Politikai játszmás, lovaggá váló, történelmi.

Az ifjú Ruy a nagyapja mellett nőtt fel, és készül arra, hogy egy napon lovaggá üssék. Az apja a király szolgálatában halt meg, és a fiú vágya, hogy az apja örökébe lépve ő is szolgálhasson, és kiérdemelje a családja kardját. Ám nincsen vagyona, nemesi neve – így lehet ő a legjobb a tanulók között, akkor is lenézik és nem becsülik meg a szolgálatait. Noha többszörösen nehéz időket él meg a királyság: Leon ura, Ferdinand király szövetséget kötött a hitetlenekkel, akik adóznak neki, cserébe háborús helyzetekben köteles kiállni mellettük. Most erre kérik: Aragon királya, aki nem mellesleg Ferdinand fivére, nagy erőkkel rohanta le őket. Sancho, a trón örököse és Ruy gazdája kell, hogy befejezze a háborút. Közben egy puccs is készül Ferdinand és Sancho ellen. A királyné saját jogon is uralkodhatna, kisebb fia és elsőszülött lánya is hatalmat akarnak.

Mennyire vegyük át, ki volt El Cid? Ha nagyon le akarnám egyszerűsíteni, azt mondanám, hogy olyan alakja a spanyol kultúrának, mint Arthur és Roland nyugatabbra az angoloknál és a franciáknál. Talán annyiban más, hogy neki a történelmi gyökerei biztosabbak, mint a mítoszbéli Arthur királynak. El Cid nagy hadúr volt, aki sokat tett azért, hogy a keresztény királyságok erősödjenek és ne kerüljön az iszlám uralma alá az Ibériai-félsziget a 11. században. Ok, zsoldos is volt, dolgozott a másik oldalnak is, de a mítosza úgy örökítette meg, mint a kereszténység nagy bajnokát.

Most egy spanyol sorozat indult, amely az ő történetét igyekszik elmesélni. Nem a történelem visszaidézése a célja, legalább annyira szórakoztató széria is, ami magán viseli a sorozatsztárok hatásait. Ahogy itt a hatalomért ármánykodnak, és a családi viszonyokat mutatják a királyi családban, nem tud nem a Trónok harca eszembe jutni. Elég csak Urraca hercegnőre és az öccsére pillantani, akik egy lépésre vannak attól, hogy ők legyenek az El Cid Lannister ikrei. Mondjuk, Alfonso jobb napjain sem egy nagy harcos…

Talán nem árulok el nagy titkot, hogy Ruy az, akiből majd El Cid lesz. Mélyről indítják a karakterét, szegény és megvetett, aki egy nála magasabban álló nőbe szeret bele. De a lovagi erények birtokosa is ő, aki akkor is helytáll és megfelelően cselekszik, ha ezért nem kap jutalmat. Meg lehet nézni, hogy a kapcsolatok már ekkor is mennyit számítanak: a gazdag bárófiú lovagi címet kap, mert le akarják kenyerezni az apját. Ruy egy háborúban menti meg az örököst és ünnepli a nép, őt mégis mellőzik. Hát igen, a korrupció és a panamázás nem mai találmány…

De amit ki akartam ebből hozni, hogy klasszikus kalandfilmes alapokat adnak a karakternek, aki a nagy próbák során halad egyre közelebb a céljához. Már itt van minden kellék: az ura, akihez halálig hű. A szeretett nő, akit el kell nyernie. Az apai örökség, amihez fel kell érnie. Még arra is adnak alapokat, hogy majd beleférjen az is, amikor a mórok mellett harcol. (Mondjuk, az a csillagokban különleges sors van írva neki elég béna ötlet, de ok.)

Azonban ebben a pár részben éppen csak elindulnak az események. Megismerjük a szereplőket, az alapvető konfliktusaikat. Az évad végére jutunk el oda, hogy akkor most indulhatnak a kalandok és a nagy játszmák.

Nem a leglátványosabb kosztümös sorozat, de a 2 évadot megélt templomosokat simán veri. Még Jaime Lorentét is leszerződtették Cidnek – vagy mondjak inkább Denvert?

Lorente nem Charlton Heston, még 2. évados berendelést sem láttam – de majd figyelek.

El Cid – 5/3,5 történelmi kalandfilmnek rendben, de érezni, hogy ez még csak az alapozás mindenhez.

THE LEGEND OF EL CID Official Trailer (2020) - YouTube

Családban marad - ez néha a filmekre is igaz. A rendező szerepet ad a gyermekének, a testvérek a filmen is testvéreket alakítanak... Az alábbi filmek hogyan lettek családiak?

1: Tenenbaum, a háziátok

2: A keresztapa 3.

3: Demóna

4: Hang nélkül

Megoldás: Tovább!

Karácsonyért dolgozó, kiábrándult, bérgyilkosos, elkényeztetett gyerekes.

A kis Billy élete egyszerre remek és borzalmas. Sikeres az iskolában, a családja gazdag – csak éppen az apja soha nem ér rá vele foglalkozni, és Billy rosszul reagál, ha valami nem a tervei szerint alakul. Még saját bérgyilkosa is van, akivel osztálytársakat félemlíthet meg, vagy még gonoszabb terveket szövögethet. Amikor karácsonyra a Mikulás ajándék helyett szenet hagy neki – hiszen rossz gyerek volt –, Billy kiadja a parancsot: a Mikulásnak meg kell halnia! Mivel a bérgyilkosa a gyerekkora miatt különben is haragszik az öregre, örömmel veti bele magát a feladatba és a levelek nyomán elindul Chris nyomában. A Mikulás, Chris Cringle is senyved. Annyira sok a rossz gyerek, hogy már nem kell annyi ajándékot gyártani, hogy az állami támogatás kvótáját elérje. Hogy valahogy túléljen a gyár, 2 hónapra leszerződik az amerikai hadsereggel, és a manók játékok helyett vadászgépeket kezdenek el összerakni.

Nem tudom eldönteni, hogy ezen nevetnem kellene vagy inkább sírnom. Mivel a körítés szórakoztató filmre vall, az előbbire szavazok, de azért nem tudok elmenni amellett, hogy milyen üzenetet nyomtak bele ebbe a filmbe. Akad pár.

Egyrészt, hogy mennyire elanyagiasodik a világ. A karácsony nem több mint egy marketingfogás, ami feldobja a gazdaságot, hiszen az emberek ész nélkül költekezni kezdenek. Mi történik a gazdagokkal? Megromlanak. Ha bármit megtehetsz büntetlenül, mi akadályozna meg, hogy szörnyeteggé legyél? Olyan, aki az egyetlen szerettét, aki foglalkozik vele, és meglopja és kész lenne megölni is? Az emberiségnek fegyver kell, nem játék. Végül, hogy a csodák nem jönnek el maguktól. Egy rossz gyerekkor sem mentség mindenre – az már igenis az egyén döntése, hogy mit kezd a saját életével.

Igen, engem elgondolkodtatott, hogy vajon miért az volt Jonathan egyetlen karácsonyi ajándéka a Mikulástól. Egy kis rendőrautó. A megoldás? Új szülőket nem adhat neki, de fordulhatott volna helyette a rendőrséghez segítségért? Vagy éppen a jövő útja – ha belőle lesz rendőr, tehetett volna valamit, hogy ne legyen több hozzá hasonló gyerek? Nem derül ki, de az ilyen kis dolgok le tudtak benne kötni.

Tetszett a film világépítése. Szinte azt mondanám, hogy urban fantasy. Pont olyan, mint a ma, csak ebben a világban létezik a Mikulás, aki egy-egy ajándékot visz a jóknak, szenet a rosszaknak. Az, hogy elhelyezték őt a valóságban, aki számlákat kell fizessen és a kormányokkal is szerződése van, nekem bejött. Kilép a mesékből és valami érdekesebb.

Éreztem szatirikus hangot is benne, de ez azért akció és komédia. A komédiát félve írom, mert az a bizonyos komikus hang nem csak mulattató. Igen, lehet azon nevetni, hogy a manók vadászgépeket raknak össze, és a hadsereg elkezdi katonai támaszponttá kiépíteni a Mikulás birtokát, de ez valahol tragikus és fájdalmas. Ahol a gyermeki ártatlanságba az emberek mocskos lábbal alaposan beletipornak.

Az akció része is vérszegény, talán itt jobban átjön a humor is. Walton Goggins, mint a Mikulásra megsértődött bérgyilkos nagy karakter. A játékvásárlásai, a fehér kabátja, de ahogy kommandózik a gyakorlótéren. Sérült figura, de van benne valami menő is. Mel Gibson lett Chris, a Mikulás. Mogorva, megkeseredett és zord alak. Nagyon más, mint a Mikulás-kép az emberek fejében, ami nem is baj. Pluszt ad a filmnek. Csak az a kár, hogy a végén pisztollyal akcióba lendülő Miki már annyira nem fogott meg.

Hiába, akciópapának csak Liam Neeson hiteles…

Az utolsó lövöldözés különben sem jött be, olyan… nyers és semmilyen, meg hiteltelen is.

De összességében pozitív élmény volt a film. Más a hangnem, éreztem benne üzenetet is, és ha egyedi módon is, de van humora is.

A dagadék – 5/4 gonosz kis humora van, jópofa az alapötlet is, de azért egy-egy ponton már sok a jóból.

https://www.youtube.com/watch?v=WjBjUF4Tb_k

Cím: Mortal Kombat

Készítők: nem mondhatnám, hogy a készítők vagy a cast olyan nagyon behúzna. Elég nagy sorozatnéző vagyok, így Gaius az Into the Badlandsből (Lewis Tan) azért nekem mond valamit, de a legtöbb színészt most látom majd először. Az azért biztató, hogy sokuknak van harcművészet a múltjában. A producerek közt is akad olyan, akihez köthető olyan film, amit szerettem.

Műfaj: akció, sci-fi

Cselekmény: igazából fogalmam sincs. Gondolom, jön majd a Mortal Kombat viadal, amin a Föld hőseinek helyt kell állni. Mindenkinek meglesz az oka, amiért oda megy. Új elemnek tűnik, hogy van egy tetoválásuk, ami a kiválasztottságot jelzi. Meg Kano pozitív szereplőként? Hát...

Várható megjelenés: most április közepére van ígérve, de ki tudja.

Miért várós?

• Szégyen vagy sem, ezen a játékon nőttem fel. Láttam az előző filmeket is, a sorozatot is. Mi több, még x-boxon is elő szokott kerülni mai napig...
• Nem sok mindent tudunk még a történetről, de érdekel, mihez és hogyan nyúltak hozzá.
• Gaius volt az egyik kedvencem a Badlandsben, így nekem azért Lewis Tan is érdekes.
• Azt ígérik, véres lesz. Jó is lenne...
• Még ha egy agyatlanabb, de szórakoztató és látványos verekedős akciófilm is lesz, elégedett lennék.
• Nem bírom kihallani a trailerből, mire fordították Scorpion kultikus mondatát. (Get over here - még a poszterre is felkerült.) Majd a filmen fülelek...

Világvégét túlélő, otthont kereső, szélsőséges körülményekkel dacoló.

Augustine vezető tudós, aki annak szentelte az életét, hogy találjon egy másik helyet a világegyetemben, ahol az emberiség túlélhet. A Földön azonban előbb jött el a katasztrófa, mint esély lett volna a menekülésre. A sarkon levő bázist kiürítik, de a férfi nem hajlandó onnan elmenni. Egyedüliként marad, tisztítja a vérét, és vigyáz a kislányra, akire az üres épületben bukkan. Ketten egy veszélyes utat is bevállalnak a rádiót is tartalmazó bázisra, ahonnan esetleg még segíthetnek másoknak. Közben egy űrhajó hazafelé tart, 2 év után először. Nem értik, miért nem kapnak semmilyen üzenetet a Földről. Közben a saját problémáikat is meg kell oldaniuk: egy ismeretlen útvonalon kell hazarepülniük, a hajó sérül, és a javítás nem veszélytelen. De mindenkit hajt, hogy mi történt a Földön és mi van a szeretteikkel. Van, aki azonban itt talál a másikban élete párjára.

Mivel a regény nem igazán volt az én világom, azt gondoltam előzetesen, hogy nem fog fájni, ha eltérnek attól és csak az alaphelyzetet tartják meg. Augustine a sarki hidegben, az űrhajósok a hideg űrben igyekeznek túlélni. Csak éppen a folyamat közben elveszett az is, ami a regényt különlegessé tette: a líraisága. Anélkül meg annyira kevés a cselekmény és olyan semmitmondó a film, hogy nagyon küzdöttem vele.

Kezdjük talán azzal, hogy a film egyetlen csavarra van kihegyezve. Amikor a végén bemutatkozik egymásnak Sully és Augustine, és mi nézők a férfival rádöbbenünk arra, hogy kicsoda a férfit kísérő kislány és ki az űrhajósnő. Az csak egy dolog, hogy más a helyzet, mint a regényben. Más a végkifejlett is. Az egyikben még a Földön akarnak otthont találni és próbálkozni, a másikban egy új helyet választanak. Az már nagyobb baj, hogy kicsit is figyelmesen nézve a filmet az nem is csavar, hanem egyenesen várható, hogy azok legyenek egymásnak, amik és a kis Iris is pontosan az, aminek a végén látjuk. Ugyan eljátsszák azt a trükköt, hogy az evakuáláskor egy anya keresi az elveszett lányát, de ha figyelünk, elhangzik a lány neve is. Megjegyeztétek? Ha ezt az egyet észrevettük, máris tudjuk, hogy Augustine társa nagyjából kicsoda lehet / nem lehet.

Ami még zavart, a puszta matematika. Mégis, milyen sorsa ítélik magukat Sully és a kapitány? Az csak a Bibliában működik, hogy egy férfi és egy nő alapít egy új civilizációt. De nekik még csak hagyján, ők ott lesznek egymásnak, de az utódjukkal mi lesz? Kozmikus magány? Vagy, ha lesz egy öccse, vérfertőzés a köbön? Tudom, filmet nem kellene tovább gondolni, de a regény más vége miatt itt hajlok rá.

A filmet igyekeztek kicsit kalandosabbra venni, de nem lett kalandfilm. Kevés dolog és lassan történik benne. Bele is tudok kötni abba, amit beletettek. Vegyük csak az űrhajó szerelését és közben a zajokat! Mit tudunk az Alien óta? Az űrben nem hallatszik a sikolyod. Ugyanis légkör híján hang sem terjed. Rémlik a Gravitáció csendje? Itt meg zörögnek!

Pedig van látványos elem is benne, csak nem az, ami a regényben. Ott a gyönyörű sarki naplemente fogott meg, itt meg az űrbeli gravitációban repkedő vércseppek. Azért már leírva is látszik, melyik a szebb kép…

Teljesen más az üzenete, a filmben nincs benne a magány kérdésköre, sem annak az üzenete, hogy az ember társas lény és valamiképpen kapaszkodnunk kell egymásba.

Egyedül a szereposztása korrekt, jó színészek érzékeny alakításai, de a filmet ez nem menti.

Alacsony elvárásaim voltak, de azok sem teljesültek. Nekem nem tetszett a film.

Az éjféli égbolt – 5/2 a regény alaphelyzetét megtartották, de a lényegét nem tudták átadni. Olyan semmilyen.

AZ ÉJFÉLI ÉGBOLT főszereplő: George Clooney |Hivatalos előzetes | Netflix - YouTube

Túlélésért küzdő, csoporttá alakuló, viszályos, csapdába eső.

A II. világháború idején egy náci tengeralattjáró amerikai és brit utasokkal teli hajót süllyeszt el. Közben a tengeralattjáró is komolyan sérül és elpusztul. A túlélők kis csapata egy mentőcsónakba kényszerül. A társaságban van fiatal anya halott gyermekével, egy agilis riporternő, egy amerikai milliomos, egy ápolónő, gépész és egykori tolvaj, páran a hajó személyzetéből. Egy németet is kimentenek, ellátnak – rájönnek arra is, a tengeralattjáró kapitánya volt. Élelmük, vizük kevés, egyetlen reményük, ha elérik a Bahamákat. Ám az irányt egyedül a német tudja, és megoszlanak a vélemények, követhetik-e a tanácsát, vagy csapdába vezeti őket. A vízen hánykolódva újabb és újabb megpróbáltatás éri őket, miközben egyeseknek megvan a maga terve is arra, hogyan jöjjenek ki a helyzetből a legjobban.

Miközben néztem, megfordult a fejemben, hogy ma ezt meg lehetne-e ennél jobban csinálni. Arra jutottam, külsőségeiben tudnánk jobbat. Látványosabban süllyedne a hajó, és bizonyos jelenetek is meg lennének mutatva, vagy CGI besegítene. Mint a műtét, vagy éppen a tömegjelenetek, amikor a csónak utasai nekiesnek valakinek. De másban, az emberi oldalban, ami igazán a film sajátja, ez maximálisan el van készítve.

Igaz, alapanyag és készítők tekintetében ritka erős a film. Egy John Steinbeck történet az alapja, az egyik legnagyobb amerikai író korában nagyon aktuális és hátborzongató regénye. Gondoljunk csak bele! A film 1944-es, amikor ez szinte a mindennapi valóság volt, a háború még friss emlék volt, nem mint nekünk, nagyszüleink gyerekkori története. Másrészt, Hitchcock ült a rendezői székben. Kevés annyira tehetséges rendező akad, mint ő volt.

A cselekmény nem rohan, már szinte kényelmesnek mondanám, de nem is lassú. Dinamikus. Megkapjuk az alapokat, amire aztán ráépülnek a fordulatok és a pszichés játszmák. Ahogy egymás után megismerjük a szereplőket a csónakba kerüléskor. Ahogy majd egy-egy történet a múltjukból pontosabban elhelyezi őket, kik is ők. Folyamatosan jönnek a kihívások, mint egy vihar és mellette az emberi játszmák is kibomlanak. Miben mesterkedik a német? Hogyan döntik el, ki legyen a kapitány és hogyan kezelik a vonzalmakat vagy éppen az ellenszenvet?

Ez egy kalandfilm, de közben az emberek közti interakciók is nézetik. Meg tudnak lepni, és úgy, hogy logikusnak érezzük, ami történik. Ez a kedvenc fajta csavarom – azt ki nem állhatom, amikor a semmiből jönnek a fordulatok.

Nem az a film, amit a látvány ad el. Helyenként komolyan gondolkodtam is rajta, hogy csak mögéjük lett-e vágva a víz, vagy legalább egy medencében úsztatták a csónakot. Amikor többen mozognak egyszerre, a már emlegetett tömeges megmozdulások valahogy nem mutattak jól, nem is hittem el őket. (Olyankor nem tudom elhinni, hogy valóban vízen lettek volna bármiféleképpen.) Amit viszont ki lehetett hozni a környezetből és a külsőségekből, megtették. A tér egyszerre nagyon zárt és nagyon nyitott, ami önmagában különleges. Egy csónakban vannak, mozdulni is alig, a zártság maximumon. Ugyanakkor a nyílt vízen vannak, szabad a tér minden irányban. Nagy a kontraszt, és úgy zárnak be minket a szereplőkkel, hogy nem éreztem klausztrofóbiát sem.

A karakterek sokfélék, és Hitchcock jó volt a színészek instruálásában is. Ma már a neveik nem mondanak sokat, de a maguk korában sikeres színpadi és filmes színészek voltak.

Már csak azt kellene kideríteni, hogy magyarul olvasható-e a regény. A film után nagyon szívesen el is olvasnám, szerintem tetszene.

Mentőcsónak – 5/4,5 tele van feszültséggel, kibontja a karaktereket és remekül időzíti a csavarokat. Klasszikus.

Lifeboat 1944 - YouTube

(Max az egyetlen, aki átlát az űrlény emberi álcáján, de persze senki nem hisz neki, a szülei sem.)

• Az űrlény a szobámból ott van bent. Ő az új doktor!
• Max, én láttam az új doktort. Nekem nem tűnt földönkívülinek.
• Máris beférkőzött az agyatokban.
• Gyerünk, haver!
• Meg fogsz halni.
• Menjünk! Visszamész oda és hagyod, hogy az orvos megnézze a fájós torkodat.
• Amíg bent vagyok, addig vehettek egy gyerekkoporsót.
• Jól van, ebből elég! Nem akarok többet erről az űrlény dologról hallani, de bejöhet velem dolgozni, és pihenhet a kanapén. Ha nem javul a torka, visszahozom, oké?
• Szóval te is meg akarsz halni. Vegyetek három koporsót! (Resident Alien)

Ha egy szilárd családod van... Az ellensúlyozza a rosszat, ami odakint van. (Chicago Fire)

Nem mindig a mi dolgunk, hogy megmentsük a szeretteinket. Néha hagynunk kell, hogy maguktól maradjanak talpon vagy bukjanak el. (All American)

(Amikor gyerekeknek mutatod a családi vadász relikviákat, készülj a kínos kérdésekre.)

• Na, ez tetszeni fog. Ez az utolsó élő dodó.
• Pedig halottnak tűnik.
• Csak volt az utolsó élő dodó. Ne kötözködj, nem előnyös egy gyerekben. Erre gyertek!
• Ez meg mi?
• Ez Kínából van, ereszd el! Ez egy tyrannosaurus karma.
• Ezt is a rokonai lőtték?
• Ezt nem, csak a parasztot, amelyik megtalálta. (Négy gyerek és az izé)

Csak én mondhatom el a történetemet. Senki nem írhatja át, némíthat el, vagy mondhatja meg, mit tegyek vele. (Two Sentence Horror Stories)

(A gyakornoknak nagyon nem tetszik, hogy a főnöke a saját meg az ő orrát is be akarhója vonni egy nyomozásba.)

• Megkeressük, hol tartották fogva Milát a sugárzás mértéke alapján.
• Ez a mi dolgunk? Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én orvos vagyok, nem Nicola Tesla. (Balthazar)

(Ha az ember a legjobb sebész kezébe helyezi az agyát, az jó dolog, még ha ehhez a doki egóját is megkapjuk.)

• Klasszikus esete a hármas idegi neuralgiának.
• Az micsoda?
• Ilyenkor az történik, hogy egy artéria egy ideghez ér, pulzál, és végül, az ideg védelme annyira elhasználódott, hogy minden pulzálásnál fellángolt az ideg. Kínzó fájdalmat okozott, amit bizonyára már látott. Olyan elviselhetetlen, hogy a betegek meg szokták ölni magukat. A vizsgálatok alapján, komoly az idegkárosodás mértéke, szerintem a férje a fájdalom miatt veszítette el az eszméletét ma reggel. Már annyi orvosnál jártunk. Ők miért nem jöttek erre rá?
• Inkompetensek, talán?
• (Choi doktor azért mentené a többi orvos becsületét:) Hm, nem. Gyakran félrediagnosztizálják fogfájásnak az állkapocsban jelentkező fájdalom miatt.
• Van rá gyógymód?
• Gyógyszerrel kordában lehet tartani, de én műtétet javaslok, egy hajszálér dekompressziót. Vágnék egy apró rést a koponyájába és behelyeznék egy darab Teflon párnát az artéria és az ideg közé.
• Ez veszélyesnek hangzik.
• Kevésbé az, hogy én csinálom. (Chicago Med)

Elveszítjük a munkánkat, elveszítjük az otthonunkat. De nem veszíthetjük el egymást. (The Resident)

(Amikor maszkot veszel fel, extra képességeket kapsz, de sok más törlődik az agyadból. A Mesterlövész az egyik legjobb gyilkos a világban, de komoly gondot okoz neki még egy telefon használata is, noha benne kell legyen az ellensége elérhetősége. Bosszantó…)

A főnökük száma biztos el van mentve itt. Nem értem, hogy működik ez a telefon! Nem volt nekem okostelefonom, mielőtt feltettem volna a maszkot? Jó, ez most várhat. (High-Rise Invasion)

(A nyomozót bosszantja, mennyire közel volt az elkövető, és elengedte. A társa azonban más szemmel közelít a történtekhez.)

• Itt volt előttem, itt, egy karnyújtásra!
• Mondd el, hogy volt! Itt állt és meghívott egy kávéra, igaz? (Visszaemlékezés: Állítólag verhetetlen a kávém. Kösz, de tényleg nem.)
• Akkor hívtál, én meg hagytam elmenni. Egy hülye picsa vagyok!
• Hülye picsa?
• Igen.
• Ha bementél volna, lelőtt volna.
• Ezzel akarsz megvigasztalni?
• Ezzel, mert ha a társad egy telefonnal megmenti az életedet, az vigasztaló. (Nincs több esély)