Elég sok tolvajokat bemutató film van, és jó sok mindent loptak már a szélesvásznon. Nos, a franciák hoztak egy olyan komédiát, amiben valami újat sikerül nagy tételben elemelni. Parfümöket. Ez magyarázza a címet is, bár az aranyat túlzásnak érzem. Azért nem milliárdosok lesznek a lopott parfümök értékesítését követően.
A film komédia, különben, de a szereplők fél úton vannak a komolyabban vehető emberek és a white trash réteg között. Ha amerikai, és nem francia film lenne, akkor minden bizonnyal át is lépnék a határvonalat. Itt viszont közel vannak hozzá, de nem egyértelműen idióták. Volt egy ötletük, összehozták, és némi emberi gyarlóságtól eltekintve azért nem teljesen idióták.
Látjuk a teljes folyamatot, és ahogy mondani szokás, az egyszerű út a célravezető. Ebben a filmben nincsenek bonyolult tervek, minden nagyon is egyszerű és követhető. Ebből adódóan nem is a lopásnak kell a filmben a feszültséget adnia. Arra ott van a lebukás veszélye és a tervezés a cég tulajdonosával, akinek szintén össze kell kapnia magát, ha pozitív mérleggel akar kiszállni.
Valahol az is a bajom a filmmel, hogy nem vállal fel egy irányt, inkább irányzatokat igyekszik vegyíteni, és a végeredmény így nagyon semmilyen. Nem heist movie, mert ahhoz túl egyszerű terveik vannak. Pl. a kezdet annyi, hogy a szemét közé teszik a csomagolt értékes árut, és egyszerűen kitolják a szeméttel együtt. Nem romantikus film, bár a tolvajok feje pont a cégnél talál szerelmet, és megy végig a romantikus komédiák elemein. Vagyis: találkoznak, összejönnek, megvannak, összevesznek és lesz békülés is egy nagy gesztust követően. De ez csak melléktörténet, minden gyorsan megy és mondhatni, összecsapottan. De ez nem is romantikus komédia, csak van egy ilyen színezet is benne.
Nem is komédia, bár azzal igyekeztek humort vinni bele, hogy milyen emberekből áll össze a csapat és ők mit tudnak szerencsétlenkedni. Ehhez jön hozzá, hogy az igazgató látványosan nem ért semmihez, és az egyértelmű dolgok sem esnek le neki. Pl. miből telne egy raktárosnak luxusautóra? Még meg is fogalmazza a kérdést, de az egyszerű válaszig már nem jut el. A film el sem tudja dönteni, hogy az igazgatót milyennek ábrázolja. Amíg a főszereplő utálja, addig szerencsétlennek és inkompetensnek van beállítva. A végére, mire szövetségre kell lépniük, fejlesztenek rajta, és egy egész jó fej alakot hoznak ki belőle.
Nem látványfilm, minimális helyszínen forgatták és egy ismertebb színész sincs benne. Mondjuk, nincs is benne olyan figura, akit megérné valaki ismertebbnek játszani.
Sok tekintetben tucatfilm és még csak izgalmas sem lett. Ami menti, hogy nem amerikai film. Így azért nem ment el az egész a bugyutaság felé, annak ellenére, hogy egy szereplő sem éppen a legélesebb kés a fiókban.
