Azért az mutatja a márka nagyságát, hogy az utóbbi időkben látott autós filmekben a Ferrari volt az, akit a főszereplők le akartak győzni. Fordék, majd a Maserati is velük versenyzett. Nem is érzem meglepőnek, hogy most az Enzo Ferrari életéről és munkásságáról szóló filmet is elkészítették, meg lehet nézni.

A stáb erős. Michael Mann rendezte, főszereplőnek hozta Adam Drivert, mellé tette Penelope Cruzt és Shailene Woodley-t, de még kis szerepben vezetni is olyan színészek tűnnek fel, mint Patrick Dempsey. Papíron minden adott ahhoz, hogy egy érdekes filmet hozzanak létre.

A drámával nincs is gond. Driver és Cruz között megvan a kémia, pláne, amikor egymásnak feszülnek az indulatok. Cruz nálam lopta a show-t, az ő drámáját és gyászát, dühét éreztem a legjobban megfogottnak. Bár, az is hozzá tartozik, hogy Driver esetében a film jó részében az kötött le, hogy azt figyelgettem, mennyit alakítottak a külsején. A haja a legfeltűnőbb, de azt se szoktam meg elsőre. Akit nem szívesen emlegetek, az Woodley. Amennyire jó volt Cruz, őt annyira éreztem semmilyennek. Pedig el kellene hitetnie, hogy a feleségét érte elhagyja a férfit. A feleségét, aki egyben az üzleti társa is, és igencsak befolyása van arra, hogy az imádott cég miképpen folytassa. Ehhez képest Line leginkább egy tenyeres-talpas parasztasszonynak tűnik, akinek a fő - egyetlen? - erénye, hogy szült egy kisfiút, aki Enzo örököse lehet Laura és Enzo fiának halálát követően.

A történet a magánéleti dráma köré rendeződik. Enzo a két nő között hezitál, és nem is mondanám meg, hogy mindkettőt szereti vagy egyiket sem. A cég, az autóversenyzés sokkal jobban izgatja, mint akármelyik asszonya. Ezzel párhuzamosan, nagyon lassan építve van, hogy a vetélytársak - pl. Maserati - előretörése miatt nagyon gyorsan nyerni kellene, és világrekordot tartani, amit a Maserati elvett. Így a pilótákkal ügyködnek, és a film végére érkezik egy nagy verseny. Az profin van filmezve, és a baleset egészen húsba vágó lett. A lassú, magánéleti szenvedés után nagyon tudott ütni az a látványos, tragikus esemény.

A külcsínre különben sem lehet panasz. Akár Enzo megjelenítése Driver átalakításával, akár a kocsik, akár a helyszínek. Tetszett pl. annak az ellentéte, hogy mennyire más környezetben él a két családja. Laura a városi luxuslakásban, míg Lina egy sokkal emberközelibb, de azért kellően kényelmes és komfortos vidéki birtokon. Bár sejtem, hogy az autók a leginkább látványelemek. Ehhez semmit nem értek, úgyhogy véleményezni sem tudom. Nekem annyi tűnt fel, hogy mennyire mások voltak akkor még a Forma 1-es versenyautók, mint ma.

Ha a fentebb emlegetett filmekkel nézem össze, akkor a Ford versenyes messze jobb. Drámában, látványban, történetben. A Maserati szegényesebb, látványosan kevesebb pénzből készült, de még azt is jobb történetnek érzem. Abban volt szenvedély, érzés. A Ferrari jobban megcsinált film, de túl sokszor éreztem nagyon sterilnek.

Egyszer tehát elment, de nekem hiányérzetem maradt. Enzo alakja, valami plusz érzésben még kellett volna.