Minden napra egy film

Minden napra egy film

Money Heist

1. évad - 2.fél

2020. április 11. - BBerni86

Macska – egér játékos, rablós, tervezős.

A gondosan megtervezett rablásba elkezdenek becsúszni a hibák. A Professzor hiába tervezte évekig a tökéletes bűntényt, vannak olyan emberi játszmák, amelyeket nem láthatott előre. A saját életében is: Raquel valóban fontossá vált a számára, de az asszony nem csak egy vonzó nő. Éles eszű rendőr is, aki elkezdi összerakni a kirakós darabjait. Erősebb lehet a szerelem, mint a szakmája iránti hűsége és elkötelezettsége? A nyomdában 4_11money_heist.jpgpedig kitör az egymás közti hűború a tagok között. Denver már a közös jövőt tervezné Monicával, de a többiek figyelmeztetik, hogy a nő csak Stockholm-szindrómában szenved, ne higgye, hogy ez igazi kapcsolat. Arturo továbbra is szervezkedik és szökni akar, egyre több túszt bevonva a terveibe. Tokió kiakadása után Berlin példát statuál a nővel, de ezzel csak azt éri el, hogy Nairobi is ellene fordul, Rió számára pedig csak a nő a fontos, már a rablás sem érdekli. A kommandósok pedig készülnek behatolni. Össze lehet hozni még a szétesett csapatot és terveket, vagy vérfürdő lesz?

A pénzverde eset befejezése. Ha az első felére azt tudtam mondani, hogy a tervek működésének szemléltetése volt, amelyben azt láttuk, hogy egy mesteri elme hogyan játszik ki minden szervet és szabályt, most abból kaptunk ízelítőt, mi történik, ha a tervek elbuknak és improvizálni kénytelenek a rablók.

Már az elején szembesülünk azzal, hogy a napok teltek, mindenki fáradt és kezd szétesni. Szélsőségesen viselkednek, és ez vezet a problémákhoz. Tulajdonképpen minden probléma arra vezethető vissza, hogy az emberek nem tartják be a szabályokat. De ez valahol érthető is: ezek a karakterek emberiek, és mint ilyenek, hibáznak.

A korábbiakhoz képest mintha több lenne a szerelmi bonyodalom. A Professzor és Raquel kettőse a legizgalmasabb, mert miközben valódi vonzalom van a két ember között, és rajtuk tényleg érezhető, hogy passzolnak, a szakmájukból adódóan egymás ellenfelei. Ha gyorsnak is találom az érzelmeik elmélyülését, vészhelyzetekben gyorsabban szövődnek a szálak. A nyomdában azonban már másképpen fest a helyzet. Berlin az egyik tússzal kezd viszonyba, ami a lány részéről keményen érdekkapcsolat. Durva is, hogy egy különben okos és megfontolt bűnöző nem veszi észre, mi történik. Vagy, hogy tényleg elhiszi, hogy egy kamaszlány így vonzódjon hozzá. Denver és Monica története ugyanaz, csak más színezettel. Monica komolyan gondolja, amit a kamasz megjátszik. Reálisan azt mondanám, ilyen kapcsolatnak nincs jövője, de itt már elszálltak a készítők. Végül, Tokió és Rió. Ezzel van a legtöbb bajom. A 19 éves, szinte kamasz rajong a harmincas szeretőjéért. Csak azt nem értem, a nő miért kezdett bele egy ilyen kapcsolatba.

Igaz, nekem Tokió a gyengepont. Hajlamos vagyok bűnbakot keresni a kisiklott tervekért, és ennél a nőnél lyukadok ki. Ha ő nem kezdi el szegni a szabályokat, nincsenek ekkora bajok. Pl. az egyik rabló nem kap halálos lövést, ha ő bír kicsit várni, és nem rohan azonnal fejjel a falnak. Impulzív, erőszakos, tényleg hullák szegélyzik az útját.

Kivitelben ugyanazt tudja, mint az évad első fele. Most hasított belém, hogy igazából nincsenek nagy és látványos akciójelenetek benne, de nagyon jól el tudják adni azt a kevesebbet, amit beletettek. Mint Berlin alagútvédését az évad végén.

A sorozat továbbra is gyors tempójú és rafinált. Talán sok a mesés szál, de ezt feszültséggel és a karakterekkel ellensúlyozzák. Ebben az évadban különben Raquel lett a kedvencem.

Nem meglepő az sem, hogy minden korábbi szereplő visszatért erre az évadra is. Hamar lett ez a sorozat nagy siker, határozottan karrierépítő sorozatról van szó.

A sikert mutatja az is, hogy visszatérnek majd egy újabb rablásra a túlélők. Vagyis: folyt.köv.

 

Money Heist - 5/4 továbbra is gyors, pörgős sorozat, csak egyes karakterek egyre jobban irritáltak. De bejött.

https://www.youtube.com/watch?v=3DtZ8FE0bGs

Majdnem tökéletes lány

Hazatérő, újrakezdő, múlttal szembenéző, lökött családos.

Imogene pontosan tudja, mit akar: New York elit életét élni. Befutni, mint író. Hozzámenni a tökéletes férfihoz, akit trófeaként mutogathat a társaságban. Ám a barátja szakít vele – Imogene nem adja fel harc nélkül. Megrendez 4_10majdnem_tokeletes_lany.jpgegy öngyilkossági kísérletet, de nem várt eredményt ér el vele. Nem az exe, hanem a barátnője talál rá, aki hívja a mentőket. A pszichiátrián pedig öngyilkosként kezelik, és hívják az anyját. Se barát, se karrier, se pénz. Kénytelen visszamenni a szülővárosába a különc anyjával, akit ki nem állhat. Otthon szembesül azzal is, hogy az anyja együtt él egy fiatalabb és hazug férfival, a régi szobáját meg kiadták egy éneklésből megélni próbáló szépfiúnak. Igyekszik mindent visszaszerezni, miközben családi titkokkal szembesül: az apja mégsem halott. Miközben New York után kapaszkodik, kezd rájönni arra is, milyen értékei vannak az otthonának és a családjának.

Nem egy hagyományos komédia, ami ebben a filmben vár a nézőre. Kicsit keserédes, kicsit tanulságos, kicsit más. Néha az őrült jelzőt is bevetném, de itt jó értelemben használom. Ha ugyan szeretnék is egy komédián ennél felhőtlenebbül szórakozni, ez legalább értelmesen nyújtott valamit. Több, mint egy olcsó poénoktól hemzsegő szeméthalom.

A történet középpontjában Imogene áll, aki a tipikus nő, aki lenéz mindent, ahonnan érkezett és aki rossz értelemben változott meg az évek alatt. Az álmai olyan dolgok, amelyek látszólag karnyújtásnyira vannak tőle, de csak látszólag. Igazából hamis körötte minden, és a film annak a története, ahogy ezt felismeri. Ennek hatására jobb ember is lesz – így fogja elérni mindazt, amire korábban vágyott.

A film első fele, vagyis a zuhanás és eszmélés nem is vidám. Kifacsart módon vicces, ahogy Imogene felfedezi, hogy az életében biztos pontnak hitt dolgok hamisak. A legjobb barátnője még ajtót se nyit neki. A majdnem vőlegényét annyira nem érdekli, hogy mi van vele, hogy az öngyilkossági kísérlete után nem csak a kórházba nem megy be látogatóba, felhívni se képes. A karrierjéről meg jobb nem is beszélni. Ugyan Imogene felsőbbrendűen hirdeti, mennyire tehetséges és milyen remek író, a teljesítménye egy nagy nulla, így az állását is elveszti.

Majd, otthon az lenne a humor forrása, hogy ott micsoda őrültek háza van. A legrosszabb talán az anyja lényegesen fiatalabb barátja, aki azzal a mesével etet mindenkit, hogy titkos ügynök, így még az igazi nevét sem mondhatja meg. (George Bushnak kell szólítani.) De ugyanennyire nem találtam viccesnek, amikor a WC-n ülő nőre rányitott az anyja albérlője, vagy ahogy az öccse emberi páncélt épített.

Valahol a tudatom mélyén felfogom, hogyan akarnak ezek a dolgok viccesek lenni, de annyira távol vannak a humorérzékemtől, hogy nekem csak fájdalmas volt ezeket nézni.

Az jobban megfogott, ahogy a felszín alatt az emberi kötődések és szeretet szálai alakulnak. Lehet, hogy az anyjuk neurotikusnak tűnik, hogy George kémes bölcsességekkel traktál mindenkit, hogy a testvér éppen csak nem fogyatékos, de ezek az emberek összetartanak. Igen, teljesen más, mint az a minta, amit Imogene fejben elképzelt a tökéletességről, de nem a tökéletesség, ami boldoggá tesz. Ami zűrös, de igazi, az többet jelenthet. A nő ezt felismeri, és a film végén már ezek mellett áll ki. Megszerezhetné azt a tökéletes áloméletet, amit az elején akart. De valami mást választ.

A kivitelezés nem említésre méltó. Szinte dramedy, abban nem is kell látványelem. A film vonzóereje inkább a színészeiben rejlik. Wiig itt még ígéretes és feltörekvő komika, Criss népszerű volt a Glee miatt, Annette Bening pedig állócsillag. Szerethetővé tették a flúgos karaktereiket is, és ezzel eladták a filmet.

Nem ilyesmit akartam látni, nem is vagyok teljesen elégedett, de a maga módján rendben volt.

 

Majdnem tökéletes lány - 5/3,5 az egészben volt valami furcsa és irritáló, ugyanakkor keserédes humort is működtet.

https://www.youtube.com/watch?v=t2_e6dlK_Yk

Money Heist

1. évad - 1.fél

Tervet végrehajtó, nagyszabású rablásos, bandás.

Papírszállítóknak adták ki magukat, és bejutottak az országos pénzverdébe. Ott Dali maszkot öltöttek, és túszul ejtették a dolgozókat és a pénzügyi múzeumba látogató diákokat. Felmarkolták a milliókat, de mire távoztak volna, a rendőrség már kint várta őket. Kénytelenek voltak visszavonulni, és megkezdeni a tárgyalásokat a megbízott4_10money_heist.jpg rendőri vezetővel. Egymás nevét sem ismerik, csak a kódnevüket. Pl.: Tokió, Berlin, Rio, Stockholm, Nairobi és Moszkva. Mögöttük pedig ott áll a Professzor, a mesteri elme, aki mindent előre kisakkozott és kívülről koordinálja az eseményeket. Mert minden a terv szerint halad, nem azokra a milliókra fájt a foguk. Sokkal többet akarnak innen kivinni. Azonban még a legjobb terv sem számolhat mindennel: elég csak egy szabályt megszegni, és szívügyekkel terhelni a rendszert, hogy minden a katasztrófa felé sodródjon.

A Netflix egyre több nem amerikai sorozatot is forgalmaz. Az egyik legnépszerűbb, ha nem egyenesen a legsikeresebb a Money Heist. Eredetileg spanyol, és a Netflix úgy vette meg a spanyol tévétől, akik az első két évadot szállították, majd a Netflix rendelte meg a folytatást.

Abba nem fogok belemerülni, hogy érdemes számolni az évadokat. 2, 3 vagy 4 volt eddig? Az biztos, két ügy ment le eddig. Mindegyiket külön szedték, így két-két etap foglalkozik egy rablással. Így számolva 4 évadról beszélhetünk – a wiki két évadot hoz két részre szedve, így ennél maradok én is.

A cselekményről nem akarok sokat elmesélni. Az alaphelyzet, amit tudhatunk: pár bűnöző összefog, hogy minden idők legnagyobb rablását összehozza. Mindenkinek megvan a maga területe: hamisító, csapatvezető, hacker, stb. Mindenre van egy terv. Innentől kezdve viszont minden csavar lelövése bűn lenne. Ugyanis a sorozat azonnal az események közepébe vág, és a rablás történetét izgulhatjuk végig. Mi az, ami terv szerint alakul? Milyen váratlan helyzetek jönnek és hogyan lehet megoldani őket? Már az első félben is olyan vad fordulatok jönnek, hogy a néző csak kapkodja a fejét.

A sorozat élvezeti értékét növeli, hogy fokozatosan tudunk meg egyre többet a csapattagokról is. Bűnözők is, de a szerethető fajtából. Van köztük szelídebb, durvább – mindenki megtalálhatja azt a karaktert, akinek drukkolni akar. Ráadásul több oldalon is: a túszok, a rendőrök és a bűnöző csapat tagjait is alaposan bemutatja a sorozat.

A történet tehát jól ki lett találva: izgalmas, végig fordulatos és a szereplők jellemét is építgetik. Nem nélkülözi a mesebeli fordulatokat sem, de ezek is csak a szórakoztatás növelése miatt kerültek be.

A színészek korrekten hozzák a szerepeiket, és helyiek is. Autentikus ettől, ha az a hátránya meg is van, hogy így ismerős arc nem lesz. (Lehet, aki néz spanyol filmeket, ő másként gondolja, de nincs Banderas vagy Cruz szintű színész benne, akit én is ismernék.) Erről jut eszembe: érdemes a spanyol eredeti verziót nézni. Belehallgattam angolul is, és nekem bántotta a fülem. A spanyol viszont működik.

Nem lehet a látványra sem panasz. A fő helyszín a nyomda és a múzeum, de van bőven külső helyszín is. Jól összerakták az akciójeleneteket, és vizuálisan is akadnak benne ötletek. A maszkok például – annak is megvan a különleges zamata, éppen mi mögé rejtik az arcukat a szereplők.

Nem nagyon van mibe belekötni. Amit egy ilyen rablós, gyors sorozatba bele lehet tenni, itt beletették. Legfeljebb az a néhány mesésebb fordulat és a helyenként nyálas szerelmi rész, ami nélkül jobb lett volna a közérzetem. Tokió és Rio románca nekem nagyon nem hiányzott, de szerencsére sok más jó dolog akad benne. És most ciao, bella!

 

Money Heist - 5/4,5 izgalmas és csavaros, végig pörgős film. A karaktereket is építik, ahogy a sztorit is.

https://www.youtube.com/watch?v=hMANIarjT50

Mit várunk?

Cím: The French Dispatch

Készítők:Wes Anderson új filmje, igazi sztárparádéval. Többek közt Benicio del Toro, Adrien Brody, Tilda Swinton, Lea Seydoux, Frances McDormand, Timothee Chalamet, Bill Murray, Owen Wilson játszik benne. Még a gamef_27.jpgmellékszereplők is nevek.

Műfaj: dramedy

Cselekmény: még nem nagyon tudni. Egy magazin körül bonyolódnak az események.

Várható megjelenés: októberi premierdátuma van, egyelőre.

Miért várós?

  • Anderson mindig különleges stílusú, egyedi dolgokat csinál. Nem mindig van hangulatom hozzá, de ha igen, akkor szeretem a dolgait.
  • A stáblista. Engem bevonz az ilyen sztárparádé.
  • Fogalmam sincs, miről fog szólni. De érdekel.

Sötét vizeken

Tárgyalótermi, környezetvédelmi, elvekért kiálló.4_9sotet_vizeken.jpg

Robert Bilott sikeresen halad felfelé a ranglétrán. Egy jó nevű ügyvédi irodánál dolgozik, mint vállalati jogász. A nagyanyja irányít hozzá egy gazdálkodót: Wilbur Tennant állítja, hogy a DuPont nagyvállalat mérgezi a földjei melletti folyót, és miatta hulltak el a szarvasmarhái. Bilott eleinte lerázná a férfit, de aztán kilátogat a földjeire, megnézi a férfi bizonyítékait. A cégnél is eléri, hogy pereljék be a DuPont óriáscéget – szabadidejében dolgozhat az ügyön. A DuPont felméri, hogy Bilott nem éri be a szokott körökkel, így elárasztják aktákkal. Robert nem adja fel, és nem csak az aktákon rágja át magát, de arra is ráébred, mit csinált a cég. Nem egyszerűen megmérgezték a folyót, minden embert veszélyeztetnek máig a haszonért. Egy ember azonban mit tehet egy milliárdos vállalat ellen? A családja, a karrierje, minden megfizeti az árát, hogy valami jót tegyen.

A brutális az, hogy ez egy igaz történet. Igen, így van mindenki megmérgezve azért, hogy pár gazdag ember még gazdagabb lehessen. Nem tartozol a felső 1%ba? Így jártál, tied a méreg. Még csak nem is tudsz róla.

Hosszan lehetne arról írni, hogy az egyes ember mennyire nem számít, ha a pénz van a serpenyő másik oldalában. Grisham regényeiben is visszatérő az ilyesmi, filmen is sok ilyen történet van. De ez az a történet, ami a mienk is. A film végén van némi statisztika, mennyire sikeresen lett az egész élővilág megmérgezve a PFOA-val. Mondjuk úgy, nem egy szívderítő adatsor és következmények. Talán az ügy az Államokban robbant, de világvállaltokról van szó. Komolyan, ennyire a pénz diktál? Naiv vagyok, tudom. Az diktál.

Hogy mutatja be mindezt a film? Hajlamos lennék rávágni, hogy lassan. Sokáig tart, amíg Robert összerakja a tényeket, rájön mi történik. Sokáig tart, amíg az ügyet fel tudja építeni. A DuPont egyik taktikája ráadásul az időhúzás. Éreztem úgy, hogy jobban pörgetni kellene az eseményeket, és hosszú lett a film. De nem véletlenül ilyen. Ezzel lesz valósághoz közelibb. Ez 20 év története, és a főhős nem véletlenül akad ki egy ponton azon, hogy amit egy középiskolai végzettséggel bíró farmer kimondott még az elején, arra a kormány évek alatt sem képes, hiába van minden adat a kezükben.

Ráadásul Robert küldetése eléggé egyszemélyes is. Saját maga dolgozik rajta, és mivel egy hosszú, évekig elhúzódó ügy az egész, a kezdetben támogató főnök is eredményeket akar egy ponton. Robert Bilott személyes küzdelme, amivel kitöltik azt az időt, amíg arra várunk, hogy a bíróságon történjen valami. Aki anyagiakban, a családjától elvett időben, a szakmai karrierjében fizeti meg az árat. Nem egy jelenetben azt látjuk, hogy egyedül kutat. Hogy szembesül azzal, mit áldozott már fel, és még mindig nem elég.

Nagy a súly Mark Ruffalo vállán, aki kap maga mellé híres és jó színészeket, de ezt neki kell eladnia és eljátszania. Korrekt, megtesz mindent, a kritika is szerette az alakítását. Az a személyes gondom, hogy nekem nem olyan szimpatikus a színész. Az viszont már egyéb gond, hogy nem sokat tettek azért, hogy a színészen látszódjon, hogy telik az élet az ügy alatt. Fiatal családapaként, kisbabával a film elején éppen olyan öregesnek és középkorúnak tűnik, mint a 15 évvel későbbi jelenetekben, ahol már a kamasz fiával szerepel. Csak az öreg énje kapott öregítést, különben nem. Ez is zavart – mondjuk, a nejét játszó Anne Hathaway öregítése is érdekesen sikerült. Sokkal jobban néz ki, és fiatalosabb a 40-es énje, mint a fiatal családanya a film elején.

De a filmnek hangulata van és súlyos tartalma. Ez akkor is eladja, ha gondom van azzal, éppen hogy néz ki Ruffalo. Lassabb, de gondosan felépített film, ami tényekkel sokkol.

Bár jók a kritikái, általában a nézői is szerették, megbukott a kasszáknál. Pedig kell ilyen film.

 

Sötét vizeken - 5/4 súlyos téma érdemleges bemutatása, impozáns szereplőgárdával. Lassabb, de tartalmas.

https://www.youtube.com/watch?v=r4oPp2UcCaw

A nevek dala

Zenés, egymást kereső, túléléssel szembenéző.

Martin élete mindig is a zene volt. Az apja koncertszervező és mentor volt, ez lett a fia szakmája is. Még gyermek volt, amikor az apja pártfogolni kezdett egy lengyel, zsidó géniuszt, aki a fiával volt egyidős. Martin és David együtt 4_8a_nevek_dala.jpgnőttek fel, és élték túl gyerekként a világháborút. David megtagadta a hitét is, amikor képtelenek voltak rájönni, mi történt a Krakkóban maradt családjával. 21-22 évesek voltak, amikor David debütált volna a világ előtt. Ám nem jelent meg a koncerten. Martin soha nem tett le róla, hogy kiderítse, mi történt a fogadott öccsével. 30 évvel később akad az első komoly nyomra, és a felesége tiltakozása ellenére nem tudja elengedni. David nyomába ered, amely egyúttal egy dal története is, amely a bűntudatról és a túlélésről, az emlékezésről szól.

Nem lesz klasszikus, ami ugyanolyan hatást vált ki már csak a nevével is, mint a Schindler listája. Nem egy tipikus holocaust film, miközben egy ponton mégis az. Még azzal is bajban vagyok kissé, hogy milyen hatást váltott ki belőlem a film.

Igaz, zenészekről és géniuszokról nekem filmet és regényt is gond nélkül el lehet adni. Itt van egy zenész – ráadásul hegedűn játszik, az a kedvenc hangszerem –, aki már kisfiúként is kiemelkedő, és akit végig zseniként ünnepelnek. Egy elbűvölő géniusz, már itt horogra akadtam. Így sokkal többet is néztem volna abból, hogyan tanul, játszik a hangszerén, fejlődik. A filmben azok voltak a kedvenc részeim, amikor zenéltek. Tetszett a kocsmai jelenet, de érzelmileg két másik ponton van benne a tetőpont: még gyerekkorukban, amikor versenyt játszik az óvóhelyen David egy másik zsidó tehetséggel, és a végén, amikor a koncerten eljátssza azt a bizonyos dalt. Ott olyan szinten megnyomták az érzelmi ráhatást, hogy azt már eltúlzottnak is éreztem. Nem szeretem, amikor szinte belenyomják a papírzsebkendőt a kezembe, és ez a film ezzel próbálkozott.

De már itt is benne van, ami miatt mégsem vagyok boldog. David élete a zene volt. Az, hogy a történtek és megtudottak hatására leteszi a hegedűt, számomra felfoghatatlan. Ugyan elmagyarázza, és a film érthetővé teszi ezt a döntést, de a zsenikultusz rajongójaként képtelen vagyok ezt megemészteni.

Így kanyarodunk vissza a holocaust felé. David nem élte át, de a családja belehalt. Minden, amit ellökött magától, ott megrohanja. A zsidó identitása, a gyász és a túlélők bűntudata. A dal a vezeklése, majd az, hogy nem játszik többé. Nagyon azt szerettem volna, ha zenész marad, így fejben máshogy sakkoztam: a zene mentette meg. Ha nem olyan tehetség, hogy Angliába maradhasson mentor mellett, ő is a haláltáborban köt ki a családjával és meghal. Az apja azt akarta, hogy zenész legyen. Így azzal, hogy ezt tagadja meg, és hithű zsidó lesz zene nélkül, nem a családjának állít emlékét, hanem a zsidók sorsát gyászolja meg. A bűntudat húzza le, amiért túlélte.

A film két idősíkon halad. A jelenben Martin nyomoz David után, és hiába Tim Roth játssza, ez a nyomozás nem kötött le. Olyan szimpla, ahogy utazik egyik helyről a másikra, és gyűjti be a történeteket. Viszont, a másik szálon a gyerekkortól jutunk el addig, hogy David nem jelenik meg a koncerten. Az volt az a sík, amit élvezettel tudtam nézni.

Az idős énjüket Tim Roth és Clive Owen játsszák, de talán azért is, mert a gyerekkoruk és kamaszkoruk jobban érdekelt, jobban megragadtak a fiatal színészek, akik ott alakították őket. Luke Doyle a gyerek zsenit, Jonah Hauer-King a fiatalembert alakította. Ők maradtak meg az emlékezetemben. Pláne, amikor zenés részek voltak.

Sok tekintetben korrekt ez a film. A kivitelezése, a színészei, a történetei és amit a túlélők bűntudatáról beletettek. Csak az a plusz hiányzik, amitől több lenne korrektnél.

 

A nevek dala - 5/3,5 háborúból és a túlélők traumájából, a zenéből keveset kapunk. De a zsenik a gyengéim.

https://www.youtube.com/watch?v=syaOzirgpLI

Idézzünk!

(Jake egy barátja legénybúcsújára megy, de annak bűnöző haverjai nem tudhatják meg, hogy Jake rendőr. Amikor bevallanak előtte egy milliós rablást, egy rokon elszólja magát, és máris az a téma, hogy Jake miképpen legyen elhallgattatva.)

  • Akkor mit csináljunk?
  • Szerintem kötözzük ki, hadd haljon éhen, és lépjünk le a gyémántokkal!
  • Chuck!
  • Ez nem lesz.
  • Kösz!
  • Tönkrevágná a legénybúcsút.
  • Ez a problémád vele? (Brooklyn Nine-Nine)

 

Mind mezítelenül születünk, és minden más csupán csak álca. (A karmester)

 

(Nehéz jó munkaerőt találni, amikor az országot elfoglalja egy vad horda.)

  • Mi folyik itt?
  • Elhoztam neked a herceget.
  • De te a legközelebbi bizalmasa vagy! Miért tennél ilyet?
  • A pénzért.
  • Érthető. Egy zsák arany megfelel?
  • Jöhet. (Miracle Workers)

 

(Ha sikerül túlöltözni az első randira, a jó barát kéretlenül is kigúnyol.)

  • Operába mentek?
  • Nem. Miért?
  • Mintha te lennél az angol nagykövet.
  • Csak egy egyszerű, fesztelen vacsora lesz.
  • A Buckingham Palotában? (Egy férfi nem adja fel)

 

(Megfigyelés alatt a lehetséges vámpír. Idióta kérdésre hasonló válasz érkezik.)

  • Szóval, bírja a napfényt?
  • Napszemüvegben.
  • Más nem volt nála, amivel védekezik?
  • De, elővett a csomagtartóból egy koporsót és belefeküdt. (Drakulics elvtárs)

 

(Az alkohol barátai és a lidérceik.)

  • Szörnyű rémálmom volt. Találtam egy sört az utcán. Kinyitottam, a polgármester úr mászott ki belőle és kifizettette velem.
  • Ez borzalmas.
  • Nem ez a legszörnyűbb. Alkoholmentes volt! (A mi kis falunk)
süti beállítások módosítása
Mobil