Olimpiára készülő, faji alapon megkülönböztető, embereket kihasználó.
A náci rezsim fontos eseménye a berlini olimpia. Nem csak a fajelméletet akarják itt hirdetni, de a többi nemzet részvétele jelenti a hatalmuk elfogadását, a Náci Birodalom politikai elfogadását. Az Egyesült Államok azonban sokáig fenyegeti őket, hogy tüntetőleg távol maradnak a sportolóik, hiszen a nácik nem engedik a zsidó
sportolókat versenyezni. Bizonyítaniuk kell, ha zsidó versenyző a legjobb német versenyző, indulhat ő is. Gretel Bergmann magasugró tehetség, akit az apja még idejében Angliába menekített, ahol a zsidó lány bajnoki címet is szerez. Őt muszáj visszavinniük, és találni egy olyan német versenyzőnőt, ki képes legyőzni Gretelt. Az államapparátus a 17 éves Marie-t akarja ellene küldeni, akinek szintén megvan a maga titka. Ám azzal nem számolnak, hogy Gretel nyerni akar és összebarátkozik Marie-val is. Mindketten ugyanannak a rendszernek a foglyai.
Bőven van még olyan történet, amit nem meséltek el és döbbenetes a 20. századból. A berlini olimpiáról láttam már több filmet is, és most érkezett egy újabb, ami egészen másképpen világít rá, milyen volt a náci diktatúra.
Pedig az elején úgy tűnt, a tipikus történetet kapjuk. A zsidó lány, aki jobb az árja németeknél, ezért minden módszerrel igyekeznek ellehetetleníteni. Nem engedik rendesen edzeni, elidegenítik a többi versenyzőtől és éppen csak el nem törik a lábát, hogy semmi esélye sem legyen. Még a kvalifikáció is reménytelennek tűnik: neki nem női versenyt kell nyernie, hanem a férfiakkal küldik ki versenyezni.
De van ebben a történetben két dolog, ami miatt mégsem az a tipikus történet: az egyik a vége. A mesékhez szokott, happy endet szomjazó én nem azt akarja látni, ami itt történik. Egy jobb világban Gretel lett volna az olimpiai bajnok, de ez nem egy jobb világ, hanem a náci kormányzat propaganda eseménye. De ezzel együtt is azt lehet mondani, hogy nem egy tragikus történet. A barátság miatt, és a túlélés miatt. Gretel nem végezte Auschwitzban, azt már leírom itt, mielőtt valaki azt gondolná, hogy ez a történet ott ér véget.
A másik, Marie története. Erről nem fogok többet írni, mert az a film legnagyobb csavarja – ha szinkronnal nézve elég könnyű rájönni, hogy mi is a csavar. Mondjuk úgy, ügyesebben kellett volna hangot választani neki, de németül mondjuk én se néztem volna meg. Nem is tudom, abban milyen hangja lehet…
Viszont, ez a mondanivalót nem teszi kisebbé. Marie és Gretel is olyan emberek, akiket a rendszer kihasznál és tönkretesz. Lehetne is vitatkozni, hogy ki lesz jobban lerombolva. Most könnyű lenne azt mondani, hogy a zsidó lány és a holokauszt nagyon nyer, de ha csak a két személy személyes terét nézem, azért az is egy nagy pokol, amit Marie kell, hogy túléljen. Tulajdonképpen a személyisége alapját veszik el tőle, és mint kiderül, minden ígéret ellenére nem kaphatja vissza, és még évekig élősködött rajta a rendszer.
Ez a két elnyomás, amit a két lányon keresztül mutatnak be, teszi izgalmassá a filmet. Sportfilmnek csak korrekt, mert valljuk be, a magasugrás nem éppen izgalmas sportág. Az edzések, a versenyek szépen megvannak, még némi feszültség is került bele, így azokon a részeken se unatkoztam, de nem az adta el nekem a történetet.
Külcsínre is korrekt, mondjuk, a témából adódóan nem nagyköltségvetésű látványorgia. A színészek a fontosabbak, és a két fiatal kedvelhetően hozza is a karakterét.
Tévéfilmnek nagyon korrekt darab, több ilyet is szívesen megnéznék.
Berlin 36 – 5/4 sportfilmnek csak átlagos, de a történet, amit elmond emlékezetes. Mese a diktatúráról.

Love and Monsters
szörnyek kezdenek rájönni, hogy lehet betörni a bunkerbe.
nőjön fel, mert a fiú szemtanúja volt, ahogy végzett a nagyanyja a nagyapjával. Mina most ezzel próbálja zsarolni, hogy Gabino és Lazaro békében távozhassanak Párizsba. Még szökni is segítene a fiuknak.
Lazaro rosszabb sorsra jutna, mert kikosarazta az egyik menő lányt, aki ezért őt is melegnek állítja be, a lábát is eltörik a táncos fiúnak, noha ő a nőket szereti, csak éppen Gabino anyja, Mina tetszett neki, akivel a végjátékra viszonya is lett.
emberiségről alkotott véleményét. Adjon nekünk egy esélyt, segítsen a bolygó és az emberiség gondjain, vagy irtsa ki a fajt? Míg a katonaság vészforgatókönyvhöz nyúl, az MI Carol szerelmi életét igyekszik rendbe tenni. A nő még mindig George után vágyódik, és ő randira küldi őket. Szerez pénzt, menő lakást és kocsit, egy értelmes munkát a nőnek. De vajon mi kell ahhoz, hogy a 3 nap elteltével az emberiség is kapjon még egy esélyt?

lehet a coca elrablása, hiszen általa megtudhatnák, hogy az üst. Az elrabolt malac után Taran leereszkedik egy alsó, sötét világba, ahol börtönbe vetik. Itt fut össze az elrabolt Eilonwy hercegnővel, aki haza akar jutni. Egyesítik erőiket, és amikor egy varázskardra is rábukkannak, már esélyük is van visszavágni, diadalt aratni. De lehet, hogy új szövetségeseik és a kard sem lesz elegendő, hogy megfékezzék az elszabaduló sötét erőket.