A tegnapi film megihletett egy kakukktojás játékra.
Vagyis, melyik figura nem illik a sorba és miért?
Megoldás: Tovább!
A tegnapi film megihletett egy kakukktojás játékra.
Vagyis, melyik figura nem illik a sorba és miért?
Megoldás: Tovább!
Hoteles, esküvőre készülő, összebékülő.
New Yorkban nem egyszerű boldogulni, legyen a személy ember vagy állat. Jerry, az egér próbál egy rendes lukat találni, de bérelni sem tud. Tom, a macska utcazenészként igyekszik valami keresetet biztosítani, de ez sem elég. Egy összecsapást követően figyel fel a két állat egy hotelre, ahova Jerry be is tud slisszolni, és berendezkedik, míg Tom nagyon próbál bejutni. Kayla vidékről jött fel a szerencséjét megcsinálni, de egy állásban sem tud megmaradni, és jó végzettsége sincs. Egy kirúgást követően ő is a hotelbe lép be, és egy félreértés miatt megszerzi az egyik állásra jelentkező csodás életrajzát. Így munkához jut a hétvégére szervezendő álomesküvőn. Egyik első feladata, hogy a hotelbe bekerült egeret kapja el, mielőtt a beköltöző álompár felfigyelne rá. Kayle bevonja Tomot, és megindul az egérvadászat, de még az esküvőt is meg kell menteni.
Tom és Jerry karaktere nagyon régen része a popkultúrának. A klasszikus, pár perces kergetőzések, az egész estés animációk, évtizedek óta jelen vannak. Tavaly megpróbálkoztak a Garfield stílusában újabb fórumon is megjelenni. De miért ezt a formát választották, amikor nem szokott sikeres lenni? Nem tudom.
Egyrészt, a film része a mesevilág. Elefántok, madarak, a macskák és Jerry, mind-mind rajzolva vannak. A környezet viszont New York, egy igazi hotel, a Central Park. Az emberi szereplők is mind színészek. Az nem kifejezés, hogy furcsán néz ki, ahogy ezeket a meseszereplőket belerajzolták a valóságba. A legrosszabb talán az volt, amikor Kayla körül kergetőztek. Még az kinéz valahogy, ahogy az utcára, a hotelbe beletették őket – de az emberek mellett látszik, hogy valami nagyon nem stimmel.
A történet is olyan semmilyen, és nincs benne semmi izgalom. Ok, aki egy Tom és Jerry filmet választ, biztosan tudja, hogy a macska nem fogja megenni az egeret, és a hősnő sem végzi átvágott torokkal a sikátorban vagy a híd alatt alkoholistaként. De akkor is: nem lehetett volna valami tétje a dolgoknak? A konfliktusok egy része mű, a másik fele röhejes. Most komolyan: a menyasszony legnagyobb félelme, hogy annyira játszani kell a tökéletes párt, hogy már el is felejtettek veszekedni?
Azt sem szerettem, hogy hamis képeket erősítenek meg vele. Kayla története azt sugallja, hogy elég némi önbizalom és némi csalás, máris mindent el lehet érni. A lány tulajdonképpen csal és személyazonosságot lop – ne ez legyen már a példa! Az is álságos, ahogy minden végzettség nélkül akar azonnal vezető pozíciót. Aláírom, hogy a diploma nem minden. De azt is, hogy egyes állásoknak az alapfeltétele, és nem véletlen, hogy Kayla nem is boldogult nélküle. Azt meg hagyjuk, mennyire végezte jól a dolgát. A film 80%-ában kb. annyi a dolga, hogy elkapjon egy egeret és megtaláljon egy elveszett gyűrűt. Ezt azért nem nevezném vezető pozíciónak… De a lényeg, maga az üzenet félrevezető. A sült galamb senki szájába nem repül bele, bármit is mutat ez a félig mesevilág.
Talán látszik is, hogy nem szerettem meg a szereplőket. Tom és Jerry gyerekkori kedvencek, nem velük volt bajom. De az emberek… Rajtuk rajzolt megjelenés nélkül is látszik, hogy egy inkább gyerekeknek készült komédia szereplői. Egyszerre egyszerűek és karikatúrák is.
Pedig szántak rá pénzt, tehetséget is. Kisebb-nagyobb sztárokkal van tele – de minek? Se Chloe Grace Moretz, se Cövek nem menti meg a filmet.
Talán a kisebb gyerekeknek eladható, nagyoknak már nem ajánlott.
Tom és Jerry – 5/2 gyerekkorom egyik kedvenc mese párosa voltak, de ez vérszegény és rosszul néz ki.
Cím: Respect
Készítők: a rendezőnő, Tommy eddig inkább színpadon alkotott, van Tony-jelölése is. A stáb meg röviden mesés. Jennifer Hudson megint nagyot énekelhet, de jön Mary J. Blige vagy Forest Whitaker is.
Műfaj: életrajzi, zenés
Cselekmény: egy lány zenei karrierről álmodott, bár nem tartották esélyesnek, hogy az álmát meg is valósíthatja. Aretha Franklin rájuk cáfolt.
Várható megjelenés: nyár végi, augusztusi premier dátuma van
Miért várós?
Biciklis, versenyes, doppingos, karrierért küzdő.
Domonique Chabol élete a kerékpározás. Jó 20 éve sikeres versenyző is, az egyik legjobb segédember a világon. Fiatalabb azonban ő sem lesz már, és kezd aggódni a jövője miatt. Ugyan a csapat vezérbiciklise kedveli, de a férfi nem lehet biztos benne, hogy jövőre is meglesz még a szerződése. Valósággal bele is törik, amikor a menedzser közli, hogy már az idei Tour de France-on sem számítanak rá. Dom a csapat egyik helyes, fiatal orvosnőjével vigasztalódik. Ám az egyik biciklis megbetegedése miatt mégis lesz egy hely a csapatban: Dom beleveti magát, még az apja temetését is képes lenne kihagyni. A korszakban a dopping mindennapos, Dom sem kivétel, noha Lynn is figyelmezteti az EPO veszélyeire. Dom életében először többet akar, mint nyeréshez segíteni a csapattársát: a sárga pólót.
Fesztiválfilm, és nem is az volt a célja, hogy szórakoztassák a nézőt. Ha valaki olyan bicikli sportos filmet akar nézni, amiben van romantika, kaland és szórakoztató film, még mindig inkább a Hegyek poklát érdemes előkeresni. Aki kicsit a sport mögé látna, és a drámát keresi, üdv A versenyző előtt!
Bár olvastam thrillert, memoárt is a biciklis sporttal kapcsolatban, eddig nehezen képzeltem el, miért voltak/vannak arra kényszerítve a sportolók, hogy doppingot használjanak. Itt viszont látványosan megmutatják. A csapatban van egy fiatal, aki tiszta akar maradni. Az első nap remekül is teljesít – de a többiek a következő nap is ugyanúgy folytatják, doppinggal. Ő viszont fárad. Ördögi kör: tisztán, hiába tehetséges és jó sportoló, nincs esélye. Aki érvényesülni akar, doppingol vagy veszít. Pedig, ha senki nem szerezne, lehetne tiszta is a verseny. Ez szépen benne van.
De ennél jobban az, ahogy a kiöregedő Dom jövőjét egyszerűen elveszik. Ahogy küzd végig. A megszállottsága, ami viszi előre. Ez nem csak sport, üzlet is és a film jól bemutatja, ahogy ez a kettő ütközik.
Nem egyszer szenvedtem azon is, hogy mennyire igazságtalannak tűnik, ahogy van egy kiemelt kerékpáros, és a csapatot köré építik, hogy az ő nyerési esélyeit növeljék. Valahol röhejes is, mit meg nem tesznek neki verseny közben és civilben is. Altatják, tartják a biciklijét, amíg vizel meg hasonlók. Megint az üzlet és a sport összecsapását láttam meg benne. Nem a legjobb biciklis nyer, hanem akinek a legjobb a csapata. A győzelem meg üzlet és így máris nem a sportról szól a sport.
Vagyis, a kerékpározás kapcsán elég komoly témákat dob be. A doppingtól kezdve a sport elüzletiesedésén át az egyéni megszállottságig.
A karakterek elég színesek lettek, és oda is figyeltek arra, hogy a legtöbben többek legyenek egy-egy vonásnál. A bajnok, akinek gyötrő rémálmai és pánikrohamai vannak. Az egykori kerékpáros, aki mindent feladott és elvesztett, mégis, továbbra is itt van és mániásan próbál részt venni valahogy ebben a világban. Maga Dom, akinek teljesen a kerékpárról szól az élete.
Talán azért is nem szerettem a film végét, mert Dom megkapja az esélyt, hogy kilépjen az ördögi körből. Egy ponton úgy tűnik, meg is tudja tenni. De a végén azt látjuk, hogy marad az őrület és nem változik semmi. Valahogy elkeserítő. Még akkor is, ha Dom nagyon is esendő karakter, nem egy hős. Talán végzetszerű is, hogy nem tud kitörni innen.
Amit egy ilyen filmbe lehetett, bele is tettek. A versenyek, a hotelszobák és edzések. Nem látványfilm, de hangulatos és korrekt.
A versenyző – 5/3,5 a drámát, a főhőse küzdelmét és tragédiáját, a sportot megfogja. De a végét nem bírtam.
THE RACER Trailer (2020) Louis Talpe, Matteo Simoni Comedy, Drama Movie - YouTube
Vangelis jegyez pár filmzenét, ami klasszikusnak mondható.
A Tűzszekereké az egyik - mondjuk azt máig nem értem, honnan ez a cím.
De most zenét hallgatunk úgyis...
Bankáros, összeesküvős, hatalmi harcos, nyomozó.
Massimo Ruggero valósággal menekült otthonról, az olasz kisvárosból, ahol az apjában való csalódás egy szégyenbélyeg kísértette. Londonba ment, dolgozott, míg iskolába járt. A pénzügyekhez nagyon értő fiatalemberre a bankszakma ásza, Dominic Morgan figyelt fel. Pár éven belül Massimo már sikerember, a bank egyik legjobbja, aki nagyon meg akarja kapni a kinevezést is, de valamiért mindig elgáncsolják. Ez indítja el arra, hogy alaposabban utánanézzen a bank ügyleteinek és Dominic ügyeinek. Egy elszánt újságírónővel kiegészülve döbbenten jön rá, hogy Dominic nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint az euró megdöntése és egy csomó pénz keresése közben. Massimo kész visszavágni, a csapata segíti, de Dominic nem véletlenül volt a mentora. Tudja, hol vannak a férfi gyenge pontjai.
A pénzügyi thrillerek nem éppen arról híresek, hogy könnyen fogyaszthatóak. Még a filmek közül is azokat szoktuk kiemelni, amelyeket civilként is meg lehetett érteni, és törekedtek arra a készítők, hogy elmagyarázzák a dolgokat. Ilyen szempontból a Devils nem muzsikál rosszul.
Ugyan van tényleges nyomozás is a filmben, pl. egy letét fedezetéül szolgáló atomerőművet személyesen mennek el megnézni, és nagyban megy a játszma azzal is, ki mikor és kinek mit mond el, de az igazi lényeg csak részvényekben és árfolyamokban látszik. Visszatérő elem, hogy shortolnak. Arra nem vállalkoznék, hogy itt beavassak bárkit is ennek a rejtelmeibe, de a sorozatban elmagyarázzák mi ez, és amíg benne vagyunk a világába, érthető is.
Az valahol még el is gondolkoztató, hogy mennyire lehet a világ történései mögött ilyen és hasonló machinációk? A sorozatnak van egy végigvitt gondolata arról, hogy a modern világban a bankárok váltak az istenekké. Az egészet rá lehetne húzni arra, hogyan bizonyosodik be ennek a mondásnak az igazsága. Pénzzel és a tőzsdén itt szó szerint bármit meg lehet tenni: háború kirobbantástól kezdve gyilkosságig mindent.
A magánéleti szálak és átívelések, amelyek nem igazán működtek. Ahogy behozzák egy pillanatra Massimo elhidegült nejét. Ahogy Dominic és Massimo a nagy barátság ellenére pillanatok alatt egymás torkának esik. Nina egész karaktere. A nagy egészhez kellenek ezek a mozzanatok, csak éppen a legtöbb nincs alapozva. Nina – aki elvileg folyamatosan haragszik a férjére, mert őt okolja azért, hogy a fiúk katonának állt és meghalt a fronton. Mégis, olyan kemény egységfrontot alkotnak, amibe az is simán belefér, hogy Nina egy alkalommal felszedi a szinte fia korabeli Massimót. (Az a viszony roppantul megfeküdte a gyomrom. Semmi funkciója, csak mindkét karaktert leépíti – miért is? Hogy Dominic egyetlen éles mondattal odavághassa egy feszült pillanatba, hogy tudja?) A megcsalások és megbocsátások, ahogy Massimo exe lecsúszik addig, hogy magát árulja. A legtöbbnek nincs értelme, és nem indokolja őket a karakterek személyisége. Ez az, ami zavart a sorozatban.
A végére eljutunk oda, hogy a szimpatikusnak induló szereplők is kezdenek pokolivá válni. Itt csak bűnös van és még bűnösebb. Nagyon nem is hagyott jó érzést maga után az egész sorozat, és a cinikus befejezés sem.
A szereposztás miatt sem fogok emlékezni rá. Patrick Dempsey nagyon sorozatarc lett, pedig nem is sokat szerepel. Alessandro Borghi a kiemelt karakter, a fiatal és jelen Massimo különbségeit szépen meg is fogja, de a végét nem hittem el. Hiába húzza alá a narráció is.
Voltak érdekes szálak és megoldások, de nem kedveltem meg a sorozatot.
Ördögi játszmák – 5/3,5 vannak érdekes részei, a banki ügyeletek is érthetőek, ám rossz szájízt hagyott hátra.
(Befektető kell a cégnek, de pont a termék, az igaz szerelem nem érdekes a férfinak.)
(Vivian halálos sérülést készül okozni Malcolmnak, hogy aztán megmenthesse Martin előtt, aki az egész ötletet nagyon nem díjazza.)
Tehát holnap indulunk. És ahogy megkezdjük utunkat, arra a világra gondolok, amelyet magunk mögött hagyunk. Hogy láttam belőle a legjobbat és a legrosszabbat, és hogy, nekünk is lesznek rossz napjaink. Ez elkerülhetetlen. Semmit sem tehetek ellene. De azt is tudom, hogy győzedelmeskedni fogtok. A legjobbjaink tovább élnek. Hogy érdemes megmenteni az emberi fajt. (Voyagers)
Öltözz fel, és ne húzd az időt! Ha süketnek vagy hülyének tettedet magad, akkor is el fogsz venni! (A mi kis falunk)
(Szerelem törvényen kívüliek között.)
(Claire rádöbben, hogy a beszéd, ami erőt adott neki az egyetemhez többek között, hazugság volt. A politikusnak azonban erre is van egy története.)
(Az ikrek a kánikulában is ragaszkodnak az öltönyükhöz, nem is győznek fuldokolni a melegben. A rendőrfőnök nem is állja meg szó nélkül.)
Fennmarad a zakó, mi, fiúk? Első a stílus, aztán a kényelem. Szép. (Trese)
(Sarah rosszul viseli, hogy Bishop foglyul ejtette, és az Ava klón sem emel a hangulatán.)
Asszisztensi munkába beletanuló, saját utat kereső, irodalmi.
Joanna mindig arról álmodott, hogy író lesz belőle. Irodalmat tanult az egyetemen, pár verse egy pályázaton nyert és meg is jelenhetett. Az egyetem azonban nem tűnik elégnek, ennél többet akar. Így amikor egy barátnőjét meglátogatja New Yorkban, merész döntést hoz. Otthagyja az egyetemet, a barátját és állást szerez egy irodalmi ügynökségnél. Margaret asszisztense lesz, aki J.D. Salinger ügynöke. A neves író teljes elvonultságban él, de most újra kiadatná egy korábban megjelent munkáját. Joanna egyre jobban beletanul a szakmába, közben egyre jobban felméri, hogy mit akar a saját életével kezdeni. Mely kapcsolatokat érdemes megtartania és elengednie, milyen karriert szeretne.
A cím hangzatos, és az irodalomra fogékonyaknak beakad. Salinger, Zabhegyező – modern klasszikus. Ez a szerző volt annyira titokzatos, hogy érdekelje is az embert az alakja. Csak éppen hamar rá kell jönni, hogy nem éppen helytálló, bár frappáns ez a cím.
Salinger ugyanis nincs jelen a történetben! Joanna ritkán, egy-egy szót beszélhet vele telefonon és ennyi. Az egyetlen jelenet, amikor jelen van és köszön a lánynak, akkor is úgy veszik, hogy ne lássuk. Őrzi a film is a rejtélyét, ahogy az életben tette az író. Csak éppen így nem helytálló, hogy ez az év Salingerrel zajlik. Persze, az Egy évem Salinger ügynökével, ami sokkal jobban kifejezi, mi is ez a film, nem olyan hangzatos.
A címen kimorogtam magam, akkor folytatom a cselekménnyel. Joanna nem lett érdekes karakter. Egy álmodozó lány, aki most szembesül azzal, hogy az álmai és a hétköznapok nem feltétlenül férnek össze. A munka mellett nehéz a szenvedélyére (az írás) időt találnia, és a párkapcsolat sem éppen könnyű menet. Mondjuk, már kezdetektől nem értettem, miért költözik össze Donnal. Douglas Booth játssza, még ezzel a rémes szakállal is helyes, de a személyisége önmagában nem vonzó. Nem is igazán tetszett a történet zárása, ahogy az életbéli folytatásért sem vagyok oda. A történet ugyanis egy regényből készült, amiben az igazi Joanna mesélte el az évét az ügynökségen. Mi is a jó szó? Hogy menekül az ügynökségről, mert igazi és saját jogú író akar lenni, nem másik történeteivel akar házalni. Erre miről írt könyvet? Arról az egy évről, amit ott dolgozott. Ironikus?
Nincs igazi konfliktus a filmen, és olyan csendesen folynak csak a dolgok. Leginkább azt láttam benne, hogy a monoton hétköznapokba könnyű beleilleszkedni, és aki ennél többet akar, annak több erőfeszítést kell tennie. Közel vagyok ahhoz, hogy az unalmas jelzőt is ide aggassam. Adják magukat a dolgok, minden alakul szinte magától, és Joanna sodródik az eseményekkel. A végén hoz két döntést, a magánéletében és a szakmai életében is megszakítja a rutint valami többért, de az már nem derül ki, sikerrel jár-e.
Ami érdekes volt a filmben és némileg le tudott kötni, az az iroda élete. Az olyan kis apróságok, mint ahogy Margaret, Joanna főnöke irtózik a számítógépektől. Ahogy az eladhatóságnak vannak alárendelve a szerzők és a munkáik. Még az is, micsoda tojástáncot kellett járni Salinger körül.
A külcsín nem olyasmi, amit ebben a filmben ki lehetne emelni.
A színészek között akadnak már izgalmasabbak. Sigourney Weaver profin hozza a szerepét, ahogy Margaret Qualley is hihetően hozza a naivát, ami azért unalmas szerep is egyben, valljuk be.
Sokkal többet vártam ettől a filmtől. Untam, annyira… semmilyen.
Egy évem Salingerrel – 5/3 bár van pár érdekes eleme és egy-egy karakter is működik, olyan semmilyen, érdektelen.
MY SALINGER YEAR Trailer (2020) Margaret Qualley, Sigourney Weaver Movie - YouTube
5: A nevek dala – Dovidl már gyerekként kimagasló hegedűjátékos. Az apja két okból is szeretné, ha a fiú Londonban tanulhatna: ott jobb a képzés, valamint nagyobb a biztonság. Otthon erősödik a náci befolyás, és a zsidó család érzi a közeledő bajt. Dovidl így családja egyedüli túlélője lesz, szép reményű zenész, míg nem szembesül azzal, mi történt a II. VH alatt a családjával. Évekkel később mostohabátyja nyomozza ki a történetét.
4: Apró mesék – Hankó háború veterán, aki véletlenül jön rá, mennyire hálásak a rokonok, ha valaki a meghalt rokonukról valami szépet mesél nekik. Így ugyanazt a történetet adja el újra és újra, csal. Amikor lebukik, menekülnie kell, egy erdőben a háborús özvegy Judit és fia mellett lel menedékre. Nekik is előadja a mesét, és lassan beleszeret az asszonyba. Nem sejtheti, hogy a férj és háborús bűnei visszatérnek.
3: Ryan közlegény megmentése – egy anyának ugyanazon a napon megy ki három értesítő a fiai halálról. A hadügy úgy gondolja, az egyetlen megmaradt fiát, Ryan közlegényt hazahozzák. John H. Miller és emberei kapják a küldetést, akik a háború poklán át tartanak a fiatalember felé. Sok veszteség, sok pokoli csata után a fiatalemberrel is szembe kell nézniük, aki nem hajlandó félbehagyni a megkezdett küldetését.
2: Dunkirk – a nácik elsöprik az angol sereget. A megmaradt egységek Dunkirk felé vonulnak vissza, és mindenki tudja, hogy amint a németek beérik őket, vérfürdő lesz. Az angolok kénytelenek valamit kitalálni, és a civil lakosághoz fordulnak: akinek van
hajója és tud menni segíteni, menjen és mentse a katonákat! A film egy ilyen család, a parton rekedt pár katona és a légi támogatást nyújtó egy pilóta történetét meséli el.
1: 1917 – a Hindenburg-vonalnál nagy támadás készül. Azonban olyan hírek jönnek, melyek után biztos, hogy a kivezényelt ezred a halálba tartana. Két fiatalember kapja a feladatot, hogy vigyék ki az ezredesnek a visszavonulási parancsot és így megmentsék az embereket – köztük Blake őrvezető bátyját, aki abban az ezredben hadnagy. Az idő egyre fogy, ők pedig kénytelenek újra szembesülni a háború ezer rémségével: mind a fronton, mind a háttérországban.
Filmforgatós, csaláson dolgozó, új esélyt megragadó.
Max Barber producer, de szerencséje a filmekkel nincs. Minden lehetőséget megragad az anyagiak megszerzésére, de az általa gyártott szemetet senki nem nézi, leginkább csak tüntetnek a filmjei ellen. A legutóbbi bukás az életét is veszélyezteti: egy kétes alaktól kért kölcsönt, aki minden centet vissza akar kapni. A megoldás az lenne, ha eladná az egyetlen nála levő igazán jó forgatókönyvet, a Paradicsomot. Üzlettársa, egyben unokaöccse sürgetésére már majdnem meg is teszi, amikor a másik producer sztárja forgatás közben, egy balesetben meghal. Max innen vesz ötletet: elkezd egy álfilmet forgatni, halálos balesetbe segíti a sztárját és a biztosításból megmenti magát. Az öngyilkosságra készülő, öregek otthonában senyvedő egykori western sztár, Duke Montana nyeregbe ül a kedvéért – Max pedig nagyon próbálja megölni a forgatáson, de nem számított arra, hogy Duke túlélő típus.
A kulisszák mögé belesős filmeket mindig is szerettem. Részben ez is az, szépen leforgatnak a cselekmény alatt egy westernt, miközben komédia is. Eltalálták a kettő közt az arányt, nagyon jókat tudtam végig mosolyogni.
Azért hamar hozzá is teszem, ez inkább komédia. Látjuk pár jelenet forgatását. Lejön, mi egy producer dolga és a rendező ténykedésére is lesz némi rálátásunk. De a fő témát adó események a komédiához tartoznak. Max hogyan próbál halálos baleseteket előidézni, melynek általában két kimenetele lesz: Duke valami menő húzással forgat egy jó jelenetet, Max meg szenved valamiképpen. (Egy példát hozok is: a bika bevadul a vörösre, és Max vörös kalapot akar Duke-ra erőltetni. Az végül egy gyereken köt ki, akit Duke látványosan megment, majd megfékezi a bikát. Befut viszont a vörös stábos kocsi, pont Max mögött áll meg és a bika átgázol Maxen…)
Abszolút elszórakoztatott az is, hogy Max mit talál ki, és Duke hogyan oldja meg a helyzetet. Pláne, hogy csak a maffiózó befektető tudja Max igazi célját, és a stáb teljesen meg van vezetve. Annak is megvolt a maga humora, amikor Duke nagyban hálálkodik neki, míg ő éppen a halálát készíti elő.
Kinézetre ötvözi a retrót és a mai filmes eszköztárat. Amilyen jelenetek születnek, maga a készülő western azt a korszakot idézi meg, amikor a film játszódik. John Wayne fénykorát, ha már a western a téma. Viszont, amikor készülnek a jelenetek, amit mi látunk és nem a felvétel, az mai minőség. Még arra is figyeltek, hogy olyasmiket csináljon Duke, ami nem teljesen hihetetlen egy korabeli férfitól. Ha a bikás jelenetnél maradunk, nem leüti az állatot, mint láttam már más filmben, hanem elé áll és olyan szigorúan néz rá, hogy az állat megjuhászodik előtte.
Szinte kedvet kaptam valami régi westernt előszedni és maradni ebben a hangulatban. Az olyan kis utalásokat is bírtam, mint pl. a film nagy bemutatóját, ahova Duke lóháton érkezik és ellovagol a naplementében. Ha már a filmben forgatott film nem úgy ért véget, Duke így megkapta a klasszikus western véget…
Robert de Niro alakításában nagyon bírtam ezt a sunyi kis producert. Amilyen élvezettel ármánykodott meg gyűjtötte a baleseteket… Tommy Lee Jones acélos nézése is a helyén, ha az arcán azért durván látszik is a kora. Morgan Freeman kap kevesebb szerepet, de ezt igazából de Niro adta el.
Tudom, a kritikusok nem szerették, én ellenben jól szórakoztam rajta.
A nagy visszatérők – 5/4 láttam már hasonlót, és nagyon éreztem előre, mi lesz a vége, de attól még szórakoztat.
THE COMEBACK TRAIL Trailer (2020) Robert De Niro, Morgan Freeman, Tommy Lee Jones Movie - YouTube