MOZI:

• Sötét vizeken - amerikai tárgyalótermi, történelmi
• A láthatatlan ember - amerikai és ausztrál thriller, horror
• A hegyek szigete - európai krimi komédia
• 10 nap anyu nélkül - olasz komédia
• Zárójelentés - magyar dráma

DVD:

• Álom doktor

Testvéres, kalandos, mesevilágba csöppenő.

Marla 18 évesen nagy tervekkel volt tele: az egyetem előtt ki akart hagyni egy évet, hogy utazzon, világot lásson. Az öccse volt, aki kész volt segíteni a szülőket is meggyőzni. Ám erre már nem kerülhetett sor: egy autóbaleset árvává tette a párost. Marla utazás helyett az öccsét nevelte, aki pár éven belül már lázong, hova lett a testvére? Most minden csupa szabály és kötelezettség, hol az egykori kalandvágyó lány? Egy este ki is szökik, és beoson egy Lego kiállításra. A nővére utánamegy, és beindítanak valamit. Az eredmény: játékfigura testben, a kiállítóterem díszleteiből készült mesevilágban találják magukat. Az erős, marcona kalóznak kinéző Charlie egy őrült császár kezei közé kerül, a nővére pedig elindul a megmentésére. Különös alakokkal találkoznak és barátkoznak össze, miközben újra egymásra is találnak.

Most jöttem rá, hogy a keresztfiam segítségére lenne szükségem, hogy kiigazodjam a Lego különféle nemei között. Az ok, hogy egyes filmes univerzumok megkapják a maguk Lego változatát. A Batman, a Star Wars és a LotR ihlette játékkal is tudok, mit kezdeni. A Legi filmekbe is felismertem ezeket és nem volt bajom vele. Most viszont megakadtam. Mitől más a Playmobil? Kisebbeknek van kitalálva? Jobb ötletem nincs.

A történet szerencsére úgy van hangszerelve, hogy kisebbeknek és nagyobbaknak is akadjon benne néznivaló. Bár, azért inkább a kisebbeknek. A testvérek közti konfliktus is nagyon gyerekes, ahogy a mesevilág kalandjai is. Azon nem fogom lerágni a körmöm, hogy jutnak el egy rejtett szigetre a hősök. A kisebbeknek viszont érdekes lehet.

Azon viszont jobban megakadt a szemem, mennyi elem ismerős máshonnan. Pedig, nem is a franchise részei… Az alvilági főnök, akinek Del tartozik, tiszta Jabba. A különbség a neme, meg talán annyira nem dagadt, mint a Star Wars karaktere. Maximus annyira Néró császárt idézi, hogy kellene egy tábla is a feje fölé. A neve viszont a Gladiátorra utal, bár Maximus és Commodus közé ilyen szinten egyenlőségjelet tenni, merész. A Colosseum azonban itt van, és még gladiátorküzdelmet is kapunk, bár mesére átírva. Rex, akiről most azt olvasom, hogy a Playmobil James Bond verziója, nekem abszolút nem a britek azon kémét juttatta eszembe, az italát leszámítva. A szemüvege és az öltönye miatt nekem inkább a Kingsman ugrott be, de tény és való, hogy messze jobban szeretem a Kingsman történetét, mint a 007-ét.

Ezek lekötöttek és megnézették velem is a mesét, bármilyen gagyi kis fordulatok is érkeztek a cselekményben. De most komolyan, varázsszéna és tündérkeresztanya? Most már abban sem vagyok biztos, hogy a Playmobil fiú vagy lányoknak kitalált Lego.

Ha volt valami, ami nagyon az idegeimre ment ebben az animált kalandban, az a zene volt. Még valami, amivel összezavartak a készítők. A lányos és Disney mesék sajátja, hogy dalra fakadnak a szereplők. Itt már a bevezetésben, még emberi alakban is kapunk zenés betétet, és a mesében is lesznek ilyen elemek. Amikor a kalózvezér dalra fakadt… annál csak az volt rosszabb, amikor leesett, hogy a szakálla masnikkal van feldobva. Most akkor ez fiús vagy lányos mese és Lego? De a dalokról akartam írni. Nem éppen sláger alapanyag. Dallamtapadást sem fog okozni, mint a Minden szipi-szuper.

Ami durva, eredetiben milyen szinkronhangokat találtak. Anya Taylor-Joy annyira horror színésznő a fejembe, hogy bájos kamaszlánynak nehéz volt elfogadni. Gabriel Bateman abszolút karakteréhez illő kisfiúszerepet kapott. Daniel Radcliffe lett a helyi kém nagyágyú, Adam Lambert császárkodik – miért is nem ő kapta a betétdalt? Ha már énekelnek, és van is popsztár a stábban…

A látványvilága remek lett. Benne van a játék formavilága, de mutatós is.

Nem olyan kreatív, mint a Lego kaland, de az a saját 2. részének se ment. Gyerekeknek ok.

Playmobil - 5/3,5 a történet akár Disney kompatibilis is, a grafika korrekt – de az éneklés… az minek?

https://www.youtube.com/watch?v=Fvapn7ZjlFw

Birodalmat építős, nyomozós, drogvilágos.

Van egy szabály, amelyet a mexikói kartellek emberei is nagyon jól ismernek: DEA ügynököt nem lehet megölni, mert az USA megtorlásba fog kezdeni. Kiki Camarena azonban halott, és a DEA nem is marad tétlen. Walt Breslin a drogháború miatt vesztette el az öccsét, és most lehetősége van érte is bosszút állni. Egy titkos akció élére áll, aminek a végső célja Miguel Angel Felix Gallardo hatalmának megdöntése és a férfi börtönbe csukása. Miközben egyre feljebb haladnak a ranglétrán, Gallardo azon dolgozik, hogy Mexikó ne csak átszállító közeg legyen, hanem a kolumbiaiak egyenlő társa, akik a kereskedelemből is kiveszik a részük és a hasznuk. Ám a plazák viszályai, a kolumbiaiak ellenlépései egyre kockázatosabb játszmákba viszik bele. Látja a célt, de ez elég a sikerhez?

Hol van az a pont, ahonnan már nincs visszaút? Amikor már túl sok mindent áldoztál fel egy célért, hogy feladd? Mikor válik egy cél elérése rögeszmévé? Ebben az évadban ezt a témát járhattuk körül, két oldalról is megközelítve.

Walt Breslin rég DEA ügynök, és meggyőződése, hogy ezért kellett a testvérének meghalnia. Hogy neki üzentek vele – hiába mondja még a sógornője is, hogy a férfi függő volt és problémás, Walt nem tehetett arról, hogy így végezte. De a rögeszme nem ismer logikát, Walt sem győzhető meg arról, hogy nem az ő hibája volt. Ezért van belső kényszere, hogy minél nagyobbat üssön a kartellen. Gallardo a célszemélye, és egyre messzebb képes elmenni, hogy elkaphassa. Így ő fokozatosan esik le az erkölcsi magaslatról: mit lehet mondani egy emberre, aki végignézi és hagyja, hogy ártatlan építőmunkásokat lőjenek agyon előtte? Csak azért, hogy a két pláza viszálya elmélyüljön. Már más kérdés, a cél mennyire szentesíti az eszközt. Mert sajnos abban is van igazság, amit itt pl. egy mexikói rendőr képvisel. Tűz ellen csak tűz lehet hatásos – ha a szabályok szerint játszanak, miközben az ellenfelük átlép azokon, soha nem győzhetnek. Egy másik közhellyel élve szörnyeteg ellen szörnyet kell bevetni.

Gallardo rögeszméje, hogy egyenrangúvá tegye Mexikót Kolumbiával a drogvilágban. Mi oka van erre a büszkeségen túl? Tulajdonképpen nem a pénz, mert így is milliárdos és elképzelhetetlen luxusban él. Az, hogy nem akar többé senkinek a szolgája lenni. Egy-egy ponton már úgy éreztem, hogy tragikus alakká akarják tenni. Valaki, aki mindenkinél okosabb, de nem nyerhet, mert a környezete annyira ostoba, hogy még azt sem fogják fel, hogy nekik lesz jobb, ha követik. Kicsinyes bosszúk és a jelen múlékonysága miatt nem fogják fel, hogy már a jövőért tehetnének. Közben azt is látjuk, hogy azt is felismeri, melyik nő és család, ahol a helye van. Fejlődik. Míg Breslin süllyed, ő mintha emelkedne. De aztán mindig kapunk egy emlékeztetőt, hogy ő nem hős, hanem hidegvérű gyilkos, ha nem is személyesen, hanem parancsban ad szörnyűségekre megbízást. Azt akarod, hogy féljenek tőled? Az ellenfelednek bocsáss meg, de a családját gyilkold meg!

Mindkét szál, Gallardo üzelmei a nagyobb hatalomért és Breslin nyomozása érdekesek, és kifejezetten jó volt, amikor a végén egy asztalhoz ültették a két férfit. De! Nincs olyan éles ellentét és szembenállás köztük, ami adhatna még egy pluszt a sorozatnak. Így két külön történetet nézünk, amelyek annál a bizonyos asztalnál összeérnek.

Tetszett, ahogy a valós eseményekből táplálkoztak az események, és helyenként be is vágtak egy-egy eredeti fotót. Korábban ezzel merészebbek voltak, de a hatás még megvan. Csak kisebb mértékben.

Kinézetre Netflix minőség. Jó akciók, hiteles környezet.

Diego Luna nagyon uralja a karakterét is. Jobban, mint Scoot McNairy a sajátját.

A történetben simán benne van egy 3. évad lehetősége is, majd meglátjuk, lesz-e.

Narcos: Mexico - 5/4 érdekes és szórakoztató, miközben borzaszt is a világával. Kiki nem hiányzott belőle.

https://www.youtube.com/watch?v=AGv_F9hpQ-w

Danny a hotelben történtek után elköltözik az anyjával. A rémségeknek azonban számára nincs vége: a szellemek a nyomában járnak és kísértik. Az egykori szakács szelleme, aki maga is ragyogott, ad a fiúnak leckét, hogy dobozolja be a szörnyeket és rejtse el a ragyogását, hogy az éhes szörnyetegek ne akadjanak a nyomára.

A felnőtt Dan önpusztító. Részeges, állandóan menekülő ember. Egy kisvárosban azonban kedvesen fogadják, esélyt adnak neki, és Dan képes vele élni. Leteszi az alkoholt, a helyi hospice alkalmazottja lesz, akit az öregek nagyon szeretnek is, hiszen lényegesen megkönnyíti nekik az átmenetet a másvilágra.

Dan szobájában az egyik falra lehet írni, itt üzenetet talál egy másik ragyogótól. Visszaír neki, és így kommunikálnak egymással, barátok lesznek.

Az üzeneteket egy Abra nevű lány írja, akinek bőven jutott erőből. Ahogy Danny, ő is érzi, ha valami történik a hozzá hasonlókkal. Abra így kerül lélekben oda, ahol egy különös szekta tagjai elrabolnak egy ragyogó fiút, kínozzák, felfalják és elássák. A szekta vezetője, Kalapos Rose érzi, hogy valaki figyeli őket. Az ő képessége is mentális, és a leskelődő után ered.

Be is hatol Abra elméjébe, aki azonban képes kidobni és a nő fejébe pillantani. Rose néhány ragyogóval egy mágikus kötésben él – nagyon lassan öregednek, őrzik a ragyogásuk, melyhez az erőt és a fiatalságot ragyogó gyerekektől veszik el. De a világban egyre kevesebb az erő, a pára – ahogy ők nevezik. Így Abra a nagy lehetőség, hogy feltöltekezzenek.

Abra megkeresi személyesen is Dant, segítséget kér. Ő először nemet mond és rejtőzködést javasol, de Abra nem ilyen fából van faragva. Dan így enged neki, és barátjával elindulnak a lány által leírt helyre, ahol a baseballos fiú teteme hever. A lánynak viszik el a kesztyűjét, amiből Abra le tudja követni a teljes kötelékes szektát.

Dan találja ki, hogyan csalják őket csapdába. De mindenhol vannak veszteségek: Dan barátja, Abra apja, míg Abrát az utolsó megmaradt szektás elrabolja. Dan megkeresi a tudatát, a testébe lép és olyan balesetet okoz, amibe a férfi belehal. Rose mindent érzett, és bosszút esküszik. Minden félretett párát megiszik és a páros nyomába ered.

Dan tudja, hogy kevesek a nő ellen. De van egy átkos hely, amely Rose számára is végzetes lesz. Visszamennek abba a hotelba, Dan még az apja szellemével is beszél. Dan megpróbálja az elméjében dobozolni Rose-t, aki kisiklik, de lenyűgözi a férfi képessége, és felajánlja neki is a kötést. Egyél eleget, élj soká. De Dan nemet mond. Kiengedi az évek alatt az elméjében elzárt, kiéhezett szellemeket, akik Rose-ra vetik maguk és felfalják. Majd Dan ellen fordulnak.

Dan a fejszét megragadva Abra után veti magát, megszállta a hotel. De Abra és a saját ereje képes felülemelkedni – kiküldi a lányt, és készül a levegőbe repíteni az egész hotelt. A vég előtt gyerekként az anyjára talál.

Később Abra és Dan beszélgetnek. A férfi jól van. Abra az anyjának először letagadná, de aztán bevallja, hogy Dannel beszélt. A halál nem a vég: az apja és Dan is jól vannak. Majd látjuk, ahogy ugyanúgy indul bezárni a vénasszony szellemét, ahogy egykor Danny tette.

A regény más befejezést kapott: ott kiderül, hogy Abra Dan unokahúga. Jack Torrence egy viszonyából lett egy lánya, aki később Abra anyja lett. A regényben Dan nem pusztul el a hotellal, folytatja tovább az életét a megtalált családjával benne.

Záróestés, fordulópontos, emberi.

A Chakula több, mint egy étterem. Egy forradalmi hely, ahova évekkel előre kell asztalt foglalni. Most azonban véget ér a története: a séf már belefáradt a munkába, másba szeretne kezdeni. A záróestre díszes társaság gyűlik össze, köztük hírességek és gazdagok, de hétköznapi emberek is. Ami közös bennük: fontos döntés előtt állnak. Marc és Raquel még együtt foglaltak, de közben elváltak. A férfi továbbra is orvos, a nőből sikeres író lett, akinek új férfi is van az életében. De valami még a volt férjéhez köti. Most egy asztalhoz ülnek, és el kell dönteniük, végleg elköszönnek-e. Egy idős grófnő az elvesztett férjétől készül végső búcsút venni. Két japán üzletember a séfet szeretné Japánba csábítani egy-egy remek ajánlattal. De van itt a kulináris élvezeteknek hódoló órásmester és újságírók is. Az este pedig nem várt fordulat miatt válik izgalmassá…

Konyhaművészek a vásznon? Gordon Ramsey még játékon is hódít. Olyan színészek játszottak már sztár szakácsokat, mint Bradley Cooper vagy Jon Favreau. Az Egy kis szívességben Anna Kendrick is fakanalat ragadott, hogy egy blogon adjon süti tippeket. Az élet ízei nem lett akkora siker, de az nagy kedvencem volt. De, visszanézhetünk régebbre is, hiszen a Jóbarátok Monicája is szakácsként érvényesült.

Most pedig itt van egy olyan film, amiben egy ikonikus étterem készül zárni, és a záró esten nem egy váratlan fordulatot kell leküzdenie a személyzetnek. (Azért annyira nagy kihívás nem lesz, mint a Gyilkos társas helyszínén.)

Mit is várunk egy ilyen filmtől? Remélem, nem szakácstippeket, mert azt nem fogunk kapni. Magát a fogásokat is csak olyan rövid ideig mutatják, hogy felfogni sincs idő, mit esznek a szereplők. (Arról nem is beszélve, hogy nem is igen jönnék rá, mit tálaltak ki nekik.) Egy érdekesség azonban elhangzik benne, amikor hamar ki kell találni valami desszertet, és igencsak egyedi fánk jut eszükbe. Kinek jutna eszébe moszattal ízesítés? Nekem biztos nem.

Ami a hangsúlyos itt, az emberek közti kapcsolatok és interakciók. Mindenkinek van egy olyan helyzet az életében, ami miatt döntést kell hoznia, vagy valamit változtatnia kell. Minden pont ezen az estén dől el. Az már más kérdés, ez így, ebben a formában mennyire hiteles. Kb. az a szint, amikor egy nyálregényben vagy filmen első látásra egymásba szeretnek a szereplők. Abszolút hiteltelen, de filmen azért lenyeljük valahogy.

Próbálnak drámai és humoros részeket vegyíteni a készítők, több-kevesebb sikerrel. Valamiféle visszafogott, de könnyed és mondhatni elegáns hangulata lett a filmnek, de ezt kevésnek éreztem. Visszafogott, mintha lehettek volna benne valódi érzelmek is, igazi drámák, de itt beérjük a felszín karcolgatásával. Pokoli torony: nagy filmklasszikus, egy égő toronyház, benne sokféle és torokszorító dráma. Felhőkarcoló: Dwayne The Rock Johnson egy égő toronyházban, a PR-ban fel is emlegették a Pokoli tornyot, aztán kiderült, hogy se dráma, de feszültség, se emberi tragédia. Itt is, lehetett volna több is, de nem lett.

A színészek a tőlük telhetőt megteszik, de pont az a dráma hiányzott a karakterekből is, amit a cselekményből hiányoltam. Mintha célkitűzés lett volna, hogy mindenki érjen el egy biztos révbe a film végére, akár hihetetlen döntések árán is. Így meg vannak kímélve a nagy fájdalmaktól, a súlyos döntésektől – mindenki nyer itt. Máskor talán jobban tudtam volna ezt élvezni is, most nem volt ilyen hangulatom.

A helyszín szép, sok kosztüm is kifejezetten tetszett. Igaz, azt kifejezetten irritálónak találtam, hogy Raquel hátul nyitott ruháját imádták hátulról filmezni – többet láttam a hátát, mint az arcát. Ok, túlzok, de zavart.

Agyunk kikapcsolásával vacsora mellé fogyasztható, de nem lesz slágermenü.

Asztal két főre - 5/3 hangulatos, de súlyok nélküli film. Hol marad a hihető dráma vagy erőteljesebb komédia?

https://www.youtube.com/watch?v=Cz0WuUDOmqc

Családi titkos, sikkasztós, nyomozós, zsarolós.

Adam Price élete ránézésre tökéletesebb nem is lehetne. Szereti a munkáját, mint ügyvéd. A nagyvállalati érdekek ellen harcolva még azt is érezheti, hogy segít az embereknek. Otthon szerető feleség várja, akit újfent az év tanárának fognak választani. Két fiuk helyes, okos kölyök, akikre büszke lehet. Ám mellé lép egy idegen és elsuttog egy titkot: Corinne két éve nem is volt terhes, megjátszotta, ahogy a vetélést is. Egy hazugságban él – mi más nem igaz még az életében? Adam nyomoz kicsit, és bármennyire is fáj, az idegennek igaza volt. Amikor számonkéri a feleségét, ő egy kis időt kér tőle, majd eltűnik. Közben az iskola szakkörének eltűnik a pénze, holttestet találnak és a kamaszok buliján is rosszul sültek el dolgok. Adam az igazságot akarja, miközben a rendőrség is igyekszik összekötni a szálakat.

Közben egy-egy szerző műveire felfigyelnek, és megindul a versenyfutás, ki adaptálja őket képernyőre vagy mozivászonra. Harlan Coben most kerül ebbe a fázisba: a Netflix hozta Az idegent, és tervekben vannak más projektek is.

A regény nem volt rossz, de mély nyomokat nem hagyott bennem. A sorozat viszont pont azokból tudott előnyt kovácsolni, amit a regényben annyira nem szerettem.

Nem is akartak mélyek lenni, ez egy nyomozós, könnyed széria, amely egészen a végéig fenntartja a feszültséget és adagolja a fordulatokat. Laza kikapcsolódás pár órán keresztül, ennyit akar nyújtani, és ez hibátlanul sikerül is neki.

A történet azonnal az események sűrűjében indul: indítanak annyi rejtélyt és titkot, hogy nehéz is eldönteni, melyikre koncentráljunk. A közös pont a főszereplő, Adam lesz, aki valamiképpen mindenben érintett. Az eltűnt nő a felesége, akit vádolnak a lopással. A bedrogozott és összevert kamasz a fia egyik barátja, és Thomas is ott volt azon a rendezvényen, ahol valami balul sült el. Láthatóan titkolózik is, és többet tud, mint amit elmond otthon vagy a rendőrségnek. A vállalat, amitől meg kellene védenie egy lakót és a házát, az apja ellen néz farkasszemet a bíróságon. Még a titokzatos idegen is, aki egyre több mindenki életében felbukkan és titkokat leplez le, még ő is kötődik hozzá, ha sokáig még Adam sem tudja, hogyan. Természetesen neki magának is megvannak a titkai.

Így Adam lesz a kiemelt a szereplő, akinek leginkább követjük az útját. Közben más szereplők is feltűnnek és megkapják a maguk fejezeteit.

Az egész évad arra épül, hogy Adam mozgásban van, és akarva-akaratlanul is titkok derülnek ki körülötte. Szinte egy nagy hajszának tűnik, csak éppen a múltbeli titkok után, és nem emberek felé.

A karakterek között akad tipikusabb és színesebb egyéniség is, de alapvetően senkit nem magyaráznak túl. Amikor kiderül, mit és miért csinált, általában kapnak egy nagyobb monológot, amiben az ő szempontrendszerüket is van terük elmondani.

Kisebb és nagyobb bűnök sokasága a sorozat. Mit tesznek a felek egymással egy házasságon belül? Mit tesznek meg a kamaszok a barátaikért? A kertvárosban is vannak titkok, anyagi gondok és olyan tragédiák, melyek könnyen elkerülhetők lettek volna. Emberi gyarlóság, ez a téma. Ahogy egy kisebb helyzet elvezet valami sokkal fájdalmasabb felé, mert a hibákat rejteni akarják és bármire készek, hogy magukat mentsék. Ördögi körbe keverednek.

Korrekt a kinézet is, egy előkelőbb kertváros környék elevenedik meg. Mivel nem látványfilm, CGI nem is kellett. Helyette itt van Richard Armitage húzónévnek, aki ugyan nem lett nagy sztár a hobbit után sem, de ettől függetlenül nagyon lazán elvisz a vállán egy ilyen sorozatot.

Határozottan kellemes meglepetés a sorozat – ahogy már írtam, a regénynél jobban tetszett.

The Stranger - 5/4 jól felépített, izgalmas sorozat, amely fokozatosan adagolja a csavarokat. Okos sorozat.

https://www.youtube.com/watch?v=fwUWlxAQj-o

Miért érdemelte ki az Oscart?

Ha idén nem is sikerült hazavinniük a szobrot, korábbról már van nekik.

1: Charlize Theron - színésznő

2: Tom Hanks - színész

3: Sam Mendes - rendező

4: John Williams - filmzene

Megoldás: Tovább!

Nyári, sport versenyes, szerelmes, karrierdöntéses.

Monroe komoly tervekkel érkezik a nyárra Kaliforniába. A nagybátyja jogi cégében fog dolgozni, ezzel a jogi egyetemhez szükséges gyakorlata is meglesz, és keres annyit, hogy a következő tanévre is teljen belőle. A jogi munka helyett azonban azt tapasztalja, hogy ingatlanjog elsajátítása helyett az elmaradt béreket kellene behajtania, és felszólításokat kézbesítenie. Így találkozik a parton pár sráccal, akik komolyan strandlabdáznak. Közeledik a bajnokság, ahol a nyertes kisebb vagyont vihet haza. Az egykori kosaras Monroe tehetséges, és partnert is hamar talál magának. Ráadásként a sport ikonikus bajnoka lakbér gondokkal küzd, és ha Monroe elsüllyeszti a keresetet ellene, hajlandó edzeni őket. Miközben Monroe keresi az egyensúlyt a munkája és a sport között, egy helyi szépsége is próbál meghódítani.

A sportfilmeket szeretem, de néha már unom, hogy a legtöbb sportfilm ugyanarról a pár sportról szól. Menő a boksz és a football, legyen az amerikai vagy európai fajta. A Túlütés régi film, 1990-es, vagyis idén már betölti a 30-at, de röpiznek benne, így esélyt kapott.

Bár jobban tetszett volna! Mivel elsősorban sportfilmet akartam látni, edzésekkel és izgalmas versennyel, csalódásként éltem meg, ebből mennyire keveset kaptam. Kicsiben volt mindegyikből, de ez igazából inkább egy romantikus, életutat választós komédia, amiben előfordul sport is.

A röplabdáról vagy hozzá tartozó trükkökből nem kapunk szinte semmit. Az edzéseken leginkább futnak, utána meg a játékosokat hangolják össze, ami inkább pszichikai gyakorlat, mint sport. A verseny csak a film legvégén van, és nem is a teljes eseményt kapjuk meg, csak egy viszonylag rövid montázst és a döntő meccset.

Min kellett volna izgulnom, mit szántak izgalmasnak? Mert nem volt ilyen a filmen. Igaz, alapból komolyan venni se tudtam a versenykihívást. Egy nyári, tengerparti röplabda bajnokság, semmi több.

A középpontban Monroe áll, aki több területen igyekszik helytállni. A filmben ő abszolút rendben van. Magabiztosan menedzseli az életét, és tudja, mit akar. Nincs szüksége arra, hogy megjavuljon. Neki mindössze annyi a film tétje, hogy milyen úton éri el, amit kitűzött maga elé. Természetesen, a végére sikerül olyan megoldást találni, hogy ne csak sikeres, de jó ember is maradhasson, miközben a lányt is megszerzi.

Zack az érdekesebb karakter, az egykori sztárjátékos, aki nagyon elhagyta magát. A magánélete és a szakmai útja is teljesen kusza. Azzal, hogy Monroe és vele újra a komolyabban vehető sport az életébe lép, elkezd újra önmaga lenni és rendbe tenni az életét. Azért szerencsére mesét nem írtak köré, nem változik egyik pillanatról a másikra álompasivá, de fokozatosan fejlődik és gyógyul, amit jobb is volt nézni, mint valami mesés fordulatokkal teli filmet lett volna.

Tanulság nem nagyon van benne. Ha nagyon ki akarnék hozni belőle valamit, a légy hű magadhoz tétel lenne az. Mindegyik szereplő akkor válik boldoggá, amikor nem alkuszik meg, hanem a lelkiismeretének és az ösztöneinek megfelelően dönt.

Az egész filmen érződik, hogy már régen forgott. A történetnek ugyan nincs olyan eleme, ami ne működne ma, de a szereplők külleme ma már nagyon nem divat. Zack hajkoronája nagyon bökte is a szemem, és azon is szörnyülködtem, mit szántak itt nézőcsalogatónak. Bár, lehet, egyszerűen csak a Baywatch hatás érződött ebben is. Fürdőruhák, meztelen felsőtestek megszámlálhatatlanul napjaink szőrtelenítési mániája nélkül.

A színészek közül C. Thomas Howell és Courtney Thorne-Smith lehet ismerős, fiatalon.

Egyszer meg lehetett nézni, de nem tudom azt mondani, hogy tetszett volna.

Túlütés - 5/2 bár a történet nincs korhoz kötve, de a külsőségek mai szemmel furák. A sztori gyerekes.

https://www.youtube.com/watch?v=9CLRhxzpOTE

Cím: Paradise Hills

Készítők: Alice Waddington első egész estés filmje lesz, a divatban és a klasszikus horrorban állítólag otthonosan mozog. A főszerepet Emma Roberts kapta, de ismerős lehet Awkwafina és Jeremy Irvine neve is.

Műfaj: thriller, sci-fi

Cselekmény: Uma az egyik percben még a nászéjszakáján van, a következőben egy különös szigeten tér magához. Elvileg a programban minden álma megvalósulhat, ez az álmok földje. Feltéve, ha betartja a szabályokat. Ha részt vesz a gyógykezelésen. Ha nem…

Várható megjelenés: filmfesztiválokon már játszották, magyar területen még nem figyeltem fel rá. Vagyis: kérdőjel.

Miért várós?

• Elég keveset értek még a cselekményből, érdekel, mire megy ki a játék.
• Bár Emma Roberts pár filmje nagyon nem tetszett, összességében még érdekelnek a filmjei.
• A rendezőnő vizuális ötleteire is kíváncsi vagyok.
• Bejön az ilyen sci-fi utópia/disztópia történet. (Legalábbis a trailer alapján ilyen zsánerűnek tűnik, de majd megnézve kiderül.)

Családi rejtélyt kutatós, kartelles, leszámolós.

John Rambo a családi birtokot tartja életben: lovakat tart, gazdálkodik. Felnevelte egykori barátja lányát, aki most készül egyetemre és az utolsó ember a világon, akihez az egykori katonát komoly érzelmek fűzik. Mindennapjait legfeljebb egy-egy természeti katasztrófa zavarja meg, amikor segítséget nyújt a mentőcsapatoknak. Gabriela még az egyetem előtt szeretne az apjával is találkozni, megérteni, miért hagyta el a lányát, Rambo hiába mondja neki, hogy ez nem vezet sehova és az apja rongy ember. A lány Mexikóba szökik, az apja nagy csalódást okoz, és hagyja, hogy a barátnője vigasztalásul elvigye egy buliba. Nem sejti, hogy az egykori barát tálcán kínálja őt az emberkereskedőknek. Rambo a lány megmentésére siet, olyan készségeket idézve fel, melyeket rég pihenni hagyott magában.

Ez a Rambo már nem messze nem az a karakter, aki bevonult a filmtörténetbe. Tulajdonképpen egyetlen dolog köti ezt a karaktert és ezt a történetet Stallone ikonikus filmjeihez: a hős neve John Rambo és nem John Smith. Bár, amennyi köze van a korábbiakhoz, ha simán Utolsó vér a címe és a szereplő neve nem Rambo, akkor is ugyanígy működik benne minden. Vagy nem működik, nézőpont kérdése.

Azt hamar elengedtem, hogy az eredeti sztori bármilyen nyomát keressem. A karakter örökölt meg annyit, hogy még nyomasztják a háborúban történtek, gyászolja az elesett barátokat. Ám minden más téren új lapot nyitottak és saját történetet meséltek el. Így az is könnyeden meg tudja nézni és mindent érteni is fog, aki még egyetlen Rambo filmet sem látott életében.

A történet lineárisan elmesélt és nagyon egyszerű: a nevelt lányt elrabolja a kartell, az egykori katona szabadítóakcióba kezd, majd jön a bosszú ideje. Olcsó akció, minden bonyolítás nélkül. Az erő dominál benne, nem az Elrabolva vonalát követi, amiben azért komolyabb munka volt az elrabolt lány nyomára bukkanni és levadászni az emberrablókat. Itt mondhatni helyben van minden, és a kartell is házhoz megy.

Intellektuális kihívást ne várjon senki itt!

Inkább az a gond, hogy a film teljes első fele azon a határon egyensúlyoz, ami a röhejes mellett terül el. Nem is mindig sikerül megmaradni a határon, vannak átbillenések. Közben olyan emeletes párbeszédek vannak benne, hogy fájdalom volt hallgatni. Eleve, már az idióta ötlet, hogy a kartell megkínozza Rambót, de életben hagyja. Minek játszani vele, ha olyan könnyen lecsaphatták volna, mint a legyet? Persze, a történet miatt kellett, akkor miről szólna a film, de végig idiótáknak vannak beállítva a kartell tagok, vezetőséggel együtt. Azt se hinném, hogy a vezető személyesen megy ki egy bosszúhadjáratra, amikor egész sereg áll a rendelkezésére. Az, ahogy Rambo megváltó komplexusban szenved, szintén idegesítő. Most komolyan, az miért lenne az ő hibája, hogy a nyomorult szalad a vesztébe, amikor határozottan figyelmeztette és segítő kezet is nyújtott? Van, akit magától nem lehet megóvni.

A történet, ha nem is teljesen unalmas, de közel áll hozzá. Nem egyszer volt olyan érzésem, mintha az Elrabolva mexikói változatát látnám, csak minden értelmet nélkülözve.

Ami mentette, amit lehetett: a film vége. Értelmet abban sem kell keresni, de roppant hangulatos és stílusos lett, ahogy Rambo leckét ad a kartell rászabaduló egységeinek. Amilyen csapdákat gyártott, nem egyszer eszembe jutottak a betörők és Kevin, csak itt véresebb volt a végkimenetel. Az alagútrendszerébe felépített halálcsapda volt a film legmaradandóbb élménye.

Most annyira nem is zavart, hogy Stallone mennyire öreg már akciószínésznek. Itt legalább egy ponton azt látjuk, hogy sebezhető és nem legyőzhetetlen.

Nem egy emlékezetes film, de egyszer meg lehetett nézni a leszámolás miatt.

Rambo 5. Utolsó vér - 5/3 a film nagyja gagyi, olcsó akció és dráma, de a végső leszámolás hangulatosra sikerült.

https://www.youtube.com/watch?v=GK04ziq7emc