Minden napra egy film

Minden napra egy film

Egész életem

2021. március 28. - BBerni86

Romantikus, betegséggel küzdő, megélő.

Jenn élete csak szaladt el, az igazi élmények sorra kimaradtak a mindennapjaiból. Minden megváltozni látszik, amikor összefut Sollal. A két fiatal között hamar szövődik nagy szerelem, és jót tesznek egymásnak. Segítik és bátorítják egymást, együtt kezdenek az álmaikért küzdeni. Jenn lesz az, aki eléri, hogy Sol ott merje hagyni egesz_eletem.jpglélekölő irodai munkáját, és próbáljon szakácsként megélni, ami a szenvedélye. Összeköltöznek, esküvőt és jövőt terveznek együtt. Ám Sol rosszul lesz, és kiderül, rákos. Már a betegség ellen kell küzdeni, hogy legyen még esélyük egy közös életre. A barátok is összefognak, hogy azzal segítsenek, amivel tudnak. Megélhessék a maguk nagy pillanatait. Ők pedig kitartanak, egymással és a boldog pillanataikkal, a végsőkig.

Vannak azok a filmek, amelyeknél szinte érzed, hogy a végére a készítők a kezedbe akarnak nyomni egy papírzsebkendőt és meg akarnak siratni. Némelyiknek sikerül, másoknak nem. A magam részéről, ha túl erőszakos a nyomás, akkor az elidegenít, bármilyen szívszaggató zene is menjen és bárhogy szakadjon meg a szereplő szíve a vásznon.

Az Egész életem is sírós film. Csakhogy, van két trükkje, ami miatt mégsem érzem annyira azt, hogy a végére zsebkendőt akarnak a kezembe nyomni.

Az első: hogy nem tragédiának indul. Sokkal inkább egy tipikus romantikus komédia, amelyet már láttunk tucatnyi alkalommal. Helyes srác, szép lány, nagy szerelem és együtt sorra győzik le az akadályokat, Attól csak közelebb lehet őket érezni, hogy ez nem egy filmszerű történet. Itt olyan mindennapi konfliktusok vannak, mint ahhoz bátorságot meríteni, hogy állást váltsanak, amikor boldogtalanok a jelenlegi helyükön. Mindennapi, élhető, nem egy olyan környezet és történet, amit az ember csak filmen lát.

A tragédiát is folyamatosan építi fel, lépésenként. Ugyanúgy hétköznapi esetként, mint a film többi részét. Ez attól szomorú és átélhető, mert annyira egyszerű is közben. Hihető.

A második: nem a tragédiát hangsúlyozza ki, és a legszomorúbb részeket nem is mutatja. A Csillagainkban a hiba megmutatta a halált, az utolsó búcsút, még a temetést is. Ott teljesen belenyomtak a könnyes részekbe, de már ott is ott volt az a plusz, amit itt is meg tudtak csinálni. Érzékeltetik, kimondják, mekkora tragédia ez az egész, de megfordítják. Annak örülnek, amit mégis megélhettek és amikor boldogok voltak. Mert a veszteség és a fájdalom nem veszi el azt, ami megvolt nekik. A kincs megmarad, ha az is az ára, hogy most fáj. De melyik a jobb: nem átélni azt a csodát, hogy a veszteség ne fájjon? Az még nagyobb tragédia lenne. Azt meg kell megélni és kihozni belőle a legtöbbet, ami jut.

Így a tragédia ellenére is pozitív üzenete van, és nem azt éreztem, hogy meg akarnak bőgetni, ha különben azt is akarnak.

Igaz történet az alap, és szépen meg is maradtak egy hihető történet keretein belül. Most tudtam értékelni, hogy nem faragtak belőle nagy Hollywood-i románcot és veszteséget. Egy pontja van, amiben azért látványos a különbség. A film végén láttuk az igazi Jenn és Sol alakját is. Mondanom se kell, hogy Jessica Rothe és Harry Shum Jr. mennyivel fotogénebb náluk. De ezen nem fogok panaszkodni. Helyes párt játszottak, itt ez a lényeg.

Ha valamit kritizálni fogok, az a pénzgyűjtés az esküvőre. Azt valahogy nem tudtam átélni, hogy valaki arra adjon pénzt, hogy idegenek összeházasodhassanak. De ok, nem vagyok romantikus ilyen tekintetben.

Nem egy többször nézős film, de egyszer nézhető, és nem csak az üzenete miatt.

 

Egész életem – 5/3,5 az üzenetét szépen kihozták, és még akkor is megható, ha érzed, hogy manipulál a film.

All My Life - Official Trailer [HD] - YouTube

Jurassic World: Krétakori tábor

2. évad

Rejtélyes, túlélős, vadászos, dinós.

A srácok kénytelenek szembenézni azzal, hogy magukra maradtak. Az utolsó hajó is elment, a szigeten ragadtak. Az egyetlen reményük, hogy megtalálják a jeladót és be tudják kapcsolni, amivel jelzik a mentőcsapatoknak, hogy itt vannak és jöjjenek értük. A jeladó azonban a fő utcán lett elhelyezve, amelyiknek a közelében a T-rex fészket épített. Gyászolnak is: Darius magát okolja Ben elvesztéséért. Brooklynn továbbra sem adja fel a tervét, hogyjurassic_world_camp_cretaceous.png kiderítse, milyen titkot rejt a sziget. Olyan helyekre is bejutnak, amelyeknek a létezéséről még Kenji sem tudott. Nem sejthetik, hogy véletlenül mit hoznak majd működésbe. Ahogy azt sem, hogy a szigetre érkező felnőttek sem pont azért jöttek, amit állítanak. A gyerekeknek meg kell védeni a szigetet, szerencsére nem várt segítséget is kapnak hozzá.

A történet ott folytatódik, ahol az előző évad abbamaradt. Kell is hozzá annak az ismerete: a gyerekek múltja, a csapat szétszakadása, Brooklynn nyomozása mind az első évadban van megágyazva. Ez az alap, a franchise további részeinek ismerete nem szükséges. Itt már nincs meg az a párhuzamosság, ami az első évadban: a Jurassic World műsoridején túlvagyunk, így nem lesznek olyan elemek, amelyekre ráismerhetünk a filmből.

Mennyire érdekes a saját jogú kaland? Szerencsére az évad nem hosszú, és ezt értelmesen képesek voltak kitölteni. Az olyan kisebb, egy-egy résznyi történet, mint a jeladó megtalálása és beüzemelése, hangulatkeltésre elég volt, és szépen megágyazott a felnőttek körüli felhajtásnak. Brooklynn nyomozása szimplább, de a következményei miatt ez is fontossá válik. Ha most nem is rágta le az ember a körmét miatta, mozgásba hozza a harmadik évad alapeseményeit. Érdeklődve várom is, mit olvasztanak ki véletlenül.

A kedvencem azonban nem innen kerül ki, hanem az egyik töltelék rész volt az. Miután láttuk, hogyan rendezkedett be a csapat, és hogyan találta meg őket Tiff és Mitch a vadászukkal, a sorozat elmeséli azt is, mi történt közben Bennel. Hiszen már az első évad végén is láttuk, hogy tévesen hitték halottnak, mi láttuk mozdulni a kezét.

A félénk, baktériumoktól is rettegő srác kész Tarzan lett az egyedül töltött idő alatt. Annak megvolt a saját íve, ahogy összeszedte magát, túlélő lett, és megtanult harcolni is. Önagában egy jó kaland volt, és ezzel Ben lett a mese egyetlen fejlődő karaktere. Ő sokat változott, és előnyére. Az, hogy pedig a legjobbkor tér vissza és újra a csapat tagja lesz, meg jól megkomponált mesei fordulat, amit várt is az ember nézés közben.

A többiek maradtak azok, akiknek eddig is megismertük őket. A srácok egy-egy típust képviselnek, és legfeljebb a csapat egysége vált szilárdabbá. Ha van is, aki ilyen-olyan munka alól kihúzná magát (Kenji), megtanulták elfogadni és ösztökélni egymást. De ez is csak a korábban látottak érthető következménye, már az első évadban, a közös túlélésért folytatott harc csapattá tette őket.

Minden részben van annyi kaland és esemény, hogy mozgalmas és érdekes legyen. Elsősorban gyerekeknek készült, akadnak bőven mesés fordulatok is – Ben feltámadása, Hap pálfordulása a gyerekek védelmében -, de felnőtt szemmel is simán végig lehet nézni és szeretni is.

Nem utolsó sorban ki kell emelni, most is, mennyire jól néz ki ez a sorozat. A tájak, a dinoszauruszok, az akciók. Nem egy olcsó animáció, de látszik is rajta.

Továbbra is kiváló sebtapasz, amíg a következő film is nézhetővé válik.

 

Jurassic World: Krétakori tábor – 5/4 nagyon látványos, jól használja az alapfilmeket, kisebbeket is bevezeti a Jurassic Parkba.

Jurassic World: Krétakori tábor, 2. évad | Hivatalos előzetes | Netflix - YouTube

SpoilerZóna

f1_114.jpgKaland

A felesége tüneteit hallva Péter az estélyt követően beviszi Annát a kórházba és megvizsgálja. Itt szembesíti azzal is, hogy el akarja őt hagyni Zoltán doktorért, akivel másnap Olaszországba indulnak. Hagyja elmenni, még meg is nyugtatja, hogy az egészsége is rendben van.

Zoltán doktort viszont behívatja. Pénzt kínál neki, és utasításokat ad. Af2_115.jpg következő fél évben a tenyerén fogja hordozni Annát, és nem engedi, hogy rájöjjön, mennyire súlyos a betegsége. Ha jól adagolja a morfiumot a nőnek, még fél évig élhet. Egy kolléga nevét is megadja, aki majd segít a kezelésben. Cserébe csak annyit vár el, hogy nem válik el Annától. Ha meghalt, itthon és az ő feleségeként temetik el.

Egykori kollégája már várj, és már megnézi Péter, miben kellene segítenie neki.

Monster Hunter

f3_110.jpgA közös menekülés alatt a két más világból származó ember összebarátkozik. Mégis, ahogy a férfi társai rájuk találnak, Artemist fogolyként kezelik. Ő megszökne, de közben összefutnak, és már hajlandóak egy esélyt adni neki. A parancsnok angolul is tud, így beszélni is tudnak. A torony rúnái kötik össze a két világot, de azt védi a legnagyobb szörny. Alkut kötnek, hogy együtt végeznek vele.

Artemis haza is érkezik, de a lény (kb., mint egy sárkány) követi. Küzdenek, de győzni csak a kapun átlépő két szövetségével tud. Megegyeznek, hogy a toronynak pusztulnia kell és együtt harcba indulnak.

Anyám!

Családi zűrös, saját élettel tisztába jövős.

Noah élete nagy változás előtt áll. A felesége gyereket akar, és Noah nem képes megmondani neki, hogy még nem érzi magát késznek az apaságra. A helyzetet súlyosbítandó elveszti az állását, és a bank nem ad hitelt, hogy a saját vállalkozását elkezdje. Vissza kell mennie szőnyegeket árulni, noha utálta azt a munkát és túlképzett is anyam.jpghozzá. Az anyja is beállít egy távoli rokonnal: Marilyn felpakolt, elhagyta a férjét és a fiához költözik. Mindenbe beleszól, állást keres ő is a szőnyegkereskedésben, és kémkedni kezd a férje után, akiről állítja, hogy megcsalta. Noah egyre inkább kikészül ilyen viszonyok közepette, és egy ponton túl már Clare sem képes elviselni a férje ferdítéseit és hazugságait. Noah össze kell kapja magát, vagy mindent és mindenkit elveszít, aki fontos volt neki.

Ez a film pont olyan alapokkal rendelkezik, mint egy tucat másik családi komédia. Gyerek és szülei, akik egymás agyára mennek. Csak éppen a dráma meg a humor is kimaradt menet közben. Olyan… semmilyen a végeredmény.

Nincs sok értelmes esemény a történetben. Ugyanazokat a köröket futják újra meg újra, amelyek elsőre még csak elmennek, de amikor körkörösen ismétlik magukat, az már unalmas is. Nem is számoltam, Marilyn hányszor szökik el, hogy kémkedjen a férje után. Elsőre, ahogy még diktafonra is veszi az olyan izgalmas eseményeket, mint az anyósom átmegy a nappalin, az mosolygós. Másodszor, harmadszor már inkább szánalmas. De ide lehet sorolni Noah húzásait, hogy csökkentse a sperma számát, vagy a távoli unokatesó forgatókönyvírását a kanapén.

A vége se nyerte el a tetszésem. Azért menet közben kiderült egy-egy konfliktus a szereplők között. Ezek közül csak egy, amit megbeszélnek és feltárnak, értelmesen megoldanak. Noah képes lesz kimondani, hogy fél az apaságtól, felismeri az okokat és tovább tud lépni, megbeszélve a felismerését. De mi van a többiekkel? Marilyn és a férje között, vagy Myron kapcsán csak nyitott kérdések maradnak. Azt kifejezetten buta megoldásnak tartom, ahogy Marilyn és Myron továbblépnek. Mégis, miből és hogyan? Egyiknek sincs állása, jövedelme, megtakarításai. Miből fognak élni? Mert Myron forgatókönyvéből nem.

A karakterek túl vannak pörgetve. Marilyn valóban idegesítően avatkozik bele mindenbe, és be nem áll a szája. Találónak is éreztem, hogy miből lesz elege a férjének. (A fiának is különben, csak ő nem mondhatja az anyja szemébe a gondjait.) Ugyan a végére leárnyalják, amikor Marilyn is kimondja, mi gyötri igazán, és a viselkedése mögött meglátjuk a miérteket is. De addig inkább idegesít, mint megszeretteti magát.

Még akkor is, ha Diane Keaton jelenléte végig erős. Bírom a színésznőt, de itt annyira agyamra ment a figurája… Főleg, amikor beceneveket adott a fiának és amikor azt mondogatta, hogy semmi baj, aztán sértetten és könnyeket visszanyelve elszaladt. Jól játssza, csak annyira irritáló Marilyn…

Dax Shepard meg annyira szerencsétlenre vette Noah alakját, ami szintén zavart. Mint aki teljesen megfeneklett, noha Myron sokkal rosszabb helyzetben volt nála minden téren, mégis Noah hordozta a világfájdalmat. De mire fel?

Dramedy, de se drámának, se komédiának nem elég erős. A szereplők nagyja irritált, a történet megoldásai sem tetszettek. Egyszer a színészek miatt meg lehetett nézni, de annyi is több volt a kelleténél.

 

Anyám! – 5/2 komédia, csak éppen nem vicces. A drámai részének nincs súlya. A színészei az értékei.

� SMOTHER (2008) | Full Movie Trailer | Full HD | 1080p - YouTube

You cannot hide

1. évad

Múlt elől menekülő, gyilkosos, nyomozós, emberrablós.

Monica és Natalia anya-lánya páros, akik nagyon komolyan összetartanak. Most Madridban élnek, és a múltjukat igyekeznek elrejteni. Monica a maffiózó férjét adta fel, játszotta ki, hogy neki és a lányának legyen esélye egy jobb életre. Az asszonyból elhivatott ápolónő lett, és a szerelem is rátalált egy sikeres fotós, Alex személyében. Natalia újabban mintha valamit titkolna, és összeveszett a legjobb barátnőjével is, de az anyja még nem érzi, hogyyou-cannot-hide.jpg katasztrófa közeledik. Pedig az események nagyon hamar válnak veszélyessé: egy robbantás történik a környéken, Monica nyomában egy bérgyilkos jár. Az egykori rendőr, Daniel ugyan meggondolja magát, és inkább segíteni akar, de tudja, hogy a helyére valaki más fog érkezni. Monica lánya eltűnik, ráadásul Natalia titkos szeretőjét a felesége meggyilkolásával gyanúsítják – a férfi politikus, így duplán kényes az ügy.

Közben a magyar címére is rábukkantam, ami Végtelen hajsza lett. Nem vagyok benne biztos, hogy visszaadja, milyen ez a sorozat. A Végtelen hajsza alapján valami akciófilmet képzelnék el, de ez inkább krimi, amelyben többen és több esetben nyomoznak.

Némi időt adni kell neki, mire elkezdjük átlátni, hogy kik a szereplők és milyen kapcsolatok vannak közöttük. Több szálról indulnak az események, és olyan 3-4 rész, mire eléggé érthető, melyek a kapcsolódási pontok. Hiszen a szereplők nagyja ismeri egymást innen-onnan, és a sok különböző ügy között lassan meglesznek az összefüggések.

Ez nekem tetszett is, mert kiszámíthatatlan volt, melyik darabka hogyan illeszkedik a másikhoz. Több fő ügy van, és az egyre több részlet árulja majd el, melyek között vannak összefüggések. Mert jó érzékkel nem minden kapcsolódik össze, vannak külön események, míg mások tényleg egy ügy részei. Meg lehetett lepődni.

Még akkor is, ha egyes szálakat nem túl eredeti módon kezeltek. Ki rabolta el Nataliát és miért? Maradjunk annyiban, ha az elejétől figyelmesen nézte az ember, akkor adja magát a válasz. A színházban már megtanulhattuk, hogy nem véletlenül van a puska a falon. Ha sok teret adtak annak, honnan jött ez a két nő és mi a múltjuk, az nem véletlen.

A politikus – szeretők vonal lett a sikerültebb. Talán, mert ebben olyan szereplőket mozgattak, akik nem féltek bepiszkolni a kezüket. A becsületes, szép és jólelkű Monica szimpatikus, drukkol neki az ember, de fele annyira sem szórakoztató, mint ennek a szálnak a korrupt játékosai. Pl. sokkal szimpatikusabb volt a megjavuló Daniel, aki Monica kedvéért összekapja most az életét, mint Alex – de sokkal izgalmasabb volt, amit Alex alkot a magánéletében és a nyomozások kapcsán is.

A kedvenc szereplőm most nem a főszereplők közül került ki. Azt vettem észre, hogy Monica és Daniel túl jók, Alex és a köre túl korrupt, de ott van a két vonal között félúton Laura, a nyomozónő. Az ő személye köti össze az ügyeket, és nem lehet simán jónak-rossznak beskatulyázni. Izgalmas, hibázik, van saját erkölcsi kódexe.

A szerelmi szálak nem a sorozat erősségei, volt, amit kifejezetten bután is kezeltek. Az Alex – Monica – Daniel történet vége túl gyors. Egyik nap az egyik pasi, másik nap a másik kell? Sose szerettem az ilyen éles váltásokat. De szerencsére nem ez a sorozat lényege.

Azon pedig most is kattoghat az agyam, mi a kapocs Mexikó és Spanyolország között. Másban is láttam már, de nem tudom, miért olyan egyszerű az átjárás a kettő között.

 

You cannot hide - 5/3,5 a végére összeértek a szálak, voltak benne jó ötletek is, de nem erőltetett kicsit?

Tráiler oficial de No te puedes esconder con Blanca Soto | Telemundo - YouTube

Most kapd el, Jack

Meccset újra lejátszó, házasságot rendbe hozó, kisvárosi.

Jack Dundee szerette az életét. Őt is szerették: értelmes volt, igyekvő és az iskolai foci csapatba is bekerült, amely fennállása először volt annyira jó, hogy bajnokok lehessenek és a nagy riválist is legyőzzék. Reno Hightower személyében olyan irányítójuk volt, akit nem lehetett megverni. A bajnoki meccsen Jacken múlt a csapat sorsa: a döntő pontért Reno dobott sérülten is, Jack azonban elejtette a labdát, így vesztettek. Máig kísérti most_kapd_el_jack.jpgaz eset, és az apósa sem engedi elfeledni, hogy Jack volt az, aki miatt vesztett a csapat. A férfi így azt találja ki, hogy játsszák újra az egykori mérkőzést. Mivel bankigazgató lett belőle, eszköze is van, hogy mindenkit a játékra ösztönözzön. Reno, aki autószerelő lett és a házassága megmentéséért küzd, eleinte nagyon ellenkezik, de aztán belátja, ideje felidéznie a bajnokot, aki egykor volt. De mennyi esélyük lehet most, hogy az egykori csapattagok sörhasú, kényelmes

átlagpolgárokká váltak, míg egykori ellenfeleik most is keményen edzenek?

Ki se akarom számolni, hány éves ez a film. Mondjuk, minden egyes jelenetnél kapom az emlékeztetőket. Ego, aki tudjuk, hogy bolygónyi, itt még egy nagyon fiatal Kurt Russell, szinte a Disney korszakát juttatja eszembe. Robin Williams… ő szegény már nincs is velünk. Vagyis, nem egy mai darab ez a film.

De azért érdemes megnézni? Akkor, ha előzetesen nem valami mást várunk. Én mást vártam, így csalódott is vagyok, noha a saját kategóriáján belül vállalható a film. A gond az volt, hogy én egy komédiát vártam, amiben akad némi sport is. Mint a Kidobós, csak annál kevésbé debil eszközökkel.

Ehhez képest a Most kapd el, Jack egy dramedy, amiben ugyan előkerül a sport, de teljesen máshol vannak a hangsúlyok. Talán 1 edzést mutattak – az is a másik csapaté volt, és a végén azért a nagy viadalt megnézhetjük. Témában ott van a sport, szeretik a focit, beszélnek róla és nézik, egykor maguk is játszottak. De az életük konfliktusai és a feladataik már mások. A családdal viaskodnak, a karrierrel/vállalkozással és a baráti kapcsolataikkal.

Vagyis, nem is annyira a sport hiányzott nekem, hanem a komédia. Tudom, Williams drámába is otthon volt, de valamiért azt képzeltem, itt a könnyedebb oldalát mutatta meg. Nem így volt. Jack valahol tragikus figura, akit csak az tesz tragikomikussá, hogy mi emészti. Van egy csinos felesége, aki még szereti is. Jó állása, a bank fontos embereként neki hatalma van, ha ezzel nem is él vissza és rendes ember. Abszolút olyan élet ez, amit lehetne irigyelni. Ő mégsem tud szabadulni attól, hogy leejtette azt a labdát és ezzel vesztett a csapat. Mintha az lett volna az élete nagy pillanata, noha ő nem a középiskolában volt a legsikeresebb, neki utána is nagyon rendben alakult az élete.

Reno küszködik, neki a középiskola és az irányítói poszt volt a csúcs. Mégis, ő az, aki jobban érzi magát a bőrében. Ha a felesége nem vette volna a fejébe, hogy az énekesnői ambícióit követve költözik és válik, ő boldog lenne.

Mindkét karakter világát és küzdelmeit meg lehet érteni, átérezni. Kevés komédia elemmel újjáépül a barátságuk, javítanak a családjaikkal való kapcsolataikon. Felfelé megy a film, a rosszabb hangulatokból építi a több téren rózsaszín véget, mégsem felhőtlen és nem komédia.

Ma már leginkább a színészei miatt ajánlom: egykor ilyenek voltak. De egy könnyedebb dramedy igény esetén is ki lehet próbálni. Szerintem simán többet lelkiznek és beszélgetnek benne, mint sportolnak.

 

Most kapd el, Jack – 5/2 sport csak a végére fért bele, ez inkább édes-szomorú komédia a felnőttek lemondásairól.

The Best Of Times ≣ 1986 ≣ Trailer - YouTube

Mit várunk?

Cím: Tides

Készítők: német film, német írókkal, rendezővel, színészekkel. A producerek egyike, amin megakadt a szemem. Roland Emmerich - igen, néha mellélő, de azért katasztrófafilmben otthon van.mit_5.png

Műfaj: sci-fi, disztópia

Cselekmény: egy nagy katasztrófa a földi életnek majdnem véget vetett. Egy elit asztronautára vár a feladat, hogy az emberiség sorsát eldöntő döntést hozzon.

Várható megjelenés: erre már tippem sincs. A németeknél már bemutatták.

Miért várós?

  • Inkább nézek egy másik disztópiát, mint ami most zajlik kint, velünk.
  • Berlinalés filmet szerintem rég láttam, de ez érdekel.
  • A trailer alapján kellően látványos is lesz.
  • Emmerich - összességében én bírom a filmjeit.
  • A cselekményről is van még mit kideríteni.

Monster Hunter

Idegen világba kerülő, szörnyekkel harcoló, túlélős.

Az osztag bevetésre indult a sivatagba Artemis kapitány vezetése mellett. A Bravo csapat eltűnt, ők pedig követték a nyomokat. Elhajtottak egy különös oszlop mellett, majd egy különös vihar tört ki. Próbáltak elhajtani, de nem tudtak. Mire magukhoz tértek, egy idegen tájon találták magukat, ahol a Bravo járműveinek roncsa fogadta őket. Hamar rájöttek, mi végzett velük: a homokban egy szörnyeteg él, amely most rájuk kezd el vadászni. A lőszermonster_hunter.jpg gyorsan fogy, és a hatalmas lénnyel nem tudnak mit kezdeni. Az éjszaka pedig újabb veszélyes, pókszerű lényekkel csap le rájuk. Artemis a jegygyűrűjébe kapaszkodik bele és határozza el, bármi áron hazajut. Hamarosan felfedezi, hogy egy ember is a nyomába jár. Lehet, hogy szövetségesre bukkan a szörnyek országában?

Nincs elég kézügyességem a kontroller nyomkodásához – kész szerencsétlenség vagyok a karakterek irányításában. Legutóbb Tomb Raiderrel próbálkoztam, és nem jutott Lara messze a vezetésemmel. Nem is erőltetem a dolgot, így nekem az ilyen játékok kimaradnak az életemből. A Monster Hunterről tudom, hogy eredetileg az is ilyen játék, de ebből kifolyólag többet nem tudok mondani róla.

A film alapján azonban el tudom képzelni, milyen lehet. Nem sok mindent tettek, hogy kerek és önálló történetet adjanak a filmnek, szinte olyan érzés volt, mint egy játékot nyomon követni. Az egészet kitölti, hogy menekülnek és a harcolnak a szörnyek ellen. A szocializáció minimális – ez egy adrenalin menet.

Még a főhős neve is olyan játék hangulatú. Artemis – a vadászat görög istennője volt. Nem hinném, hogy nagyon gyakori vezetéknév lenne bármerre.

Ahogy már említettem, ez a film nem az agyunknak, sokkal inkább a szemünknek készült. Ha elkezdem át is gondolni, mit láttam, jönnek a kérdések, amire nincs jó válasz. Az első nap Artemis elég komoly sebeket szed össze, van egy jelenet, ahol járni se nagyon tud. Másnapra meg átmegy szörnyvadász Rambóba, mint akinek semmi baja? Miért éli túl azt, amit a társai nem? Ugyanúgy bekábítva kerülnek a pókszörnyek gubóiba, de csak ő tér magához, noha őt előtte is megsebezték. De nem is ez a kedvencem, hanem az Admirális karaktere. Aki tökéletes angolsággal szólal meg, mert tanulmányozta a másik világ nyelvét. Mégis, hol? Kitől? Semmi értelme, semmi alapja. Azt már hagyjuk is, hogy a szörnyekbe a gépfegyver nem tesz kárt, de egy jól kilőtt nyílvessző csodákra képes.

A szörnyek. A film erőssége, hogy korrekten néznek ki, és az akciójelenetek is eladják. A nagyja különben is ez: emberek vs. szörnyek. Magamat azzal szórakoztattam, hogy melyik szörny mire emlékeztet. Gondolom, a játék volt az alap, de ettől függetlenül nem vadiúj lényeket kaptunk. A pókszörnyek a Gyűrűk Urából lehetnek ismerősek, gubóval együtt. Helló, helyi Banyapók! A homokban is remekül ásó szörnyeteg koncepciója a The Mandalorian homoki sárkányát juttatta eszembe. Sárkány – a főellenség pedig egy tűzokádó sárkány, bármilyen nevet is adtak itt neki. Kidolgozottak, jól néznek ki, csak éppen itt is él a szabály. Agyat ki, szemet be.

Sztár szereposztásnak nem nevezném a filmét, de azért akadnak benne nevek. Milla Jovovich simán játssza tovább Alice-t, csak most szörnyek és nem zombik ellen. Tony Jaa hősi pózokba íjazik, Perlman legemlékezetesebb tartozéka pedig a borzalmas haja – paróka?

Az akció igényem dorombolhat, de különben nem fogott meg a film.

 

Monster Hunter – 5/2,5 kinézetre szépen összerakták, de a cselekmény soványabb és nem sok értelme van.

Monster Hunter - Szörnybirodalom: EXKLUZÍV magyar előzetes #1 - YouTube

süti beállítások módosítása
Mobil