Középiskolás, testvérharcos, sportos, románcos.
Lucas Scott remek kosaras, aki nem csak tehetséges, de imádja is a játékot. Az iskolai csapatba eddig mégsem próbálkozott, noha az apja volt az egykori sztárjátékos, ahogy most az öccse az. Az edző beszéli rá, hogy tegyen egy próbát. A fiú belemegy, de ezzel egy háborúban találja magát: Dan Scott annak idején elhagyta a terhes, középiskolás szerelmét, a fia nevelésében semmilyen formában nem vett részt. Majd pár hónappal később 
teherbe ejtette és elvette az egyetemi barátnőjét, így születet meg Nathan. Nathan, aki eltökélte, hogy elüldözi a féltestvérét. Ráadásként Lucasnak pont az a lány tetszik meg, aki Nathan barátnője. Dan mindkét fiát kínozza, ami lassan összehozza a srácokat, akik riválisok helyett lassan barátok lesznek. Ebben Haley is nagy segítség, aki Lucas legjobb gyerekkori barátja, és egyben Nathan egyre nagyobb szerelme, miközben Lucas Peyton és Brooke között őrlődik.
A középiskolás sorozatok mindig is mentek, népszerűek voltak, és azok ma is. Emlékszem, amikor feltűnt a Tuti gimi – borzalmas egy magyar cím, mehetne ez is a Top legrosszabb magyar címek listára – akkor kezdett a Gilmore Girls is magyarul. Mire azon végigértem, érkezett a Gossip Girl. Így nekem ez a sorozat eddig kimaradt, talán pár percet láttam belőle, a fenti kettős jobban érdekelt.
Most nosztalgiaként utólag nézem ezt a sorozatot, és tény, gyengébb, mint a Szívek szállodája vagy A pletykafészek. A pletykafészek sokkal bulvárosabb, látványosabb – szebb színészekkel, nagyobb fordulatokkal, sokkal nagyobb luxussal. Az inkább guilty pleasure élmény, mint a Tuti gimi. A Szívek szállodájának meg ezerszer nagyobb a szíve. Ott hitelesebbek a drámai fordulatok, az egész sokkal reálisabb és mégis értékesebb, mint ennek a sorozatnak a tartalma.
De ha nem a legjobbat keressük, akkor Tree Hill is szórakoztató. Egyszerre van benne emberi mélység és szappanos szórakoztatás – nem lehet hitelesnek mondani, de ahogy írtam is, szórakoztatásra kiváló.
A cselekmény pörög, és rendszeresek a nagy fordulatok. Ugyan egyes visszatérő motívumoktól a hajam tudnám tépni: pl. Peyton és Luc végre közel kerül, erre tuti jön egy katasztrófa, ami megint szétválasztja őket. Dan szemét mindenkivel, amikor végre lenne egy emberi gesztusa, valamin megsértődik, és kegyetlenebb, mint korábban. A cselekményben sok a szappan, de ha nem akarjuk komolyan venni, ez nem gond. Talán tipikus is: mennyire zsáner, hogy Nathan Luc bosszantására próbál Haley közelébe férkőzni, aztán annyira beleszeret, hogy még megváltozni is képes érte?
De azért mindig van min meghökkenni, szomorkodni, drukkolni.
Erős az eye candy faktor is. Szép emberekkel van tele ez a sorozat, valószerűtlenül remekül néz ki mindenki. A többség más sorozatokban is feltűnik, így pl. azon is lehet derülni, hogy pl. a Chicago PD nyomozónője hogy nézett ki barnán és kb. 15 évvel fiatalabbként.
Szerettem, hogy fejlődnek a karakterek a sorozatban. Az átlagtól eltérően nekem Nathan volt a szimpatikusabb testvér, de többek története is lekötött.
Még van belőle pár évad, könnyen lehet, hogy szép lassan majd pótlom azokat is.
Tuti gimi - 5/3,5 a történet egyes elemei bántóan szappanosak, de eye candy sorozat és nosztalgikus is.
