A helyi bajnokság döntője előtt számolják fel a hadifogoly tábort, a németek mehetnek haza. A  Friar házban eléggé ki is vannak, mert Berttel együtt elmegy a reményük a nyerésre is. (Margaret nem éppen a football miatt van ki, de ezt nem lehet kimondani.)

Bert azonban jön, és közli, itt marad a döntőre, csak utána megy haza. Valójában Margaret az ő életében is fontos, és ahogy egymásra néznek, elég nyilvánvaló is ez. A meccset megnyerik, és a buliból hazatérő Bert nagyon beszélni akar a lánnyal. (Arra már van ajánlata a Manchester United soraiba.) Friar kétszer is kíséri vissza a lány szobája elől a saját helyére. Azt nem tudja, hogy Margaret már ott vár a fiúra.

Hamarosan meg is esküsznek. Manchesterben azonban pokoli hangulat fogadja őket. Nem elég, hogy Bert német, még katona is volt. Margaret is itt tudja meg, hogy ráadásul kitüntetett katona, még vaskeresztje is van. Bert nem tagadja a múltját, és próbálja mondani, hogy az nem választás kérdése volt. A hazájáért harcolt, nem a náci ideológiáért. A dolgok akkor csitulnak el, amikor a helyi rabbi kiad egy véleményt: ők nem akarnak olyanok lenni, mint a nácik. Senkit, Bertet sem fogják a származása miatt kitaszítani.

Évekkel később a Manchester a bajnokságra készül. Bert és Margaret házassága egy kisfiúval vált tökéletessé. A döntőn Bertbe az egyik focista belerúg, de végigjátssza a meccset, ha közbe össze is esik és nagyon rosszul van. Utána rohannak is vele a kórházba, eltört a nyaka.

Még a kórházban van, amikor a kisfiát elüti egy autó. Bert megtörik, a házassága is meginog. A temetőben Bert az egykori táborvezetővel fut össze, aki a feleségét és a két lányát vesztette el a bombázások miatt. Ő mondja, folytatnia kell tovább, a gyerekért is. Bert visszamegy a csapathoz és közel engedi Margaretet is magához, akinek elmeséli végre, miért érezte úgy, hogy Isten őt bünteti a fia elvesztésével (a háború alatt a felettese agyonlőtt előtte egy gyereket, és máig kísérti, hogy meg kellett volna mentenie).

A később kiírtakból tudjuk meg, hogy Bert az év játékosa lett, elsőként külföldiként. Margaret még két fiút szült neki.

Barátokat megtévesztő, álkapcsolatos, szerelembe eső.

Bryce Dixon mindent megtett, hogy kiszabaduljon alabamai szülővárosából és karriert építsen. Meg is csinálta: Los Angeles egyik menő ügynöke lett, akinek küszöbön áll, hogy egy ügyfeléből igazi, hatalmas sztár legyen. A színésznő Madison Belle a nagy szerződés megkötése előtt van. Éppen ekkor esedékes Bryce 15 éves érettségi osztálytalálkozója, és már minden régi barát kérdezgeti, kivel jön és mikor. Otthon még mindig az egyik mérce, hogy megtalálta-e az igazit, van-e családja. Bryce a munka megszállottja, de ezt nem lehet bevallani. Kínjában Madisont kéri meg, hogy utazzon vele haza, mintha a barátnője lenne. A lány éppen attól szenved, hogy zenész barátja már csak a papíron a barátja, mert folyton turnézik, soha nincsenek együtt, így igent mond az ajánlatra. Ott aztán mindketten meglátnak a másikban valamit, amit addig elképzelni sem tudtak volna, és egyre komolyabban vonzódni kezdenek egymáshoz. Lehet, hogy az álkapcsolatot valódivá kellene tenni?

Kicsit gyengébb kivitelben azonnal rá tudnám sütni, hogy Hallmark kompatibilis, tipikus romantikus film. Azért annál egy fokkal több munka van benne, nem tűnik annyira tévésnek, de még így sem ez lesz a romantikus komédia, amire beülnék moziba.

A történet tulajdonképpen kiszámítható, és a végeredmény az lesz, amit az alapkonfliktus vázolása után minden néző vár. A szereplők átértékelik az életüket, értékrendjüket, és a végére jön a szerelem, boldogság, család. A romantikus regények és filmek nagyon jellemző befejezése.

A szereplők közti románc is olyan kiszámítható. Le lehet zongorázni, ahogy a két szép ember közt megvan a kémia, aztán, ahogy többet is látnak egymásból, mint a külső, jönnek az érzelmek is. Itt talán annyival más a helyzet, hogy nem ismeretlenül kerülnek kapcsolatba, munkatársakként majdnem baráti kapcsolatban voltak korábban is. De ilyet is láttunk már, nem is egy filmben.

Akkor mi tenné mássá? Hogy a komédiát és az osztálytalálkozó hétvégéjét mennyire sikerül egyedivé és humorossá tenni. A városaik a kisvárosban feeling megvan, és képeslapra is illik, ahogy Madison és Bryce andalognak a városkában. Még valahol fura is, ahogy mind a ketten olyan könnyen átváltanak a kisvárosi üzemmódra. Magát a városkát is élvezik, meg a barátokkal a programokat is.

Amelyek rendkívül családbarát kivitelben zajlanak, különben. Focimeccset játszanak, belógnak úszni az iskolai medencébe, megtartják a bált, ahol fel is lehet lépni. Semmi olyan, ami kiemelkedő lenne. Inkább a baráti, kellemes és családi hangulatra mentek rá, amit sikerült is megragadni.

Majd behozzák Zane karakterét, aki nem akarja elfogadni, hogy Madison elhagyja. Ő lehetne a komikus mellékszereplő, csak valahogy ő is le van tompítva és butítva, így nem vicces lesz, inkább csak olyan vicces is lehetett volna.

Kivitelben is családi romantikus komédia. Egy kisváros több helyszínén járunk, és a ruhákban is meglepően visszafogottak. Ahhoz képest, hogy Madison egy majdnem Hollywood-i díva, most inkább még csak kiscsillag, nagyon visszafogott még az ünnepi kinézete/ruhái is.

Sztárok sincsenek benne, megint csak a Hallmark életérzés. Helyes, de nem ragyogóan szép színészek, akik egy ilyen limonádéban elmennek eye candy szereplőnek.

Egy estére kellemes kis romantikus, de nagyon felejthető is. Ebben csak ennyi van.

Csillaghullás Alabamában – 5/3 az a kis kedves és kiszámítható limonádé, amit romantikus lelkülettel egy estére elviselsz.

STARS FELL ON ALABAMA Trailer 4K (2021) Romance Movie - YouTube

Posztapokaliptikus, egymást menteni próbáló, törzsekbe illeszkedő.

A világ örökre megváltozott, és senki nem tudja, miért. Az áram hirtelen eltűnt, a technika meghalt. Európa visszasüllyedt a középkori szintre, és az emberek törzsekbe rendeződtek, melyek rendszeresen összetűznek egymással. Az Origines tagjai egy rejtett erdőben élnek magukban, a természetben harmóniával és senkivel sem keresve a konfliktust. Balszerencséjükre egy atlantiszi hajó az erdejükben zuhan le, és nem hagyják meghalni a pilótát, magukkal viszik és igyekeznek segíteni rajta. A haldokló férfi a hajója szívét, a kockát a törzsfő legkisebb gyerekére, Eljára bízza. Mivel az atlantisziak az utolsó civilizáció, melynek megmaradt a technikai fejlettsége, a Varjak el akarnak vinni mindent. Az Origines felét lemészárolják, a maradékot rabszolgának viszik. Elja a kockával menekül, míg apja és bátyja a hollók rabszolgája lesz, nővére pedig a Crimson törzshöz kerül, és a fogságba esett családja megmentésén kezd el dolgozni.

A németeknek már akad sikersorozata a Netflixen – a Dark, ami lassan már kultikus is lesz. Még van belőle vissza évadom, az egy olyan sorozat, amit érdemes egyben nézni, mert az idősíkok és az egész bonyolultsága miatt nem lehet halogatni. Ilyen szempontból a Tribes sokkal egyszerűbb, és lazán lehet úgy nézni, hogy amikor ráérek, megnézek egy részt.

Tény, én szeretem a posztapokaliptikus sorozatokat, és elmerengeni velük azon, hogy egy-egy katasztrófa után mi történne. Itt bőven hagytak még kérdést: mi történt pontosan, mi vetett véget a világnak? Egy-egy szereplő egészen megszállottja a témának, a három főszereplő testvér közül a legkisebb is ilyen. De válaszok nincsenek, még elméletek se nagyon. Ugyan be van ígérve, hogy lesznek majd válaszok, de még nem ebben az évadban. A jelen eseményei között is bőven akad rejtély: mi az a Fekete Kór, ami veszélyezteti az egész kontinenst? Miért csak kevesek tudnak róla? Vagyis, nagyon kellene még legalább 2 évad, hogy zárni lehessen.

Tetszett, hogy a testvérek révén széles nézőpontot kapunk, hogy mi van most és milyen módon lehet túlélni a mutatott világban. Mindenki más törzshöz kerül, egészen másokat tapasztal és kell túlélnie. Ahogy ment előre az évad, még az is változott, kinek a sorsa mennyire érdekel, vagy a törzs mennyire izgalmas, amelyikbe bekerült. Az elején Elja, később Liv, a végére Kiano sorsa és környezete érdekelt leginkább.

Igen, bőven lehet még bonyolítani a világot és az egyes szereplők életútja is önmagában még elég soványka. De hárman vannak, alig hat rész az egész évad, így mozgalmasra fel lehetett tölteni így is. Az meg, hogy mennyi lehetőség van még benne, bőven eladta nekem. Miden törzs saját jellemzőket kapott, és fokozatosan megismerjük a kis szertartásaikat, a külcsínt és a mélységek felé is haladunk. Kis túlzással még azt is rá lehetne húzni, hogy a modern korból ezek hogyan jöhettek létre. A Crimson az ENSZ örökösének tartja magát, csak sokkal inkább katonai alapon szervezve. (A Római Birodalom is beugrott róluk.) A Varjak egy totális erő központú harcos kultúra, minden arról szól, ki kinél erősebb, van halálkultusz is benne és nagyon erősen tagozódik a társadalmuk rétegekre. (Mondjuk, ez a Crimson esetében is áll.)

Emlegetnek másokat is, és a vége nyit is más felé. Itt is csak arra lyukadok ki, hogy ez remek bevezető volt, de építeni és mesélni kellene tovább.

Mivel a három főhős más jellem, érzelmileg is több mindent bele tudnak tenni. Még valami elcsépelt szerelmi szálat is kapunk, a két idősebbnél – szerencsére, nem erőltetik.

Elszórakoztatott, de határozottan úgy érzem, hogy ez még fejleszthető.

Tribes of Europa – 5/3,5 a kivitelezésbe még lehet pénzt tenni, de hangulatos is, és érdekesek is a törzsek.

Tribes of Europa | Official Trailer | Netflix - YouTube

Melyik a kakukktojás?

1: Captain Fantastic

2: Zöld könyv

3: A Gyűrűk Ura

4: Üveg

5: Az út

Megoldás: Tovább!

Álmot hajszoló, lánykérős, varázslényes.

Jindrich dolgos, jóképű fiatalember, akin már megakad a falubeli lányok szeme. Hívnák bálba, és könnyeden találhatna magának hozzá illő feleséget is. A szülei sürgetnék is, hogy ideje lenne megnősülnie. A fiú azonban a fejébe vette, hogy a mesékhez hasonlóan megszabadít egy elátkozott hercegnőt, aki aztán a felesége lesz. Útra is kel, hogy megvalósítsa az álmát. Egy tó mellett pihen meg, ahol egy molnár él a lányával. Eliska a környék szépe, mellette dolgos teremtés is. Megtetszik neki a fiú, aki szépen énekel, míg egy hercegnőről álmodik. Így mesét mond neki a tó elátkozott hercegnőjéről, és reméli, amíg a fiú a mesét követi, őt találja meg. Az idő is sürget: apja meggondolatlan kijelentése miatt még holdtölte előtt vőlegényt kell választania, és a kérői nem akárkik: a tóban élő manó, egy ördög és egy öreg herceg.

1994-es mesefilm és cseh. Ez már sok mindent előre vetít, és sajnos nem a jó dolgok válnak valóra. Egyszer meg lehetett nézni, de azért nem ez lesz a gyerekek kedvenc meséje, arra is mernék fogadni.

Egyrészt, akartak bele látványelemet, de se pénz, se technika hozzá. Így maradnak az olcsó, régi eszközök, amikkel mai szemnek nagyon nem szép a végeredmény. Ahogy az ördög varázsol, vagy szikrává válik – komolyan ez a legtöbb, amire képesek? Nem jó nézni. Mellé tenni, amilyen jelmezeket kaptak a szereplők… Kedvem lenne megszavaztatni, melyik mesebeli lény kinézete volt a borzalmasabb: a boszorkány, az ördög vagy a vízi manó? A manó zöld színe, az ördög bundája, a banya fogai… Mindtől ver a víz, de ez nem a horror filmek ijesztősége. Ez az esztétikai érzékem halálsikolya.

Hozzá jön, ahogy a színészek kinéznek. Nehéz elhinni, hogy Eliska és Jindrich a környezetük legszebbjei. Igaz, a jelmezeik is nyomnak lefelé rajtuk. Az a borzalmas parasztnadrág, vagy a lány haja – simán el tudom képzelni, hogy parókát nyomtak a fejére. De a masni a derekán se tetszett jobban. Különben is, mi az a sok masni a szereplők öltöztetésekor?

Egyszerűen nem szerettem nézni ezt a mesét, legfeljebb a tájjal voltam kibékülve. Van egy jelenet, amikor a herceg a kastélya kertjében sétál. Az a park érdekelt. A tónak a malommal is megvolt a maga bája. (Ez különben cseh mese tipikus helyszín lehet, ez már a sokadik mesefilm, amiben van tó, malom, meg a tóban manó.)

A történet pedig nem lenne rossz, és megvannak a mesés fordulatok is benne. Eliska próbái a vőlegényeinek, melyek nem véletlenül vannak úgy kitalálva, hogy Jindrich akaratán kívül is teljesítse őket. Az ördög, aki menyasszonyt akar. Ha nem erőltetnék, hogy szerintük az ördög vicces, még akár tetszhetett is volna. Így viszont rendszeresen megzavartak az ördög jelenetei, aki nem komikusan rosszalkodik vagy nyavalyog, hanem az agyamra megy.

Ami menti a menthetőt, hogy a meséhez képest erős szinkroncsapatot tettek alá. Több szereplő is énekel, és nagyon füleltem is a hangjukra. Nem slágerdalok ezek, de akadt egy-egy egészen dallamos is közöttük. (Igen, abban az időszakban készült, amikor a Disney ontotta az éneklős, félig musical meséket. Mivel akkor szocializálódtam, számomra természetes, hogy a mese szereplők – legyenek rajzoltak vagy élők – a történet folyamán dalra fakasnak. Még szívesen hallgatom is.) Jindrich hangja Miller Zoltáné, aki nem is értem, hogyan keveredett bele egy ilyen mese szinkronizálásába, minden esetre nekem nézhetővé tette.

A durva, a csehek kifejezetten szerették, és folytatása is létezik. Örüljek ennek, ne? Passz.

A tó hercegnője – 5/3 a kivitele és a humora borzalmas, de a szinkron eladta nekem. Jaj, Disney, elrontottál!

https://www.youtube.com/watch?v=upufm0EH7jE

Cím: Kedves Evan Hansen

Készítők: az Universal nem spórolt. Ben Platt a filmen is eljátssza a szerepet, ami berobbantotta a színházi világba (igaz, közben évek teltek el, és lassan 30 lesz, aki középiskolás bőrbe bújt. Jött is érte a kritika.) Mellette olyan nevek, mint Julianne Moore, Amy Adams, Kaitlyn Dever. Lehet ez még jó.

Műfaj: kamaszos fájdalmas, musical

Cselekmény: Evan problémás kamasz, sok szorongásos zavarral. Az egyik osztálytársa rendszeresen piszkálja, és nehezíti az életét. A kikészült Evan ír egy levelet, ami aztán drámai eseményeket indít be. A zaklatója öngyilkos lesz, és azt hiszik, azt a levelet ő írta bocsánatkérésképpen barátjának, Evannek. A fiú a figyelem középpontjába kerül, csak egy hazugságot kell hozzá fenntartania…

Siker musical volt, ez már bevonzana. Pláne, hogy még a főszereplőt is hozzák a színházból. Kiadják regényként is, el lehet olvasni, mire jön a film. A történetet azért kicsit neccesnek érzem, de majd meglátjuk, mit hoznak ki belőle. A 13 okom is necces sok szempontból, és jól megcsinálták…

Várható megjelenés: november első felére van meghirdetve

Háború utáni, sportos, új életet kezdő.

Bert Trautmann egyszerű német katona volt, aki a háború vége felé hadifogságba került. A fiatalember Angliában került hadifogolytáborba. Csendesen várta a háború végét, dolgozott, amikor hívták, beállt a rabok közé focizni. Az őrökkel is üzletelő helyi kereskedő, Jack Friar felfigyelt a fiúra: pokoli jól védett. Friar a játék szerelmese volt, és nem kevés pénzbe fogadott egy beszállítójával a legközelebbi meccs kimenetele kapcsán. A nyeréshez kellett neki egy jó kapus, Bert az volt. Így megegyezik a katonákkal, kiengedik a meccsre a férfit, majd a jóvátétel nevében Jack boltjában segít ki, hétvégenként pedig beáll kapusnak. A kezdeti ellenséges viselkedés megváltozik, amikor nem a németet kezdik el látni benne a csapattársak, a helyiek, hanem a kedves fiatalembert. A bajnokság megnyerése megnyitja előtte a kapukat: a Manchester hívja meg kapusnak, és Bert már Friar lányának is meg meri mondani, mit érez iránta. Arra azonban nem számítanak, hogy megint mekkora harcot kell vívniuk egy egész várossal, hogy elfogadják a férfit.

Egy tanulságot gyorsan levontam magamnak a film után. Ha olyasmit nézek, ami igaz történet alapján készült, és előre nem olvastam utána a szereplőknek, utána már inkább ne tegyem. A film vége adott egy keserédes happy endet, amivel ki voltam békülve. Viszont, nekiálltam utána olvasni a szereplőknek, és kiderült, hogy nem is annyira rózsaszín a történet vége, mint amit itt mutattak nekünk. (Pl. megtudjuk, hogy a párnak még született két fia a meghalt kisfiú után, de Bert és Margaret eltávolodásáról, válásáról szépen hallgat.)

Viszont, csak a filmet nézve szerettem annak az íveit. Eleve nagyon szimpatikusra faragja Bert alakját, aki messze nem egy vérszomjas náci. Csendes, kedves, mosolygós. Azt leszámítva, hogy német katona, nem lehet olyasmit találni, ami negatív lett volna benne. A legmocskosabb munkát is szó nélkül csinálja, udvarias. Mélyen van, de lehet drukkolni neki, hogy a személyisége és a tehetsége feljebb juttassa.

Tetszett, ahogy folyamatosan mutatja, hogy az előítéletek ellen mit lehet tenni és mit tesznek egy emberrel. Először kicsiben, majd nagyban is. Hiszen egy faluban gyorsabban elsimulnak a hangok, mint majd a nagyvárosban, ahol már országos hír lesz a történet. Még nézni is fájdalmas, amikor egy egész stadion fejezi ki az utálatát. Elképzelni is rossz, milyen lehetett úgy bemenni, játszani, a legjobbat nyújtani, miközben árad felé az utálat.

Egy ponton már direkt is ott a konfliktus. Kimondják, hogy Bert személyére vetítik ki mindazt, amit a háborúban elszenvedtek. A nácikat gyűlölik, nem magát a férfit. Őt nem is ismerik. Durva is, ahogy egy rabbi ismeri fel, hogy mit műveltek és próbál segíteni.

Ott van a történelmi helyzet feszültsége, ott van a sportversenyek izgalma. Ugyan a korabeli mezek, de még maga a labda is furán néz ki a mai szemnek, de akkor is megvan a játék izgalma benne. Közben a magánélet problémai is jönnek hozzá – talán ott éri a családot a legnagyobb tragédia, de látjuk azt is, hogyan lehet felállni. Még rá is kötik a múltbéli szálra, így ennek is adva egy plusz ívet, amit különben is szerettem a filmben. Sok minden összefügg és az egyes események átvezetnek a későbbiekbe.

Nem egy látványfilm, de a történelmi korszakot szépen megidézi. Nem pakolták tele sztárszínészekkel, nem is hiányoztak. David Kross kedvelhetően hozza Bert alakját, és jól mutatott mellette Freya Mavor.

Annak ellenére, hogy mennyi fesztiválra elvitték, szerettem én is.

The Keeper – 5/4 szép íve van a szereplők történetének, némi foci is került bele, szimpatikus színészekkel.

https://www.youtube.com/watch?v=-8hqlRJe8q0

Katasztrófát túlélni próbáló, zárt, katonákkal összetűző.

A túlélők otthonra leltek a bunkerben, közel 40 NATO katona és pár tisztviselő mellett. Egyeseknek komolyabb haszna van: Horst a rádión amerikai és orosz tudósokkal tartva a kapcsolatot az ellenszert keresi a halálos sugárzásra. A mérnök Jakub is talál munkát magának. A feszültség azonban egyre nő az élelmiszer véges volta miatt, amit fokoz, hogy egy konyhai balesetet hárítani próbáló Ines az ételük nagyját tönkreteszi. Ki kell merészkedniük és valahonnan víz által védett magokat hozni, hogy beindíthassák a mezőgazdaságot. Egy becsapódó ajtó személyes tragédiát okoz, és az emberek még jobban egymásba kapaszkodnak, vagy éppen egymásnak esnek. Barátságok és szerelmek mellett halálos ellentétek is éleződnek.

A történet kicsit később vette fel a fonalat, mint ahol az első évad elköszönt. Pontosan nem derül ki, mennyi idő telt el, szerintem pár hét, esetleg 2-3 hónap. Már kialakult egy rendszer, de egyre gyűlnek a feszültségek is.

A sorozat okosan építkezik. A személyes ellentéteket kezdi el kibontani, amelyek egy részét az összezártság is okozza. Elég egy ember, akinek van valami előítélete vagy sérelme, és az egy hullámot elindítva generálja a katasztrófákat. Valaki kicsit jobban kiáll magáért, és a kis bosszú tragédiába torkollik. Egy sértett érzelem és addig szorosan együtt dolgozó, egymásnak fontos emberek már szóba sem állnak. Nagyon gyorsan fajul minden vita a halálosig.

Erre ráépül egy társadalmi konfliktus: a katonák és a civilek között. Mindkét oldalról azt látni, hogy más értékrend szerint ítéli meg a másikat. Pl. a katonák. Ha egy civil egy katona halálát okozza, követelik, hogy szemet szemért elv alapján megtorlás történjen. Amikor elvadulnak, már mindenkit képesek lennének kivégezni. Bezzeg, az általuk okozott halált eltussolnák. Ugyanakkor a civilek rendbontók, lazán kezelik a szabályokat és nem halálosak, de értem, miért idegesítő nem egy személy onnan a katonáknak.

Végül, megint a világ is fellép ellenségként. A katasztrófa az, hogy hiába ismerik ezt fel, látják a veszélyeket, és mégsem képesek félretenni a személyes problémákat, hogy mindenki életben maradhasson a nagyobb ellenséggel szemben.

A drámák, az emberi és egyéb konfliktusok, katasztrófák mozgásban tartják a sorozatot. Még mindig vannak múltbeli flashback elemek, most is adnak pluszt, bár már kevésbé. Izgalmas, érdekes, jól meg lett írva. Az külön pontot is ér, hogy az írók nem mentik a szereplőket végtelenségig. Itt halnak, nincs biztonságban senki. Azért van egy-egy olyan szereplő, akinek a halála meglepne, de ebben az évadban is halt olyan, akinek a végére nem számítottam.

Nőtt a látványkeret is, ha továbbra sem az akció adja el a sorozatot. A bunkerben több a helyiség, a katonák és fegyverek miatt direktebb a fenyegetés is. Most is tartják az éjszakai jeleneteket, és a bunkerben nincs természetes fény. Rá is játszanak egy-egy jelenetben, mint amikor az éjjellátó szemüveg segítségével menekülnek át a vaksötétben a katonák elől.

A szereplők alapvetően jellemben nem változnak. A gyenge, befolyásolható alakot most is kihasználja az erősebb. A harcos akkor is az marad, ha egy tragédia összetöri a szívét. Legfeljebb abban volt némi változás, hogy egyes karakterek között szerelmi szálat is behoztak, de szerencsére nem mennek el romantikus irányba, nincs szentimentális vagy szenvedélyes betoldás benne.

A folytatás is érdekes lesz: a végén felbukkanó törökök kapnak saját spin-offot.

Into the Night – 5/4 továbbra is érdekes és értékelem benne azt is, hogy mernek fontos szereplőket is ölni.

https://www.youtube.com/watch?v=Jk_wbohmEe4

Feltűnt már, mennyire idealizálják az emberek az alázatot? Ironikus, mivel a hatalom az, ami képes megváltoztatni a világot. (Legends of Tomorrow)

Kell, hogy hiányozzanak emberek. Ha nincs szomorúságunk, akkor nincs örömünk sem. (Új múlt)

Már nem hiszek abban, hogy létezik a tökéletes Amerika. Szerintem jobb, ha megbecsüljük, ami van. és igyekszünk azt jobbá tenni. (Miracle Workers)

(A kalapácsot biztosítják, és hamarosan érkezik érte Thor szőke sörénnyel… Coulson odáig van érte, Fury meg kiakad.)

• Ha valami ilyen erős eltűnik, valaki mindig keresi. Csak reménykedhetünk, hogy szövetséges legyen.
• Szóval, mi legyen?
• Mint mindig. Reméljük a legjobbakat, készülünk a legrosszabbra.
• Elkapták egy emberünket! Riadó!
• Azt hiszem, most jön a java. Coulson, beszéljen!
• Behatoló. Több ügynököt elkapott, és… Hű. Látom a betolakodót. Kaukázusi férfi, a húszas évei közepén. Nagyon szép haja van.
• Tessék?
• A leírásom pontos. Uram, gyönyörű. (What if)

(Amikor a munkatársad azért altat el, hogy aztán a frászt hozza rád.)

• Ne már, te sátánfattya!
• Inkább uralkodok a pokolban, mint szolgálok a mennyben. (Archer)

• Nem kellett volna elutaznom. Itt kellett volna meghalnom. Úgy maradtam életben, hogy öngyilkos akartam lenni.
• Tragikus, de ironikus is. Beleillenél egy lengyel regénybe. (Into the Night)

(A hóviharban éhező kisvárosaik átértelmezik a felebarátaik szeretetét, és az egyetlen erkölcs mellett kitartó a bandita Benny lesz.)

• Éhen fogunk halni!
• Nyugi, Martha! Kicsit túlzásba estél, nem? Senki nem fog meghalni.
• (William összeesik, amint kimondta.) Meghalt.
• Valljuk be, elég vicces volt az időzítés.
• Szegény William. Fiatal és erős volt. És ízletes.
• Pazarlás lenne eltemetni. Gondoljunk a húsra és a finom vérre!
• Arról beszéltek, amire gondolok?
• Meg akarjuk enni.
• Én is erre tippeltem. Nem eszünk emberhúst! Nem vagyok erkölcscsősz, de ha az atya itt lenne, előadna egy nyálas, de felemelő monológot arról, hogy helyesen kell cselekednünk!
• Az atya nincs itt és éhes vagyok.
• Ennyi? Már azzal is megbékélünk, hogy kannibálok leszünk?
• Aha.
• Nekem megfelel.
• Tüzet rakok! (Miracle Workers)

Sylvanék, ahogy a bárók mind, a száraz részen élnek. Védőgátakkal veszik körül magukat. Így a víz a környező területeket önti el. Úgy maradnak a felszínen, hogy másokat a víz alá nyomnak. Azt mondják, a Titanic túlélői a gazdagok és a patkányok voltak. Ezek gazdag patkányok. (Új múlt)

Egyesek arra születtek, hogy eltemessék őket. (Mindig az ördöggel)