Visszanéző, karrieres, botrányos, elszámoló.

Taylor Swift – lassan 15 éve van jelen a zenei életben, mondhatni szinte mindig a csúcson. A sok megújulás, a slágerlistás dalok és albumok, díjak, klippek és filmszerepek a köztudatban tartják. A film mesél arról, mit jelent neki a zene, hogyan kezdett karriert építeni, és hogy jutott el arra a szintre, hogy őt magát zenei iparként emlegessék. Hogyan nőtt fel a világ szeme előtt, és milyen emberré igyekszik válni. Voltak botrányok, amiket kezelni kelett. Voltak étkezési zavarok, melyeket saját magának is be kellett vallani. Country zenészként sokáig azt vallotta, hogy ő egy énekesnő, aki sok területen semleges marad, nem igyekszik a rajongóit befolyásolni. Miért döntött úgy mégis, hogy az államközi választásokon kifejezi a véleményét és kampányol?

Kiknek szól ez a film? Könnyen rávágnám, hogy Taylor rajongóinak. Vannak annyian, ha ők megnézik, a Netflix azokkal az adatokkal is simán boldog lehet. De sikerült úgy összerakni, hogy ennél többet mondjon a film. Olyan témákat dob fel, ami érdekes lehet annak is, akinek velem ellentétben nem volt a csengőhangja az Out of the Woods.

A film két formátummal dolgozik: vannak az archív felvételek, széles körben válogatva. Koncertről, beszélgetésekről, hivatalos és személyesebb anyagok bőven. Vannak mellette azok, amelyek a jelen énekesnőjét mutatják, és ezek inkább a nézőknek szóló monológok. Így remekül egymás mellé kerül a múltba tekintés és a kép, mi lett mindenből. Maga Taylor, aki már nem csak egy nagyon sikeres énekesnő, hanem influencer is.

A szerkesztésről is két dolgot emelnék ki: az egyik, a maximális őszinteség. A másik, a maximális mesemondás. A kettő az én cinikus énemnek ellentmondás egyszerre, bár szívesen elhinném, hogy ennyire megnyílik és az igazi arcát mutatja az énekesnő. (Azt is elmeséli, máig célja, hogy jónak lássák és szeressék. Így az egész film felfogható ennek az eszközeként. Bocs, de ez nekem negatív kapcsolás.) De ami ilyen szinten szerkesztett és abszolút érezni, mennyire ki vannak számolva a nézőktől elvárt reakciók, az hogyan lehetne mellette ennyire őszinte is? Ezen még dilemmázom.

A történetmesélés viszont az a kulcsszó, amivel a Miss Americana kiemelkedik és ami miatt nem csak Taylor rajongóinak lehet érdekes. Mindig van egy téma, amit központba tesznek, ami köré elmesélnek egy összefogú Taylor történetet. A sztárság árnyoldala? A Kanye-botrány. A megfelelni akarás, a lehetetlen szépség ideáloknak is, aminek csak sérülés lehet a vége. A megújulás. Ahogy a zenével fejezi ki magát. A politikai szerepvállalás. Az egyes témák elkülönülnek, szinte szeletelni lehet ezek alapján a műsort. Nekem bejött, még akkor is, ha ezért érzem annyira szerkesztettnek is.

Meg, elgondolkodtat azon is, Taylor Swift mennyire éli kamerák előtt az életét. Olyan intim beszélgetések is itt vannak videón, amit egyszerűen nem értek, minek vettek fel, ha akkor még senki fejében meg sem fordult, hogy egyszer készül a Miss, amibe pont illene. Ha nem is direkt, a sztársággal járóan ennyire digitalizált az élete, tudom sajnálni is, mert ez brutális.

De természetesen a Taylor rajongók is megkapják a maguk kis dopping szeleteit. Látjuk slágerek születését, a dalok írását, forgatást. Ez engem is roppantul érdekel, az alkotói folyamatok izgalmasak. Vannak turnék, vannak csodás ruhák. Nekem már azért megérte látni.

Összességében ez egy nagyon, talán túlzottan is, jól összerakott show, ami ad tanulságokat, szórakoztat, és közelebb hozza az énekesnőt. Nekem bejött, a cinizmussal együtt is.

Miss Americana – 5/4 mivel cinikus vagyok az ilyesmivel, a szerkesztettségét hátránynak érzem, különben ok.

Miss Americana | Official Trailer - YouTube

Cím: Old

Készítők: Shyamalan új filmje lesz, de a casting is sok jó névvel van tele. Bernal miatt alapból várós, de nem ő az egyetlen.

Műfaj: misztikus, thriller - vagy legalábbis ennél jobbat nem tudok

Cselekmény: egy család nyaralás közben egy idilli tengerparti szakaszra bukkan. Egy kis időt töltenének itt, de az idő itt másként pörög. Egy nap alatt egy élet.

Várható megjelenés: eredetileg februárban jött volna, de tudjuk miért tolják. Most éppen nyárig.

Miért várós?

• Már emlegettem, hogy vannak benne olyan színészek, akiknek szívesen nézem a munkáit.
• A Széttörve és a Servant a rendezőbe is visszaadta a hitem.
• Érdekel, mire megy ki a játék, mi lesz a csavar.
• Azért a trailer alapján para lesz a sztori több eleme is.

Utazós, régi barátnőket összegyűjtő, írói válsággal küzdő.

Alice Hughes sikerszerző, aki komoly irodalmat alkot, és nem csak szeretik, de díjazzák is. A Pulitzer is ott van a polcán. Néhány évente az írók is odaítélnek egy neves díjat a sajátjaik közül egynek, amit a nyertesek mindig nagy becsben tartanak, hiszen a sajátjaiktól kapják Idén Alice a nyertes, és a kiadója nagyon pártolja, hogy utazzon Angliába, vegye át. A nő nem hajlandó repülni, erre jön a mentő ötlet: menjen hajóval! A Queen Mary 2. gyors is, elegáns is, és ha tart egy előadást, nem is kerül semmibe. Még barátokat is vihet. Alice így is tesz: két régi barátnőjét és az unokaöccsét hívja el magával, míg az ügynöke is a hajóra száll titkon, hogy kinyomozza, milyen regényen dolgozik az írónő. Elég nagy a nyomás, hogy egykori sikerkönyvét folytassa végre. Az úton azonban a múlt sérelmei feltörnek, és Alice szembe kell, hogy nézzen azzal, mit tett a munkája a barátaival.

Az HBO-ra készült, szinte titokban. A kritikusok szerették, magas pontjai vannak ennek a filmnek. Merengek is, hogy nem kellett-e volna jobban figyelnem, csípnem ki belőle valamilyen bölcsességet, de képtelen voltam rá.

Ragozhatnám még kicsit, de inkább leírom: ezen a filmen halálosan unatkoztam és a szereplők 80%-a idegesített.

Kezdjük azzal, hogy mi a cselekmény? A hajón vannak, néha úsznak a medencében vagy esznek az étteremben. Próbálnak beszélni egymással, vagy éppen menekülnek az egymás szemébe nézéstől, és a maguk igazságainak kimondásától. Ez karakterdráma, és nem elég az alapkonfliktus, hogy bevonzzon.

Alice kedves, de van benne valami fensőbb tudat, hogy ő jobb/több mint az átlag. Érdekes megnézni, mennyire lekezeli a bestseller szerző krimi írót is. Semmi bántót nem mond, még kedvesnek is mondanám, de amilyen élei vannak a megjegyzéseinek. Lekezelő, de nagyon finoman. Nem látom, mi volt ezzel az úttal a célja. Látszólag sokat dolgozik, de látni, hogy mennyire nem tart igazából semerre. (Mégis, azon tudott gúnyolódni, hogy a másik szerző milyen gyorsan megír egy könyvet. Vitatkoznak is, posztmodern eszmecsereként a magas és a szórakoztató kultúra értékéről.) Se a könyvvel, sem a barátaival nem halad.

Susan nem tett rám se jó, se rossz benyomást. Mit csinált ő az út alatt? Játszotta a villámhárítót a két másik nő között. Roberta viszont ellenszenves volt nekem. A legfőbb szórakozása az volt, hogy megpróbált gazdag pasit felszedni itt. Vagy, bocsánatkérésre várt Alice-tól, akinek a regényében ott voltak az ő titkai, ami miatt a férje elvált tőle és a bíróság is úgy vélte, nem jár neki semmi a férje vagyonából. Így a gazdag, kitartott feleség szegény lett, máig az, és ez keseríti, meghatározza a tetteit. Ezért szedne fel pasit, ezért ragad meg mindent, hogy pénzt szerezzen. A végére még a magánéletét is eladná – írjon Alice, amit csak akar, de előbb fizessen! Egyszerűen irritált végig a viselkedése és az, ahogy nem vette észre a deszkákat a saját szemében. Ha a férjét nem csak egy pénztárcának kezelte volna, akinek a háta mögött tehet, amit akar, nem lett volna miről írni és nem lett volna válás sem. A pénzért meg is lehet dolgozni, de ahogy bolti eladóként láttuk őt munka közben, nem lep meg, hogy nem épített semmilyen karriert és pénze sincs. Bergen jól hozza a figurát, nem véletlenül róla írok ennyit. Bár rühelltem, mégis az ő története volt a legérdekesebb.

Régi sérelmek, mostani titkok – a felszín alatt szépen hullámzanak a karakterek, de enni nem volt most elég, hogy lekössön. Mert nem értem, miért volt mindez. Mi a film üzenete? Fogalmam sincs.

Bár, simán benne van, hogy fiatal vagyok még ehhez a sztorihoz. Ha majd egy élet megbánásaira nézek vissza magam is, ezt is jobban megérthetem. Mert most untam.

Szabad szavak – 5/1,5 untam is, és nem is értem, mi volt a lényege. Jó színésznők ide vagy oda, nem tetszett.

https://www.youtube.com/watch?v=Ljf8DOZBnoA

Elrabolt gyermeket kereső, családi titkos, átverős.

Alice élete nem volt mindig egyszerű, a húga most is sötét alakok között mozog, de a nő élete már rendeződött. Orvos lett, és férjhez ment, született egy édes kislánya, akit mindenki nagyon szeret. Egyik reggel a kicsinek készít tejet, amikor lövés éri, elveszti az eszméletét. A kórházban tér magához: a férjét megölték, a lányát elrabolták és ő is majdnem odaveszett. Ha mindez nem lenne elég, a rendőrség egyre inkább őt gyanúsítja. Nem értik, ha betörő jött, aki az üvegajtót betörte, Alice miért nem hallott semmit? Majd a gyermekrablók jelentkeznek, akik egy milliót akarnak a lányért. Alice anyósa gazdag, ő adja a pénzt – ám a pénz oda, és a gyereket nem kapják vissza. A rendőrség a rablók nyomában van, és Alice kénytelen szembenézni azzal, mennyire rossz emberek közé került a húga. A történet azonban még sötétebb fordulatokkal halad tovább – mindenki rejteget még valamit.

Már volt róla szó, hogy Harlan Coben történeteit felfedezte a tévé és a Netflix, egyre több regénye kerül megfilmesítésre. Ebbe a sorba áll most be a Nincs több esély is, amelynek a francia változata készült el. Limitált sorozatnak tűnik nekem, nem tartom valószínűnek, hogy bármilyen folytatásra lehetne számítani, és nem is kell neki.

Minden szálat kereken zár, és a szereplők sorsát is rendezi. Azt nem mondanám, hogy mindenki megfizet, és vannak csúnyán járt áldozatok is, de annak örülhetünk, hogy Coben nem mesésen rózsaszín végeket komponál. Így hihetőbb.

A cselekmény egy-egy ponton kifejezetten érdekes, és kisebb mértékben, de helyenként izgalmakat és akciót is kínál. A magam részéről nem szerettem, amikor Alice vagy a múltjából visszatért egykori ügynök barátja akcióba lendül, inkább a nyomozás és a krimi tetszett, de lesz itt üldözés, lövöldözés is.

A történet két nagy részre oszlik. A gyilkosság és gyermekrablás idejére, valamint 2 évvel későbbre. Igaz, az idő haladásán túl nincs nagy különbség. Alice ugyanúgy nyomoz, és nem adja fel. A rendőrség ugyanúgy gyanakszik. A titkok őrzői ugyanúgy hallgatnak. Ám a második felének végére a válaszok is megérkeznek, és az ott kibomló dráma, ami eladta végül nekem a sorozatot. Addig gyenge közepes volt, de a végső csavarban volt erő. Érdekelne is, akinek nem volt előismerete, mennyire érzett rá, hogy mi zajlott a színfalak mögött. Hiszen akadtak jelek, de csak a végére ismertük meg az igazi értelmüket.

Tévés krimi, nagy látványra ne számítson senki. Nem is az a lényeg – azok a személyes, drámai titkok és összecsapások, amelyek közül a legnagyobbat a végére hagyták, de addig is kapunk éppen elég borzalmat és fordulatot. Ami viszont zavart, végig: nem éreztem franciának a történetet, hiába tették oda a helyszínt és variáltak a neveken. A történet szempontjából nem fontos, bárhol játszódhatna, mégsem tetszett így.

Gondban voltam a színészekkel is. Az egy dolog, hogy Coben eredeti történetén bőven variáltak: abban Alice karaktere férfi, és a feleséget gyilkolják meg. (Mivel a forgatókönyvön a szerző is dolgozott, sikerült megoldani úgy, hogy nem zavaró a csere.) Az viszont zavart, mennyire öregnek néznek ki a színészek. Tudom, már később vállalnak az emberek gyereket, de Alice férje simán ötven közeli, és Alice is negyvenes. Enyhe túlzással inkább néztem őket a baba nagyszüleinek, mint a szüleinek.

Az biztos, hogy Lamy jobban festett a Szerelembe gurulva című komédiában, az a boldogabb karakter jobban állt neki. Velle pedig másik sorozatnál kötött ki a Nincs több esély után – a Váltságdíj – de ennyi alapján ahhoz nem lett semmi kedvem.

Alapból is a könyvek pártját fogom a filmek ellen, és most sem teszek másként. Lehet, hogy csak a vége miatt nem éri meg az összes részt végig ülni.

Nincs több esély – 5/3,5 az alapja pörgős és jól megkomponált, de mintha a sorozat elnyújtaná és a közeg is fura.

https://www.youtube.com/watch?v=cZsGQRUNOtE

• Annyira próbálkoztam, hogy boldog legyek, de az univerzum folyamatosan akadályokat dobál elém.
• Néha ilyen az élet. Nem kell egyszerre csak egy dolgot érezned. Van olyan, hogy egyszerre érzel mindent. Boldogságot, dühöt, gyászt. Figyelj, van egy... Van egy hatalmas űr a szívedben, amit nem tudsz betölteni. És ez érthető. De az a jó hír, hogy idővel be fog gyógyulni ez a seb. És akkor kitüntetésként viselheted azt a sebet. És nem fog meghatározni. El fog mélyíteni. És meg fogod tanulni, hogyan meríts belőle erőt. Mert a sebek kemények. Emlékeztetnek a harcokra, amiket megvívtunk. És arra, hogyan éltük túl, hogy elmesélhessük. Csak higgy, és engedd, hogy ott legyenek azok az érzések. Meg fogsz lepődni, hogy a régiek is valahogy vissza fognak jönni. (Zoey’s Extraordinary Playlist)

A különbözőségek ellenére van egyetlen igazság, ami minden életformát összeköt. Az életben sosem az történik, amit elterveztünk. (Resident Alien)

Nem repeszthetsz egész életedben 160 km/h-val. Meteor vagyok, áttörök minden korlátot, keresztülzuhanok a mindenségen. De a meteor egyszer becsapódik. Csak akkor jössz rá, hogy van választásod, ha eléred a mélypontot. Meghalsz, vagy újjászületsz. (White Lines)

(Lorenzo a halálos ágyán próbál békét kötni Savriolával, de nagyon mások a nézeteik.)

• Nagyon-nagyon sok mindent megbántam. De még ennél is több van, amit nem tudok. A szépséget, ami itt virágzott.
• Nem tanult semmit? Itt csak a korrupció virágzott, ami úgy terjedt, mint a pestis, mindent megfertőzött, amihez hozzáért. Ez a büntetése.
• Talán. De ha ez valamiért büntetés, akkor azért, mert azt hittem, átvehetem Isten helyét. Ön ne tegye, atyám! Ne tegye! A végén csak elveszíti a látását arról, hogyan is vannak a dolgok valójában. Hogy ki is ön valójában.
• Isten arra utasított, hogy pusztítsak el mindent. Senki nem fog emlékezni a kertjeire. Leonardo da Vinci, Botticelli, és a többi nevére, mind köddé válik majd. Elfújja a szél.
• Nem hinném. A testvérei egyszer azt mondták, hogy Istent elválasztani a művészettől hazugság. Mert az emberi szív a szépség után epekedik, ahogy Isten után is. Ami itt, Firenzében történt, nem hiszem, hogy eltörölhető. De szerintem ezt ön is tudja.
• Tudom, mit akar Isten.
• Az jó lehet. Lehet, hogy Firenze ma az öné. De soha nem fogja elfelejteni a Medici nevet. Ahogy a Mediciek sem Firenzét. (Medici)

(A kemoterápia sikeréhez kellene egy műtét, amit az onkológia nem vállal be. Marcel és Natalie azonban harcolnak érte, ha a világ most pocsék is.)

• Azért tartunk ott, ahol tartunk, mert ő védte a családját! Megérdemli a segítségünket!
• Ez a vírus... nemcsak hogy még mindig pusztítja az embereket, de több ezer más embert is arra kényszerít, mint például Izabellát, hogy késleltesse, vagy akár megszakítsa a kezelését. Nem csak a rák, de az összes krónikus betegség esetében is. Nézzétek, bárcsak segíthetnék minden betegen! De a szomorú valóság az, hogy néhányat nem lehet megmenteni!
• A világ most nagyon szar, Ms. Goodwin!
• Igen, ez így van! (Chicago Med)

(A pap nagyon kiakad, hogy Olaf menyasszonya német és nem akar esketni. Olaf barátjának okoskodását senki nem díjazza, a lelkész főleg nem.)

• A szüleid küldtek egy menyasszonyt, és nem szóltak, hogy német?
• Nem tudtam.
• Hogyhogy nem tudtad?
• A szüleim csak annyit írtak, hogy van itt egy lány, aki jó feleség lenne.
• Hadban álltunk Németországgal.
• (Franzen megszólal.) Martin Luther is német volt. (Behajóztam az életébe)

Elég sok dolgot láttál már, hogy tudd, milyen veszélyes a világ. Viszont sokkal több a jó, mint a rossz odakint. Erre mérget vehetsz. (Chicago Fire)

(Balthazar azzal ijesztette a nagyapát, a fia neje elszánta magát az ön- és gyerekei meggyilkolására. Utána meg a nyomozó előtt lazán bevesz egy szemet a ciántablettából.)

• Maga megőrült?
• Ez paracetanol volt, fáj a fejem. Maga azt hitte, tényleg azt hitte, hogy ez cián?
• Igen. Az előbb csak blöffölt, igaz?
• Azt hittem, hogy szóra kell bírnunk. Sikerült, vagy nem? Vagyis, csak nekem sikerült.
• Szedj össze 5 embert, találkozunk a parkolóban.
• Senki nem értékeli a színészi tehetségemet? (Balthazar)

(Mando igyekszik alkut kötni, de a belharc mindig könnyebb, mint a háború.)

• El tudtok vinni Gideon moffhoz?
• Van egy könnyűcirkálója. Segíthetne neked visszahódítani a Mandalore-t.
• Ne szórakozzatok! A Mandalore-t? A Birodalom porig bombázta a bolygót.
• Szégyent hozol a páncélodra.
• Ez a páncél az apámé volt.
• Úgy érted, a donorodé?
• Vigyázz, hercegnő!
• Csak egy klón vagy. Több ezerszer hallottam a hangod.
• Nehogy most halld utoljára!
• Elég! Fejezzétek be! Ha fele ilyen harciasan állunk ki a Birodalommal, nem veszítettük volna el a bolygónkat. (The Mandalorian)

(Kit segít a földön tartani Bellt, mielőtt elszállna, elég pár cinikus megjegyzés.)

• De itt van valami, ami felvidíthat. Ott van egy különösen csinos fiatal hölgy, aki le sem veszi rólad a szemét. Ismered?
• Nem. Nem.
• Ó, ide is jön!
• Bocsánat, hogy zavarok, de zavarhatok? Imádom a műsorát! Az a skorbutos rész! Nincs skorbutom, de olyan érzésem volt, mintha lenne!
• Ez aztán a dicséret! (The Resident)

(A rasszizmus a rendőrségen belül is probléma.)

• Egész életemben mentségeket kerestem a Stanton-féle szemeteknek, gondoltam sosem változnak meg, szóval annyiban hagytam, és elnéztem nekik.
• Nem elnézted. Engedélyt adtál nekik. Cinkos, aki néma, uram. (The Rookie)

Boldogok voltunk, mert mindenünk megvolt, ott voltunk egymásnak. Ahogy az emberek idősödnek, nem arra figyelnek, amire kellene. Elfelejtik, hogy mi a fontos. (Gondolkozz kutyául)

• Végül a zsoké vallott. Ő is benne volt Manchesterrel, de nem tudta végigcsinálni. Túlságosan szerette a lovat. Szabadon engedte.
• Mit gondolt, az embereknek majd szeme sem rebben, hogy egy versenyló sétafikál Austin belvárosában?
• Azt gondolta, bűn lenne lemondani egy telivérről, csak azért, mert sérült. (Walker)

Újságíró vagyok. Mi előássuk a mocskos történeteket. (Two Sentence Horror Stories)

Jobbá váló, másokon segítő, kosztümös.

A fiatal favágó, Jean, nem bírta tovább nézni, ahogy a megözvegyült nővére és gyermekei éheznek. Munkát ő sem kapott, neki sem volt mit adni – így lopásra fanyalodott. Egy kenyeret vett el, de elfogták. 5 év börtön járt érte. A keményen dolgoztatott, megbélyegzett férfi egyre jobban elveszti önmagát, többször is szökni próbál, így az évei egyre szaporodnak: még 5, még 10 év letöltendő vár rá. A fegyházat vezető Javert pedig semmilyen mentséget nem ismer. Számára csak az írott törvény számít. Valjean elvadul, ám a sorsán változtatni tud egy jószívű püspök, aki még egy esélyt kínál a férfinak a tisztes életre. Így születik meg Madeleine apó, egy kisváros jótevője. Ám Javert nem az a férfi, aki kiengedi a kezei közül az egykori rabot. Amikor útjaik keresztezik egymást, megújult hévvel veti magát a férfi után, nem nézve, milyen ember lett belőle és mennyi embernek fontos. Újabb nehéz napok jönnek.

Vannak azok a nagy regények, amelyeket nem lehet elégszer elolvasni vagy filmen, sorozaton feldolgozni őket. (Bár, ha van egy annyira jó feldolgozás, mint a LotR filmek, merészség kell újra hozzányúlni, az is biztos.) A nyomorultak is egy ilyen történet, millió meg egy változatban létezik már, és még lesznek újabbak is. Ebből sajnos nincs még olyan feldolgozás, amit tökéletesnek éreznék. De, ahogy Victor Hugo is megfogalmazta, amíg olyan társadalom van, hogy emberek mindenük elveszthetik és tönkre tehetik őket, az ilyen történeteket el kell mesélni. Ezt el is mesélik, sokszor.

Az 1978-as feldolgozás brit. Ez önmagában nem jelentene semmit – a BBC is brit, azt a sorozatos feldolgozást nem is olyan régen a jobbak közé sorolom. Ennek a filmnek azonban megoldásai vannak, hogy nem tudtam nyugodt szívvel nézni.

Először is, számomra új koncepcióval közelítettek az eseményekhez. Mindenben Valjean alakja kerül előtérbe, és a mellékszálakat és szereplőket szinte nullára visszanyesik. Itt hossza láthatjuk, hogyan kerül börtönbe, hogyan próbál többször szökni és miként válik odabent vademberré. A későbbiekben is ő ki van emelve, a többi esemény meg eltűnt. Nem tudom, egy a történetet nem ismerőnek milyen élmény, én hiányoltam a regényből a kedves jeleneteim, amelyekben ő nincs. Eponine alakját, a Thenardier család ármányait, ahogy sorsszerűen összeérnek a szálak. Ok, így is közel 2 óra a film, valahol értem is, miért húztak így, csak éppen a nekem kedves fordulatok és próbatételek tűntek el.

Azt is sérelmeztem, hogy néz ki ’Párizs’. Már Napóleon után járunk, Párizs akkor már szép volt és rendezett. Itt meg olyan házak, szűk utcák voltak, hogy az olasz reneszánsz városok inkább beugrottak róla, mint Firenze óvárosa vagy Siena. Nem éreztem egy percre sem úgy, hogy Párizst látom. A nyomorultakban pedig az alap lenne.

Ilyen alapon a színészek és a küllemük is nagyon lefárasztott. Bár lehet, korunk eye candy projektjei elrontottak. Mert most bizony nem egyszer azon szörnyülködtem, milyen ronda – ok, átlagos – Cosette, Marius, Fantine is. Két alakot éreztem korrektnek: Javert, Anthony Perkins nagyon komolyan is játssza, és Marius nagyapja. Azt is hozzá tudnám tenni, hogy a kosztümök se tetszettek. Cosette szép ruhái nagyon, de nagyon nem tűntek a szememben szépnek. Valahogy olcsónak tűntek még az öltönyök is.

A cselekményben is van több változtatás, de ezeken könnyebben átlendültem. Hogy ismételjem magam, hatalmas az alapanyag, húzni kell és pont. De sok más… zavar így is.

A francia, 50-es évekbeli verzió, a BBC sorozat vagy éppen a musical is jobb lett ennél.

A nyomorultak (1978) – 5/3 bár a történetet rajongásig szeretem, ez a feldolgozás fura. A kiemelt részek, a színészek.

Les Miserables (1978) - Original Theatrical Trailer - YouTube

5: Altered Carbon - a történet a jövőben játszódik, amikor az emberiség már kitalálta, hogyan lehet örökké élni. A tudatot le lehet menteni, és testet létrehozni, vagy éppen másét kölcsönvenni, és abban létezni tovább. Lehet több másolatod, vagy éppen egy lemezre száműzhetnek büntetésből. Vannak azonban, akik megvetik a technikát, lázadnak. Takeshi sok oldalon állt már, és most azért hozzák vissza egy testbe, hogy egy milliárdos gyilkosának a nyomára akadjon.

4: Jexi - a telefonunk nélkül meg is állna az élet! Phil abszolút így érzi, és most szerzett be egy új, szuperokos készüléket, melytől igencsak sokat vár. De nem azt kapja, amit elképzelt. Jexi tényleg okos, és kézben tartja az egész életét. Csak éppen az engedelmesség nem az erőssége. Nem eszel egészségesen? Jexi a pizzád helyett hozatja a zöldséget. Fotókkal zsarol, megaláz, persze csak a te érdekedben. Arról meg jobb nem is beszélni, mi lesz, ha Jexi féltékenykedni kezd egy hús-vét lányra... 

3: Halál a Neten - Laura élete irigylésre méltó. Helyes lány, jó iskolába jár, a társaság közepe és a megfelelő srác is ott van mellette. Amikor a magányos Marina ismerősnek jelöli, visszaigazolja és még kedves is igyekszik lenni a lánnyal. Marina azonban nagyon tapad, Laura próbálna távolságot tartani. Marina öngyilkossága után azonban egyre durvább dolgok történnek. Olyan anyagok kerülnek ki Laura neve alól, amelyeket nem ő készített és tönkreteszik az életét. A barátai egyre komolyabb veszélyben vannak. Egyre inkább hiszi, Marina a síron túlról áll bosszút a monitorokon keresztül.

2: Mezsgye 1-3 - bármi, ami elektronikus, életveszélyes lehet. Szellemek jönnek át, akik ha megérintenek, magukhoz hasonlatossá tesznek. Vibrálás leszel csak az éterben, arra kárhoztatva, hogy a szeretteidért indulj és magadhoz hasonlóvá tedd őket. A jelenség kezdetekor pár fiatal menekülőre fogta, élni akarnak. Mikor már pár éve tart ez az állapot, a szüleit elvesztő Justine visszaindul pár nyomot követve, és talán esélye nyílik az átjáró lezárásának, az emberiség megmentésére.

1: A kör - van egy városi legenda. Egy videóról, amit ha megnézel, 7 nap múlva halott vagy. Amikor egy eltökélt újságírónő unokahúga rejtélyes körülmények között, egy videó megnézése után meghal, a nő nyomozni kezd. Balszerencséjére rábukkan a videóra, meg is nézi, és ellene is megindul a természetfeletti. Rá kell jönnie, mi volt a videón, kicsoda Samara és hogyan mentheti meg magát és a fiát. Az exét is bevonva egyre mélyebbre merülnek a régi, sötét titkokban, miközben az idejük egyre fogy, és egy gyilkos szellem már alig várja, hogy a tévéjükön keresztül a frászt hozza rájuk... Volt folytatás, videó helyett modernebb fórumra is feljutott Samara, de máig az első a legütősebb.

Előítéletekkel megküzdő, egymásra találó, elrendezett házasságot kötő.

Olaf Amerikába emigrált, és ott műveli a földjét. Egyedül van, a szülei az óhazában maradtak, más rokona nincs, csak bár jó barátja a környéken. A szülei ajánlanak neki egy menyasszonyt otthonról, és meg is egyeznek, hogy Inge átmegy és összeházasodnak. Megérkezik egy helyes, szemrevaló teremtés, ám egy hibája van: Inge német származású, és alig beszél angolul. A helyi közösség, köztük a helyi pap teljesen felháborodik ezen, és alaposan megnehezítik, hogy a fiatalok egybekeljenek. Olaf a pajtába költözik be, amíg nem tarthatják meg az esküvőt, de hamarosan így is a szájára veszi őket a közösség. Ők azonban kötődni kezdenek egymáshoz, egymásba szeretnek, és készek harcolni azért, hogy férj és feleség lehessenek, együtt fejleszthessék a földjüket.

Soha nem fogom megérteni, mi alapján adják egyesek a filmek címeit. Legalább néznék meg, mielőtt elkövetnek egy olyat, mint a Behajóztam az életébe. Az csak egy dolog, hogy a Sweet Land inkább Édes földem/otthonom/birtokom verzióban jobban átjönne, és szó szerint is jobban kifejezi, mi a film témája a szerelmi szál mellett. Olaf és a leszármazottai nagyon kötődnek a birtokukhoz. Az apám is ilyen ember, nekik a szívük a földjükben dobog. De elkalandoztam. Inge vonattal jön meg – ok, az óceánon áthajózott (ezt nem láttuk, nem emlegetik), de Olaffal már a kontinens szívében találkoznak, ahova a lány vonatozik (ezt mutatták is). A lényeg egy: nem szerettem a magyar címet.

A film nagyon sok elemében tipikusan azt hozza, amit egy tévés románc hozni tud. A történet kiszámítható, már a pár első találkozásakor látjuk, hogy össze fognak passzolni, csak éppen nehézség lesz a lány származása és a nyelvismeret hiánya. Elsőre be lehet azonosítani a vicces szereplőt, és a pár útjában álló ellenfeleket is. Egyes poénjai annyira adják magukat, hogy az ember várja, hogy azt mondják, tegyék, amit aztán hallunk is tőlük és megtesznek.

Nincs meglepetés, de talán nem is vár azt senki. Egy helyes párt várunk, akik küzdenek, és végül nyernek. Ezt meg is kaptuk. Nem is kicsit még idealizáltabbak is a szereplők, mint a valóságos emberek. Olaf egyetlen negatív vonása, hogy nehezen fejezi ki magát, és nem tudja jól kimutatni az érzelmeit. Inge meg odaadó, tanulékony, kedves, jó munkás, helyes. Az ő esetében nem is találok olyat, amibe belekötnék.

A konfliktust a pap okozza, aki egyik feltételt kéri a másik után, és amikor Inge nagy nehezen megkapja a papírjait otthonról, azt is elteszi és nem adja át. Ő az, aki a nő ellen hangolja az embereket, és csak előítélet miatt, nem ismeri a lányt. Elég, hogy német. Így kicsit tanulságot is kapunk arról, hogy mennyire csalfák az előítéletek. Amikor Frandsen komoly bajba kerül, csak Inge és Olaf állnak ki mellette, a pap és az emberei mélyen lapítanak. Meg is tanulják a leckét.

Ok, azért nem tudom megállni, Frandsen is megillette volna, hogy alaposabb leckét kapjon. Annyira felelőtlenül bánt a pénzzel, hogy törvényszerű volt a bukása. De jó ember, ő a film bohóca is, de engem akkor is irritált, ahogy majdnem magával rántotta a barátját is.

Látványelem nincs benne, és a helyszín is kevés. A két birtok, a templom és a vasútállomás. A múlt korok hangulatát a ruhákkal és a modern eszközök hiányával érték el. Erre is azt lehet mondani, amit a tévés románc előír, azt hozza.

Sztárdömping sincs, de ismerős arcok akadnak. Cumming szokás szerint hozza a formáját.

Jó filmnek nem merném mondani, de kellemes kikapcsolódásnak találtam, még tetszett is.

Behajóztam az életébe - 5/3,5 tévés románc, egyes elemei miatt érdekelt is, csak finomítani lehetett volna a keretet.

Sweet Land (2005) Official Trailer #1 - Drama Movie HD - YouTube