Bankrablós, átverős, játszmás.
A bank nyit, és egy fontos ügyfél érkezik. Olivér az egyik leggazdagabb ügyfél, és most megszüntetné a számláját. Hárman vannak bent: az ügyintéző, Eszter. A biztonsági őr, Péter, aki Eszter párja is egyben. Valamint a főnök, Tamás. Hamarosan azonban újabb fél érkezik: egy rabló, aki a páncélszekrényt akarja kipakoltatni. Fegyvert fog 
Eszterre, míg Péter kintről telefonál. Tamás magukra zárja a bankfiókot, és Olivér Péterrel lefegyverezi a rablót. A pisztollyal azonban Olivérnek saját tervei vannak – Tamással félrevonulnak, és kiderül, igencsak közelről ismerik egymást, és ez éppen egy árulás. Közben odakint Péter is rádöbben, hogy Eszter ismeri a rablót, és nekik is megvolt a maguk terve. Ahogy a pisztoly egyik személytől kerül a másikig, kiderül, hogy mindenkinek megvolt a maga piszkos kis terve, melynek a végcélja a meggazdagodás volt. De ki marad talpon, és kié lesz a pénz?
Feszes kis film lett a Patthelyzet, amit most egyszerre érzek előnyének és hátrányának is. Hajlok inkább a jobb felé, de elsőre majdnem annyira fogtam a fejem közben, mint amikor a Tenet című filmet néztem. (Ok, messze nem olyan okos film, és összerakni is könnyebb ezt a bankrablós sztorit, de az érzet hasonló volt.)
A legnagyobb baja az, hogy annyira gyorsan történnek az események, és annyi a csavar, hogy nehéz követni, ki kit ismer és hogyan akarta átvágni. Elsőre fel sem fogtam, hogy ki milyen csalásban van benne. Azért ahhoz elég nagy szerencse/szerencsétlenség kell, hogy két-három ilyen terv ugyanazon a napon lépjen működésbe. A végére azért összeraktam, hogyan jöttek sorba az események, ki kit ismert és hogyan alakult ki a játszma. Azért Roy szerepe még nem teljesen tiszta, az Olivér – Tamás átverés minimum tripla átverés, de most nem is akarok ezzel foglalkozni. Talán ezt kicsit jobban tisztázni lehetett volna, de a lényeg lejött.
Mert attól pörgős és leköt, hogy nincs egy percnyi pihenő sem. Alig több egy óránál a játékidő, és ez alatt mind az 5 karakter megkapja a maga nagy átverését és történetét. Ezek halmozódnak is, és figyelni kell, hogy értsük is, ne csak lássuk az eseményeket.
Költséghatékony, és jól is működött a zárt tér. Egyetlen helyiségben játszódik az egész film, a bankban. Ez jelent két szobát, a fogadóteret és a főnöki irodát. Van köztük egy folyosó, és nyílik innen WC és a széf. Kicsi, átlátható, és megadja a filmnek a feszültséget a bezártság. Nem mindig díjazom az ennyire beszorított filmeket, de itt így kellett és működött is.
A karakterek a titkos indítékaikkal folyamatosan alakulnak, nem is merek érdemben beszélni róluk, mert ehhez egy-egy csavart le kellene lőni. Maradjunk annyiban, hogy senki sem pont az, aminek látszik elsőre. Nem lesznek többdimenziósak, de abban volt poén, ahogy mindenki tervet szövöget, és benne van valami sötét bizniszben. Mondhatni, antihős mindenki, így sajnálni se nagyon lehet senkit, de lehet választani, ki szimpatikus, kinek drukkolunk. Itt jön képbe az eye candy faktor – mert nem véletlen a szereposztás sem ilyen szemszögből. Az ember hajlamos a szépeknek drukkolni, és vajon ki jut a filmben révbe?
Az 5 főszereplőből hármat is ismertebb színész játszik. Kálloy Molnár Péter remekül hozza a figuráját, simán megszavaznám a film legjobbjának, ezt azért nem teszem meg, mert végignéztem a filmet, a stáblistát is. Ami alatt ő énekel. Maradjunk annyiban, színészként messze többre értékelem. Szabó Erika szimpla eye candy. Szalay Bencén sokáig gondolkodtam, honnan ismerős. A végén aztán leesett, és így kaptam még egy poént. Ő játszotta a viszkist. (Különben az ő esetében is van eye candy faktor.)
Szórakoztató film, így tanulságot meg ne is keressünk!
Ebbe-abba bele tudok kötni, de nem volt egy rossz élmény a film. Sőt, azt is merem mondani, hogy még tetszett is.
Patthelyzet - 5/3,5 jókat mosolyogtam rajta, annyira „mindenki átver mindenkit” típusú film. Nagyon az.
