Nyugdíjas betörős, egymás ellen fordulós, rablós.
Brian egykor a bűn királya volt. Szeretett felesége kedvéért visszafogta magát, és békés nyugdíjas lett. Az asszony halála után azonban valamivel le kellett kötnie magát. Amikor a fiatal Michael adott egy tippet, hogyan lehetne kirabolni a Hatton Garden széfjeit, nem tudott ellenállni a kísértésnek. Összeszervezte régi, mára megöregedett barátait, és húsvétra nem szokásos ünneplést terveztek. Minden idők legnagyobb összegű angol 
rablását hozták össze, de volt valami, amivel nem számoltak. Attól, hogy az ember megöregedett, nem kezdett el jobban bízni a társaiban. Sőt. A rablók egyre kevésbé bíztak meg egymásban, belső játszmákba kezdtek a pénzért, miközben a rendőrség egyre közelebb került hozzájuk.
Igaz történet alapján. Telepakolták ismert angol színészekkel. Heist movie, amely zsánert sokan szeretjük. Mégis, valami hiányzott, hogy ez egy jó film legyen, amit akár többször is megnézne az ember.
Talán, az, hogy megtörtént eset alapján készült, rontott a heist movie minőségen. A valóságban a nagy rablások inkább egyszerűek, mint kivételesen ötletesek vagy menők. Nem véletlen, hogy Danny Ocean csak filmen hódít és nem a valóságban. Ebben a filmben is nagyon egyszerű a tényleges. Bemennek, fúrnak egy lyukat, egyszerűen kiviszik a széfek tartalmát. Semmi olyasmi nincs benne, mint a zsáner sikerfilmjeiben. Nincs csavar, nincs kreativitás, semmi feszültség. Most komolyan: az a rablás legnagyobb vészhelyzete, hogy egyik este haza kell menni még egy szerszámért? Ne, már!
Mégis, a film fele ezzel megy el. A másik pedig a rablók közti viszállyal van tele. Ami még szerencsétlenebb, szerintem unalmasabb is, mint a rablás volt. Kezdve azzal, hogy nem kaptam jó indoklást arra, miért szállt ki a befejezés előtt Brian. Arra már minden sínen volt, annyi volt vissza, hogy szó szerint felmarkolják a pénzt. Ha kiszállt, akkor miért várta, hogy ugyanúgy részesülni fog a szajréból, mint a többiek? Ok, azzal egyetértek, hogy a beletett munkáért kellett volna százalékot kapnia, de nem a teljes részét.
Ennél durvább, amit a csapat az újonccal megcsinál. Nélküle semmi nem lett volna – hozta az ötletet és a kulcsot is. Végig velük volt, tevékeny részt vállalt a rablásban. Mégis, alaposan átverték és mondhatni, kidobták maguk közül. Talán azt kellene mondanom, hogy tolvajokban nincs becsület, de egymás közt sem? Hát, ők nem Robin Hood voltak, az már biztos.
Innentől kezdve engem a film elvesztett. Annyira nem tudott érdekelni, hogy mit áskálódnak egymás ellen a szó szerinti vénemberek, hogy arra szavakat sem találok.
A kivitelezésbe semmi különös nem kellett. Napjaink Londonjában játszódó film, ami nagyrészt nyugdíjasokról szól. Ne várjon senki akciót, ők már ahhoz öregek. Még azon is összevesztek, ki menjen fel a lépcsőn, mert nekik már az is megterhelő. Képzelhetitek, mennyire voltak képesek menekülni vagy szembeszállni egymással vagy a rendőrökkel.
Ami nézeti, a stáblista. Michael Caine kisugárzása megvan, és Charlie Cox nagyon jól hozza a szerencsétlen srácot, akinek azért lesz egy húzása a film végére.
Szomorú, de az a legemlékezetesebb, amikor a fiatal énjük rávetül a maira. Egykor és most.
A tolvajok királya - 5/3 egyszer elmegy, de az igazi izgalom vagy humor kimaradt belőle. Caine karizmája pipa.
