Hogy ezzel a filmet mit akartak? Se horrornak, se kriminek nem az igazi. Mi több, nem egy idegesítő elem is fellelhető benne.

Talán ezzel kezdem. Rögtön az, hogy nincs benne egyetlen szimpatikus szereplő sem. Alapvetően két típus akad benne: a szerencsétlen megtűrtek és a más szempontból nyomorult gazdagok. Ebben a filmben képesek azon vitázni, hogy mennyire idegesítő, hogy az egyikük úgy csinál, mintha szegény lenne a családja, noha felső középosztálybeli egyetemi professzor szülőkkel. Reakció: de csak kis egyetemen tanítanak… Amit látunk ezekből a fiatalokból, hogy függőségeik vannak, önző dolgaik, hazugságaik és szerelmi botlásaik. Elvileg Alice és Sophie a szimpatikus páros, akikért drukkolni kellene, de ők is simán beleesnek ebbe a körbe. Alice a gazdag lány, aki jó dolgában sokat vadult és függő lett korábban. Alice meg a lány, aki úgy érezte, önmagában nem lenne elég a másik lánynak, így tulajdonképpen hazudott egy életet magának.

Nem is próbáltam meg követni, hogy ki kit szeret igazából, kivel van futó viszonya és éppen kivel kavar. Zavaros, és nem is láttam értelmét. Senki nem vette komolyan a kapcsolatát, aki hozott magával az összejövetelre valakit, arról is kiderül, hogy napok vagy alig pár hete ismerik egymást. Az alap baráti kör tagjai meg oda-vissza kavartak és kavarnak egymással. Fárasztó, úgy ahogy van, és nem lesz tőle értelmesebb a film.

Ami különben thriller alapokon nyugszik, kicsit 10 kicsi indián hangulattal. Gyilkosost játszanak, aztán az egyikük átvágott torokkal végzi. Csak ők vannak itt – ki gyilkolt és miért? Megindul a vádaskodás, az egymás elleni nyomozás, és a holtak száma is nőni fog. És még ezt sem sikerült értelmesen megjeleníteni. Tipikusan horror film szabályokat szegnek, és úgy viselkednek, mintha nem is felnőtt emberek, csak hisztis kamaszok lennének.

Az egyetlen, ami ült, amikor a végén kiderül, hogy az első haláleset pontosan hogyan történt. Az üt, de sajnos addig annyira az agyamra ment a film, hogy ez már nem menthette meg. Így csak megállapítottam a végén, hogy az embernek nem kellenek ellenségek, ha vannak barátai. Meg ha annyira önzően viselkedik mindenki, mint ahogy itt tették.

Látvány – nulla. Eleve éjszaka játszódik, és legnagyobb részt sötétben. Egy épületbe vannak zárva, és a mutatott halálok sem érdekesek.

Ehhez jön hozzá, hogy a színészek se nyerték el a szimpátiám. Eye candy faktor lehetett a válogatás alapja, csak éppen annyira napjaink liberális vonalát követve, hogy van itt mindenféle náció, és a fehérnek mondott srácról nekem pl. nem esett le, hogy ő nem latin származású. Simán mexikóinak vagy félvérnek néztem. Ehhez hozzájön, hogy az LMBTQ vonal is nyomva van. Egyikkel sem lenne különben gond, de itt túl van erőltetve mindkét vonal. Azt meg nem is értem, Lee Pace mit keres ebben a filmben. Ok, olyan igazi nagy filmsztár soha nem volt, de azért ennél több van az a karrierjében, és nem is állt jól neki ez a hippi szépfiú szerep.

Vagyis, nem tetszett a történet, a kivitelezés, a szereplők és a szereposztás sem. A filmre is rá lehet húzni a hullazsákot, nem csak a benne elhunyt fiatalokra.