A címmel ellentétben ez nem egy sikerfilm alapanyag. Ami nem jelenti azt, hogy ne lennének meg a maga értékei, de nem olyasmi, amit szerintem sokan meg akarnának nézni.

Ráadásul az alapanyag is ismerős – irodalmárokkal is, de más szakmákkal is csinálnak ilyeneket. A fiatal, kezdő és szépreményű visszarángatja a rutinos, öreg rókát a munkához. Ebben a filmben éppen a megszorult kiadó, Lucy veszi rá az egykönyves, de kultikus szerzőt, hogy kiadhassa és reklámozhassa a könyvét.

Leginkább dramedy, mert használ vígjáték elemeket, de sokkal erősebb benne az emberi dráma. Lehet mosolyogni Shaw húzásain, és ahogy az emberek vevők kezdenek lenni a bunkó stílusára, de fokozatosan megismerjük, miért lett ilyen ember és milyen tragédia van a háttérben. Mondjuk, amikor a regényről is több kiderül, amit Lucy annyira igyekszik kiadni és reklámozni, abból már lehet sejteni. Shaw mellett, az első siker idején ott állt a felesége. Most özvegy, aki máig gyászol. A regénye meg úgy végződik, hogy gyerekszüléskor meghal a nő és a baba, a férfi meg egyedül marad. Ebből nem nehéz kisakkozni a sztorit, igaz?

Nem is a meglepetésekért nézi az ember, bár akadt benne olyan fordulat is, amit nem láttam előre. Ez inkább annak a története, ahogy Shaw szenvedései mögé látunk, és ahogy Lucyval a kezdeti ellenséges viszony barátsággá, szinte szülő – gyerek kapcsolattá válik.

Elég kétszemélyes is ettől a film, Lucy és Shaw úton vannak. Reklámozzák a könyvet, és sokat beszélgetnek. Caine a szokott rutinnal hozza is a szerepét: egyszerre van meg benne a rigolyás, emberkerülő öreg és a szánnivaló, kisiklott ember, akit élete tragédiája egy életre padlóra küldött. Nem csak a színész szerephez illő kora, a játéka is eladta. Aubrey Plaza a kemény kiadót remekül hozza – tőle azok voltak a kedvenc részeim, amikor főnökösködik, megijeszti az asszisztensét és nagyban intézkedik. A tört lánygyermek, vagy a vetélytársával flörtölő zavart nő nem állt annyira jól neki. Mellettük 2 fontosabb, de nem lényegi szerepet kapó mellékalak van: a már emlegetett asszisztens és a kiadót megvenni akaró Jack, aki közben fűzi is a nőt. Nem is igazán értettem, milyen el nem mondott történet van közöttük. Jack Lucy apjának volt a mentoráltja, és a nővel egyszerre vonzódnak is egymáshoz, meg háborúznak is a cégért? Elég fura, ahogy egymás torkának, majd ágyba ugranak. Gyorsan kiemelem, nem szerelmi történet – annyira mellékvágányon van ez a szál, hogy azért nem is érteni, mi is történt a szereplők között.

Érdekesen sakkoztak a helyszínekkel is. Elvileg turnén vannak, de úgy nézett ki, mintha mindig ugyanabban a bárban tartanának felolvasást. Hasonló áll a hotelre meg Lucy kocsijára is. Váltják a helyszíneket, olyan, mintha mozgásban lennének, de szerintem forgatási helyszín nem volt annyi, mint amit a cselekmény sugall.

Mellékágon még azt is lehetne elemezni, mit mond az irodalom érteméről a film. Az különben fura is nekem, hogy Shaw kortárs szépíró. Mégis, bestseller könyvet akar Lucy csinálni belőle. Nem éppen ez a megszokott – a másik író, a szórakoztató regényekkel, ő képviseli azt, amit ma bestseller regénynek hívunk. Shaw mondandója súlyosabb, amit felolvasnak a könyvből, az alapján cselekménye szinte nincs is a könyvének, csak a mára is átérezhető üzenete. De az különben jól nézett ki, amikor Lucy kitalálta a felolvasó kampányt, és lehetett látni az embereken, hogy valamit megérintett bennük, amit felolvastak.

Egyszer abszolút nézhető volt, de nem lesz újranézős dramedy a számomra.