Átverős, csajok közti versenyes, gazdagos.

Penny kisstílű átverésekből tartja fenn magát. Most éppen új helyet keres az átveréseinek, a Riviérán utazgat. A vonaton Josephine felfigyel a nyers, hangos lányra, aki itt is beveti az egyik trükkjét. Ő is szélhámos, és nagyon nem tetszik neki a gondolat, hogy a célpontját elijessze az a debella. Igyekszik elijeszteni, de Penny belebotlik Josephine egy korábbi átvertjébe, akitől megtudja, hogy ki a nő igazából. Így már neki is megvan a maga terve: tanulni akar a sikeresebb nőtől, aki kényszerből rá is áll az alkura. Együtt dolgoznak ki egy gyűrűs trükköt. Mivel Penny továbbra is itt maradna, Josephine alkut ajánl: aki előbb kicsal 500000 dollárt egy kiszemelt férfiból, az nyer, a másik elmegy. Így megindul az őrült játék, melyben Penny vakot, Josephine holland doktornőt alakít – talán még az amerikai milliárdos srác, Thomas se az, akinek látszik…

Nem új jelenség, hogy egykori sikerfilmeknek elkészül a csajos verziója. Ha csak a legutóbbi pár évre gondolok vissza, kaptunk nőkkel Szellemirtókat, és Danny után Debby is végigcsinált egy nagy rablást és átverést.

Ha már az Oceans női banda – Anne Hathaway már ott belekerült a simlisek világába, és úgy tűnik, tetszett neki annyira, hogy most átveszi a stafétát is. A Riviéra vadorzói után szabadon megérkeztek a Csaló csajok.

Elég vegyesek az érzelmeim velük kapcsolatban. Nem nevetgéltem a filmen, ahogy az állam se esett le. Elnéztem, nem fájt, de nem is lehet azt mondani, hogy jól esett volna. Tipikus háttérzaj film: simán lehet mellette ezt-azt csinálni, nem köt le eléggé, hogy csak vele foglalkozzam.

A történet a szokott panelekkel operál, még kicsit túlzásba is viszi őket. Néha annyira, hogy nem is tudtam eldönteni, hogy komolyan kell-e vennem egy szálat, vagy paródiának gondolják a készítők. Vegyük csak, ahogy Penny és Thomas egymásba szeretnek! Simán belefért volna az is, hogy ez csak egy poén. De komolyan gondolták. Talán ez is volt a bajom, ezeket el kellett volna lazulni, nem ilyenre venni. De pl. Josephine és Penny folytonos kísérlete, hogy kijátsszák egymást, a végére kezdett komolyan az agyamra menni.

A végére szánt csavarról meg csak annyit, hogy aki látta a Riviéra vadorzóit, pontosan erre számít. Én ezt vártam, ezt is kaptam. Azért valami plusz lehetett volna, hogy meglepjenek mindenkit…

A poénok egy része mosolygós, mások fárasztóak.

A fárasztó különben is kulcsszó: Rebel Wilson miatt. Elmondani nem tudom, mennyire fárasztott az egész film alatt. Az egész karaktere el van túlozva, és nem vicces, ahogy még az eleve sokra rátesz egy lapáttal. A börtöncellás vonaglása, vagy amikor a pszichopata testvért nyomta full kreténbe, engem taszított.

Igazság szerint Anne Hathaway karaktere és játéka se tetszett jobban. Ok, annyiban jobb maga a karakter, hogy legalább nem taszít. De nem tud olyan előkelő lenni, amilyen alpári Wilson. Nincs meg a kellő ellentét kettejük között, noha az lett volna a poén.

Egyszer meg lehet nézni, de annyi pont elég is belőle.

Csaló csajok - 5/3 volt benne pár jó jelenet, de összességében fárasztó. Nem bírom Rebel Wilsont benne…

https://www.youtube.com/watch?v=lPCEN_LTEMU

5: Vágta – adott egy korszak, amikor mindenkinek rosszul megy. Egy gazdasági világválság. De ekkor született egy ló, akinek senki nem adott volna esélyt. Kicsi, rossz a tartása is. Mégis, versenyeztetni kezdik, és legenda születik. Nem talál legyőzőre, és emberek álma lesz egy reménytelen korban, megváltoztatva zsokéja és tulaja életét is.

4: Hajsza a győzelemért – Lauda és Hunt, két nagyon más ember, ugyanazzal a szenvedéllyel. Autóversenyzők, és mindketten bajnokok akarnak lenni. Versenyben voltak a pályán, miközben Lauda visszatér egy brutális balesetből.

3: Warrior – Tom és Brandan fivérek, akiket elszakított egymástól az élet. Most mindketten neveznek egy harcművészeti versenyre, és miközben menetelnek a döntő felé, kénytelenek szembenézni a drámákkal az életükben. Az igazi harcot nem a szorítóban, a lelkekben kell megvívni mindkettejüknek.

2: A szív bajnokai – talán szentimentális, de mivel igaz történet az alapja, az élet írta ilyenre. Adott egy gazdag, csinos texasi családanya, aki felfigyel egy magányos, nagydarab fekete fiúra. Segíteni akar neki, gyámolítani kezdi, befogadják a családjával. A sport karrierjét is ők indítják el. E filmben fociznak is, de mégse azt érzed majd a lényegnek.

1: Vasakarat – Will tanulni akar, az apja is ezt szerette volna neki. De a férfi meghal, a fia és neje árván maradnak, miközben a veszély is fenyeget, hogy mindent elvesztenek. Egy esélyük marad: Will nevez egy gyilkos szánhúzó versenyre. Egy újságíró felfigyel a történetére, és a verseny Hamupipőkéjét faragja a fiúból, aki átküzdi magát akadályról akadályra a célig. Aranyosak a kutyák, szimpatikusak a szereplők – a klasszikus Disney film, amit máig szeretek.

Világvégés, menekülős, túlélésért küzdős.

Malorie kettesben van a testvérével, terhesen, amikor a világ vége egyre közeledik. Valami van odakint, és aki meglátja, az végez magával. Éppen a nőgyógyásztól jönnek haza, amikor itt is lecsap a vég. Malorie pár idegen mellé bejut egy házba, de a testvére egy kamion elé lép ki. Páran, összezárva, próbálják kitalálni, hogyan legyen tovább, míg köröttük, odakint mindenki végez magával. 5 évvel később Malorie két gyerekkel, egy kislánnyal és egy kisfiúval, bekötött szemmel nekivág a folyónak egy csónakban. Egy menedék ígérete kecsegteti őket, ahol újra normálisan, emberek között élhetnének. De ehhez túl kell élniük a folyót és a kint levő embereket, lényeket.

Ha az egyik kedvenc regényed megfilmesítik, annak örülni szoktál, vagy inkább aggodalommal tölt el? Én az öröm párti oldalon vagyok, bár nem tagadom, nem egyszer volt részem nagy csalódásban. Zseniális, nagyon szeretett történetekből is képesek olyan filmeket gyártani, hogy komolyan bánom, hogy megnéztem a filmet. Illúziórombolók.

A Madarak a dobozban az egyik kedvenc horror regényem. Most rászántam magam, megnéztem a filmet is, és nem vagyok boldog. Mert nagyon sok mindent megváltoztattak a regényhez képest, olyan részeket is, amelyek sokkal inkább működtek a könyvben, mint amit betettek a helyére a filmen.

A cselekmény poénjait nem akarom elmesélni, így igyekszem csak olyasmiket példának hozni, ami a szereplők sorsáról nem árul el semmit. A legnagyobb, és szerintem rossz döntés, hogy visszavettek a horrorból. A regényben nem simán öngyilkosak lettek, akik meglátták, mi van odakint. Előbb kivégezték a köröttük levőket. Magukkal is úgy végeztek, hogy azt Stephen King se álmodhatta volna kegyetlenebbre. Pl. a könyvben volt, aki a saját köldökzsinórjára akasztotta fel magát.

A másik, az őrültek kérdése. Itt csak abban őrültek, hogy másokkal is láttatni akarnak. Szervezetten mozognak, csoportban, és remekül meg is játsszák magukat. A regény magányos őrültjei sokkal hitelesebbek voltak nekem a filmbeli halálosztagnál.

Van még egy, de azt nem mesélem el, mert nagyon spoiler lenne. Maradjunk annyiban, hogy évekkel tovább él egy szereplő, mint a könyvben. Ezzel megváltoztatja a kis család felépítésének egész logikáját. Pl. nem hiszem el, hogy ő megengedte volna, hogy Malorie ne nevezze el a gyerekeket, csak Fiúnak és Lánynak hívja őket.

Erről eszembe jutott még valami: Malorie. A könyvben nagyon fiatal, és a terhességéhez is máshogy áll, mint a filmen. Sandra Bullock jó színésznő, de az ilyen karakterekből már kiöregedett. Lassan inkább a nagymamává váló nőket kellene játszania, nem a terhes és kisgyerekes anyákat. Egyszer nagyon durván ráment a kamera az arcára, és egyszerűen az időt nem lehet megállítani.

Nem tetszett, ahogy kettős elbeszéléssel halad a film. Nem volt értelme előre tenni a folyós utat a gyerekekkel, jobban működött volna végig lineárisan a cselekmény.

Regény előismeret nélkül jobban tetszett volna, így kerestem, miben gyengébb. Pedig a kivitelezés korrekt, vannak jó színészek benne, csak nem tud a regény nyomába érni.

Madarak a dobozban - 5/3,5 a regényt nagyon szerettem, ebben sok minden más, és ez nekem furcsa így.

https://www.youtube.com/watch?v=H-AWkXWPTcU

MOZI:

- A gyermek - ír horror, újabb sátáni gyerek érkezik a mozikba?

- Aladdin - új élőszereplős Disney, Mit várunk link: ITT

- Fájdalom és dicsőség - spanyol dráma összemosódó idősíkokkal és Banderasszal.

- Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány - a címe megjegyezhetetlen, a film állítólag jó lett. Zac Efron élete alakítását nyújtja Ted Bundy megformálójaként.

DVD:

- Johnny English újra lecsap

- Az első ember

- Ragadozó városok

- A Grincs (2018)

Maffiás, nyomozós, családi drámás.

Earl Stone nem volt se jó férj, se jó apa. A munkája mindig fontosabb volt, mint a családja. Akkor is éppen egy kertészeti vásáron volt, amikor az egyetlen lányát kellett volna oltárhoz vezetnie. Az eredmény: 12 évvel később az internet tönkretette a virágüzletét, nem maradt semmije, és a családja se akarja látni. Egyedül az unokája kedves vele, aki éppen férjhez készül menni. Egy ismerős ajánl neki sofőri munkát. Betesznek egy táskát a kocsijába, elviszi a címre, elmegy kicsit sétálni és ennyi. Ő pedig segíthet anyagilag az unokájának, visszaveheti a házát. Már a harmadik fuvart intézi, amikor rádöbben, igazából mit csinál. Drogot csempészik. De a pénz kell, így folytatja. Nem sejti, hogy a DEA egy újonnan az ügyre állított embere egyre közelebb kerül hozzá.

Clint Eastwood neve fogalom a filmtörténetben. Színészként is sokat tett le az asztalra, és rendezőként is klasszikusokat, sok-sok jó filmet készített el. A csempész azért is különleges, mert nem csak megrendezte, de a főszerepet is eljátszotta benne. Jól. Van egy tippem arra, hogy a fia, Scott, aki láthatóan a fia – nagyon hasonlítanak – örülne, ha az arcvonásokon túl a tehetségből is sokat megörökölt volna.

De vissza a filmre!

A történet látszólag egyszerű, de tele tették olyan kis epizódokkal, amelyek nagyon nézetik. Earl járja az utakat, de közben kapcsolatot épít ki még a maffia tagokkal is. Pl. Juannak tanácsot is ad arra, hogy hagyja ezt az életet, amíg még megteheti. Az úton képes átvariálni a terveket, ezzel nem is kicsit akasztva ki az ellenőrző maffia bérenceket: ha kell, megáll segíteni a lyukas kereket cserélni nem tudó családnak. Beugrik egy baráthoz beszélgetni. Kiélvezi a kedvenc húsos szendvicsét az étteremben. Még a rendőrökkel szemben is feltalálja magát: az nagyon kész volt, amikor a rendőrkutya kiszagolta a drogot, de Earl megoldotta azt is.

Mindeközben ez egy családi dráma is, azzal az üzenettel, hogy a családnak kellett volna a legfontosabbnak lennie. Többször ki is mondják, erre megy rá minden fókusz. Olyannyira, hogy a végül Earl letartóztatását vezető ügynök, Bates is ezt a tanulságot mondja ki: a munka nem mehet a család rovására!

Azt nem akarom elemezgetni, hogy ez mennyire lehet Eastwood élettapasztalata. Elég sokat mond, hogy a filmbeli lányát az a gyermeke játssza, akit nagyon sokáig nem ismert el a sajátjának. Minden esetre ez ad egy pluszt az olyan jeleneteknek, amikor tőle kér bocsánatot.

Eastwood jelentőségét mutatja az is, hogy milyen színészekkel tudja megtölteni a filmjeit. Itt Bradley Cooper játssza a DEA ügynököt. A volt feleséget Dianne Wiest. Taissa Farmiga az unokát. Még az olyan kis szerepekben is, mint az alig felbukkanó DIA fejes vagy a maffia feje, olyan színészek tűnnek fel, mint Andy Garcia és Laurence Fishburne.

Nem egy gyors film, nem is kell a körmeink lerágni alatta, de tartalmas és hagyományos értelemben jó film. Van benne feszültség, dráma, izgalom, de még humor is. Látványra is korrekt, színészileg meg annál is jobban.

Jót vártam, tetszett is, ez egy jó filmélmény volt.

A csempész - 5/4,5 érdekes volt, krimi és dráma is. Dinamikus a történet, jó színészek jó karakterekként.

https://www.youtube.com/watch?v=lBf2ITdYFYg

Természetfeletti ellen harcolós, családos, kalandos.

A párhuzamos világ átjárója lezárult, sikeresen legyőzték Lucifert is, aki most már halott. De ennek nagy ára volt: Dean. Aki a testébe engedte Michaelt, aki Lucifer vége után se távozott. Dean testében űzi az üzelmeit, míg a csapat nem tudja, mit kezdjenek vele. Lucifer leszívta Jack erejét, aki most emberként próbál boldogulni, ő nem lehet Michael ellenfele. Mikor Dean visszatér, ő maga sem tudja, mit tett vele Michael és dolgozni kezdenek a megoldáson. Közben Nick is igyekszik összeszedni magát, de rá kell döbbennie, hogy az életében már nem vár rá semmi és túl sok minden beleivódott Luciferből. Az arkangyal visszahozását tűzi ki célul. Michael, Lucifer ellenében is Jack áll, aki önfeláldozóan nagy áldozatot hoz, nem sejtve, ezzel milyen kárhozatot szabadít magukra.

Lassan már ennek a sorozatnak is a végére érünk. Már be van jelentve, hogy a 15. évad lesz a zárás. Ennek megfelelően ez az évad arra ment ki, hogy előkészítsék az utolsó nagy harcokat. Ha hinni lehet az évad utolsó perceinek, akkor valami egészen eposzi véget találtak ki. Plusz, egy olyan ellenséget, aki az eddigi legmeredekebb húzása a sorozatnak, noha volt már itt Isten húga is.

De ezzel zárom is a vég feletti elemzésem. Csak durva, hogy amennyire a Bull utolsó pár perce az egésztől elvette a kedvem, itt ugyanolyan hosszú jelenet miatt már nézném is tovább a sorozatot.

Az idei évad minimális filler epizódot tartalmazott. Alig maradt olyan eset, amikor simán elmennek valamilyen természetfeletti lényt levadászni. Ha volt is ilyen, valószínűleg mellékszálon akkor is építették az átíveléseket. Már régen annyi annak a szörnyvadász horror sorozatnak, ami az Odaát kezdetben volt.

Már nem bánom, ahogy fentebb már írtam, a jelenlegi irány nekem bejön. Jól kihasználják a Lucifer fiában rejlő lehetőségeket, és a másik dimenzióból behozott karaktereket. Azért, azt meg kell jegyeznem, az nagyon nem tetszett, ahogy a vadász csapatnak véget vetettek. Ok, értem, hogy a Winchester testvérek hagyományosan magányos farkasok, de elnéztem volna, milyen az élet, ha van köröttük egy egész csapat, akikre támaszkodhatnak.

Az egész évad egyetlen ív, így utólag visszagondolva. Minden az utolsó epizódra vezetett, ahol szembenéznek a következményekkel és mindenkiről kiderül, milyen igazából. Szeretem, amikor valamit ilyen tudatosan felépítenek, itt éreztem ezt, tetszett is.

De volt idén csalódás is. Volt jubileumi epizód, amelyben nem kisebb karaktert hoztak vissza, mint John Winchestert. Ok, szívszorító volt, amikor az egész család együtt lehetett, úgy vacsorázhattak és beszélgethettek, mintha minden rendben lenne. De csak erre felhúzni egy egész részt… vártam még valami pluszt, ami nem volt benne.

Mary sem az a karakter, akit meg tudtam volna szeretni. Éreztem is, hogy a készítők se nagyon tudnak mit kezdeni vele, ezért is volt egy egész blokk, amikor elvonult Bobby oldalán és kiszállt az aktív eseményekből. Nekem ilyen szempontból logikus volt, hogy az történt vele, ami. Legjobban Dean és Sam mozgatórugójaként működött, már a kezdetektől.

Most úgy érzem, messze van még, amíg jön a folytatás. Ez az évad tetszett.

Odaát - 5/4 szeretem a sorozat jelenlegi irányát. A vége nagyon durva lett. Záródnak a szálak.

https://www.youtube.com/watch?v=NNm8HnPWU-0

Mindenki tudja: Paco eladja a birtokát, így amikor este hívják, rohan a pénzzel a megadott helyre. A kocsiból kiveszik a táskát, visszakapja a lányt. Viszi haza. A szülők nagyon hálásak, mindenki megöleli, de ennyi. A lánynak nem mondják meg, hogy a biológiai apja Paco. Aki hazamegy, és szembesül vele, hogy a felesége elhagyta. Elúszott a birtok, a neje elment, és a lánya se tudja, ki ő neki.

A család utazik haza. Miután elmentek, az itt lakó nagyszülők összenéznek, hogy beszélniük kell. A nő rájött, hogy a másik lánya, aki elraboltatta a pénzért az unokahúgát.

Testvérlövészek: Charlie buzgóságában a folyóba önti az összes szert, amit kikevertek. Későn kiáltanak rá, hogy ne csinálja. Annyira maró az anyag, hogy Morris és Warm másnapra kiszenvednek. Charlie a kezét veszti el. Ráadásul a Sisters testvérek most állandóan menekülhetnek, mert volt főnökük ki akarja végeztetni őket. Elszánják maguk, hogy visszatámadnak, ha öngyilkos küldetés is. A férfi bárjában azonban áll a ravatal: közben meghalt. Így ők is hazamennek az anyjukhoz.

Mi kell a férfinak: Ali hazugságai kiderülnek, elveszti a szerelmét. De a szerződést megköti, végre a kinevezést is megkapná a cégnél. De már nem kell neki. Felmond, saját céget alapít. Mivel megígérte a tortát Will fiának születésnapjára, elviszi. Beszél Will-lel is, kibékülnek és a végén látjuk, ahogy egy családként, boldogan élnek.

Henry könyve: Henry már tervezi, hogyan ölje meg a szomszédot, aki szexuálisan és fizikailag zaklatja a nevelt lányát. De mielőtt cselekedhetne, összeesik. A kórházban kiderül, agydaganata van, se a műtét, se a sugár nem segít. Haldoklik. A kisöccsét kéri meg, ha meghalt, adja oda a könyvét az anyjának. A nő, amikor az ablakon át látja, hogy a szomszéd valóban mit művel, elszánja magát a tettre. A fia utasításait követve a könyvből felkészül a gyilkosságra. De a végén mégse húzza meg a ravaszt. Beolvas a férfinak, és elmondja, feljelenti. A fia mindent dokumentált, van bizonyítéka is. Miután elmegy, jön a telefon is: több panasz is érkezett rá, befolyásos testvére ezt már nem tudja elsikálni. Vizsgálat lesz: a férfi erre öngyilkos lesz.

Christina Henry családjával nőhet fel.

Gyerekes, varázslatos, varázsiskolás, gonosz ármányos.

Mary heves, érzékeny kislány, aki nagyon szeretne egy igazi családot, barátokat, de bármibe fog, semmi nem akar sikerülni neki. Utálja a vörös haját, és hogy nem tud barátokat szerezni. Egyik nap az erdőben sétál, összebarátkozik kettő cicával, amikor különös, kék színű virágra bukkan. Hazaviszi magával, és éjjel csoda történik. A seprű szárnyra kap, és meg sem áll a lánnyal egy égi varázsiskoláig, ahol az igazgatónő lelkesen fogadja a lányt. Mary különleges erők birtokosa, a lány úgy érzi, végre megtalálta a neki való helyet. Míg rá nem ébred, hogy a falak mögött gonosz üzelmek folynak. Hogy nem ő a különleges, hanem az a kék virág. Amiért az igazgató és tudós barátja bármire képes, akár gyerekrablásra is. Mary az útjukba igyekszik állni, és akár varázs nélkül is hazavinni a barátját.

Ahogy elindult a mese, és elkezdtem megismerni a szereplőket, nagyon hamar az jutott eszembe, hogy Mary elképesztően hasonlít Anne-re, a kis árvára, aki szintén nagyon utálta, hogy vörös a haja. Az a leányzó ugyan nem kacérkodott a mágiával, de a helyzete, a viselkedése és a természete nagyon olyan, mint ennek a mesének a hősnőjéé.

Ami nem kis kihívás a nézőnek. Mert nincs lehetőség közömbösségre: annyira átütő a lány személyisége, hogy az ember vagy megszereti, vagy megutálja. Mert mindig jót akar, csupa szív, de soha nem képes elnyugodni. Minden lében kanál, ami meg elég fárasztó. Még csak nézni is, nem hogy elképzelni, hogy vele kelljen ilyen tempóban pörögni.

Helyenként éreztem is, hogy nekem sok Mary. Nem is a hevessége miatt, hanem ez nála nagyon erős naivitással párosul. Amilyen életvidám, kedves gyerek, mindenkiről ugyanezt feltételezi. A nézőnek, szerintem még a gyerekeknek is hamar leesik, hogy a mesében kik a rosszak, és mikor kellene a kislánynak menekülőre fogni, de ő ezt nem látja. A jósága egyszerre a gát, de az ereje is. Mert ezzel viszi végbe a tetteit, de ha kevésbé lenne ilyen, eleve sokkal kevesebb bajba keveredett volna bele.

A történet végig bájos és kellemesen humoros. Nem tömték tele buta és nagyon kicsiknek szánt poénokkal, de szerethető figurákkal és színekkel igen. A kedvenceim a cicák lettek, pedig nem is vagyok macskás. Azon kész voltam, amikor nyakörvet kapott nyomorult macska, de ő ennek ellenére is csinálta, amit akart.

A cselekmény mozgalmas, aranyos, és kellően keverednek benne a különféle hagyományok. A varázsiskola, a szereplők külseje, a neveik, az egésznek a környezete nyugati. A boszorkányok is inkább idézik a nyugati, mint a keleti hagyományokat. Ugyanakkor egy-egy darabkája, mintha anime kölcsönzés lenne. Ahogy a hősnővel jár a macska, tiszta Sailor Moon. Mary ruhája is felidézi az anime hősnők egyenruháit. A varázsiskola érkezhetett volna Howl szomszédságából is.

Olyan, mintha egy nyugati mesét bolondítottak volna meg keleti elemekkel, a jellegzetes mese ábrázolásukkal. Nem véletlenül emlegetem A vándorló palotát, az jobb különben, de sok mindenben eszembe juttatta azt a mesét.

Az egész kedves, szerethető, és pozitív dolgokkal van tele. Önelfogadással, a barátság erejével, hogy az igazi mágia odabent lakik. Helyes mese.

Mary és a varázsvirág - 5/4 egyszerre van benne a klasszikus gyerekmesékből és a keleti világból. Egyedi, bájos.

https://www.youtube.com/watch?v=888z3ku4t3I