Gyilkosos, életért küzdő, szellemes, véres.
Michael és Troy a hírhedt Gyilkos Házat veszik meg, hogy felújítva motelként üzemeltessék. A felújítás közben a kamasz lányuk problémáit is kezelniük kellene: Scarlett hajlik az erőszakra, nincsenek barátai és egy iskolai csíny után még jobban eldurvulnak az események. Erre rájátszik, hogy a házban egyre több a különös esemény. Nem hisznek a szellemekben: vagy mégis? Pár srác, akik a YouTube csatornájukból élnek, egyre vesztik a népszerűségüket. A visszaszerzéséért egyre messzebb mennek el, egy alkalommal a pláza mikulásába kötnek bele. Nem sejthetik, hogy ő egy sorozatgyilkos, aki kész kiosztani nekik, ami a rosszaknak jár. Jay és Addy egy túrán elvesztették a fiúkat – 10 évvel később, egy vadásszal térnek vissza a helyszínre, abban a reményben, hogy a kartell emberei vitték el és tartották meg a gyereket. A helyszínen azonban vademberekre bukkannak.
A COVID az, aminek ezt a kis antológiát köszönhetjük. Mivel nem tudták a 10. évadot forgatni, egy külön történetekből álló kis horror gyűjteményt hoztak létre Murphyék. AHS ez is, csak kicsit más, és úgy tűnik, megtalálta a nézőit, mert már a második évad is be van rendelve.
Egyrészt, be van ágyazva az American Horror Story világba. Kapásból a Gyilkos Házban indítunk, és van is visszatérő szereplő – igaz, rá a 7. részig kell várni, amely szintén ehhez a házhoz kapcsolódik.
Kapcsolatot teremt az is, hogy sok az új színész, de az AHS állandó vagy visszatérő szereplők közül is van, aki tiszteletét tette ebben a sorozatban. Matt Bomer, Billie Lourd, Dylan McDermott, hogy csak a legismertebbeket és a legnagyobb szerepet kapókat említsem. Köztük van, aki a korábbi szerepei közül visz tovább egyet, más új karakterben mutathatta meg, most mit tud.
De különben sem rossz a casting, akad egy-egy kifejezetten jó választás. Aaron Tveit abszolút ilyen színész benne, de tetszett még Kaia Gerber szelleme, vagy Mercedes Mason megszállott játékfejlesztője is.
Nem hosszú az évad, mindössze 7 epizód, de tulajdonképpen 5 történet. Ebben aztán lefedtek több horror zsánert is: a kísértetház, a gyilkos vademberek a vadonban, a gonosz Mikulás, Rosemary gyermeke és a gyilkos film. Mindre igaz, hogy felimerhető benne az eredeti horror toposz, de AHS színezetet tudtak adni neki.
Ezt mennyire szeretjük? Azon lehet vitatkozni, hogy melyik AHS évad mennyire sikerült, milyen hibái vannak, de
mégiscsak a 10. évad ment le idén és nem véletlenül forgott ennyi. Szeretjük. Egyedi, felismerhető – néha nagyon gáz, de amikor jól megy nekik, akkor nagyon emlékezetes horror, amit csinálnak.
Ahogy az AHS világban lenni szokott, itt is megvan, amikor nagyon elszállnak a készítők. Amikor ez egy vérfolyam, eltúlzott jelenetekkel. Elég csak a kannibál vadakra gondolni, akik már szinte vámpírok. Vagy, a gyilkos Mikulás ámokfutása meg az a karácsonyfa egyedi díszekkel. De mellette olyat is tudott, mint Liv félelme az újszülöttjétől, akit talán egy démon akar magának. Ott a frászt tudták hozni a nézőre vérengzés nélkül is – bár a végére az is jött.
Vannak frappáns végek, keserédesek és tragikusak is, de mókásak is. Szórakoztató.
Pipa, hogy a Murphy műveire jellemző szexuális sokszínűség teret kap. (Megosztó ez is.)
Összességében én szerettem – egy 45 percben jobban működik az elszállás, mint 10 részben.
American Horror Stories – 5/4 be van kapcsolva az AHS világba, miközben saját sztori is. Véres, szórakoztató, eltúlzott?
