- A szerelem egy tőr. Egy fegyver, amit tarthatsz nagyon messze, vagy nagyon közel. Láthatod magad benne. Gyönyörű. Amíg meg nem sebez. De végül, amikor érte nyúlnál…
- Nem valódi.
- Igy van.
- A szerelem egy képzeletbeli tőr.
- Nincs értelme, igaz?
- Nincs. Pocsék metafora. (Loki)
- Próbálok újra sportoló lenni. Újra ráérezni a dologra.
- Hogy megy?
- Mondjuk úgy, hogy a verseny kissé kiélezett.
- Használd ki! Ne rendítsen meg! A verseny csak motiváció. (All American)
- Hogy szerezte azt a heget?
- Az oknyomozó újságíróknak sem hull az ölébe a dicsőség. Néha az igazság bizony hegekbe kerül. (A hóhér)
(Leon gyomra nem veszi be, hogy az új felettese hogyan intézi az ügyeket, erre megkapja a nagy beszédet, hogy más a világ. Kegyetlenebb, az emberekkel együtt.)
- Nézd, én megértem. Zsaru voltál. Meg kellett védened az embereket, és igazságot akarsz szolgáltatni. De a magunkfajta ügynökök már nem gondolkodhatnak így. A világ más lett, és úsznunk kell az árral.
- Nem mentheted meg az országot, ha le se szarod a benne élőket.
- Az imént azt mondtad, rettegtél. Ismered a „rettegés” eredetét?
- Nem értelek.
- Minden a félelemmel kezdődik. Igen. Az emberekkel. Akik félnek az ismeretlentől. Nincs, ami nálunk kiismerhetetlenebb. Az emberi faj... Kiszámíthatatlan. Kegyetlen. Főleg, ha a túlélésről van szó. Igen. A görögök mondták jól: „A világban sok minden ad okot a félelemre, de egyik sem olyan, mint az ember.” (Resident Evil)
Nem a gyorsak győznek a futásban és nem a hősök a harcban. (Grantchester bűnei)
(Amikor kezd leesni, hogy mennyire semmibe vesznek.)
- Akkor tedd a dolgod, majd én gondolkodom!
- Van agyam, nem vagyok buta.
- Mit számít, ha helyes vagy? (A szörny, akit hívtam)
Addig semmiből sem lesz kettő, amíg önmagad sem vagy egy egész. (A félelem utcája: 1666)
(Tommy még filmeket bevetve is próbálja az igazat elmondani, de nem egyszerű.)
- Ha tudsz valamiről, mondd el!
- Úgysem hinné el.
- Könnyen meg lehet győzni.
- Velük úgysem bírna el. Szuperképességeik vannak. Komolyan.
- Mint Batmannek?
- Ő csak egy ember. Inkább, mint Thanosnak. Tudom, hogy az egyik DC, a másik meg Marvel, de ezek igazi gecik, természetfeletti képességekkel, tüzet, fémet és vizet irányítanak. És nem lehet megállítani őket. Ennyi. (Wu Assassins)
(A herceg az erdei kastélyban nem csak uzsonnára, de egy szép lányra is lel, akinek fogalma sincs, ki ő.)
- Hogyhogy nem jártam még itt? Lenyűgöző ez a kastély.
- Szerintem félelmetes.
- Mindenkitől megvédem Önt, akár még a szellemektől is. (Sikeresen rálép a vívómozdulatok közben a porcelánra.) Bocsásson meg, nagyon sajnálom.
- Semmi baj, már biztonságban vagyok.
- Ritkán esik meg, csak ha zaklatott vagyok.
- Mért zaklatott?
- Mert itt ülök önnel és jó benyomást szeretnék tenni.
- Úgy érzem, sikerült.
- Örülök. Összetiportam a porcelánt és még be sem mutatkoztam. Lassman herceg, szolgálatára.
- Egy herceg?
- Igen, a herceg. Enyém az ország. Vagy a szomszédos, nem tudom, hogy hol vagyok. (Heléne, a valódi menyasszony)
- Kár, hogy az öregasszony a halált választotta, nem?
- Szerelmes volt.
- Utálta őt.
- Talán a szerelem egyben utálat is. (Loki)