A Mad Max egy olyan franchise, amely sikeres feltámadást produkált a XXI. században. By-by Gibson, Hello Hardy! De az új film nem csak egy új Maxet adott nekünk, teremtett egy olyan női hőst is, aki aztán saját filmet kaphatott.

Így jutunk el Furiosához, akinek most az eredettörténetét nézhetjük végig. Ahogy gyermekként elrabolják, megismeri a pusztát és majd elkezdi a szökési kísérleteket, hogy hazajuthasson. Magyarázva van az amazon jellege, még kicsit jobban is, mint értékeltem volna. Mert a nyitány az otthona, ahova annyira vissza akar térni. Ahol egy kislány volt a legjobb barátnője, és harcos anyáik őrizték az otthon titkát és a lányaik. Csak éppen, hiába a dzsungel környezet, annyira idézi nekem ez Themüszkirát. De ők igazából nem halhatatlan amazonok – nekik kellenek férfiak is. (A szaporodáshoz biztosan.) De hol vannak? Ha a konkrét látottakat nézem, hol van Furiosa apja? Csak az anyját és annak harcos társnőjét láttuk.

De igazából ez lényegtelen, ezen nem is akadok fenn. Azt tökéletesen magyarázza, hogy honnan jön a lány ereje és a harci készségei. Már kislányként ki van képezve úgy, hogy elintézze a motoros banda rá jutó részét és ha hallgat az anyjára, ő haza is jutott volna már akkor. Hát igen, az később sem megy neki, hogy a szenvedőnek hátat fordítson. Itt sem bírja az anyját hátrahagyni és ezzel elindul a fogság és menekülés nagy körforgása az életében.

Kicsit road movie jellege is van, ahogy bejárja majd a pusztát. Dementus fogoly kabalája, majd az Erőd foglya és dolgozója, hogy a Praetorian oldalán majd lássa a másik két nagyvárost is az utak veszélyeivel együtt. Akár a Mad Max világ bevezető filmje is lehetne, annyira jól átfogja ezt az egész világot, amiben a történetek játszódnak.

Ha már a világ, egy nagyon látványos akciófilmről beszélünk. Nem is jut eszembe semmi, amibe bele tudnék vagy akarnék kötni. A sivatag, a különféle városok, a gépek és a harcok, a ruházat és smink, itt nagyon egyben van minden. Talán csak azon húztam fel kissé a szemöldököm, hogy miközben barbár szintre visszasüllyed a világ csak autókkal, simán megmaradt olyan technológia mellette, mint a műkéz, ami majd a végére Furiosa keze helyére kerül. De ne akarjak abban logikát, hogy mi maradt fent egy posztapokaliptikus világban és mi nem, igaz? Honnan is lehetne tudni.

Lekötött a történet. Azon kaptam magam, hogy annak ellenére drukkolok a szereplőknek – Furiosa és a Praetorian, több szimpatikus nem igazán akadt benne -, hogy a Mad Max-film azért több mindent előre sejtetett. Ott nem volt a nő mellett Jack, és láttuk az elvesztett kezét is. Meg különben is, a Mad Max nem az a világ, ahol a szereplők kézen fogva szépen hazatérnek a kis oázisba, aztán boldogan élnek, amíg meg nem halnak. Mondjuk, azért nem bántam volna, ha nyomorult Praetorian Jack nem ilyen halált hal. Már az is sokkolt, amikor Hektór után szabadon motor mögé lett kötve és húzva – Hektór legalább már halott volt, amikor Akhilleusz a harci kocsija utánfutójának befogta -, de amikor még a kutyákat is ráengedték… Hát nem sok borzalmasabb halált tudok elképzelni, de mondogatom bőszen magamnak, ebben az univerzumban nem azt kapják az emberek, amit érdemelnének. Szegény Jack, jobban járt volna, ha a harci vassal felrobban.

Az erőszak-faktor különben magas, teszem hozzá. Sok a kannibál, a megszállott szektás, mutánsok és gyilkosok, de Halhatatlan Joe egyik fia is – nincs direkt kimondva, de szerintem pedofil. Mondjuk, az emberi véres hurka után ezen nem kellene meglepődni. Nem maradt erkölcs és korlátok. Viszont, hiába ennyire kegyetlen és sötét ez a világ, azért a film nem úszik a vérben és a vizuális erőszakban. Inkább sejtetnek, távoli képek vannak, mint a naturalista erőszak és vér ábrázolás. Vigyáztak arra, hogy ne csússzunk bele a 18-as karikába.

Nem volt spórolás a színészeken sem. Anya Taylor-Joy lett Furiosa, míg a nemezise, Dementus, Chris Hemsworth alakításában kelt életre. Kapásból két A-listás, nem is véletlenül ők vannak kiemelve a legtöbb plakáton. Az nem lepett meg, hogy Hemsworth így összerakta a film rosszfiúját, szerencsére ő igyekszik nem beskatulyázni magát, és megcsinál ilyen filmeket, ilyen karaktereket is. (Azt már zavaróbbnak érzem, ahogy családi projekt kezd lenni körötte. Ha Hemsworth-t akarsz a filmedbe, írj bele egy kis mellékszerepet a feleségének is?) Taylor-Joy meg a nézésével többet mond, mint különben fizikálisan a szájával. Aki a meglepetés volt, az Tom Burke. Már annyira Strike-ot és a 19. századi nemest látom benne, hogy ledöbbentem, működne akciófilmben is a színész. Mondjuk, nem a 40-es évei eleji váltással Shakespeare után szabadon, de az is igaz, az akciópapa kor még odébb van neki. (Gyorsan meg is jegyzem, nem vált irányt, marad a komolyabb filmeknél és a drámáknál. Inkább ez a szerep volt neki a másfelé kirándulás és nem új irány.) Durva, de neki jól állt az arcfestés. Bőven jobban, mint Taylor-Joynak.

Meglepett, de bírtam ezt a filmet. Annak ellenére, hogy az ’a motor után kötve és a kutyákat is eleresztették’ jelenet azért kísért. Látványos, a maga módján szórakoztató és izgalmas is. Majd elfelejtettem, jó volt a kampánya is. Ehhez több jó posztert is csináltak és sokfélét.