Kiírtam, ahogy hirdették a filmet, de azért megjegyzésem van hozzá. Igen, Eric Bana ugyanazt a karaktert játssza most is és Aaron Falk újra nyomoz. Igen, az Aszály volt az előző rész. De ez nem az Aszály folytatása, a regényeknek nem is ez az alapcíme. Hanem Aaron Falk. Bántja is nagyon a szemem az Aszály 2. Az Aaron Falk újra nyomozzal is boldogabb lettem volna.

Ami még lényeges információ a fentiekből, és külön ki is emelem, hogy egy adaptációról van szó. Jane Harper írja a nyomozó eseteit, magyarul eddig három olvasható. Ez a középsőből készült, ahogy az Aszály az elsőből. Már most le is írom, ez a jobbik.

Az első, hogy kerek és érdekes története van. Egy csapat nő elveszik a vadonban, amikor megkerülnek, egyikük nincs velük. Éppen az, akit a nyomozók keresnek, mert át kellene nekik adnia érzékeny adatokat a munkahelyéről. Mi történt, hova lett Alice? Több szinten megy a találgatás, hogy mi történhetett a nők között a vadonban. A nyomozók beszélgetnek velük, megindul a mentés és okosan kibomlik a dráma.

A film ezt azzal érzékelteti, hogy két idősíkot mutat be párhuzamosan. Miközben Aaron keményen dolgozik azon, hogy Alice élve előkerüljön, a társát az adatok jobban érdekelnék, végignézhetjük, mi történt igazából a rosszul sikerült csapatépítés alatt. Mert szinte mindenkinek megvan a maga titka, és abban a három napban a fél tucat nő között nem egy feszültségpont fakadt ki és estek egymásnak. Annak külön pszichés érdekessége van, hogy mit mondanak és mit tettek meg valójában. Hogy mi zajlott, amíg el voltak veszve a vadonban. Ettől thrilleres feszültséget is kap a történet, mert a múlt megelevenedése kevésbé a krimi miatt van, inkább a pszichológiai nyomás és feszültség nekünk szóló története.

Bele lehetne menni abba is, hogy a még régebbi múlt eseményei mennyit tesznek ehhez hozzá. Mert a nők a vadonban találtak egy elhagyatott kunyhót, ami feltételezések szerint a környék leghírhedtebb sorozatgyilkosáé lehetett, akinek minden áldozatát meg sem találták. A rendőrségnek ennek a megtalálása is fontos lenne. De a távoli múlt kísérti Falkot is. Ez éppen az a környék, ahol a családjával túrázott kamaszként és ahol megesett a maguk tragédiája.

A filmnek van egy olyan rétege is, hogy Falk miért akarja annyira megmenteni Alice-t. Mert ő már elvesztett itt egy nőt és mindenről az anyja jut eszébe. Az ő pokoljárása nem a jelené, nem a mostani esetét, hanem azé a kisfiúé, aki mire észbe kapott, már nem találta sehol az anyját a vadonban. Az különben nem egyértelmű, hogy mi lett az anyja sorsa. A kórházba rohantak vele, de megmaradt vagy sem? Passz. Bana különben azt a zavarodottságot és rosszul leplezett fájdalmat jól hozta - az maradt meg legjobban a film végére Aaron Falk alakjából.

Fura ezt így kiírni, de Anna Torv Alice-e volt mellette az erős alak. Hibázott, bajba került, de ő volt a legkeményebb az egész filmben. Aki soha nem adta fel, aki a jó ötletek voltak, aki nélkül nem élték volna túl. Aki különben olvasott már Harpertől, az ő sorsában felismerhető, az írónő milyen sorsokat és mindennapi tragédiákat mesél.

Nem látványfilm, de nem is kellett annak lennie. Az erdei táj szép háttér és az emberi drámák a lényegesek. Azt pedig megkaptuk totálban.

Ismételni tudom, az Aszálynál sokkal jobban tetszett. A regényt is jobban szerettem, mint az elsőt. Most már csak arra leszek kíváncsi, hogy összehozzák-e majd a következő epizódot. Ha elolvastam, ott még nem tartok, meg is nézném.