Először is, bővítettem a heti nézős sorozatok listáját. Bár, ha ilyen tempóban halad a cselekmény, nem lesz egy hosszú évad. Justified: City Primeval (s01e01-03) – igen, visszatér a képernyőre Raylan Givens, ráadásul továbbra is Timothy Olyphant játssza. De abszolút úgy van elkészítve, hogy új nézők is gond nélkül kövessék. Új helyszín, új ügy, új minden. Még csak utalás sincs arra, hogy az elmúlt 15 év a korábbi szereplőknek miképpen telt. Az egyetlen áthozott szál, hogy Givens volt neje megszülte a lányukat, osztottan nevelik, de újra nem jöttek össze. Ahogy anno az évadzáró sejtette is. Ez jó is, nem is. Az új nézőknek remek, és valahol a régiek ismeretében én sem bánom, hogy ennyire más a történet is, a helyszín is. Csak éppen Boyd Crowder tud hiányozni – Walton Goggins alakításában. Mert van most is fő ellenfél, de Boyd nyomába se ér. Megkaptuk Clement Mansell személyében a szociopata rabló gyilkost, akit nem sikerül leültetni. Nem is értem, miért nem, mert nem annyira zseniális figura, hogy ennyire átverjen mindenkit. Meggondatlan, erőszakos, folyton bajba kerül. Szerencsés lenne? Meg jól használja ki az embereket. Boyd Holbrook játssza, akit nagy színésznek nem tartok, de szimpatikusnak igen. Nos, itt ellenszenvesnek kell lennie. Eddig a leginkább azzal megy az agyamra, hogy több jelenetben is rémes kisgatyában mászkál. Ok, hogy nem gazdag és fehérgalléros bűnöző, de komolyan ugyanazt az alsót hordja napokig? A történet kapott némi mellékszálat, jöttek új szereplők. Még nem Raylan a fő nyomozó, de már alapozzák, hogy Mansell őt tekinti az ellenfélnek, és neki is megy. Az alapregényt nem ismerem, így azt sem tudom, mi lesz még a történetben, de nehezen képzelem el, hogy a sok tekintetben kretén Mansell sokáig tudna játszani a rendőrökkel. Majd kiderül.

Lehet sejteni, ha egy új sorozatot elkezdtem, egy másiktól elköszönök. A The Crowded Room (s01e10) zárása ment le a héten. Hát, nem kaptam meg azt a nagy drámát, amit vártam a 9. rész vége után. Tárgyalótermi történetként zárták le, a pszichológus kitalálta, hogy mutassák meg az esküdteknek, hogy ki Danny, mitől szenved és miért tette, amit. Az a szembesülés, ahogy az anyja rádöbben mit tett, nem volt benne. Kapott ugyan az ő szála is egy lezárást, és újabb borzalom is kiderült a család múltjából, de az már évekkel később volt, nem a friss sebeket mutatták be. Szépen elvarrtak mindent, megvolt a nagy jelenet a tárgyaláson, és Tom Holland is kapott még pár jelenetet, ahol megmutathatta, hogy tud váltani személyiségek között. Nem volt rossz, érdekes drámaként össze is áll minden, de talán valami nagyobb durranást vártam a végére. Nem tetszik, hogy az a pedofil szemét így megúszott mindent.

The Afterparty (s02e04) – ezúttal is kaptunk egy remek stílusátvételt. Ráadásul nem is azzal a paródia jelleggel, amit gyakran kiéreztem a sorozatból. Ez a rész valóban olyan volt, mintha egy Wes Anderson filmet néztem volna. Konkrétan a Tenenbaum család története, ami visszatérően felidéződött bennem, ahogy néztem ezt az epizódot. Az is volt a legjobb, amikor Hannah szemszögéből hallgattuk a korábban történteket. Derült ki megint pár dolog, rá lett mutatva a következő gyanúsítottra. Vagyis, az alapszerkezet változatlan, de a stílus eladta és a maga módján még humoros is tudott lenni. Jobban, mint a rendes, jelen idejű cselekményben Zoe szerencsétlen nyomozgatása. Érzem benne, hogy nagyon igyekeznek szerepeltetni a visszatérő szereplőket. Mivel Tiffany Haddish és Sam Richardson karaktere vezetik a nyomozást, így Zoe Chao próbálkozik a kotnyeles, komikus másik nyomozó szerepkörrel, amit az első évadban Richardson kapott. Ezt nagyon nem élvezem, de tény, hogy Chao alapból nem túl szimpatikus nekem. Marad nekem a részenkénti stílusátvétel, azt viszont szeretem.

A Foundation (s02e03) tovább folytatja az évad összecsapásainak előkészítését, most éppen új szereplőket mutattak be. Hober Mallow, egy szélhámos érkezik az első Alapítvány oldalára, és Bel Riose tábornok a Birodalom hadvezére. Az egyik csibész és bajkeverő, a másik erkölcsileg jó ember és tragikus figura. Nap évekre egy rabszolgatelepre száműzte, elhitette vele, hogy megölte a férjét és mondjuk úgy, eltiporta. És mégis, visszajön, kész hadba állni, mert látja, hogy Nap rossz császár, és ő akarja védeni a milliárdokat, akiknek a sorsa a császároktól függ. Komolyan sajnálni is fogom, ha ellenségek lesznek az Alapítvánnyal, mert az eddigiek alapján Riose egy hős. Azt különben most olvastam, hogy Asimov egy római hadvezérről mintázta. Hát, az ő szálát kifejezetten várom most. Hari és Gaal szála is bonyolódik kicsit, de az csak kicsit. Ez a rész az új szereplőké, ésleég látványos is volt. Láttunk egy sivatagi civilizációt brutális kivégzéssel, meg voltak űrhajók, elég jó CGI. Amennyire nem bírom a kék császári uniformist, a hajók annyira kezdenek tetszeni.

A Hijack (s01e06) kapcsán kifogyok az új gondolatokból. Már a nyílt kártyáknál tartunk, tudjuk ki, mit és miért csinál. Még mindig megvan a részenkénti katasztrófa és annak elhárítása – most egy hullát kellett produkálni az eltérítők megbízójának -, de rejtély már nincs. A földi téren is beindították az akciót. A nyomozás, de John családjának a története is fel lett pörgetve. Annyira nem csoda, a gépen már kevesebbet lehet tenni. A szokott szintet hozza, Idris Elba jó ebben a megoldóember karakterben, de a sorozat egészéből nem emelkedik ki a rész, illik a többi közé és ennyi. Ok, azért egy kedvenc részem volt. Amikor John kiadta a parancsot, hogy készüljenek, visszaveszik a gépet, és mindenki fegyverkezni kezdett. Hajtű, körömvágó olló, kinek mi jutott…

A heti anime adagom: My Happy Marriage (s01e04) és abban egy ajándékozás. Hozzá egy kérdőjel a fejem fölé. Hirtelen úgy beindultak az események, hogy ha nem lenne lineáris a cselekmény vezetése, azt hinném, kimaradt pár rész. Az előző rész végén még azt magyarázta Lord Kudou, hogy a fésű nem eljegyzési ajándék, most meg azzal indít, hogy megkéri hivatalosan is Miyo kezét? Tulajdonképpen ebben a részben jutottak el oda, hogy mindketten kimondták, hogy össze akarják kötni az életüket. Voltak aranyos pillanataik, de az alapozáshoz képest ezt kifejezetten hirtelennek éreztem. Igaz, bonyodalom lesz így is. Az a másik család nagyon nem akarja, hogy Miyo beházasodjon a Kudou családba, és már terveket is szőnek. Most úgy is vagyok vele, hogy elképzelni nem tudom, mi lesz még benne és merre akarják vinni a cselekményt. De még mindig szépen kivitelezett, kellemes és van kérdésem a mágikus vonalról is.

Végül, külön epizódot kapott az Invincible. Megkaptuk Atom Eve Special kalandját. Időben visszalépünk, és azt nézhetjük meg, hogyan lett szuperhős Samantha Eve. Vagyis, eredettörténet. Elég fájdalmas, ahogy ebben a sorozatban már meg lehetett szokni. Megismerünk egy titkos kormány projektet, egy erejére ébredő lányt és a szüleit, akik nem értik meg. Tulajdonképpen annak a története, hogy Eve felfedezi a saját múltját, és elveszít sokakat, akikről nem is sejtette, milyen fontosak a számára. Az is maradt meg a leginkább szívszaggatónak a részből, amikor szembesül a nevelőszülei elvárásokkal teli szeretetével, és készít magának egy képet a családjáról, ami lehetett volna. Az a lehetett volna, az a nagyon kegyetlen. Maga a rész meg hozza a sorozat jellemzőit: véres, és felnőttmese. Hullanak a szereplők, szakadnak a zsigerek és az elemien jó alak mellett feltűnik a hasonlóképpen hataloméhes és sötét. A teljes sorozathoz nem igazán ad hozzá, de Eve filler epizódjának remekül működött. Kis emlékeztető, amíg ősszel érkezik a sorozat 2. évada.