Kórházas, új módszereket kereső, kosztümös, egyenjogúságért küzdő.

A németek a gyógyászat terén a franciákkal vetélkednek. Egy új terület, a bakteriológia, amelyben igyekeznek felülkerekedni egymáson. A franciák vezető tudósa Pasteur, a németeké Robert Koch, aki a Charité kórházban praktizál, miközben laborjában a diftéria ellenszerét kutatja. A fiatal Ida betegen érkezik a kórházba, az egyetlen kérése, hogy ne doktor Behring lássa el. Ám Behring az egyetlen sebész, aki hajlandó kezelni és megmenti a lány életét. Ida egy orvos megárvult lánya, aki most egy gazdag családnál nevelőnő. A család azonban elbocsátja a lányt, a kórházi számlát sem hajlandók rendezni. Ida ápolónőként marad az intézetben ledolgozni a kezelés árát. Egyre jobban megszereti az orvoslást, maga is orvosi álmokat dédelget, amiket Behring támogat is, akinek lassan megbocsátja a múltat a nő. Ida pedig betekintést nyer mind Koch, mint Behring munkájába, mely megváltoztatja a világot.

Nagyon hamar egy másik sorozat ugrott be róla. Abban Clive Owen játszotta a zseniális, de sok más tekintetben önpusztító zsenit, aki újdonságokat hozott a sebészetbe. Pl. a császármetszés kidolgozása volt az egyik első, amit az a sorozat bemutatott.

A Charité hasonló úton jár, csak egy nehezebben megfogható terültet igyekszik közelebb hozni. A műtétek látványosabbak a vásznon, mint nyulakba fecskendezni a betegséget meg az ellenszert, aztán várni, hogy mi történik. Igaz, kevesebb pénzből ki lehet hozni a bemutatását.

Ezt félretéve érdekes volt a sorozat, és azért találtak ki olyan cselekményszálakat, amivel ezt a területet is izgalmasabban tudták bemutatni. Pl. a gyógyszer tesztelésekor Koch magán, a munkatársán, de még a szeretőjén is kísérletezett. Volt olyan gyakornok, aki a szerencsejáték adósságai rendezése érdekében lopásra adta a fejét. Betegedett meg fontos mellékszereplő, és a létrehozott szereken múlt, hogy életben marad-e.

Mégsem ezek voltak, amelyekkel leginkább ellensúlyoztak. A történet kicsit szappanopera is lett, és nem egyszer fontosabbak voltak a magánéleti történések, mint az orvoslás. Ida nem csak az orvoslás iránt esett szerelembe, de két férfi között is választani kényszerült. Koch munkássága mellett ugyanannyira, ha nem jobban megmutatták azt, hogyan esett szerelembe egy nála jóval fiatalabb színésznővel, akiért el is hagyta a családját.

De mellette volt történelem és a későbbiek előkészítése is. Ha még nem is tart ott a történelem, hogy színre lépjen Hitler, de már van egy orvostanhallgatóm, aki erősen antiszemita nézeteket kezd el vallani, és az egyik vezető orvosnak nem kevés harcot kell vívnia, hogy már most küzdjön az ilyen nézetekkel.

Látjuk a császárt is, és szóba kerülnek családi kapcsolatok is. Ha kicsit többet tudunk, mint amit itt elmondanak, izgalmas kis mellékszálakat kapunk. A császár kapcsán pl. elmélkednek azon, hogy ha császárral születik (ami akkor még nem volt kidolgozott műtéti eljárás és csak a gyereket tudták vele megmenteni), nem lenne sérült a keze, viszont az anyja nem marad életben. Aki Viktória angol királynő elsőszülöttje, Vicky, aki miatt Vilmos rokona a brit és az orosz királyi családnak, többek között. Itt még a béke állapotában vagyunk, de pár éven belül az unokatestvérek háborúba viszik Európát.

Elkalandoztam. A lényeg, hogy építik a történelmi hátteret is – nem lesz történelmi sorozat, de akit érdekel a korszak, jól el tudja helyezni a történéseket a világszínpadon is.

Kinézetre korrekt sorozat, de megvannak a maga eszközei, hogy csökkentsenek a költségeken. A fő helyszín a kórház – akad külső helyszín, de kevés. A kosztümök nagyját meg az ápolónői és orvosi munkaruhák adhatják.

Van még két évada, könnyen lehet, hogy azokat is meg fogom nézni. Ez erős kezdés volt, akadt benne orvoslás, történelem és valós alapú szappanopera is.

Charité – 5/4 a magánéleti szálak kevésbé működtek, de a kórház légkörét és a modernebb egészségügy felé haladást szórakoztatóan bemutatták.