Apa-fiás, bankrablós, túszejtős, váltságdíjas.
Will sikeres nagyvárosi pénzügyi szakember, egy orvos feleséggel és egy 11 éves kisfiúval. Danny okos kölyök, de az iskolában rendszeresen megveri egy erőszakos osztálytársa. Will segíteni akar neki, ezért hétvégére felpakolja a családot, és visszamennek a szülővárosába, ami egy kis erdei városka a hegyekben. Szarvasra vadászni indul a fiával, ám a szarvas helyett két férfiba botlanak, akik veszekednek, majd az egyik lelövi a másikat. A gyilkos felfigyel a jelenlétükre, Will kénytelen önvédelemből végezni vele. De a férfiról kiderül, hogy rendőr volt. A meglőtt 
férfit magukkal viszik, akit Laura lát el. Ő magához térve túszul ejti Dannyt, és Willnek kell begyűjtenie az elrabolt pénzt, elvinni neki a fiáért cserébe. Az apa dolgát nehezíti, hogy senkiben nem bízhat, hiszen a rablásban rendőrök is részt vettek.
Nem szomorú, amikor egykori világsztárok olcsó pénzre váltják a tehetségük? Bruce Willis tipikusan olyan színész, aki a nyolcvanas-kilencvenes években a legnagyobbak között volt, ma pedig nagy rutinnal és unottan megy játszani olyan B filmekbe, amelyek moziba nem is valók, mehetnek egyszerre a tévébe.
Ilyen film az Első gyilkosság is.
A cselekménye, annak ellenére, hogy megpróbálnak bele csavarokat is beletenni, nagyon egyszerű. A rabló, akiről kiderül, hogy ő is egy átverés áldozata, túszul ejti a gyereket, akit az apja igyekszik visszaszerezni. Kiszámítható mozdulatokból áll az egész, amiben az okoz csak némi feszültséget, hogy mennyi rendőr és szereplő korrupt.
Próbáltak bele több eseményt tenni, hogy pörgessék a cselekményt, de nagyon soknak semmi értelme. Amikor pl. elrabolják Laurát. Nem kezdenek vele semmit, nincs megindokolva az sem, miért vitték el. Plusz, nagyon úgy tűnt, hogy a rablásban részt vevők még csak nem is kommunikálnak egymással, mindenki összevissza magában intézkedik, aztán ki is sül ebből egy nagy káosz. Arról nem is beszélve, hogy Will szüleinek történetére utalgatnak, de annyira értelmetlenül, hogy nem lehet kivenni, mi és miért történt. Volt egy első rész, mondjuk, a Nulladik gyilkosság, amit nem láttam?
A film végét is furcsának találtam. A főszereplő család megkapja a boldog véget, de különben hullnak az emberek. És nekem nagyon életidegen volt, hogy Will két embert is agyonlő a filmbe, de semmi érzelmi hatást nem látszik rajta, noha először ölt embert. Vagy, a fia. Danny összebarátkozik Levivel, a férfi tulajdonképpen a gyerekért áldozza fel az életét, amit Danny végig is néz, és még csak el se sírja magát? Érzelmileg nagyon kevés van a filmben.
Mintha az lenne a lényeg, hogy az olcsó akciójeleneteken gyorsan végigfussunk, és az nem fontos, hogy közben mennyire hitelesek a karakterek.
Mivel a karakterek vázlatosak, még Danny és Levi vannak leginkább kidolgozva, nagy színészi játékra se lehet számítani. Bruce Willis láthatóan csak jelen van, néha megmozdul, és felveszi a fizetését. Hayden Christensen jobban igyekszik, hiába, őt nem adja el a neve. Rajtuk kívül más ismerős arcra nem bukkantam a filmben.
Ahogy említettem, az akciók is tévéfilmesek, semmi látványelem.
Egyszer meg lehet nézni, de nem különösebben szórakoztató, csak háttérzaj.
Első gyilkosság - 5/3 kiszámítható, olcsó akciókkal, minden színész nagyon rutinból játszik. Csak tévés szint.
kitörő háború miatt, mivel a lovat elviszik a seregbe. Gazdák sora követi egymást, a háború válogatott poklai, míg újra egymásra találnak a gazdájával. Talán helyenként nyálas, de roppant látványos film, ami olyan képekkel és jelenetekkel sokkol, hogy az ember csak arra gondol, soha többé háborút!
borzalom. Egy anyának egyetlen napon viszik ki a fiai haláláról tájékoztató leveleket – és az utolsó gyerek, a legkisebb is a fronton van, eltűnt. A kormány úgy dönt, Ryan közlegényt hazaviszik az anyjához. Különleges osztag szerveződik olyan tagokkal, mint Tom Hanks és Vin Diesel, akik nekivágnak a háborús kontinensnek, hogy aztán Ryan közlegény oldalán is csatába menjenek. Erős szereposztás, jól komponált akciók, és a végére az érzelmeinkkel is játszanak egyet.
tankokkal megkísérelt offenzívájának állítanak emléket. Látványos film, emlékezetes tankos csatajelenetekkel – ehhez képest a Harag piskóta – és a klasszikus háborús filmeknek megfelelően amerikai hősökkel. De ebben a filmben a németek szemszögét is követhetjük, és ott is van egy olyan értékrendszer, ami bőven több mint egy üres filmes gonosz. Azért szeretem a filmet, mert jó háborús filmnek, de mellette komoly emberi drámákat is taglal. És nagyon átjön belőle, milyen katonai és technikai fölénnyel vágott neki a Birodalom a háborúba, és milyen hősiesség kellett, hogy megállítsák Hitlert és a nácikat.
katonák felét már fegyver nélkül zavarják ki a frontra, azzal a paranccsal, hogy kapják fel az előttük lelőtt társuk puskáját. Éhezés, pokoli túlerő, reménytelenséggel néznek szembe az oroszok. Kell nekik egy hős, amit a propagandafelelős egy mesterlövészben fedez fel. Hamarosan már az egész város azt lesi, a német vagy a szovjet mesterlövész legenda teríti le a másikat. Hangulatos, szórakoztató film lett ez is, amiben ott a háború pokla, de szerelmi szállal is árnyalják az eseményeket. A szereposztás parádés, Jude Law és Ed Harris párbajozik, és a játszma az elmék harca is, nem csak a puskáké.
óceáni frontról. Az amerikai hőseposz különösebben nem hagyott bennem nyomokat, de a japánok szemszögéből bemutatott Ivo Dzsima film egészen kivételes. Már az eleve ad neki egy pluszt, hogy nem az amerikai szemszöget mutatja, hanem a japán kiállást, hitet, bátorságot. Ezek az emberek is hősök voltak a saját oldalukon, nemes jellemek sorával a soraik között – ha másként végződik a háború, őket tekintenénk hősöknek. Eastwood képes volt jellemeket, emberi tragédiákat átadni, miközben tempós akciós háborús filmet is rendezett. Igazán ebből a filmből lehet megérteni, miért volt annyira pokoli az Ivo Dzsimáért folytatott csata. Talán sokakat elijeszt, hogy Eastwood japánul forgatta, így feliratos nézetre vagyunk kötelezve, de kár lenne ezért kihagyni, nagy film, és már vannak benne nyomok, hogy milyenek lesznek az új generációs háborús filmek.
Francis ultimátumot kap: kezeltesse magát, vagy nem lehet része az életüknek. Nekik nem a pénze kell, jobban kell lennie végre!