Melyik havi film poszterén tűnt fel az alábbi reklámmondat?

1. Amit nem látsz, az bánt igazán
2. Az igazságnak van egy belső embere
3. Gotta. Go. Fast.

 Megoldás: Tovább!

Barátkozós, betegséggel küzdős, meghasonló.

Sarah félénk és különös lány, akit alig lehet kimozdítani otthonról. Eljár egy boltba dolgozni, mint eladó. Zumba tánccsoportba jár, de a többiek számára ott is láthatatlan, nincs egy barátja sem. Kijár a lovardába, ahol rendszeresen zargatja az egykori lova új lovasait. A lakótársa veszi rá egy dupla randira, ahol az tetszik legjobban a lánynak, hogy a partnere, Darren ugyanazt a nevet viseli, mint a kedvenc sorozata férfi főszereplője. A férfi újra elhívja, de Sarah különös vízió hamar elijesztik. A lány a sorozat hatására két elméletet gyárt: először azt gondolja, ufók ragadták el. Az álmaiban látott embereket keresi és figyeli meg éber állapotában – alvajárva pedig különös dolgokat tesz, pl. végigkarmolja a falat. Majd egyre biztosabb benne, hogy ő nem önmaga, hanem a nagyanyja klónja. Annyira kezdi elveszteni az önuralmát, hogy pszichés kivizsgálásra is bekerül.

Mivel Sundance filmfesztiválos film volt, nem szabadna meglepődnöm, hogy ennyire más ez a film. Nem akar szórakoztatni – inkább úgy éreztem, a sokkolás inkább volt cél. Vagy az összezavarásom inkább? Az is benne van.

Nem szerettem ebben a filmben, hogy nem ad semmilyen választ. Sarah nagyon beteg és hallucinál, vagy van abban valami, amit képzel? A film legnagyobb felében arra szavaztam, hogy simán mentális beteg. Még érdekesnek is találtam, hogy gyógyszerek nélkül hogyan csúszik egyre mélyebben bele a pszichotikus állapotba.

Az már kevésbé volt szórakoztató, mindez a kapcsolataira hogyan hat. Nincs senki, aki kitartana mellette – ha mégis van valaki mellette segítő szándékkal, Sarah nem nyílik meg neki. Kétlem, hogy az lenne a megoldás, hogy egy intézetbe zárják. Pláne, hogy onnan kiengedik 3 nap múlva. Ha tényleg beteg, nem kellene bent tartani vagy legalább adni neki valami gyógyszert?

De erre a szakaszra már annyira keverednek a hallucinációk és a valóság darabkái a történetben, hogy lassan már nem tudtam megkülönböztetni a dolgokat. Sejtettem, hogy a látott dolgok nagyja képzelt, de Sarah nem annak éli meg őket.

A film vége… attól meg szabályosan rosszul voltam. Most mi akart ez lenni? Nem is akarom már érteni, hosszú percekkel korábban elvesztett már a film.

Az egyetlen, amit szórakoztatónak találtam benne, a pár bevágás a természetfeletti sorozatból, amit Sarah annyira szeretett. Az olyan szinten tűnt gagyinak, ami már szinte jó. Amikor felbukkan benne még a Sárán is Lucifer stílusban… megfordult a fejemben, Sarah agybaja helyett inkább azt a sorozat kellene nézni. Az csak még jobban szórakoztatott, hogy annak a sorozatnak a két főszereplője, akik más sorozat miatt nagyon ismerősek. Matthew Gray Gubler a Gyilkos elmék egyik alaptagja kezdetektől, Robin Tunney pedig A mentalista nyomozónője volt hosszú évekig.

A film főszereplője, Alison Brie is sorozatsztár különben (Glow), bár ő azért filmes szerepeket is kap mellette. Nem rossz színésznő, de itt annyira különös karaktert kellett játszania, hogy már eleve Sarah taszított.

A látványa nem hagyott bennem mély nyomokat. Mivel szeretem a lovakat, nekem az fog megmaradni a fejemben, amikor a lovardában volt Sarah. A betegsége/mássága miatt voltak víziók, de azok nem voltak olyan látványosak, hogy megragadjanak. Inkább irritált, hogy egybemosódtak a valósággal.

Mondandó sem akadt benne.

Most eggyel több az olyan Netflix film, amit sajnálom, hogy láttam. A szereposztás jó, a film is jól indult, de aztán gyorsan ki is ábrándított magából.

Horse Girl - 5/2 ez most dráma vagy sci-fi? Mindkettőnek zavaros. Nagyon nem tetszett maga a történet.

https://www.youtube.com/watch?v=ieqemSsMxek

Cím: Candyman

Készítők: nem mondhatnám, hogy ismert színészekkel van tele. Ilyen-olyan sorozatból akad benne ismerős arc, de nem az a jellemző. A rendező – Nia DaCosta is inkább tévében dolgozott eddig. Viszont a producerek közt ott van Jordan Peele, és a forgatókönyvet is jegyzi.

Műfaj: horror, slasher

Cselekmény: még nem tudni, mennyire variálnak a korábbiakhoz képest. Az alap szerint, ha a tükörbe nézve éjfélkor 5-ször kimondod Candyman (Kampókéz) nevét, ő feltűnik és megöli az őt ide idézőt.

Várható megjelenés: 2020 nyara, az USA-ban június

Miért várós?

• Az alapja egy Clive Barker-regény. Azok pedig jófajta horror történetek…
• Jordan Peele keze nagyon benne van – ha nem is rendezi meg, a horrorhoz pedig ő nagyon ért.
• Szerintem az eredeti filmet se láttam – hiszen ez reboot. Így duplán érdekel, milyen lesz. Lehet, hogy az eredetihez is meghozza a kedvem?
• Nem mindig van kedvem slasher filmhez – hátha ebben több tartalom is akad, mint sima mészárlás.
• Annyira nem ismerem a cselekményt, hogy érdekel, mi lesz benne konkrétan.

Szerelmes, kamaszos, ellentétekkel megbirkózó.

Julie Los Angeles gazdag, előkelő részéből származik. Egy völgyi lány, aki jól néz ki, akinek jól keresnek a szülei, aki jó iskolába jár. Egy tipikus jó kislány, akinek a készlethez tartozó barát is a rendelkezésére áll. Ám Julie nem biztos benne, hogy neki Tommy mellett a helye. Szakít, és egy házibulin szeretne valaki más mellett kikötni. Arra azonban nem számít, hogy egy városi, szegényebb és punk fiúnak akad meg rajta a szeme. Randy még a gazdagok házába is hajlandó belógni a kedvéért. A lánynak mindez imponál, és randizni kezd a fiúval, akit egyre jobban megszeret. A baráti társasága azonban választás elé állítja: Randy nem illik közéjük. Dobja, béküljön ki Tommyval, aki elvinné a szalagavatóra is. Ha nem teszi meg, már nem lesznek többé barátok. Julie fájdalmas döntést hoz, de Randy sem adja fel könnyen.

Tinifilmek voltak, vannak és lesznek is. Az már egészen más kérdés, hogy a különböző generációk egymás filmjeire milyen szemmel néznek majd. Most sikerült rábukkannom egy 1983-as tini romantikus komédiára, és meg is állapítottam, hogy nem nekem való.

Már ott a rosszullét kerülgetett, ahogy feltűntek a szereplők és megláttam a ruháikat és a hajukat. Azok a frizurák… sokkal jobban fájtak, mint a ruhák, pedig azok sem okoztak kellemes perceket. A női főszereplő haját büntetni kellene, de Cage hajzata se semmi. Azon pörgött az agyam, a sápadt arcával és ezzel a hajjal abszolút előképe az Alkonyat filmek Edward karakterének. (Személyiségben nem, de különben…)

Írom mindezt úgy, hogy biztos vagyok benne, hogy 20-30 év múlva azok a filmek és divat tűnik majd ilyen idegennek és rondának, amit most nézünk.

Nem is ez az oka annak, amiért ennyire rossz élmény volt a film. Maga a történet az, ami borzalmas. A szegény – gazdag ellentét nem újdonság, itt azonban a szokottól eltér a románc útjába álló akadály. A lány barátainak nem tetszik Randy. Az ok? Vagyon és külső. (Pedig nem keményen punk kinézetet adtak neki – alig látok különbséget közte és a völgybeli fiuk között. Attól aztán nem lesz ijesztő, hogy kissé rozsdabarnára van színezve elől a haja.) Még csak közös programjuk se volt, egyetlen egy sem. Nem tudják, milyen a fiú. Csak a külsejét látják. Ennyi elég is, hogy nagyon kemény ultimátumot fogalmazzanak meg.

Még rosszabb, hogy Julie enged is a nyomásnak. Konkrétan van egy olyan jelenet, amikor az apjának ki is mondja, hogy ha maga dönthetne, Randy lenne a barátja, mert őt szereti. (Pár randit láttunk is, Randy maga a visszafogottság. Ártalmatlan, lányálmos randik.) Ez megint olyasmi, amivel nem tudok mit kezdeni mai szemmel. Ma sokkal egoistább nevelést kap mindenki, ennyire és ilyen könnyen nem tudna a csoport nyomást gyakorolni.

Az is kifejezetten irritált, ahogy a történetet Julie barátainak a szerelmi ügyeivel igyekeztek dúsítani. Egyik rosszabb volt, mint a másik. Erkölcsileg jó nagy nullának tűnnek sokan, nem szórakoztató. Olyan történetek vannak, mint a lány, aki összefeküdt a barátnője fiújával, aztán megsértődött, amikor a fiú vele sem akart járni. Vagy, a kamaszlánynak tetsző fiúval kikezd a lány mostohaanyja is. Ki nyer végül? A zuhany dönti el. A végére levontam a tanulságot, ezek a részek azért kellettek, mert Julie a jó kislány, aki még szűz. A barátnők viszont nem azok, így velük mellvillantást is lehetett vinni a filmbe.

Most ki is a célközönség? A nyálas szerelmi dilemma Julie kapcsán lányos. A barátnők és a fiúik részben szexuális kalandjai meg inkább fiúsak. Olyan szerencsétlenül lettek összerakva különben, hogy egyik ágazatba se passzol a film. Se nem csajos, se nem pasis.

Vagyis, mai szemmel nagyon nem tetszett nekem ez a film.

Így még durvább is, hogy saját idejében ez a film kasszasiker volt. Még a kritikusok is szerették. Hiába, az idő telik és az ízlés változik.

Lány a völgyből - 5/1,5 mai szemmel már röhejesen néz ki. Nagyobb baj, hogy a történet is fájdalmas mese.

https://www.youtube.com/watch?v=VSX4YgdKKMk

Bankrablós, tárgyalós, túszokkal bánós.

1973, Stockholm. Egy férfi elmaszkírozza magát, látványos dzsekit és parókát vesz fel, majd besétál egy bankba. Még kedvesen segít is egy idős hölgynek a csomagjaival. Ám ahogy a saját táskája nyílik, egy fegyver kerül elő. A levegőbe lő, és megszűri, kinek kell itt maradnia, ki távozhat. Bankot rabolni jött, és megvannak a követelései. Azt akarja, hogy Svédország leghíresebb és lecsukott kasszafúróját, Gunnart hozzák ide. Miközben a svéd rendőrség próbálja megfejteni, ki a túszszedő, a börtönből kiengedett Gunnar felismeri a barátját. Ugyan a túszokért cserébe pénzt is kérnek, de a cél igazából a szökés. Lars a túszokkal is igyekszik emberségen bánni, akik lassan meg is kedvelik a férfit. Különösen egy fiatal, kétgyerekes családanya, Bianca. Lars neki aktív szerepet is szán a szökési tervében.

Igaz történet alapján, de nem is maga a bankrablás az, ami miatt érdekes volt a számomra. A bankrablós filmekből eddig mindig jobban tetszett a fikciós darabok: mint az Ocean’s filmek (ha nem is bankot raboltak) és A belső ember. A valódi bankrablások sokkal szürkébbek, mint amikor egy forgatókönyvíró szabadjára engedi a fantáziáját. Ám e történések után adtak nevet egy pszichés jelenségnek. A Stockholm-szindróma ez után kapta a nevét.

A történet egyszerű. Lars a nagyon egyszerű tervével besétál a bankba, majd a barátjával igyekeznek megszökni. Konkrétan semmilyen ötlete nincsen, végig improvizál, mit kellene tennie. Elvileg Gunnar régi motoros a szakmában, de amint odakerül mellé, neki sincsenek nagy ötletei. Ettől elég esetlen is a film, rossz nézni, ahogy mindenki csak szerencsétlenkedik. Még a rendőrök és a kormány is, akik maguk sem tudják eldönteni, hogyan lépjenek fel.

Most gonosz leszek: szinte láttam a film végén a tárgyaló arcán a kéjes élvezetet, ahogy végre tehetett valamit, és rájuk eresztette a gázt. Szinte már csak egy démoni kacaj hiányzott a nagyobb hatás kedvéért.

Vagyis, a rablós menekülős rész nem volt izgalmas, de még érdekes sem. Mindkét oldalról szerencsétlenkedtek egy sort, amit nem volt jó nézni sem.

Sajnos, érzelmi oldalról sem sikerült sokkal többet a filmbe tenni. A Stockholm-szindróma lényege, hogy a fogságba esett, bántalmazott személy szeretettel viseltetik az őt bántalmazó és fogságba vető felé. Ami érdekes lenne, miért és hogyan? De erre itt nem kapunk választ. A tüneteket megmutatják, ahogy a túszok akarják megmenteni a két bankrablót. Fedezéket nyújtanak neki, a film alapján Bianca még viszonyba is bonyolódik Larsszal.

De miért? Annyira zavart, hogy meg sem próbáltak erre választ adni, csak látjuk, ahogy Bianca egyre inkább Lars alá rendeli magát és segíteni akar neki. Noha van egy helyes, fiatal férje és két kisgyereke is.

Ami miatt mégsem volt teljes katasztrófa a film, a két főszereplő. Ethan Hawke nagyon erős karakterszínész, amit itt is meg tudott mutatni. A paródiára vett amerikai és a megtört, svéd ember figurája is jól állt neki, ahogy a váltást is profin hozta a kettő között. Ha nem is volt szimpatikus ez a szerencsétlen Lars, Hawke jól játszotta. Noomi Rapace karaktere kevésbé volt izgalmas. Inkább azon ámultam el, hogy mennyire bájossá tudta tenni Rapace. Kisugárzásban volt az a plusz, ami a karakterből hiányzott. Az már más kérdés, hogyan állt a színésznőnek a szőke haj. Miután megszoktam és nem merengtem azon, hogy furcsa, még értékelni is lehetett. Sokat lágyít az arcvonásain.

Ami még meglepett: Gunnar személye mögött nem fedeztem fel Mark Strongot. A végén, a stáblistánál esett le az állam, hogy ő játszotta.

A kritikusok se igazán szerették, a kasszáknál is elég nagyot bukott. Annyira talán nem rossz, de tény, én sem élveztem ezt a filmet. Mást vártam tőle.

Stockholm - 5/3 a két főszereplő elnézette velem, de a történetet untam. Se feszültség, se pszichés részek.

https://www.youtube.com/watch?v=FHzgsiNO6AY

Éhező hely ez a világ. És a sötét dolgok a legéhesebbek, falják a ragyogást. Ellepnek, mint a szúnyogok vagy a piócák. (Álom doktor)

(Lara Jean az idősek otthonában kap szerelmi tippeket.)

• Jaj, drágám, az ember mindig összetöri a másik szívét és fordítva.
• Nem lehetne ezt az egészet sérülés nélkül megúszni?
• Ha rendesen benne vagy, nem. (A fiúknak 2. Utóirat: Még mindig szeretlek)

Hallottam egyszer egy mondást: „Mielőtt bosszút állnál valakin, két sírt áss!” Ha kettőt, akkor már miért ne tízet? Ha tízet, miért ne százat? (Narcos: Mexico)

(Jake és Holt nagyban bizonyítékot keresnek, hogy az új főnök összejátszik az ellenségükkel. Persze, maguk közt is beszólnak Wuntchnak.)

• Van itt fotó a polgármesterrel, itt Obama kutyáját sétáltatja, díjat vesz át Malálától, de Wuntchról nincs kép.
• Mert a vámpírokat nem mutatja a film. Talán egy 17. századi fametszetet kellene keresnünk.
• Jó ötlet. Folytassuk! (Brooklyn Nine-Nine)

(Nagyi és unokája, meg a bókvadászat.)

• Ha így ráncolod a homlokod, olyan leszel, mint a nagyanyád.
• Tök jól nézel ki.
• Tudom, csak hallani akartam. (Young Sheldon)

Nincs rosszabb, mint egy átlagos, sekélyes élet. (Playmobil)

Nem a hitünktől leszünk jobb emberek. A tetteinktől leszünk jobbak. (Álom doktor)

Kutyás, ismeretlen vidéket felfedezős, barátokra lelős.

Buck délen él, egy gazdag ember jól tartott kutyájaként. A nagy méretei miatt ugyan bajt kavar néha, de szeretik és ő is szereti a családot. A méretei miatt figyel fel az ebre egy ügyeskedő, aki meglátja a lehetőséget, hogy északon eladja az állatot. Az aranyláz kitört, és jó piaca van az erős, szánhúzásra alkalmas kutyáknak. Buck rablók kezébe kerül, majd Alaszkába hajózzák be. Perrault kutyáinak egyike lesz, ahol egyre jobban megtanulja a szánhúzást a postás mellett. Saját, vadonbeli énje is egyre jobban feléled, és a szánhúzó kutyák élére áll. A fejlődés azonban elavulttá teszi a kutyás postát: újra a piacon találja magát. Egy elvakult, aranyéhes fiatalember veszi meg a fogatot, és hajtaná a halálba, Buck hiába próbál ellenállni neki. Egy békét kereső öreg menti meg, és vonja be a saját kalandjába.

Jack London az aranyláz egyik krónikása, aki kalandregények sorában örökítette meg a korszakot, a jellegzetes embertípusokat és a határok életét. Az életművében jelentős szerepet kaptak az ebek is. Ketten is vannak, akik erőteljesen a kultúrkincs részévé váltak: Fehér Agyar és Buck. Ők rendszeresen kapnak is filmes feldolgozásokat.

A vadon hívó szava Buck történetét meséli újra.

Mi benne a pláne? Kapásból két dolog van, amivel meg akarják fogni a nézőket. Az egyik Harrison Ford, aki ugyan nincs végig jelen a filmben, de minden plakáton hatalmas méretben láthatjuk. Már lényegesen kevesebb filmet vállal, idén nem is jön tőle más, majd jövőre a tervek szerint a következő Indiana Jones. Van olyan neve, hogy fiatalok és idősebbek is ismerjék – a régi, legendás szerepeit ő is viszi tovább.

Ha azonban figyelmesen nézzük a szereplőket, rájöhetünk, hogy nem Ford az egyetlen húzónév. Ott van a franciák egyik legkelendőbb exportcikke, Omar Sy is. Nagyon karakterére van írva Perrault alakja. Egy kedves, csupa szív, szerethető figura. Azt már nem firtatom, abban a korban hogyan lehet egy fekete felelős kanadai állampolgár… Buck egyik ellenfele pedig az a Dan Stevens, aki lehetett a Szépség Szörnyetege vagy éppen az X-Men Légiója, nekem akkor is Matthew Crowley megtestesítője marad. Meglepően jól állt neki a gonosz karakter. Amire viszont nem jöttem rá: ki volt benne Karen Gillan?

A másik, amivel becsalnák az embereket, Buck. Nem igazi ebbel, egy CGI állatot készítettek. Nagyon meg is vagyok hasonulva miatta. Egy-egy ponton annyira életszerű, olyan jól elkapták a kutyák tipikus nézését, hogy az már döbbenetes. Máskor viszont zavart, hogy csak majdnem életszerű. Mintha egy nagyon jó hamisítványt néznék: mintha igazi kutya lenne, de mégsem.

A tájak különben gyönyörűek, és láthatjuk is azt a vadont, melynek hívó szava rátalál a házi kutyából vezér szánhúzóvá, majd legjobb baráttá és végül falkavezérré lett Buckra.

A történet kalandos, érdekes, és nagyon családinak tűnik. Van azonban benne egy-egy olyan rész, ami miatt érdemes átgondolni, mekkora gyerekeket visznek be rá. Az aranyláz az emberi mocskot is vonzotta, és ha kutyaviadalt nem is kell a film után elmagyarázni a gyereknek, halált és verést igen.

Szerettem az üzenetét. Mivel Fehér Agyar filmet is nem régiben láttam, a cselekményben látok hasonló vonásokat, és az üzenetben is. Ez egy mese a szabadságról, amit mindenki keres, de csak kevesen találnak meg. Az embereket elvakítja az arany, a fájdalmaik, a birtoklás. A kutya ellenben megtalálhatja a vadonban azt az ősi, tiszta és határtalan szabadságot, amit Buck is meglel a végére.

Arra inkább nem írok poént, hogy ma már nincs vadon, ami hívogathatna minket…

Veszteségesnek tűnik most, a kritikusok se rajongtak érte, velem a történet simán nézette.

A vadon hívó szava - 5/4 a CGI hol gyönyörű, hol bántotta a szemem. A történet családi, de gyerekkel óvatosan.

https://www.youtube.com/watch?v=5P8R2zAhEwg

5: Gettó milliomos (2008) – Jamal a rendőrségen találja magát, miután egy kisebb vagyont nyert egy tévés vetélkedőben. Csalással vádolják: nem hiszik el, hogy egy ilyen nyomornegyedből jött fiú ennyi mindent tudhatott. Jamal így mesélni kezd, melyik kérdésre honnan ismerte a választ. Személyes tragédiák sora és egy szerelem története bontakozik ki.

4: A víz érintése (2017) – a néma Eliza egy különös intézetben dolgozik a hidegháború alatt. Van itt egy lény, amivel kísérleteznek a tudósok. Eliza kommunikálni próbál a különös, vízi teremtménnyel és lassan barátságot kötnek. A két magányos ember a faji korlátokon is túl tud lépni, és szerelembe esik. Eliza nem hagyhatja, hogy tovább kínozzák a lényt – pár barátjával megszervezi a szökést és a menekülést.

3: Gladiátor (2000) – Maximus Decimus Meridius a Római Császárság dicső hadvezére volt, ünnepelt hős. Balszerencséjére az idős császár beszél neki a köztársaság álmáról, hogy fia nem alkalmas az uralkodásra. Commodus viszont uralkodni akar, így nem csak az apját öli meg, de Maximus végét is elhozná. A férfi azonban túléli, és gladiátorként száll szembe az őrült császárral, aki végzett a családjával és meggyalázza apja örökségét.

2: A némafilmes (2011) – George Valentin a némafilmek sztárja, a nők bálványa. A technika azonban fejlődik, és a hangos filmek nem várt sikert érnek el. George lába alól több színtéren is elkezd kicsúszni a talaj: már senki nem érdeklődik a filmjei iránt, nem kap állást és szerelmet is rosszul választott. Szerencséjére a kutyája végig kitart mellette, és egykori pártfogoltja, a sztárrá váló Peppy sem feledte el.

1: A gyűrűk ura 3. A király visszatér (2003) – Frodo útja legveszélyesebb szakaszához érkezik. Át kell gyalogolnia Mordor szívén, miközben a Gyűrű egyre súlyosabb és Gollam gonosz oldala kezd felülemelkedni. Közben az emberek a nagy csatába menetelnek, a Fehér Város védelmére, ahol a kormányzó őrülete egyre nagyobb károkat okoz. Ahol Aragornnak el kell fogadnia az örökségét, és azzá lennie, aminek nevelték, és aminek született. Az újrakovácsolt kard, a hegyekből a holtak szellemei ugyanúgy csatába indulnak, mint Lovasvég urai. Ahol eldől, az emberiség végnapjai közelednek, vagy képesek megállítani az áradatot és Szauron terveit meghiúsítani.