Vidéki, ügyeskedő, közösséges.

Pajkaszeg élete kisebb-nagyobb eseményeket leszámítva ugyanabban a mederben halad tovább. Erika gyermeket vár, biztonsági okokból egy időre kórházba is kell mennie. Így a polgármester kénytelen rájönni, hogy valaki kell a hivatalba, aki tényleg intézi az ügyeket. Laci ugyan nagyon szeretné a posztot, de mindenki tudja, hogy alkalmatlan rá. Viki lenne a megfelelő, de együtt tudnak dolgozni Károllyal? Majd indulhat a vetélkedés, de mi legyen a születendő ikrek neve, kik legyenek a keresztszülők és megint téma lesz az Erika – Gyuri esküvő is. Jani küzd a templomért: legyen szó könnyező Máriáról vagy rekord hosszúságú miséről, mindenre kész a fennmaradásért. Érkezik látogatóba tévés séf, akit felkérnek lecsófőző verseny bírójának, le akarnak húzni autójavítással és aki felfigyel Tecára. Lesz gond pályázatokkal, vizsgákkal, felügyelő tisztekkel.

4 évadon át ez a sorozat volt a kóma sorozatom. Vagyis, mindig akkor néztem az aktuális részt, amikor annyira fáradt voltam, hogy a szemem alig bírtam nyitva tartani. Akkor annyira nem dolgozott az agyam, hogy nem húztam fel magam olyasmiken, amin különben igen.

Most viszont kezdem megérteni, mi ennek a sorozatnak titka. Már előléptettem kaja melletti sorozattá. Azt még mindig nem tudom nyugodt szívvel kiírni, hogy ez egy jó műsor, de megvan a maga világa, célcsoportja, humora, ami eladja.

Ebben az évadban is maradt a szokott tematika. A részek között legfeljebb laza átkötés van – idén Erika terhességét követtük végig – de különben az epizódok történetei nem kapcsolódnak össze. Minden részben van 1, de gyakran több esemény is, amelyek mozgásba hozzák a dolgokat. Változatos, színes a sorozat és egyre jobban ráérzek a humorára. De az is lehet, hogy idén csak jobban tetszettek a történetek.

Vegyük csak Bazsó esetét! Az intellektusommal borzalmasnak találtam, amikor jött a felügyelő tiszt, Bazsó hazudott és csalt, ahogy csak tudott. Nagyon átlátszó volt az egész, fájt nézni is, de a nő bevette. Ostobaság, zavarnia kellene, de elő volt úgy adva, hogy inkább mosolyogtam az olyanokon is, mint a Teca alkalmazásában szakácskodás, vagy az apja talicskában való hazaszállítása.

Valahogy ez az érzés kísért végig. Ostobaságnak tartom, átlátszó, de elnéztem, gyakran még tetszett is.

Nekem bejön, hogy hoznak új konfliktusokat, és nem ugyanazokat a lerágott csontokat fűszerezik huszadjára. Sokkal szívesebben nézem a Viki – Zsolt – Nelli együttélés eseteit, vagy éppen Viki csörtéit Károllyal, mint Erika és Gyuri házasodási kérdéseit, vagy az utalásokat arra, hogy Jani inkább férj és apa kellene legyen, nem pap. Hála égnek Laci sem Teca elé veti magát idén. (Szerintem a falu bolondjának lánya, akivel a végén összerakták, tökéletesen passzolna neki, ha nagyon életképtelen egy duó is lennének.)

De simán benne van az is, hogy Törőcsik Franciska és Fehér Tibor szimpatikus fiatal színészek, és többet vannak képernyőn. (Mikecz Estilla a Csak színház óta nem lopta be magát a szívembe, de még ő is inkább, mint Dóri, az IQ light bombázó.)

Talán belemagyarázom, de néha még értelmes görbe tükröt is bele tudok magyarázni. Mint a maratoni mise esetében. Nagyon jól parodizálta, hogy ebben a korban a szenzáció adható el, és a püspök is mire csap le… Mert már minden eladó, népszerűséghajszoló, virtuális…

Elengedtem a sorozat miatti morgást. Butaság, de szerethető karikatúra is egyben.

A mi kis falunk – 5/3,5 kikapcsolódásnak ok: túlírt karakterek jó színészektől, sok helyzetkomikum és butaság.

A mi kis falunk 5. évad | 2021-03-20 - YouTube

Véres vakáció

Lex a barátaitól egy nyaralást kap a születésnapjára. A lány egy szigetről írja az első könyvét, ahol kísértetesemények zajlanak egy hotel körül. A cél Hawaii, és a hotelt is megnéznék élőben.

Fürdenek, megnézik a hotelt. Lex maradna éjjelre is, de a többiek leszavazzák, vissza akarnak menni a hajóra. Oda tartva Lex visszafordul, otthagyta a telefonját, jegyzeteit. Nem örömmel, de visszamennek vele.

Ott pedig lassan elszabadul a pokol. Az egyiküket támadás éri, a félarcú lány a fél arcát leszabja, és ő is beáll a szellemek közé, akik üldözik őket. Egy másik fiatal beszáll egy kocsiba, amit valami erő letaszít a mélybe, és szörnyet hal.

Végül csak Lex marad, aki maga sem érti, hogyan élte túl. A rendőröknek magyarázza, mi történt vele. Míg rá nem döbben, hogy igazából még mindig a hotelben van, meghalt és ez csak egy vízió, ami kínozza.

Prodigal Son

Martin (Michael Sheen) közel kerül a börtön orvosához (Catherine Zeta-Jones). Tőle szerzi be az utolsó kártyát, amivel meg lehet szökni. A helyzetet kihasználva a kis csapat meg is indul kifelé.

Malcolm (Tom Payne) a nyomokat követve a nyomában jár, de rá kell jönnie, hogy az apja nem tartott a többiekkel. Ő jön rá, hogy a doktornő van a dolgok mögött. Ő még azt hiszi, hogy Vivian segíti az apját – mire rájön, hogy a nő is pszichopata, aki játszótársnak és fogolynak akarja Martint, ő is csapdában van. Vivian azzal akarja a sebészi készségeit illusztrálni, hogy halálos sérülést okoz Malcolmnak, amit Martin előtt oldana meg. De a rendőrség kiér, el kell mennie. Martin menti meg a fiát. Menekülni kell, viszi Malcolmot is.

Vivian meg azt hazudja, Martin és Malcolm összedolgoznak, együtt szöknek. Jessica (Bellamy Young) lát át rajta, és Arroyo (Lou Diamond Phillips) segítségével leleplezi.

Közben Martin bizonyítani akarja, hogy már jobb ember. Egy helyi sorozatgyilkost kapnak el, és Malcolm ráveszi az apját, hogy a tettest kínozza meg a lány fogvatartási helyéért. A rendőrséget is hívta, az apját is le akarja csukatni. Martinnak más tervei vannak, most kész lenne Malcolm ellen fordulni. A fia megelőzi: ő késeli meg az apját, amit az érkező Dani (Aurora Perrineau) döbbenten vesz észre.

Átnevelős, családi, szembenézős.

Jared csak szeretne olyan fiú lenni, akit a családja tud szeretni. Az apja elkötelezett lelkész, az anyja a férje hű támogatója. Tőle is tisztes, keresztény életet várnak el. A fiúnak barátnője, egyetemi tervei vannak, de mélyen elrejtve valami mégis más benne. Szakít a barátnőjével, aki már le akart feküdni vele, de Jared úgy nem vonzódik hozzá. Az egyetemen egy másik tanuló bántalmazza, és a hazatérő fiúról pletyka terjed el. A bántalmazója, hogy magát védje, felhívja azzal a szülőket, hogy Jared meleg. A fiú eleinte tagad, de aztán bevallja, hogy valóban vannak ilyen gondolatai. Ultimátumot kap: csak akkor nem tagadják ki, ha hajlandó megváltozni és rendes keresztény életet élni. Az apja beszervezi egy átnevelő táborba, ahol a homoszexuális hajlamokat igyekeznek kinevelni a fiatalokból. Jared mindenbe belemegy, de egyre tisztábban látja, hogy ez nem megoldás.

Sikerregényből készült film, amitől tartottam is előzetesen. A történet igaz történet alapján készült, a filmbeli Jared ihletője a saját kamaszkorát és tapasztalatait írta meg. Elég durva részek voltak a kötetben, és nem akartam azt még látni is.

A filmnek viszont sikerül megtalálnia azt a pontot, ahol megráz a látottakkal, de nem borzaszt és nem kell brutális jeleneteket végignézni. A legjobb példa? Amikor Jared nemi erőszak áldozata lesz. Tudjuk, mi történik – a testi és az érzelmi fájdalmat is átadja a film, de úgy, hogy azt csak érzékelteti, és nem premier plánban mutatja az eseményeket. De ugyanezt meg tudja tenni az öngyilkossággal, vagy az átnevelő táborral is. A film átérezteti az egésznek a szörnyűségét, de nem azzal sokkol, hogy szenvedést és bántalmazást közvetít.

Erőssége a filmnek, hogy meg tud maradni egy fiatalember történetének és drámájának, nem példázatba megy át. Szinte még túl finomak is az eszközei: Jared annyira normális akar lenni, hogy magának is nagyon sokáig tagadja, mi van igazából a szívében. Elég komoly konfliktusok feszülnek körötte, és a film ezeket szépen kibontja, mélyíti, megmutatja belőle a kiutat. Ahogy felfedezi a saját identitását, ahogy felismeri a rendszer hibáit, ahogy a szüleivel valóm kapcsolatát is rendezni kezdi, új alapokra helyezi.

Másság film is, de két dolog intelligensebb benne. Az átnevelő táborok borzalmai az egyik: arra nevelik a srácokat, hogy játsszák meg magukat, gyűlöljék magukat és tulajdonképpen a családjukat is, mert belőlük lesz bűnbak a programban. A másik, hogy a film üzenete az önelfogadás. A film azt mutatja meg, hogy azok tévelyednek nagyon el, ártanak maguknak vagy másoknak, akik szégyellik és nem képesek elfogadni magukat. Lesz, aki öngyilkos lesz. Lesz, aki erőszakolóvá válik. Mert akar dolgokat, de azért gyűlöl mást és magát is. Meg kell szakítani a kört, és az erőszak a lehetőség. Onnan indul minden, hogy tisztában van magával és a vágyaival, arra lehet értékeket és életet is építeni. Kapunk példákat, akik képesek lesznek erre, és ők lesznek képesek a környezetben is változást elérni.

Identitás dráma, így látványt nem keresünk benne. Sokkal fontosabbak a színészek, és amit ők tesznek bele a filmbe. Lucas Hedges drámában a kezdetektől nagyon erős volt, és most is ezt az oldalát mutathatja meg. Az ő érzékeny, de nem túlzó játéka szerethetővé teszi a kemény téma ellenére is a filmet. Nicole Kidman, Russell Crowe, Joel Edgerton, Joe Alwyn tűnnek fel mellette kisebb-nagyobb szerepben. Tettek a filmhez ők is, de Hedges adta el a sztorit.

Edgertonnak különben ez volt a 2. rendezése, és ha ilyen minőséget nyújt továbbra is, akkor nem csak színészként, rendezőként is érdemes lesz figyelni rá.

Eltörölt fiú – 5/4 meglepően súlyos témát mutat be érthetően és átérezhetően, nem sokkolóan, bár lehetne.

BOY ERASED | Official Trailer | Focus Features - YouTube

Párkereső programos, manipuláló, zsaroló.

A genetikus Rebecca és kollégája, James előállnak egy forradalmi ötlettel. A szerelmet is ugyanúgy kémiai folyamatként fogják fel, mint a hangyáknál. A megfelelő gének találkozása elemi vonzalmat hoz létre, az ember ellenállhatatlanul kötődni kezd a másikhoz. Csak DNS kell, és ők megmondják, ki az Igazi. Találnak befektetőt, miután Rebecca magán tesztelte a programot. Világsiker lesz, de megvannak az ellenzők is. A házasságok átalakulnak, hiszen sokan az igazijukkal akarnak lenni, ha ehhez szét is kell tépni a meglevő családjukat. Vannak, akik kitartanak a hagyományos módszerek mellett, vannak, akik csak az Igazit akarják és kételkednek azokban, akik nélküle is szerelmet ígérnek. Miközben az egyes emberek próbálnak boldogulni, Rebecca a múlt árnyaival kell küzdjön. Messze elment a cégért és a sikerért, a megtartásához azonban még többre van szükség.

John Marrs magyarul is olvasható, és a The One előbb ki is jött, mint ahogy a Netflix sorozattá formálta és vetítette. Érdekelne is, hogy annak mennyire jött be a sorozat, aki nem ismerte az eredeti sztorit. Én jóval előbb olvastam, szerettem is a könyvet, így a sorozattal megvannak a fenntartásaim.

Nem fogom kielemezni, miben tér el és mit vett át a kötetből. Az egyik nagyon hosszú, a másik annyival rövidebb lista lenne. Az alapötlet egyezik, különben saját történetet írtak a sorozatnak. Látjuk, milyen, amikor nagyon működik Rebecca találmánya. Az elemi vonzalom nagyon erős, és akik át tudják adni magukat neki, még akkor is boldogok, ha vannak zavaró tényezők mellette. Látjuk azt is, hogy azért van olyan is, aki kisebb-nagyobb sikerrel küzd a génjei ellen, és különbséget tesz a párja szerelme és eme vonzalom között.

De a fő téma Rebecca és a körötte levők. A hatalmi harcok a cégért, az alapítás körüli titok és tussolás. A rendszer felbukkanó kisebb hibái, amire simán el tudom képzelni, hogy rá lehetne húzni a folytatást. (Mert a PR-ral ellentétben igazából nem csak egy tökéletes lehet.)

Az egyik gond az a sorozattal, hogy nem hoztak olyan szereplőt, akinek egyértelműen lehetett volna drukkolni. Rebecca tény, hogy sokat feláldoz a céljáért, de mellette rideg és számító is. Nem egyértelmű nekem, hogy mi az ő igazi célja. Miért ragaszkodik annyira a vezetéshez, ha olyan boldogtalan mellette és nem egyszer panaszkodik, hogy inkább élne az átlag életet, amiben a találatával lehetne?

Kate, a rendőr története se vezet sehova. Még ellentétesnek is érzem, ahogy a munkahelyén van egy értékrendszere és ahogy a magánéletében egy másik. Amit rendőrként bűnnek értékel és küzd az igazságért, annál rosszabbakat is elnéz a civil életében a találatának. Érdekes az is, hogy mit választ, amikor neki lesz választása. Elvileg heteroszexuális, és meg is lepődött, hogy nő a párja, de megvan a kapocs és beleveti magát. Ami nem fér a fejembe, hogy a lány bátyja – aki férfi, és tisztes ember, nem olyan zűrös, mint a testvére – szintén a párja, ha ezt az eladhatóság miatt nem is ismerik el nekik. Akkor miért választja a nőt, amikor a férfi lenne a logikus választás, már csak a neme és az egzisztenciája miatt is?

De vannak sokkal idegesítőbb szereplők is, a házaspár, akik közül a nő megkeresi a férje igaziját, sokkal rosszabbak. Az ő jeleneteiket kifejezetten nem bírtam.

A szereposztás elment, de itt is azzal küzdök, hogy annyira nem szimpatizáltam a szereplőkkel, hogy mindegy volt, hogyan játsszák őket. Nem tetszett.

A kivitel a szokott Netflix minőség, nem lehet rá panaszkodni. Olyan dolgokkal simán elvoltam, mint Rebecca hajkoronáinak üzenete.

Bár nem kell választani, ha kellene, simán a regényt kérném a sorozat helyett. Annak a történetét szerettem, ezt csak elnéztem.

The One – 5/3 az alap regényt szerettem, ebben alig volt nyoma. Az új történetek kevésbé kötöttek le.

https://www.youtube.com/watch?v=yGgbNCkJqSM

Vannak színészek/színésznők, akik a világot jelentő deszkák előtt nagyon sikeresek voltak valami másban. De miben is?

1: Cara Delevingne

2: Jason Statham

3: Mayim Bialik (az Agymenők Amy-je)

4: Arnold Schwarzenegger

5: Michael Caine (az ő esetében túlzás szakmának nevezni, de ez az élmény visszaköszön. Első jelentős szerepében is innen merített.)

Megoldás: Tovább!

Betörős, túszejtős, visszatámadó.

Rich az utóbbi időszakban nem volt szerencsés. Egy műhiba miatt minden elveszett, amiért addig dolgozott: nem is harcolt, elfogadta a vádakat, fizetett és csődbe ment. Kénytelen volt a családjával a szülővárosába hazatérni, ahol mezei orvos lett a helyi kórházban. Újra otthon laknak, és nap mint nap szembesül az apja rosszallásával. Ahogy az egykori seriff apa, a felesége sem érti, miért nem harcolt jobban magáért. Balszerencséjére egy szökésben levő rabló, aki előszeretettel öl is, őt szúrja ki, mint az orvost, aki rendbe teheti a meglőtt bátyját. Éjjel beosonnak a házba, túszul ejtik a családot, Rich anyjával végeznek is. Ha nem műti meg a sérült férfit, kivégzik a családját. Rich és Frank is azon töri a fejét, hogyan mentsék ki innen a szeretteiket és magukat. Amint megvan az alkalom, visszatámadnak és indul a hajsza.

Annyi baj van ezzel a filmmel, hogyha hajó lenne, annyi lyuk lenne rajta, hogy még a kikötőből se jutna ki, simán elsüllyedne indulás közben. Nem is értem, minek kínzom magam vele – csak háromszor esett le a fejem közben, és majdnem elaludtam.

Nézzük szépen sorban, mi nem stimmel vele!

1: a történet felépítése tele van problémás részekkel. A film felében Matthias felvágott lábbal hever egy asztalon, az erét csak egy fogó tartja össze. De azért órákig húzza, ontja a tanácsokat az öccsének, és nem is számoltam, hányszor köszön el, mert haldoklik. Vicces, hogy éppen akkor dobja majd fel a bakancsot, amikor már nem lenne sok a túlélésig. De említhető az is, ahogy nem tudnak rendesen elbújni – nem telik annál többre, hogy bebújnak az asztal alá. Azzal is többre mentek volna, ha elszaladnak. Frank bosszúhadjárata úgy pocsék kivitelezésű, ahogy van.

2: semmi izgalom nincs benne. Annyira béna mindkét oldal, a túszejtők és a túszok is, hogy egyszerűen fáj nézni, mit alkotnak. Különösebben nem drukkoltam senkiért, és nem is nagyon érdekelt, ki hal és ki él. Ha valaki meghalt, pl. Rich anyja, az annyira súlytalan, mintha mi sem történt volna. Azt gondolom mondani se kell, hogy az életveszélyes helyzetben apa és fia átgondolja, mennyire fontos neki a másik, és pillanatok alatt kibékülnek – még csak érzelmi feszültség sem maradt benne.

3: a legtöbb szereplő ellenszenves. Ugyan Rich és a családja vannak olyannak elmesélve, akik jó emberek és értük kellene szorítani, de klisések maradnak és nem is nagyon tudunk meg róluk semmit. Még Matthias a legrendesebb a filmen, ő még haldokolva is azt ígérteti meg a testvérével, hogy nem bánt másokat. Ő jó ember lett volna, ha keresztként nem cipeli a testvérét. Aki meg miért is olyan, amilyen? Nem pszichopatának mutatják, de élet és halál kérdéséhez mégis úgy áll hozzá.

4: a színészek sem tudják menteni. Chad Michael Murray a tini filmek óta nem fejlődött semmit, de életveszélyben levő sebészként azért nem egy kamaszt kellene eszembe juttatnia, aki felváltva dacos és jó gyerek. Bruce Willis meg külön történet. Már apróra váltotta a nevét és az egykori tehetségét. Itt közben abszolút úgy néz ki, hogy saját maga kultikus szerepeit parodizálja. Ezek szerint van az a pénz… Még amin legjobban szórakoztam, hogy a pszichopata tesót játszó Shea Buckner olimpikon, vízilabdázó volt. Mondhatjuk, hogy abban tehetségesebb volt, mint színészként.

Nem véletlenül szerepelt mindenhol annyira rosszul ez a film. Nulla látvány, béna történet és kivitelezés. Az ember csak annak örül, amikor végre vége.

Éld túl az éjjelt – 5/1 úgy rossz, ahogy van. A karakterek és színészek, a történet, az akciójelenetek. Nem jó!

Survive the Night Trailer #1 (2020) | Movieclips Trailers - YouTube

Cím: Stillwater

Készítők: Tom McCarthy rendez olyan színészeket, mint Matt Damon és Abigail Breslin.

Műfaj: krimi, dráma

Cselekmény: Bill Baker egyszerű munkás az olajiparban. Lánya, Allison egy évet Franciaországban tanulhat. Azonban a lányt hamarosan perbe fogják és a barátnője, Lina meggyilkolásával vádolják. A férfi a helyszínre utazik, és tisztázni akarja a lánya nevét.

Várható megjelenés: nyárra, pontosabban júliusra van betervezve. Fesztiválon már szerepelt.

Miért várós?

• A tárgyalótermi történetek szeretem. Bár itt inkább az apa nyomozása tűnik a fő vonalnak, azért remélem lesz jogrendszer, tárgyalás, stb. is.
• Matt Damon nem a kedvenc színészem, de elég sok filmjét szerettem, hogy húzónév legyen erre a filmre is. (Breslin már kevésbé szimpatikus.)
• Egy jó krimit is szívesen néznék, már rég láttam.

Kémes, kapcsolatot menteni próbáló, menekülő.

Sarah szerelmes és férjhez akar menni. A nő asszisztens, és a tudósba szeretetett bele, akivel együtt dolgozott. Arra is képes, hogy egy konferenciára a keserű Michaellel tartson. A férfi Washingtonban dolgozott, komoly rakétakutatásokat végzett, de a kormány leállította. Most vissza kell mennie tanítani, amit nagy visszalépésnek érez. Sarah nem: ő büszke rá így is, és a felesége akar lenni. Meg is lepi, hogy Michael ellenséges vele és haza akarja küldeni az Államokba. Egy különösen rossz pillanatban a megbántott nő haza is utazna, de akkor rájön, hogy Michael a Vasfüggöny túloldalára készül a németekhez. Követei, és szembesül vele, hogy a kísérletei folytatásáért Michael a kommunisták oldalára állna. Neki is választania kell: a férfival tart, vagy hazarepül. Ott jön rá arra, hogy Michael egészen más céllal vállalta a németeknél a munkát, mint amit mindenki hisz. Kémként azt kutatja, hol tart a másik oldal.

Alfred Hitchcock több zsánerben is maradandót alkotott, volt, amiből többszörösen is. A kémfilmek sem voltak idegenek tőle, és ebbe a csoportba illik a Szakadt függöny is. Azért ez nem egy James Bond film, sokkal finomabb a története.

Egyrészt, párkapcsolati dráma is, bár ez a fele a legkevésbé érdekes. Sarah és Michael szerelmesek egymásba, a férfi védeni akarja a nőt. Amint ezt Sarah is átlátja, máris erős csapatot alkotnak és minden rendben van köztük.

Az már más kérdés, milyen a kémia a két színész között. Nem bízták a véletlenre a szereplőválogatást, két ma is nagy név kapta a főszerepet. Paul Newman lett a professzor, Julie Andrews meg a szerelmes és hűséges asszisztens. Két remek színész, de a párt nem nagyon hittem el nekik, hiába van több csókjelenet is a filmben. De simán benne van az is, hogy a két színész fura nekem egymás mellett, és Andrews annyira a musicalek miatt maradt meg a fejemben, hogy így nem nagyon tudtam mit kezdeni velük. A színésznő frizurája meg rátesz egy lapáttal. Akárhányszor megjelent a filmen, az jutott eszembe, hogy rémes ez a hajzat, amit viselnie kellett. Szín és fazon is.

De a filmre vissza. A kémkedés. Olyan egyszerűnek tűnik, és pont ez a szépsége. Michael, mintha csak sakkozna, arra akar rájönni, hogy a német tudós hol tart az atomkísérletekben. Már az ad egy alaphangot, ahogy a politikai rendőrséget ki kell játszani, követik, de a korona az a jelent, amikor a két tudós beszélgetni kezd, és Michael csapdába csalja a németet, akinek később esik le, mi volt az amerikai célja. Szinte, mint a sakk.

Majd jött a menekülés, ami szintén tele volt jó ötletekkel. Ebből a kedvencem a buszos jelenetsor volt. Feszültséggel teli, izgalmas, még akkor is stílusos, amikor azt simán belelátom, hogy nem mindig haladtak igazán, csak a busz mögé vetítették a helyszínt, ahol a történetben haladnak. Plusz, ahogy feltöltötték karakterekkel az utasteret: a bölcs vezető, a vidám fiatalok, a vészmadár szőkeség… Egy-egy jelenet, egy-egy megmozdulás, és emlékezetesek, működnek.

Nem tetszett az egész film, és némely megoldás ma már furán néz ki. Amikor a farmon küzdenek a némettel – műnek látszik a harc, mint a vér a német ingén vagy Michael kezén.

Tanulságokat nem nagyon kerestem benne, nem is az a célja. Szórakoztató film, amiben a pár békéjéért és túléléséért lehet izgulni. Mellette meg azért odaférnek olyan dolgok, mint a hidegháború természete vagy az emberi segítőkészség diadala.

Ha nem is lesz egy sokszor nézős film, ez is egy klasszikus, érdemes megnézni.

Szakadt függöny – 5/4 érdekes a casting, a történet is okoz meglepetéseket. Pár nagyon eltalált jelenet eladja.

Torn Curtain Official Trailer #1 - Paul Newman Movie (1966) HD - YouTube

Nyomozós, családi titkos, börtönös.

Malcolm sokat adott fel magából, hogy a húga biztonságban és áldott tudatlanságban lehessen. A sokk miatt Ainsley nem emlékszik, hogy ő vágta át Endicott torkát, Malcolm eltüntette a nyomokat. Ám a lány érzi, hogy valami nem stimmel és idővel Endicott halálának körülményei is felkeltik a gyanút. Malcolm igazán attól kell, hogy féljen, hogy az apai öröksége elhatalmasodik rajta. Benne is megvan az a szikra, ami zseniális gyilkossá tenné. Így dolgozik, hogy elterelje a figyelmét. A sakk nagymester esetén, aki látott egy gyilkosságot, de egy fóbia miatt a házból sem képes kilépni. Egy netes csoportén, akik hobbiból olyan bűnügyeket igyekeznek megoldani, ami más figyelmét nem keltette fel – és valaki végzett az egyik tagjukkal. De egy álomvilágból is ki kell szabadulnia, miközben az apja is a szabaduláson dolgozik, megkörnyékezve a börtön orvosát.

Ez a sorozat is rövidebb lett idén, tulajdonképpen a fele az első évadának. Így dupla öröm volt, amikor januárban visszatért: humoros, szórakoztató és véres ügyeket hoztak, amiket jó volt nézni, miközben örültem a folytatás tényének is.

A gondok később jöttek. Bármit is nézek, kevésbé tetszett a sorozat évadának második felében, mint az első részében. Az első etap nagy konfliktusa és titka Endicott halálának igaz története. Malcolm és Ainsley is a sajátos pokluk járták, miközben kaptunk egy újabb emlékezetes nyomozót és Martin is onthatta a megjegyzéseket. A záráson azonban már érezni lehetett, hogy jönnek a bajok. Nagyon röviden: összecsapták. Túl könnyen és túl vidáman megoldódott minden, a családi gondokat is besöpörték szépen a szőnyeg alá. Malcolm, aki annyira jól belelát másokba, mintha a húgával szemben vak lenne.

A második félre pedig Martin egyre célratörőbben dolgozott a szökésen. A különféle gyilkosokból összerakott csapata még szórakoztatott is, a vallási fanatikus Pete kifejezetten színes alak lett. Csak ott volt dr. Vivian Capshaw is. Azt a szálat utáltam, ahogy Martin lassanként elcsábította az orvost, hogy kihasználhassa. Majd a végére betett csavar… Inkább bosszantott, mint meglepett.

A szerelmi szálak pedig mély mélyebbre vezetnek. Olyan kapcsolatokat kezdtek el harangozni, amelyeknél nem szimpatikus a kettős. Dani és Malcolm, vagy Jessica és Gil. (Ok, Gil különben is irritál, akkor is, amikor Jessica közelében sincs.) Martin börtönrománca sem éppen lopta be magát a szívembe.

A krimi, a részenkénti ügyek lekötöttek és még mindig szerettem bennük Martin – Malcolm dinamikáját, vagy amikor már szinte beteg humor felé kilengenek. Csak sajnos ezektől is elmozdultak az átívelés felé. Az sem emelte a hangulatom, hogy a kasza is hirtelen jött, így majdnem minden nyitva maradt a végén. Próbálják ugyan máshova eladni a sorozatot, és így egy folytatással zárni, de egyelőre nem úgy tűnik, hogy lesz eredmény. Vagyis, aki nem bírja, ha valaminek nagyon nyitott a vége, ebbe a sorozatba még ne kezdjen bele.

Idén sikerült színesebbé tenni a színészek névsorát is. A nagy szerződtetés Catherine Zeta-Jones, aki a börtönben játszik orvost. Kár, hogy a végső csavar ellenére is unalmas figura, nem nagyon tudták kibontani 6-7 részben az alakját. Az Interpol nyomozója, Hoxley, Alan Cummings alakításában sokkal kevesebb megjelenéssel emlékezetesebb tudott lenni, igaz extrémebb is a figura. Az alap felállásban pedig nincs változás: Sheen továbbra is adja a show-t. Tom Payne számára nem éppen hízelgő, hogy gyakran az kötött le legjobban az alakításában, hogy mennyire másképpen fest, ha máshogy áll a haja.

Bár vannak problémáim, összességében szerettem nézni ezt a sorozatot. Jók a plakátjai is, és nekem hiányozni fog, hogy nincs lezárás a végén és 3. évad.

Prodigal Son – 5/3,5 erős nyitás után minden téren esett: az ügyek, az átívelés, a szerelmi szálak alakulása…

https://www.youtube.com/watch?v=VL29bFAN3_Q