarzenálját újratervezze, de a Tojás kifogott rajta? Arról volt egy félmondat, hogy Treadway ellopta a Tojást és megakadályozta, hogy Bathurst másikat készítsen, de ez csak oda volt dobva, és értelme sem volt. Hogy lehetne ezt megakadályozni? Nem tudta a fejéből törölni az elkészítés módját.

Újabb gondom, hogy a nevek is megakasztottak. Miért azokhoz a nevekhez ragaszkodnak, amit a 18. században használtak? Ha Treadway korábbi életeit nézem, láttuk ókori harcosnak és japán kardkészítő mesternek is egy nagyon régen letűnt korban. Azt is láttuk, hogy amint egy alakban meghal, szinte azonnal újra is születik. Akkor miért mindenkinek az a kb. 200 éves neve ragadt be? Heinrich Treadway, Abel, Bathurst esetében nem vagyok biztos mikori, de az is simán lehet abból az időből való. Mindenképpen zavaró, ahogy a jelen idősíkjában Evan hol Evan, hol Heinrich/Treadway megszólításra hallgat.

Akciófilmnek sem éreztem jónak. A túl high-tech és drabális fegyverek inkább taszítottak. Mellette meg volt egy kis gyorsított edzés meg autós üldözések többféle kivitelben. Annyira mű volt az egész. Pedig azt még nem is említettem, hogy Treadway az életei alatt még azt is megtanulta, hogy Neóként mozgassa a világ anyagát. Nem is értem, akkor miért nem tudta megsemmisíteni a Tojást.

Fejfájdító, jobb, ha nem is akarok ilyeneket megérteni benne. Csak sajnos nincs olyan látványa, vagy nincs a történet úgy összerakva, hogy lekössön, és ne azon szörnyülködjek, hogy Treadway 1980-as évekbeli alakját őrzik egy jégkockába zárva. Egyáltalán, hogy került jégbe és halt meg? Az utolsó visszaemlékezésben éppen úgy tűnt, hogy Nora és Abel meghalnak, ő éli túl.

Egyedül a szereposztás szórakoztatott, bár a végére inkább azon töprengtem, hogy ennyien mit láttak ebben a filmben, amit én képtelen vagyok felfedezni. Mark Wahlberg, Chiwetel Ejiofor, Sophie Cookson, Toby Jones vannak többek között a film jelenében, a múltbeli éneket meg többek között Tom Hughes, Rupert Friend és Dylan O’Brien játssza. A karakterek is olyan semmilyenek – mindenkinek van egy rögeszméje, aztán annyi.

Ragozhatnám is még, de megérteni nem fogom. Nagyon nem tetszett ez a film. Igaz, egyedül sem vagyok a nem tetszésemmel. Épp most látom, hogy a film, a főszereplők is jelölve lettek az Arany Málnára. Nem lep meg, azt kell mondanom.