Azt még én is tudom, hogy ez a sorozat sokak idegeit borzolta. Mivel nekem ez az egész Jimmy történet kimaradt, előítéleteim nem voltak. Azt tudtam, hogy pl. anyám is szerette a zenéjét, halványan arra is emlékszem, anyu is döbbenten hallotta, amikor meghalt, de ennyi. A zenéjét nem szerettem, most sem, de nem voltam se rajongó, se utáló. Akármelyikhez kicsi voltam.

Azt viszont hamar levontam következtetésnek, hogy a sorozat készítői a szereplőket nem kicsit szépítették. Az X-Faktorban Krisztiánt láttam, Jimmy arca meg közismert. Lényegesen csúnyább emberek, mint amilyen színészek játsszák őket. Csak az a hajkorona, azt megtartották a sorozatban is.

Lehetne is merengeni azon, hogy mennyire jelennek meg a külsőségek. Szórakoztató sorozat, érthető is, hogy ismert és/vagy szép emberekkel játszatták a szerepeket. Kétlem, hogy én is leültem volna elé, ha Olasz Renátó vagy Nagy Ervin helyett egy olyan színész benne a főszereplő, akire annyira rossz ránézni, mint Jimmyre volt. Abban meg visszafogottnak érzem, hogy éltek. Amilyen pletykákat emlegetnek a sorozatban is, micsoda pénzszórással rendezték be a házukat, nem is lett olyan giccs gyűjtemény a Zámbó-ház a sorozatban. Viszont, az a különbség megvolt, hogy milyen panelből indultak, és milyen házban éltek a végére.

Arról anyámat kellene megkérdezni, hogy a show része mennyire fedi az eredetit. Egy klipet se láttam tőle, ahogy koncerten se jártam. Fogalmam sincs, mennyire vették le a koreográfiát, a mozgását, akármi ilyesmit. Annyit tudok mondani, amit én ismertem, a haját, az megvolt.

Milyen a zene? Az már egy jó ötlet volt, hogy Peter Sramek énekel. Bevallottan Jimmy tisztelője, a saját dalait is a zenész stílusában énekeli. Plusz, kellemes a hangja attól függetlenül, hogy ez a zene valakinek bejön vagy sem.

A színészek – sztárszereposztással forgattak, és nem viccelték el a színészek. Még kisebb szerepekben is országosan ismert arcok vannak, és ez bevonzza a nézőt. Én is megnézek egy filmet azért, mert olyasvalaki játszik benne, akit bírok. Az olyasmit meg mindig is bírtam, amikor más sorozatban együtt játszók kerülnek más környezetbe, más sorozatban. Még, ha közös jelenetük nincs is, mint ahogy itt is történt. Aranyélet – Olasz Renátó és Döbrösi Laura ott testvérek voltak, itt más idősíkon szerepelnek. De itt van az apjukat játszó Thuróczy, vagy a maffiás keresztapa Anger Zsolt. De a durva az, hogy olyan neveket is megnyertek, mint az újságírót játszó Alföldi Róbert. Egy vagyon mehetett el a színészek fizetésére is.

Írjak valamit a sorozat történetéről is? Nem véletlenül kerülgetem. Szórakoztató, olyan, mint egy bulvármagazint lapozgatni. Minden mögött mocskos ügy van. Szex, kétes üzletek, megcsalás és még sorolhatnám. Mennyire igaz? Azt vajon ki tudja? Nem dokumentumfilm, nem is kell szentírásnak venni, amit mutatnak benne.

Ami biztos, hogy Jimmy iszonyatos nagy – inkább nem írom ki, mi – benne. Egoista, erőszakos, hazudozó, szélsőségekre hajlamos. Fel nem tudtam fogni, hogy mivel váltott ki olyan elvakult rajongást maga körül. Mindenkinek körötte kellett forognia, és senki más nem érdekelte, csak maga. Még antihősnek se tudom mondani, csak egy tehetséges, de tönkrement és emberileg nulla embernek. Azt számolgattam, kinek mikor kellett volna otthagynia. A feleségei, a szeretője, de még a testőre is. Mi tartotta ezeket az embereket mellette? Fel nem tudom fogni. Amikor Alföldi karaktere arról beszél, hogy a ’jó asszony mindent megbocsájt’ mennyire rossz példát közvetít? Komolyan bólogattam. És hiába mondja el a feleség, hogy miért jelent ez mégis sokat, csak azt szűrtem le belőle, hogy egyesek mennyire képtelenek egy bántalmazó kapcsolatból kilépni. Egy ponton már csak az érdekelt, mennyivel van még lejjebb. Jimmy egy rémes embernek van bemutatva.

De, amiért az egészet végignéztem, azok az egyéb dolgok benne. Pl. a magas és a populáris kultúra ellentéte. Brutális, ahogy megfogták, hogy Jimmy mennyire kitaszított volt a zenés körökben is. Nem mintha én egy lapra tenném Presserrel vagy a többiekkel, akikkel itt barátkozni próbált, de magát a jelenséget művészettel kapcsolatban mindenhol fel lehet hozni. Mi az, ami értékesnek számít, mi az, ami csak a tömegek ópiuma? Mi marad fenn, mi jelent majd valamit 100 vagy még több évvel később?

Az, amit a társadalomról és a szocializmusról meg a rendszerváltásról beletettek a háttérben. Ugyan A besúgó akart inkább erről szólni, de helyenként ennek a sorozatnak jobban ment annak a korszaknak a bemutatása. Amit a Hanglemezgyártó vezetéséről megmutatnak? Olyan könnyű mára is átértelmezni. De szó van arról is, hogy a rendszerváltás milyen ügyeskedésekhez volt jó. Annyi minden akadt benne, ami túlmutatott azon, hogy Imi, akiből Jimmy lett, milyen ember és sztár volt.

Azt se gondoltam volna, hogy ezt fogom leírni, de nem volt ez rossz sorozat. Igaz, nekem a fejlövést leszámítva új volt az egész, és nem voltak előzetes érzelmi kötődéseim. Azt aláírom, hogy nem Jimmy elvakult rajongói lehettek a célközönség.