Üzleti terves, vidéki életbe belekóstoló, szerelembe eső.

Richard sikeres New York-i üzletember, aki már csak egy üzletre van attól, hogy a családi cég igazgatójának nevezzék ki, ami az évek alatt internacionális birodalommá nőtte ki magát. Egy vidéki farmot kell megvennie, és ott egy szállodacentrumot hozna létre. Az üzlet nyélbe ütéséhez ő maga utazik fel a hegyekbe, hogy tárgyaljon a tulajjal. Már az első percekben nagy meglepetés éri: Sam igazából Samantha, és egy felettébb vonzó nő. Mivel a felszálló pálya felújítása miatt Richard itt ragad, és a fesztivál miatt a szálloda is tele, Sam kínálja fel neki a vendégházát, amit a férfi el is fogad. Miközben a nőt győzködi az eladásról, ő bevonja a férfit a mindennapi életükbe, munkájukba és örömeikbe. Richard észre sem veszi, de egyre inkább otthon érzi itt magát, és már nem akarja az eredeti tervet megvalósítani. Meglátja a lehetőséget Sam ötletében, de még szakítania kell a régi életével.

Igazából ez a film pont annyit nyújt, amit a hasonló tévés románcok a csatornán nyújtani szoktak. Modern, romantikus mesék álmodozó nőknek, egy olyan világról és olyan férfiakról, amelyeket a mesékben kell keresni.

Mielőtt a szerelmi szálra rátérek, talán arról pár szót, hogy miért mesebeli az a világ, amit ez a film mutat nekünk. Egy olyan kisvárosi közösséget mutatnak be, ami már-már utópiába illik. Az emberek ismerik egymást és törődnek egymással, nincsenek konfliktusok – szinte várja az ember, hogy az égen feltűnik a szivárvány és egyszarvúak kergetőznek az utcákon. Mindent nyugodtan elől és nyitva lehet hagyni. Persze, jó lenne, ha lenne ilyen és nem véletlenül kanadai a film, az a nemzet híres arról, hogy ennyire, már-már bántóan barátságosak. De ennyire? Sajnos, én inkább azt tapasztaltam, hogy falun is zárni kell mindent és figyelni, mert a baj pillanatok alatt megvan.

Richard elméletileg New York-i őslakos, és a film eleje is elvileg ott játszódik. Hát, meglepődnék, ha tényleg ott forgott volna. Az egész tévéfilmen nagyon érezni, hogy nem amerikai, hanem annál északabbon készült. (Azért majd rálesek a film adatlapjára is, de látatlanba Kanadára tippelek.)

De akkor, a szerelmi szál. Ugyanannyira mese, mint minden más is ebben a filmben. Azt még csak el tudom hinni, hogy a két ember megtetszik egymásnak, de hogy pár nap után Richard az egész korábbi életét felrúgja, az durva. Mennyit lehetett itt, 3-4 napot, és már szerelmes, karriert vált és Sam viszonozza is az érzéseit? Túl gyors, plusz nagyon ártatlanul is van ábrázolva.

Annyira korhatáros a film, hogy az egyetlen csók a film záróképe, addig csak egymás kezét fogják meg, de olyan kamera kiemeléssel, mintha az lett volna a lánykérés. Ahogy a bemutatott világ túl idilli, ez a kapcsolat is.

A helyszínek azonban tényleg szépek. Egy érintetlen hegyvidék, ahol bőven van erdő, szép mező, hegyi patak. A farmon lovakat is tartanak, sokat lovagolnak is. Ok, bírom a lovakat, így ez valószínűleg csak nekem plusz, de már azt is szívesen elnéztem, ahogy a lovak futkostak.

A színészek… most nem tudom azt mondani, hogy nem volt ismerős. Már elég rég nem, de az első 2-3 évadot láttam a When calls the Heart sorozatból és itt is Erin Krakow játssza a főszerepet. Lényegében ugyanaz a szerethető, jó lélek, aki a sorozatban is. Jól áll neki, csak itt a kosztümös sorozat helyett farmert hord. Kihívás nem volt benne.

Összességében egy tipikus Hallmark produkció, ami háttérfilmnek elmegye.

Románc a hegyek között - 5/3 az a tipikus, kellemes romantikus limonádé, ami egyben mese felnőtteknek. Ok, nőknek.

Streaming Now - A Summer Romance - Hallmark Movies Now - YouTube

Háborús, barátságos, összetartó csapatos.

Felix Sparks egyszer már volt katona, de most újra a seregben találja magát. Az első menet után egyetemre ment, megnősült, fia született. Ám a pénz elfogyott, a jogi egyetemet nem tudta befejezni, a sereg tűnt az egyetlen vállalható opciónak. Még akkor is, ha az európai hírek sejtetik, hogy az USA is be fog kapcsolódni a világháborúba. Sparks eredményei sejtetik, hogy jó vezető, aki össze tudja fogni az embereket. Így egy különleges osztagot bíznak rá: a déli államokból érkezett katonák között akad mexikói, indián és fehér cowboy is. Duplán sújtják őket az előítéletek: egymással is nehezen jönnek ki, és a sereg is másodrendű emberként kezeli őket. Sparks átveszi a vezetést, és nem csak osztagot, de barátsokat is épít a fiúkból, akikkel aztán az olasz frontra kerülnek. Sparks annyira kötődik hozzájuk, hogy amikor megsérül és hazaküldenék az Államokba, elszökik, hogy továbbra is az osztaggal tartson. Az olasz front után Franciaországba kerülnek, hogy aztán bevonuljanak Németországba. Sok bajtársat vesztenek, gyászolnak, de még így is ledöbbennek, amit akkor találnak, amikor felszabadítják Dachau táborát.

Kezdjem azzal, amiért kritizálni szokták a sorozatot, vagy maradjak annál, hogy nekem miért tetszett? Talán kezdjük azzal, hogy ebben a zsánerben az HBO letett egy olyan sorozatot az asztalra, amit az óta sem sikerült felülmúlnia egy próbálkozónak sem. Ez volt az Elit osztag, és ennek a szériának a cselekménye sokszor kísértetiesen emlékeztet annak a sorozatéra. Hiszen mindkettő valós történet alapján, az európai fronton szolgáló egy-egy osztag történetét követi végig. Csak amit pár részben animáltak, nem lehet olyan részletes és alapos, mint az HBO sorozata volt. Így elég sűrűn találkoztam azzal, hogy ok a The Liberator, csak éppen nincs olyan, mint az Elit alakulat volt. Nincs, tény, de szerintem nem is akart jobb lenni.

A cselekményt a történelem írta, és nem véletlenek az azonosságok. Ugyanazokon a frontokon harcoltak, és haladtak Berlin felé. Kapunk itt kiképzést, csapat építést, harcokat különféle feltételek között. Ha már annyira az Elit osztagot idéztem meg, egy ponton volt olyan, hogy már szerintem is sok volt a hasonlóság. Amiért harcolunk – az a két rész, amiben az amerikaiak munkatábort látnak élőben.

De különben saját története van a sorozatnak. Itt is van egy karizmatikus vezető, aki a ranglétrán is elindul felfelé. Itt némi plusznak szánták, hogy ennek az osztagnak a rasszizmussal is meg kellett küzdeni. Az azért nagyon kemény, amikor az elkapott amerikai katonának a náci tiszt tart arról előadást, hogy náluk milyen rasszizmus: a bajtársa, akivel itt testvérként küzd és harcol, otthon egy sört se ihatnának meg együtt a szegregáció miatt. Amikor ezt egy náci rója fel… hát, kegyetlen.

Bár jobban bele lehetett volna menni ebbe a témába is, a csapat több tagját is alaposabban be lehetett mutatni, nekem tetszett így is. Sparks alakja összefogta az egészet, aki tulajdonképpen a főszereplő. Tipikus, amerikai hős, csupa jó tulajdonsággal és példakép alkat. Mivel olyan filmeken nőttem fel, mint az Armageddon, nekem a cukormázas amerikai hős imázs otthonos és nézős zsáner, itt is elnéztem.

Ki kell emelni, milyen egyedi a film látványvilága. Animált, de kb. olyan, mintha a fényképek keltek volna életre. A háborús jelenetek különösebben nem fognak meg, így nekem nem volt azzal bajom, hogy az akció ismétli-e magát. Az egyedi látvány, izgalom számomra megvolt.

Szerettem ezt a kis sorozatot és én nem bántam meg, hogy megnéztem.

The Liberator - 5/4 különleges látványvilágú animáció, cselekményében az Elit osztagot idézve meg. Érdekes.

The Liberator | Official Trailer | Netflix - YouTube

A Hill House után a Bly Manor kísérteteivel ismerkedem. Vannak visszatérő szereplők is. Vajon melyik sorozathoz melyik kép passzol?

Megoldás: Tovább!

Mágikus, elvarázsolt, parfümöt készítő, hercegnőért versengő.

Arthur király lánya eladó sorba került, és elérkezett az ideje, hogy személyesen is megismerje a jövendőbelijét. A herceg meg is érkezik, és a fiatalok titokban találkoznak is. Diana azonban meg akar bizonyosodni róla, hogy a férfi valóban szeretni fogja, nem csak kötelességből veszi feleségül. A vásárban egy mágus kínál választ a kérdésekre, és a lánynak egy italt ad. Megissza, és döbbenetére hatalmassá változik az orra. Így nem mutatkozhat – a következő város felé veszi álcában az irányt, hogy a mágust fellelve visszakérje az orrát. Az ottani hercegnő, Adéla is párt keres. Az nyeri el a kezét, aki a legjobb parfümöt készíti el a lánynak. Diana egy testvérpárba botlik, az idősebb, a parfümkészítő Tamás rég szerelmes a hercegnőbe. Diana segítségével nekiáll egy különleges illat létrehozásának, közben a két fiatal egyre közelebb kerül egymáshoz. A menyasszonyát kereső, megsérült herceg pedig Adéla gondoskodását élvezi és életében először nem a kötelességein kezd járni az esze.

A csehek a németek babérjaira törnek? A Grimm mesék élőszereplős változataira emlékeztet egyre inkább az a pár cseh mesefilm, amibe mostanában belefutottam. Hasonló a külcsín, a mesei körítés és még talán a szereplők is. Az már csak plusz, hogy a gyerekkoromba látott csehszlovák mesékhez képest nem nagyon látom a különbséget.

Az elvarázsolt orr leginkább Diana hercegnő meséje, aki az elrondított külsejének köszönhetően ismeri meg igazán, kik a jó emberek és saját maga is olyan dolgokat fedez fel magáról, amelyekre korábban nem is gondolt volna.

Ha nagyon át akarok menni közhelyek felé, akkor ez annak a meséje, hogy nem a külső számít. Pontosabban, az igazi barát és a szerelem nem a szemmel, hanem a szívvel szeret. Bár csak az orra nőtt meg, és nem is annyira, mint Pinokkiónak, a vőlegénye nem ismeri meg a lányt. A másik fiú viszont szereti attól függetlenül, milyen az orra.

Nagy tanulságokat tehát nem ebből a meséből kell ellesni, de mondjuk nem is az a célja. A célközönségnek pont elég így is, és kellemesen elvarrja mindenkinek a történetét. Mindenki szerelemre és boldogságra lel. Az különösen tetszett benne, hogy a mágus mit kezd a pénzzel, amit a jóslatokért és varázsszerekért kapott. Az is azt húzza alá, hogy nem a külsőségek és a vagyon az igazán fontos az életben. Egy ilyen mesében legalábbis biztosan nem…

A cselekmény könnyen követhető, egyszerű, és kiszámítható. Mivel mesefilm, nem a legkisebbeknek, de még a kisebbeknek, nincs is ezzel semmi baj.

A szemünket nem fogja elkényeztetni a film. A hercegnőknek akad egy-egy szebb, más kort idéző ruhája, különben elég hétköznapias a megjelenés, ha azért nem is napjainkból, hanem egy történelmibb korból – de a mai arcszőrzet divattal, szerencsére nem szakállas – bajszos alakok töltik meg a filmet.

A karakterek is mesefilmbe illők és egyszerűek. Mélység nem igen van a szereplőkben, és még csak negatív karakterünk sincs. Igazából csak annyi a konfliktus és a megoldásra váró feladat, hogy a végén mindenki ott és azzal kössön ki, aki igazán tudja szeretni.

A színészek közül két okból sem fogok kiemelni: az egyik, hogy nem is ismertem őket korábban. Nem mondhatnám, hogy elmerültem volna a cseh tévéfilmek világában. A másik, hogy annyira egysíkú szereplők vannak, hogy nagyon nem is lehet értékelni a munkájukat. Korrekt mesehősök és ennyi.

A humora is gyerekekre van különben szabva. Annyira mesés és kellemes a hangulata, hogy idősebbként se fájjon megnézni, de itt is ennyi a legtöbb, amit írhatok.

Bele sem akarok gondolni, mit fogok nézni, ha Disney és DreamWorks még sokáig nem hoz ki újdonságot, és kifogyok a cseh mesefilmekből is…

Az elvarázsolt orr - 5/3,5 kellemes, nézhető mese, de plusz nincs benne. Tévés külcsín, közhelyes tanulság.

https://www.youtube.com/watch?v=MwE-3zlwaVc

Cím: A fehér tigris

Készítők: Priyanka Chopra a főszereplő, indiai színészekkel és rendezővel, de a többiek neve nem ismerős. Chopra azért eleget feltűnt már ebben-abban…

Műfaj: karrierfilm

Cselekmény: egy szegény indiai sofőr megcsinálja a szerencséjét, és sikeres üzletemberré válik.

Várható megjelenés: januárra van tervben a Netflixen.

Miért várós?

• Már csak a Netflix premierek meglétében bízom.
• Bírom a karriertörténeteket.
• Regény az alapja – lehet, hogy olvasni is fogok?

Kémkedős, megcsalós, nyaralás horrorba forduló.

Charlie és Josh testvérek, de nem sok mindenben hasonlítanak. Charlie egyre sikeresebb a cégével, rég fix kapcsolatban él. Josh ellenben rendszeresen elrontja a dolgokat – otthagyta az egyetemet, a heves természete miatt is nem egyszer került már bajba. Most azonban összejött Minával, aki a bátyja partnere az üzletben. Kezd helyre jönni az élete, és Charlie is újabb vállalati sikert ünnepel. Így azt találják ki, hogy négyesben, Charlie barátnőjével együtt kibérelnek egy házat és hétvégén jól érzik magukat. A buli beindul, és némi füvezés után már csak Charlie és Mina vannak talpon. Tesznek valamit, amit nem lett volna szabad. Másnap fedezik fel, hogy a zuhanyzó be van kamerázva. Mina biztos benne, hogy az ellenszenves, szerinte rasszista tulaj perverz. A rendőrséget azonban nem hívhatják, hiszen akkor a párjaik is szembesülnének azzal, hogy mennyire a tilosban jártak. Mina maga próbálja felelősségre vonni a férfit, és ezzel tragédiák sorát indítja el és elszabadul egy gyilkos is.

Dave Franco is belép azon színészek közé, akik nem csak szerepelnek, de rendeznek is. A debütálása volt ez a film, és nem mondhatnám, hogy meggyőzött. Vagyis, Clint Eastwood nem kell, hogy féltse a kedvenc rendezőm, akit színészként is szerettem címét.

A történet nem tudja eldönteni, hogy kapcsolati dráma vagy horror akar lenni. Bár inkább az előbbi. Azt meséli el részletesen, kik ezek az emberek, milyen kapcsolati háló feszül közöttük, és melyek lesznek a csalás előzményei. Sokkal többet foglalkoznak ezzel, mint a film végén a klasszikus, gyilkos elől menekülő vonallal.

A csalás már csak azért is fontos, mert ezért nem hívnak időben segítséget. Pedig akkor nem kellett volna úgy véget érnie a történetüknek, ahogy.

A végére megérkező gyilkos és az ő munkája meg nagyon messze maradt az ingerküszöbömtől. Annyira könnyen végez mindennel és mindenkivel, hogy az már vicc. Szépen sorra levadássza a nyaralókat és kiteszik a pontot. Nem véres, nem ijesztő, már szinte steril, ahogy a gyilkos jön, elvégzi a munkát, aztán elmegy. Semmi érzelem, semmi feszültség.

Talán jobban lekötött volna, ha akad olyan szereplő, akinek az életben maradásáért drukkolni tudtam volna. Charlie egy megrögzött csaló a szerelemben – ezért mondjuk nem érdemelne halált, de nem is kedveltette meg magát. Josh sok tekintetben lúzer, és nagyon nem mutat, ahogy dührohamot kap és akkor nem kontrollálja semmi a tetteit. Még talán Michelle a legártatlanabb, de benne sem volt semmi, amiért megszerethettem volna. Mina direkt maradt a végére, mert neki sokkal véresebb véget el tudtam volna képzelni. Tulajdonképpen rá lehet visszavezetni, hogy eldurvulnak a dolgok. Ha nem csalja meg a barátját. Ha nem képzeli be, hogy a háziúr rasszista és nem akarja felelősségre vonni, amikor pedig megegyeztek, hogy vagy rendőrség, vagy úgy tesznek, mintha nem vették volna észre a kamerát. Ő nem bír leállni, pedig elég vaj van a fején – Josh meg begőzöl és kész a katasztrófa.

Látványra is semmilyen a film. A gyilkosságok is sterilek, egy helyszínen forog a film nagyja, és nincs semmi említésre méltó.

A színészeknek kellene eladni, nagyon nem is tudok rájuk panaszkodni, csak egyszerűen nem olyan szerepeket kaptak, amiben bárkit is kedvelnék.

Az csak rontotta az élményt, hogy már láttam olasz filmet, amiben hasonlóan kukkoltak.

Pedig drukkoltam, hogy jó legyen, de nem lett az.

A titkok háza - 5/2 nem is olyan régen láttam majdnem ugyanezt, olasz verzióban. Horror helyett viszonyok.7

A titkok háza 2020 thriller film - YouTube

Betegséget megjátszó, kiutat kereső, csalós.

Katie álma, hogy táncos legyen belőle. Most az egyetemre jár, és maga gondoskodik magáról. Még középiskolás volt, amikor az anyját elvesztette és bajba került. Ám a lánynak nem a gond maradt meg a fejében, hanem a csalással elért eredmény. Így, most az egyetemen is belemegy egy hasonlóba. Rákosnak hazudja magát, és alapítványa is van a rákos betegségek kutatására, ami igazából a saját kasszája lesz. Így dolgoznia sem kell, csak iskolába jár és táncol. Ösztöndíjat is szeretne kapni, nem is kicsit a rákra hivatkozva. Az ösztöndíjhoz azonban orvosi papírokat kell benyújtani, amelyekkel a lány nem rendelkezik. Venne hamis iratokat, de ahhoz több pénz kellene. Az apjától próbál kérni, aki átlát a lánya játékán, és le akarja állítani. Katie nyaka körül egyre szorul a hurok, és lassan már nem marad körötte senki, akinek ne hazudott volna és aki még képes lenne hinni neki. Katie azonban nem adja fel, hazudik és csal, amíg csak képes rá.

Van abban azért őrület, az emberek milyen hazugságokra képesek a saját kis önző érdekükben. Bár, abban azért reménykedem, hogy a való világban nem sok olyan őrült rohangál, mint amit itt Katie felvezetett nekünk. Rákosnak hazudni magát…

Bár azt is meg kell állapítani, hogy nagyon következetes volt a lány, ha jobban ki is dolgozhatta volna tudományosan a hazugságát. A haját kopaszra nyírja rendszeresen, képes azért gyógyszereket beszedni, hogy közbe betegnek tűnjön és produkálja a kemó tüneteit, lássák nála a gyógyszert. Még azt is megjátssza, hogy kezelésekre jár. Csak éppen annyira fogalma sincs a dolgokról, ha valaki kicsit is megpiszkálná a sztorit, már le is bukna. Nem úgy kell kezelni, amit hazudott. Még csak azt sem találta ki pontosan, milyen rákkal küzd.

Ahogy megy előre a történet, egyre közelebb kerül a lebukáshoz, de ő nem adja fel, és még makacsabban hamisítja a tényeket. Nem is tudtam eldönteni, hogy ezt az állhatatosságot díjazni kellene, vagy csak simán ítéljem el az ilyen fokú őrületet. Pedig ez nem igazság-hazugság, amikor a hazug maga is elhiszi a tévképzetét. Katie tudja, hogy valójában nem beteg. Csak így a karrierje is könnyebb, a keresetről nem is beszélve.

Nem egy mozgalmas film, tulajdonképpen ugyanazok az események ismétlődnek és Katie egyre reménytelenebb helyzetbe kerül, de megvolt a sajátos feszültsége. Egész jól elszórakoztattam magam azzal, hogy drukkoltam, Katie bukjon már le. Ahogy a teljes környezetét átveri és manipulálja… egyszerűen nem lehetett azért szurkolni, hogy ő nyerjen.

Katie drámáját látjuk, de nem javul meg vagy fejlődik a lány. Egyszerűen csak menekülne, de egyre nagyobb a baj. Nem is tudom, ki volt az őrültebb: Katie, aki nem ismeri fel a vesztes helyzetet, vagy az a pár ember körötte, akik szinte végig hittek neki. Talán azok voltak a legmaradandóbb pillanatai a filmnek, amikor az egykori barátok és támogatók megértik, hogy Katie mennyire hazug. Nincsenek veszekedések, drámák, csak azok az arcok, amelyekről le lehet olvasni, hogy csalódtak, kiábrándultak és innentől gyökeresen más lesz a viszonyuk a lánnyal, aki sokszor észre sem veszi ezeket a pillanatokat.

Nagyobb szerepe egyedül Kacey Rohlnak volt, aki igyekszik is, de nem éreztem úgy, hogy elvinné még egyedül a hátán a filmet. Nem számolgattam az arckifejezéseit, de volt egy, ami kifejezetten irritált. Van egy olyan mosolya a színésznőnek, ami nálam hidegrázós.

Azt sajnáltam, hogy abszolút karakterdráma, tánc is csak egyszer került bele. Az különben senkinek nem volt gyanús, hogy komolyan táncolt állítólag rákosan?

Hazug tánc - 5/2,5 drámának elment, de nagyon lehangoló a film és a befejezetlenségét se szerettem.

https://www.youtube.com/watch?v=6146a_vM0HU

Nincs abban semmi rossz, ha mások vagyunk. Az a rossz, ha ők szörnyet csinálnak belőlünk. Mind egyformák vagyunk. Mindannyian emberek. (Lovecraft Country)

(Dokinknak házastársi veszekedés miatt rossz a kedve, és hajnali háromkor online játkozás közben panaszkodik.)

• Ja, ja, azért vadászom a legendás Ganesh agyarára hajnali háromkor, mert minden olyan szuper. Nem mehetek ki, nem tudok aludni, nem mehetek munkába.
• Üdv a COVID világában. Minden szívás.
• (Pár mondattal később.)
• Csak kérj bocsánatot!
• Ez remek. Legyek álszent. Házas vagy?
• 15 vagyok.
• Köszönjük, hogy megosztottad az életbölcsességed.
• A barátnőm mérges volt valamiért, amit el sem követtem, de bocsánatot kértem és most újra együtt vagyunk. Lehet, hogy álszent vagyok, de legalább van barátnőm. (The Good Doctor)

Az ember csak akkor kezd el élni, ha mindent elveszített. (A legszebb ajándék)

(Chuck és Amara nagy beszélgetése, és Isten most is megkapja az egysorosát...)

• És mi lesz azzal, amit én akarok?
• Oké. Mit akarsz?
• Egyensúlyt. Valamit, amit még sose próbáltunk. Teremtés és pusztítás. Fény és sötétség, a két testvér együtt, egy oldalon. De egy világ oldalán. Ezen a világén. Teljes egyensúly. Ahogy mindig is lennie kellett volna. De nem akarod. Csak a saját örömöd érdekel. A történeted. Akkor te vagy a gonosz.
• A gonoszok kapják a legjobb egysorosokat. (Odaát)

(Cintia szidja Freddy dalait, amelykből idéz is alátámasztva a véleményét a barátnőjének.)

• Nahát, ahhoz képest, hogy utálod, fejből megy!
• Még szép! Nem kritizálom, amíg nem ismerem. (DJ Cinderella)

(Amikor már Jack sem talál szavakat a diákjaira, akikkel némi drogot kellene elrejtenie.)

• Nem, senki sem viszi el a balhét ezért. Találunk egy helyet, ahova elrejthetjük. Nyilván nem dughatjuk a hátsónkba.
• Ha meggondolja magát, van 16 óvszerem.
• Hát, ez... (AP Bio)

(Az atya még nem adta fel, hogy vallásra nevelje Sheldont.)

• Ki mondja el, hogyan érintette meg ezen a héten Isten? Sheldon!
• Sehogy, mert nem létezik.
• Akkor miért tetted fel a kezed?
• Nem akármilyen kezet, a bal kezem! Mert legyűrök bármilyen akadályt.
• Talán Isten segített hozzá.
• Nem, Stephen Hawking volt, és ő jobb, mert létezik is.
• Mert Isten megteremtette, bárki más? (Young Sheldon)

(Az egykori házasok próbálnak dűlőre jutni, az asszony hagyja-e élni a gyerekeket, vagy magával tartja őket a kísértetházban.)

• Láttam a lányunkat esküvőjén táncolni. A mosolya olyan volt, mint a csillagfény és tükröződött mindenki arcán, és felismertem ezt a fényt. Mert a miénk is ilyen volt. Ezt tőlünk kapta. Annyira szerettük egymást, hogy elterjedt az univerzumba és létrehozott egy új csillagot.
• A csillagok meghalnak. Az éjszakai égbolt tele van halott csillagokkal. Halálba robbannak. Ha fel tudnál nyúlni, és lehúzni őket a pusztulás előtt, megtennéd. (The Haunting of Hill House)

De amikor elindulunk egy úton, nem tudjuk, hova vezet. (The Liberator)