Se mozi, se dvd - csak további szigorítások.
Online sugárzásra viszont kikerült a Disney újdonsága: Raya and the last dragon és egy komédia: Amerikába jöttem 2.
Se mozi, se dvd - csak további szigorítások.
Online sugárzásra viszont kikerült a Disney újdonsága: Raya and the last dragon és egy komédia: Amerikába jöttem 2.
Vadnyugatot átszelő, gyermeket mentő, vezeklő.
Kidd kapitány háború veterán, aki nem lelt békére. A nyomdája tönkrement, a feleségét elvesztette. Nem is tudott hazamenni, más életforma és megélhetés után nézett. Ha már nem ad ki lapokat, könyveket, olvassa őket. A vidéket járja, és kisebb belépőért felolvassa az embereknek a világ híreit. Éppen úton van, amikor egy elveszett kislányra bukkan. A papírjai alapján Johanna még kislány volt, amikor az indiánok lemészárolták a szüleit és a testvérét, őt pedig magukkal vitték. Éveket töltött ott, már indiánnak tartja magát és nem beszéli az anyanyelvét sem. Kidd magával viszi, de a városban sincs helye a kislánynak. Három hónap, mire ideér a biztos, akinek a gondjaira lehetne bízni. Kidd így magával viszi, a nagynénje házába akarja elvinni, miközben az úton felolvasnak, jó és rossz emberekkel találkoznak.
Ahogy visszaemlékszem rá, a film alapjául szolgáló regény ugyanúgy megosztott, mint most a film. Jiles egy tablót ad a vadnyugatról, ahogy a felolvasó és a gyermek egy hosszú utat megtesznek. Klasszikus és kevésbé szokványos western jeleneteket írt, miközben mindkét szereplője lélekben is nagy utat tesz meg. Talán ez az a kettősség, ami a filmben is benne van, és amitől felemás hozzá a viszonyom.
Ha külön filmként kezelem, rendben. Íve van annak, ahogy Kidd egyre jobban megszereti a kislányt, tanítgatja, és Johanna elkezdi a jóságát viszonozni. Egymás nyelvét tanulják, segítenek egymásnak, és egy szoros kapcsolat szövődik. Közben látjuk, ahogy a múlt mindkettőnek komoly teher, amivel birkóznak. Ahogy Johanna emlékezni kezd, akaratlanul is szembesül vele, hogy a legyilkolt nevelő családja volt az, amelyik legyilkolta a vér szerinti családját. Elég teher lehet ez neki. Míg Kidd a háború alatt tett és látott dolgoktól szenved.
Közben kell menekülniük és harcolniuk banditákkal, akik a kislányt prostitúcióra kényszerítenék. Vannak jó emberek, akik befogadják őket és ellátmányt nyújtanak. Vannak kizsákmányoló diktátorok, akik mindenkit megölnek a területükön, aki kicsit is más, mint ők. Indián, mexikói, vagy csak rosszul áll a szeme? Golyót neki! Nem csak az emberek, a táj is veszélyt rejt. Homokvihar, szakadék.
Külön-külön fel van építve mindkettő, nagyon nem is lehet belekötni, talán csak az egész dinamikájába. Ez egy hosszabb film, közel 2 óra és érződik is a hossza. Lassan haladnak az események és ezeket is folyamatosan lassítja, amikor valamelyik szereplő lelki kérdésekkel viaskodik. A regénynél, most is azt éreztem, hogy jobban pörgetni kellene, bár részleteiben érdekes és jellegzetes dolgokat mutat, aminek helye van a filmben.
A vadnyugat a saját kopárságával jelenik meg a filmen. Ahogy az emberekben van valami vigasztalan, a tájban és az ábrázolásban is. Greengrass korrekt filmes, és ez szintén látszik a végeredményen. Nem látványfilm, de a korszakot láttatja.
A színészei közül nem véletlenül Tom Hanks került a plakátra és viszi ő a filmet a hátán. Kidd tipikusan olyan karakter, akit Hanks szeret játszani. Egy etikai értelemben jó ember, szilárd értékrenddel, aki valaki másnak segít. Megvan a maga keresztje, de ez nem rontotta meg és példát mutat emberségből. Jól áll a színésznek ez a típus, de azért most már felmerült bennem, hogy sok ilyen figurát vállal.
A film üzenete különben szép: embernek kell maradni, és segíteni a másikon.
A kritikusok nálam jobban szerették – belemélyedő hangulatban talán nekem is jobban tetszett volna. Bár díjat még nem kapott, jelölései vannak: Globe, Kritikusok díja.
A kapitány küldetése – 5/3,5 a regény világát korrekten hozza, hangulatos is, csak ugyanúgy lassúnak érzem ezt is.
Kutató, küldetést teljesítő, űrbeli, barátos.
Mando megkapta a feladatát: meg kell találnia a megmaradt Jedi törzset, hogy a gondjaikra bízhassa a gyermeket. A nyomokért útra kel és bolygóról bolygóra újabb kalandba keverednek: a Tatooine felszínén állítólag van egy, de itt egy seriffel találkoznak, aki korábban szerzett magának egy mandalóri páncélt. A visszaszerzéséért segíteniük kell a homoki sárkány legyőzésében. A páncél eredeti tulaja, Boba Fett a páncélt akarja, és cserébe segítséget kínál, ami jól is fog jönni a párosnak. Találkoznak Ahsoka Tanóval, akinek segítenek egy bolygót felszabadítani, és aki útbaigazítja őket egy kőhöz, ahonnan a Gyermek felveheti a kapcsolatot a Jedikkel. Ám Gideon moff nem tett le a tervéről, és magának akarja a gyermeket. Mando minden barátot harcba hív, amikor szembe kell szállniuk a férfival, aki többek között a mandalóri szent kardot is birtokolja.
A Star Wars univerzum hatalmas, egy hatalmas franchise van körötte. Vannak filmek, sorozatok, regények és képregények, animációk, és még ki tudja, mi nem. Az utóbbi pár film – talán 3 – nagyon nem hozta azt a szintet, amit a rajongók és a készítők szerettek volna. Nem is tudom, találkoztam-e olyannal, akinek tetszett a Skywalker kora.
Viszont, a The Mandalorian tarolt. A 2. évadra pedig megőriztek mindent, amit a rajongók szerettek korábban, és rá is tudtak tenni egy lapáttal.
Van egy minimális átívelés, hiszen Mando és a Gyermek – bocs, de a Grogu nagyon nem áll a nyelvemre, pedig megtudtuk, hogy ez a gyermek neve – a Jedi rendet keresi, hogy a gyermeket kiképezzék és megvédjék, mert az ereje miatt sokan szeretnék fogságba ejteni. Így minden részben más nyomot követnek, más kalandba keverednek, miközben lassan a fő szál is halad előre. Ezek pedig minőségi kalandok, amelyek megállják önállóan a helyüket. Kicsit a zsánerekkel is játszanak – a Tatooine kaland sci-fi western, ahol van lepukkadt kisváros seriffel, meg sivatagi lényekkel (klasszikus westernben simán lehetnének indiánok), akiknek egy közös ellenséget kell leteríteni. Ahsoka egy kémkedéssel dúsított akció részt kapott, míg a végére a háború is megérkezik. Változatos, kalandos, remekül összeáll egy sorozattá.
Az egész sorozat látványos, mozi szintűen. Nagyon odafigyeltek minden kis részletre, és nem csak az akció vagy az űrrészek lettek látványosak. Minden karakter nagyon egyedi kialakítást kapott, és hangulatosak a bolygók, az idegen lények, űrhajók. Ez egy olyan sorozat, ami drága volt, de látszik is rajta, hogy mibe fektették a pénzt.
Tele van rajongói nyálcsorgatásra használt elemmel. Sok új, kultikus figurát is teremtenek – Cara Dune és Cobb Vanth saját kedvenc lett –, de mellette régi ismerőseket is játékba hoznak. Ahsoka, akit az animációból ismerünk és Anakin tanítványa volt. Boba Fett. De a Star Wars rajongó unokatestvéremet idézve ebben a sorozatban, és ebben az évadban kapta meg története legvagányabb jelenetét Luke Skywalker. Hogy is fogalmazott? Luke soha nem volt még olyan bad ass, mint itt.
A színészeken sem spóroltak, még mellékszerepekre is nagy neveket hoztak be. Eleve Mando egy mozisztár, Pedro Pascal. A filmekben szereplő hősöket az eredeti alakítójuk játssza, így pl. Mark Hamill neve is ott van a stáblistán. De nem lövöm le a poénokat, bőven el lehet szórakozni azon, melyik színész milyen karaktert kapott.
Újabb Star Wars film nem rémlik, hogy lesz, de a sorozatokat folytatják. Kicsit elköszönünk Mando alakjától, és Boba Fett lesz a következő kiemelt karakter. Várjuk!
The Mandalorian – 5/4,5 miért nem ilyenek a Star Wars filmek is? Látványos, kalandos, van szíve és izgalmas.
The Mandalorian | Season 2 Official Trailer | Disney+ - YouTube
A jó pasi
Daniel belép Beth könyvklubjába is, és rendszeresen sokat beszélget a lánnyal. Ha Tommy nem ér rá, Beth őt keresi meg. A férfi bele is szeret, de ki semmit nem mutat: Beth a főnöke barátnője. Akkor is, ha Daniel közben rájön, hogy Tommy csalja a lányt.
Az egyik exszel egy bárban Beth is összefut – kiderül, nem is ex. Tommy egyszerre jár mindkettejükkel, de nem csak velük. Mindketten kiadják az útját. Elsőre kétségbeesik Tommy, de hamar megoldja. Egy bárban máris szed fel egy újabb nőt.
Beth pedig Daniellel beszél, és már összejöhetnek.
Karantén meló
Linda megígéri Paxtonnak, hogy segít átjutni neki az üzletház biztonsági ellenőrzésén. A büntetett előélete miatt ugyanis a férfi nem fuvarozhatná a milliókat érő kollekciót. Közben rádöbben, hogy az új szabályok miatt ideális helyzetben vannak egy rabláshoz, amivel nem tudnak lebukni. Van ott egy 3 milliót érő gyémánt, és a másolata. Csak ketten lesznek ott, amikor pakolnak, és egy helyen van a két gyémánt. Könnyű lenne az eredetit zsebre tenni, és a másolatot küldeni a letéti
széfbe egy olyan vevőnek, aki nincs az országban.
Mindketten rápörögnek, és össze is jönnek a nagy tervezésben. Megcsinálják, terv szerint, elteszik az eredeti gyémántot. Egy kirúgott alkalmazott nyit rájuk, de mivel rühelli a céget, elengedi őket a gyémánttal.
Nyomozós, botrányos, bulizós, régit titkokat felfedő.
Zoe és Axel szoros kapcsolatban levő testvérpár volt: anyjuk halála után rendőr apjuk nagyon keserű lett, és a két gyerek egymásba kapaszkodott, hogy túléljék az otthoni légkört. Axel nagyon más volt, mint amit az apjuk tolerálni tudott: imádott bulizni, zenével foglalkozott, nem vetette meg se a szexet, se a drogot, se a felforgást. Amikor betelt a pohár, elment Ibizára. Egy ideig még jelentkezett, de aztán nyoma veszett. Zoe soha nem heverte ki, hogy Axel felszívódott. 20 évvel később Spanyolországban egy nagy esőzést követően holttestet mos ki az ár: Axel teste az. Nem elment, megölték és elásták a sivatagban, egy olyan család földjén, akikkel kapcsolatban állt Ibizán. Zoe a helyszínre utazik, és nem távozik, amíg ki nem deríti, ki és miért bántotta a bátyját. Az egykori barátok és szerelmek mocskos titkokat őriznek. A nőnek nem csak a bátyja sötét oldalával, de a saját vágyaival is szembe kell néznie.
Ez az a sorozat, amit simán el lehet azzal adni, hogy a Money Heist készítőjének új sorozata. Be is vetették, el is adták, ugyanúgy a Netflix sugározta spanyol sorozat. Azonban más szempontok szerint nem nagyon tudnék olyat mondani, amiben hasonlít a két széria. Teljesen más a történet, a szereplők, a helyszín.
A White Lines egy krimi vonásokkal is rendelkező, de alapvetően guilty pleasure sorozat, ami a szép és nagyravágyó, egyes szereplők esetében gazdag srácok botrányos sztorija. Mi is volt annak a sorozatnak a címe, amiben Iwan Rheon apját ölték meg, és az özvegye nyomozott a gyilkos után, miközben dőlt a sok családi szennyes? Riviéra? Az inkább idézi ezt a világot, mint a Money Heist.
A sorozatot érdemes két részre bontani. Két idősíkon ismerjük meg a történteket: a jelenben itt van Zoe, aki válaszokat akar. Kérdezget mindenkit, aki ismerte a testvérét, aztán ellentmondásokat vagy tárgyi bizonyítékokat találva szembesíti az embereket a hazugságaikkal. Nem egy nagy nyomozás is, félve is használnám a krimi szálat. Inkább thriller azzal, ahogy a szereplők kendőzni igyekeznek a mocskos húzásaikat.
A múltban pedig Axel életét követjük, aki nagyon messze elmegy. Nincs olyan határ, amit ne lépne át és halad a nagy zuhanás felé. Inkább ezt a részt éreztem botrányszagúnak: az csak a kisebb dolgai között szerepel, hogy a fiatal, 16 éves barátnője vonzó anyjával is összefekszik, vagy fogadásból kihúzza a fogát, leugrik a tetőről.
Bár, belegondolva, a jelen vonalán is bőven akad botrányszagú történet. Zoe kis viszonya a legkisebb, de ami pl. a Calafat család tagjai között zajlik, az kegyetlen. Az egyik legbetegebb anya – fiú kapcsolatot kapjuk sorozatban, ver egy kört Norma és Norman Bates viszonyára is.
Nézve még talán szórakoztató is, de ahogy utólag belegondolok abba, miket mutattak itt meg nekünk, miket tettek a szereplők, és végül hogyan halt meg Axel – hát sokkoló. Nálam elérte azt a szintet, ami már zavaró, és nem szórakoztató.
Látványra különben kifogástalan. Amit egy guilty pleasure sorozattól várok: gyönyörű helyszínek, nem egy eye candy szereplő, és színes, hangulatos, buja az egész. Vizuálisan kihozták a sorozatból, amit csak lehetett.
Színészek terén elég autentikus. Nagy név nincs benne, de nem is kell neki. (Ebben mondjuk hasonlít a Money Heist castingra, bár kétlem, hogy itt lennének olyan emlékezetes karakterek, hogy azzal befussanak a színészek.)
Egyszer érdekes volt, és végül is nem bánom, hogy megnéztem. De nem visszanézős sorozat.
White Lines – 5/3,5 eléri azt a szintet, ami már nem szórakoztató, hanem simán botrányszagú és provokatív.
Igazságot tevő, rablós, visszavágó.
Egy kis argentin közösség a pusztulás szélén áll. Az embereknek nincs hol dolgozni, minden válságban, és az emberek menekülnek, felélik a tartalékokat. Fermin a nejével az oldalán nem akar ebbe beletörődni. Van itt egy épület, amit szövetkezetté lehetne alakítani, és összefogva a helyieket, megélhetést biztosíthatnának maguknak és a gyermekeiknek. Összeszedik a tagokat, tárgyalnak az ingatlanról. Már csak egy kis kölcsön kellene, hogy egyenesbe jöjjenek. Fermin a bankba teszi be a pénzt, ahol rábeszélik, hogy a széf helyett inkább a számlájára kerüljön be az összeg. Másnapra a bank csődöt jelent, a pénzhez nem lehet hozzáférni. A zaklatott Fermin autóbalesetet szenved, és a nejét is elveszti. A fia tér haza, és egymásba kapaszkodva valahogy túlélik. Az emberek azonban nem nyugszanak bele a helyzetbe, és azt is kiderítik, hogy a bankvezető összejátszott egy ügyvéddel. Tudták, hogy jön a csőd. Betették a pénzt, amit kölcsönként az ügyvéd ki is vett, el is rejtett. A közösség készen áll, hogy visszavegye a jussát, ha ezért be is kell jutni egy páncélterembe.
Mit gondolkodtam, hogy mi volt ez a történet eredetileg. Tudtam, hogy az Agave adta ki, és nem az volt az első könyv, amit a szerzőtől olvastam. De abban is biztos voltam, hogy a címe más volt. Végül rákerestem, megtaláltam: Sacheri regénye, a Lúzerek éjszakája.
Melyik tetszett jobban? A filmet fogyaszthatóbbnak találtam. Nem azokat a karaktereket helyezték előtérbe, akikre nagyon illik a balek jelző. A buta szereplőket nem szeretem, és itt akad pár olyan fazon, akik alap esetben is fárasztóak. Még ha jó indulatú, de akkor is bolond emberek, akiken nem mosolyogni szoktam, hanem lefáradni.
Itt viszont Fermin és a fia vannak az előtérbe tolva. Naiv, jó emberek ők is, de mellette legalább nem ostobák. Jellemző különben, hogy nagy valószínűséggel Carmen fia volt a legokosabb az egész társaságban, de az anyja szóhoz se engedte jutni és rendszeresen lenyomta. Meg is lett ennek az eredménye…
A filmet két dolog miatt találtam hitelesnek: szerintem elkapott egy olyan életérzést, ami korunkban sokan éreznek. A kis emberek, akik küszködnek egy életen át, tisztességesek, és cserébe átverik őket, a rendszer cserben hagyja őket. Itt betelik a pohár, és ők maguk veszik kézbe az igazságszolgáltatást. Kicsit Robin Hood történet.
A másik, hogy a terv egyszerű. Ez nem nagy rablás, nem egy Danny Ocean vezette akció. Olyan, amit elhiszem, hogy a film IQ bajnok balekjai is végre tudnak hajtani. Reális, hihető marad végig. Nem valami izgalmas, de korrekt.
A hangulata sokat adott hozzá. Bár a szereplők komoly drámán jutnak át, és az nagyon aljas, ahogy a pénzükből kiforgatják őket, de nem keserednek bele és a film is egy komédia hangulatát vallhatja a magáénak. A regényben sokkal nagyobb súlya volt az ország rémes helyzetének, az egyéni tragédiáknak – ez lényegesen könnyedebb. Talán ezért is éreztem fogyaszthatóbbnak, ez nem nyomott azzal agyon, hogy mennyire igazságtalan az élet.
Mennyire vicces? Vannak benne poénok, de nem tudom azt mondani, hogy a humorommal egy húron pendült a film. A virágos részek gyerekesek, legfeljebb azon tudtam kicsit mosolyogni, ahogy szórakoznak a riasztóval, és ügyvédünk máris pattan az autóba és száguld ki a rétre, a tehenek közé.
Sacheri legsikeresebb története és a belőle készült filmek terén sem ez lesz a nyertes. A Szemekbe zárt titkok többet tud, de filmen ez is egy kellemes néznivaló lett.
Balekok a pácban – 5/4 szerethetően elkapja a balekok alakját és szövetségük, a gyengébb poénok is elmennek.
Cím: Cruella
Készítők: Disney szinten nagy film lesz. A főszerepben sztárok, ismert rendező készítette. Emma Stone nagyon vagányan néz ki, és Emma Thompson lesz a 'főnöke'. Mondjuk, Mark Strong nyúzójára is kíváncsi leszek.
Műfaj: családi, mese adaptáció
Cselekmény: az 1970-es évek Londonjában egy fiatal divattervező nagyon rákattan a bundákra, ami elindítja egy olyan úton, aminek a végén boldogság nem akad.
Várható megjelenés: tavaszi premiert kapott, májusra - eredetileg karácsony lett volna.
Miért várós?
Új technológiát felfedező, családot mentő, gyerekes.
Oliver Reed tehetséges diák, aki az iskolai tudományos versenyre készül. Egy olyan gépen dolgozik, amellyel gondolatot lehet olvasni. A példaképe, a technológiai guru Mr. Mills is ellátogat a rendezvényre. Ám egy gonoszkodó iskolatársnak hála Olly kísérlete nem sikerül, és a kínai barátja meg akarja vigasztalni. Nagyobb hálózatra kötik a programot, és Henry, Olly kutyája lesz az alany. Sikerrel járnak, Olly képes lesz hallani Henry gondolatait. Miközben a kormány azt hiszi, valaki gonosz szándékkal törte fel a műholdat, és a nyomukba erednek, Mills is gonosz dolgokban sántikál – Olly a kutyától tudja meg, hogy a szülei között komoly a gond, és már váláson gondolkodnak. Együtt akarják ezt meggátolni, és ráébreszteni a szülőket, milyen kevés kell a boldogsághoz, akár a kutyáknál.
Már a gyerekkoromban is családi film sikerreceptnek számított, ha egy filmben két dolgot beletesznek: cuki gyereket és egy kutyát. Ma már azért több kell a boldogsághoz, de tény, hogy ezek még mindig megdobnak egy gyengébb filmet is.
Mert nézzük csak meg a Gondolkozz kutyául esetét! Ha elkezdem szétszedni a filmet, a cselekményt és a szereplőket, a konfliktusokat és a megoldásaikat, akkor igencsak rossz vélemény fog kialakulni.
Pedig én is kutyás vagyok, és néha én is meg mernék esküdni rá, hogy a kutyám ért engem. Ok, a józan felem tudja, hogy az érzéseimre reagál, nem arra, amit mondok neki. Beszélgetek vele, igen, le is merem írni. Kifejezetten jó hallgatóság, pláne, amikor nincs megveszve, hogy labdázzak vele. Így aztán nem tudom szeretni, amikor egy filmben túlzottan megszemélyesítik a kutyákat. Itt Henry éppen csak abban különbözik egy embertől gondolkozásában, hogy kutya. Logikus, hasonlóan építi a társas kapcsolatait és nagyon emberi. Ollyval aranyosak együtt, de egy kutya legyen kutya. Enzónak, Baileynek, Marleynek ez összejött. Neki nem annyira. Még egy gyerekfilmben is túl okos ez a kutya.
A két nagy konfliktus is nagyon egyszerű, olcsó és egyszerű a megoldása. Mills már az elején elárulja magát, és a szeme sem áll jól. Ahhoz képest, hogy milliárdjai vannak és elvileg egy zseni, nagyon szerencsétlen és tehetetlen. De, majd személyesen megy ellopni egy nyakörvet, amikor zsebből vehetne profi tolvajokat vagy akár bérgyilkosokat.
A szülők egyesítése projekt is… Annyira kevés kell ahhoz, hogy a két szülő megint egymásra találjon, hogy nem is értem, miért volt egyáltalán konfliktus kettejük között. Bár a végére már inkább azt véltem belelátni, hogy egyik sem akar komolyan válni és más életbe kezdeni, csak egyik sem mondja ki. A kezdő lépést kell valakinek meglépni, és az Olly lesz.
Lehetett volna vicces a kutya fejébe belátni, kicsit sarkítani kutya szemmel az emberi viselkedést, de sok humor lehetett volna ebben. Nem lett. Ahhoz Henry túlzottan emberi, és így maradnak az olcsó, béna viccek, amiken inkább dühöngeni szoktam, nem nevetni. Az, hogy a kutya a neki ellenszenves kutya háza elé piszkít, vagy bűzlik, hogy elijessze az embereket, már gyerekként se volt vicces. Felnőtt fejjel még annyira sem az.
Pár éve a szereposztás még ígéretes is lett volna: Josh Duhamel, Megan Fox és Gabriel Bateman alkotnak itt egy családot – de a két felnőttől csak annyit várnak, hogy jól nézzenek ki. Ez meg is van, de ez édeskevés egy jó karakterhez. Kedvesek, helyesek, szexik – nem egy összetett jellem egyik sem. Még a kissrác a legtöbbet érő a történetben.
A cukiság azért benne van, így hiába tartom gyengébb filmnek, azért elnéztem.
Gondolkozz kutyául – 5/3,5 nem tartom egy jó családi komédiának. Nem elég vicces vagy megható. Limonádé: ok.
Think Like a Dog Trailer #1 (2020) | Movieclips Trailers - YouTube
Ha már a könyves részen előkerült a The Good Shepard, akkor nézzük a belőle készült film zenéjét is!
Greyhound fő témája, elkövető: Blake Neely.
A film akciótobzódásához képest meglepően kellemes, némi hősies pátosszal.
Családi, hatalmi harcos, városért küzdő, kosztümös.
A Pazzi összeesküvést követő években Lorenzo és vele a Medici család állt Firenze élére. Lorenzo a régi álmát követve dolgozik azon, hogy a város a legnagyobb és legragyogóbb legyen Európában. A családi bank biztos hátteret nyújt, és a magas politikában a történelmet alakító félként képes fellépni. A házassága is szilárd, a feleségével szerető és összeszokott párost alkotnak, akiket nem csak az érzelmek, a gyerekeik, de a közös célok is összekötnek. Clarice a férje támasza és segítője, nem csak a felesége. A családot azonban veszély fenyegeti: a pápa unokaöccse, Riario gróf megirigyeli a hatalmukat és befolyásukat, mindent bevet a pápa támogatásával, hogy megtörje a hatalmukat. Miközben kegyetlen játszmákba bonyolódnak, Lorenzo a család jövőjét is előkészíti: elrendezi a fiai jövőjét, és komolyan belefolyik a pápaválasztás folyamatába is.
Amit itt hamar meg kell ugrani. Hogyan számoljuk az évadokat? Most a wiki felosztása mellett maradnék. Az 1. évad volt Cosimo története, és a Medici család felemelkedése Firenze élére. A 2. évad dolgozta fel Lorenzo ifjúságát, a hatalomra jutást, és ahogy vezetővé vált. Ez a 3. évad így, ami a legnagyobb Medici életének második felével foglalkozik. Van, aki külön számolja a különböző főszereplő miatt, de a Medici család összeköti őket.
Ami máris hozza a következő kérdést: kell-e ismerni az előző évadokat? Hajlamos lennék rávágni, hogy persze, de azért árnyaltabb a kép. Cosimo története évtizedekkel korábban játszódik, és nem lineáris a folytatás. Egyes szereplők múltja annak ismeretében érthetőbb, pl. Carlo, de a megértés megy nélküle is. Viszont, a 2. és 3. évad szorosabban összefügg. Ott már azonos szereplők vannak, és a kapcsolatrendszereket is viszi tovább a sorozat.
Nehezen is dolgoztam fel, hogy kb. 2 évtizedet ugrunk előre, és a szereplőkön nem látszik a változás. A The Crown ezt kivédte azzal, hogy idősebb színészekre cseréltek. Itt maradt az eredeti gárda, de nekem nagyon visszás érzés, hogy a 20 éves Lorenzo olyan, mint a 40 éves. Ok, növesztett a színész egy kis szakállt, de most komolyan ez jelképez 20 évet? Nem lett hiteles, és a nőknél még rosszabb a helyzet. (Ők nem növeszthettek szakállt…)
Hiányzott egy olyan fő szál is, mint ami a Pazzi összeesküvés volt korábban. Riario ott volt végig ellenlábasként, de különféle módszerekkel próbálkozik, és változik a keret, amiben harcolnak egymással. Egyszer ellenséges seregek fenyegetik Firenze városát, másszor a papok okoznak fennakadást, próbálkoznak anyagi machinációkkal, majd jön a pápaválasztás is. Riario nincs olyan karakteres ellenfél, mint Jacopo de Pazzi volt. Ő összetartott a szálakat, ami most nem sikerül az ellenfélnek.
Az sem jött át, hogy Lorenzo mennyire lett más, mint idealista fiatalemberként korábban. Szóban nagyon jól elmondják, hogy mennyit fel kell adni az egykori álmokból, hogy legalább azoknak egy töredékét megvalósíthassák. De nekem nyílegyenes volt az út ide. Hogy megmentse maguk, ilyenné kellett válnia – most ugyanazokat az eszközöket alkalmazza, nem értem, miért lenne olyan nagy a váltás.
Kevesebb a magánéleti szál. Itt már összeállt a család, a zűrös testvér halott, és Lorenzo hű férj is lett, már nincs képben a kamaszkori nagy Ő. Elnéztem így is, Clarice is megkapta a maga konfliktusait – pl. a sikkasztás – csak unalmasabb így.
Most töprengek is azon, mennyire nézette velem az évadot az, hogy rajongok a korszakért és ezért a városért. Felbukkan Leonardo, Michelangelo, Botticelli… Firenze önmagában csodás háttér, bár kevés a városkép. Sharmannal is szimpatizálok, pedig az a szakáll…nem +20 év.
A háromból ez a leggyengébb évad, de – jó vagy rossz – eléggé elvakult vagyok ezzel a szériával és a történettel, hogy így is szívesen néztem, még tetszett is.
Medici – 5/4 elfogult vagyok, de Firenzét, a reneszánszt is imádom, ez popcorn szórakoztatóan hozza.
https://www.youtube.com/watch?v=IPkE0NSqLYg