A Netflix visszahozta a tinifilmeket, de lecsengtek a legmenőbb műsorai, és most nagyon keresi az utódokat. Ennek egyik eredménye ez a film is, amit a szokott receptből főztek.

Első összetevő: egy sikerkönyv.

Igen, ez eredetileg ifjúsági regény volt. Nálunk is megjelent, jóval a film előtt. Az írónő több kötetet is írt, és ha nem is sorozatokat alkot, annyira egy téma körül mozog minden – felnőtté válás, szerelem -, hogy siker esetén könnyen nyúlnak másik könyvéhez és készülhet az újabb film.

Második összetevő: a sztárgyár.

Vagyis, olyan főszereplőket választottak, akiket már láthattunk, de mellékszerepben. Jordan Fisher A fiúknak egyik részében tűnt fel kicsit, Talia Ryder meg a West Side Storyban. Ezen felül Fisher énekel is, nem véletlenül zenél ebben a filmben is. Vagyis, mindketten simán abba a kategóriába esnek, akik még az igazi áttörés előtt állnak, és hozzá lehetne kapcsolni a nevüket a Netflix filmekhez.

Harmadik összetevő: maga a cselekmény.

Elsősorban romantikus, de mellette egy-egy érzékenyebb témát is érintenek. Miközben arról szól ez az egész, hogy együtt marad-e Aiden és Clare, szó van arról, hogy merje-e az ember az álmát követni, vagy maradjon biztonsági játékos. Aranyos, romantikus, a drámai szín nagyon halovány. Tele van randikkal, aranyos jelenetekkel és baráti körrel a film. A helyszín iskola közeli, és miközben a két fiatal van a középpontban, a kötelező elem barátok felsorakoznak mellettük, ami átvezet a következő ponthoz.

Negyedik összetevő: színek.

Ok, durvábban is tudnék fogalmazni, de a Netflix nagyon elmegy abba az irányba, hogy keblére ölel minden rasszt és beállítottságot. Amivel nincs baj, csak már túlzásnak érzem, amit pl. ebben a filmben is megjátszottak. Aiden maga is egy vegyes kapcsolat szülötte: fekete apa, fehér anya. A barátnője, Clare fehér és ketten együtt ismétlik a fekete-fehér felállást. A fiú legjobb barátja ázsiai gyökerekkel bír, míg a lány legjobb barátnője színesbőrű és leszbikus. A végére Aiden testvére és a legjobb barátja között is alakul valami, egy újabb vegyes felállást megvalósítva. A hétköznapi, valódi USA távol áll tőlem, csak filmekből ismerem, de nekem gyanús az a kép, amit a Netflix sugall. Mennyire lehet reális, amit mutatnak? Ami biztos, hogy ezzel eltértek az eredeti regénytől – abban nincs ez a vonal, amit a Netflix lassan mindenbe belenyom. Már lassan fantasy sorozatot se tudok nézni anélkül, hogy ne lenne egy leszbikus tündér vagy egy meleg démon benne.

A hangulata nem rossz, és szerencsére túl sem húzták a filmet. Szépen egybemossa a jelen és a múltjuk pillanatait. A színészek közti kémiát nem igen éreztem, cserébe több éneklés van benne, meg próbálnak humort is csempészni az alapvetően szakításról szóló, fájdalomról szóló történetbe.

A regényt elég jól levették, attól függetlenül, mennyire olyanok a szereplők, amilyenek a könyvben voltak. Ami fájt, az a vége. Számomra azzal az 1 évvel későbbi nyárral és a továbbvitt szállal éppen azt vették el, amit értékeltem abban a regényben. Hogy mert szakítani a mesével, hogy mindig együtt leszünk és az első szerelem az igazi. Mindennapi történet volt, de a film beterelte a tinifilmek istállójába, a hagyományos és kevésbé izgalmas véggel.

Vagyis: tucat tinifilm, amit egyszer meg lehet nézni pl. ebéd mellett, de annyit nem ér, hogy leülj elé és csak ennek szenteld a figyelmed.