Monica képtelen összeszedni a 120 eurót, ami kellene a szintetizátor bérlésére és a buszjegyre a várhoz, ahol fejeseknek zenélhetne. Pedig próbálkozik kölcsönt kérni, és a környék ügyeskedőjének is besegít az egyik simlis ügyletében.

A szomszédjuk hazautazik Lengyelországba, és a lányt kéri meg, vigyázzon a lakására. Monica ekkor sző egy új tervet: a nagymamáját átviszi oda, és az anyjának eltorzított hangon üzenetet hagy: 500 euró, vagy nem látja többet az anyját. Jolanta kétségbe is esik, a rendőrséghez fordulna, de egy barátnője lebeszéli. Akkor átkutatnák a házat, és a nőt leszámítva mindenki nagyban lop a halüzemből, ahol dolgoznak.

Jolanta sem tud kölcsönt kérni, így ő is lopni kezd a gyárból. Monica erre szégyelli el magát, és vinné haza a nagyit. Az anyja rajtakapja, és nagyon kiakad. Kizárja a lányt a házból, még a zárt is lecseréli. Monica a szomszéd lakásban sem tud tovább maradni, hazatér a tulaj a kisfiával. Bolyong, de az anyja 2 nap múlva megenyhül. Még a pénzt is odaadja neki a fellépésre és a buszjegyre.

Monica a nagyanyjával megy el a fellépésre. Ott sokként éri, hogy a vár igazából egy öregek otthona, ahol súlyosan leépült öregek vannak. Az úr, aki meghívta, itt ápolt. Újabb fájdalmas pont, amikor kiderül, hogy zongorájuk is van, nem kellett volna a szintetizátor bérlésére sem pénzt szereznie. Játszik nekik, majd a nagyijával mennének haza.

A nagymama megint nekiindulna a tengernek, Monica most hagyja neki.

Világot mentő, űrlényekkel harcoló, csapattá váló.

A világ biztonságára a hős csapat felügyel. Most azonban valami készülődik: Csoda Srácot és Tech-Nót, a legerősebbek közül valókat idegenek legyőzték, és a radarokon már látszik, hogy megszámlálhatatlanul sok idegen közeledik a Föld felé. Minden hőst összehívnak, és csatába küldik őket, míg a gyermekeiket egy bunkerben helyezik biztonságba. Újra hadrendbe áll a csapat egykori vezére is, a mágneses erőkkel rendelkező Marcus Moreno is. A lánya, Missy annak ellenére kerül be a szuper gyerekek közé, hogy nem rendelkezik örökölt szuper erővel. A tévén keresztül látják, hogy szüleiket foglyul ejtik a lények. Az egyikük jövőbe lát, így tudják, értük is eljönnek. Összefognak, hogy megszökjenek innen, majd maguk indulnak a szüleik megmentésére és az űrlények legyőzésére.

Elég hamar leesett, hogy nekem ez a film nem fog tetszeni. Ha kicsit előre olvasok, még hamarabb rá is jöhettem volna. Máig nem értem, hogy egy olyan rendező, aki képes olyan filmet összerakni, mint a Sin City, ami a maga nemében sötét és véres klasszikus, miért csinál ilyen fájdalmas gyerekfilmeket? Szerintem már a gyerekei is bőven nagyobbak, mint hogy ilyen filmeket nézzenek. Ami jó indok volt egykor, ma már nem annyira. DE tény, ez egy Robert Rodriguez film, csak nem az értékelhető típusból.

Az eredeti gondolatmenetemre visszatérve – akkor esett le, hogy ezzel nagyon nem leszek jóban, amikor tervezték a központban, hogy milyen hősöket küldjenek csatába. Elég hamar felugrott Lávalány és Cápasrác neve. Igen, akikről jó pár évvel korábban Rodriguez már készített egy vállalhatatlan filmet. Ha ők feltűnnek itt, már biztos voltam benne, hogy ettől a filmtől se várhatok sokat.

A cselekmény egészen fájdalmas. A gyerekek lazán megoldják, ami a szülőknek nem sikerült. Pillanatok alatt megtanulnak összedolgozni és tökéletesítik az erejüket, és Missy is vezérré érik. Persze, egy ilyen gyerekfilmben. Bár azt tudnám írni, hogy az pozitív üzenet, hogy a hőssé váláshoz nincs szükség szuper képességekre – Missy ezek nélkül is lehet a szuperek vezére. Hogy az igazi erő az elfogadásban, mások segítésében és az összedolgozásban rejlik, nem az egyéni képességekben. Csak ezt annyira a szánkba rágják, annyira buta a film cselekménye… egyszerűen nem bírok megbékélni vele.

Az ellenfél nem félelmetes, a gyerekek előtt álló küldetés nem tűnik túl komolynak. Annyira játékos a külleme mindennek itt, hogy át is csúszik gagyiba. A lila és a rózsaszín színek, a plasztik felületek túlsúlya… gagyinak néz ki, bár drága gagyinak. Nem tudott nem azon járni az agyam, hogy egy igényesebb történettel és forgatókönyvvel ebből tényleg ki lehetett volna hozni valami komolyabbat, de itt meg sem próbálták.

A humora is nagyon gyerekekre van szabva. Akad benne olyan is, amit még most sem értek. A világ leggyorsabb emberének a dia abszolút olyan, mintha be lenne lassítva. Elvileg ő még gyorsabb, ezért valami burokban van, ami ennyire lelassítja. (Milyen burok? Miért kell? Egyáltalán ki tette köré? Nagy kérdőjel és érthetetlen az egész.) Ezt még most sem értem – a poén meg az, hogy mindig rá kell várni, pl. meneküléskor már mindenki a kabinban van, ő meg még küzd, hogy beérjen a gyerekek közé.

Ismertebb gyerekszínészt nem tettek bele, de a szülők között akadnak ismertebb nevek is. Pedro Pascal mit keres ebben? Meg nem értem.

Az meg marad kérdés, aki tud jobbat, miért éri be ezzel a minőséggel és filmmel?

Mindenkiből lehet hős – 5/2 a kivitelezés, a cselekmény is fájdalmas, az egész egy nagy gyerekábránd. Fájdalmas!

We Can Be Heroes starring Priyanka Chopra & Pedro Pascal | Official Trailer | Netflix - YouTube

Munkamániás, nyomozós, gyilkossági esetes.

Kurt Wallander mindene a munkája. A családjával bonyolult a kapcsolata: az apja kemény ember, egy festő, aki soha nem tudta elfogadni a fia pályaválasztását. A felesége elhagyta, és elvágta a köztük levő szálakat. A lányával próbálkozik még, de ott is mindig van valami, ami miatt sérül az apa-lánya közti kapocs. A munkájában pedig nem ismer megalkuvást: ha Wallander kap meg egy ügyet, befejezi, ha közben fel is függesztik vagy szabadságra akarják küldeni. Kideríti, ki ölte meg a tanyasi házaspárt a pénzükért. Egy, az ország stabilitását fenyegető összeesküvést leplez le, miközben feltárja, egy kamaszlány miért vágta át hidegvérrel a taxisofőrje nyakát. Megkeresi egy régi barát öngyilkosságának okát, aki nem rég vesztette el az apját – így a szervkereskedelem gyilkos világába is kirándulnia kell.

Henning Mankell talán legismertebb karaktere Kurt Wallander nyomozó. Még évekkel ezelőtt próbálkoztam a regényekkel is, de azok annyira nem tudtak megfogni. Lehet, mai fejjel jobban tudnék azonosulni a nyomorult Wallander nyomozóval, aki a munkájában remek, de különben a skandináv krimik nyomozóihoz hasonlóan elég sokat szenvedő alak.

Amit ki akartam ebből hozni, hogy a Netflix újfent felkeltette a figyelmem a karakter iránt. A Young Wallander évadjáról már meséltem, de érdekelni kezdett, milyen volt a korábbi, angol széria, amelyben egy jóval nagyobb név, Kenneth Branagh alakította a nyomozót.

Az első megállapításom az volt, hogy ez nem egy klasszikus formátum. Sokkal inkább az antológia sorozatok dinamikájára emlékeztet. Egy-egy évad 3 részes, vagyis az első kettő most megnézett évad 6 részt tartalmazott. Ezek mindegyike egy-egy nyomozás története, önálló filmként is működnek. Direkt a film szót használom, mert nem sorozatrész hosszat, de egy másfél órás kerek krimit kapunk.

Mindössze Kurt magánélete köti össze a szálakat, leginkább a lányával és az apjával való kapcsolatában lehet nyomon követni, hogy a részek lineárisan követik egymást az időben. Különben olyan, mintha megnéztem volna 6 önálló filmet.

Látványban és a cselekményben sikerült elérniük, hogy megmaradt az eredeti fájdalma és szürkesége. Azt hinné az ember, egy jóléti skandináv országban az emberek boldogabbak, de itt a nyomort öntik a nyakunkban. Személyes tragédiák sora követi egymást, miközben szinte minden részben valamely társadalmi jelenségre és gondra is felhívják a figyelmünket.

Már ezekben a történetekben ott van a bevándorlás és idegengyűlölet kérdésköre, amire ráhúzták a Young Wallander első évadát, ha ez egy teljesen más történet is. Itt volt a szervkereskedelem. De kaptunk családon belüli erőszakot is, melyben a halál angyala olyan férfiakat kapott el, akik durván bántak a feleségeikkel, szeretőikkel.

A skandináv krimik sötét hangulatát, a sok benne levő fájdalmat Kenneth Branagh is sikeresen visszaadta. Az valami elképesztő, hogy a 2. évadban, miután le kellett lőnie egy elkövetőt a nyomozónak, lelkileg megrokkan – és mennyire öregnek néz ki küllemben – pacsi a sminkeseknek – és viselkedésben, mimikában – pacsi a színésznek – is. A Tenet 2020-as film és ott sokkal fiatalosabb, energikusabb karaktert hoz Branagh, mint amit 2008-2009-ben megcsinált a BBC-nek. 11 év és a sorozatban tudott öregebbet játszani, mint 2020-ban.

Ha már a színészek, volt benne egy meglepetés is. Ha mai mozis szemmel nézem, a mellékszereplők között felbukkan egy színész, aki azóta nagyon kinőtte magát. (Hiddleston)

Túl drámai, hogy jó szórakozásnak nevezzem, de igényes krimi, amit érdemes volt megnézni.

Wallander – 5/4 fogyaszthatóvá tette a skandináv krimiket, miközben megőrizte a jellegét, nézhetőbb is.

Trailer | Wallander (Series 1) | Starts Sun, 17 June at 8.30pm, ABC1 - YouTube

Mivel a legutóbbi film, ami mozisnak minősül és láttam, a Wonder Woman 1984 volt, amiben ő a főszereplő, itt van 5 a korábbi szerepei közül. Melyik lóg ki a sorból?

• Peter Parker - Into the Spider-Verse
• Robert de Bruce - Outlaw King
• James T. Kirk - Star Trek filmek
• Bernie Webber - The Finest Hours
• Jake Hardin - Just my Luck

Megoldás: Tovább!

Kiskamaszos, titkokat őrző, zenélő, barátkozós.

Emily 14 éves, és van egy érdekes vállalkozása a környékbeli gyerekeknek. A lány titokőr: 50 centért bárki titkát meghallgatja és megőrzi, ad tanácsot a konfliktusaikra és őrzi a tönkretett dolgokat, pl. a levert tányérok, szétszakadt nyakláncok maradványait. Most azonban változásokkal teli időszak elé néz: a tehetséges hegedűjátékos lány felvételire készül, és az anyja hamarosan gyermeknek ad életét. A szomszédba pedig új lakók költöznek. A 12 éves Philip gyorsan lesz a lány barátja, és igyekszik nélkülözhetetlenné tenni magát – hátha akkor Emily beéri vele is, és nem a helyes, 15 éves bátyjával, Daviddel akar randizni. A felgyülemlett titkok azonban kezdenek elszabadulni, és amikor Emily feje felett összecsapnak a hullámok, el kell gondolkoznia arról, jó taktikát talált-e ki a titkoknak, legyenek azok a sajátjai vagy a környékbeli gyerekeké.

Van abban valami érdekes, amikor az ember olyan filmet néz, amelynek a gyereksztárjai mára felnőttek, még filmeznek és össze lehet vetni, miből lett a cserebogár. Normál esetben a színészeket hagynám a végére, de ebben a filmben az volt számomra a legizgalmasabb, hogy a két főszereplő ma is aktív, és bírom is őket. (Ráadásul egyikről sem tudtam eddig, hogy gyerekként kezdtek filmezni.)

Rachel Evan Wood lett Emily, és döbbenetes, mennyire hasonlít magára a színésznő, és még a mimikája is megmaradt. Nem egy tipikus Wood arckifejezést szúrtam ki ebben a filmben, és jól is szórakoztam közben. Azért tegyük hozzá, hogy Emily lényegesen egyszerűbb és pozitívabb karakter, mint Dolores a Westworld világában, vagy Mildred Pierce lánya. Alapvetően a helyes szomszéd lány kategória + a hegedű. A mosolygós, kedves Emily mellett a szenvedőt kellett eljátszani, és meg is oldotta a színésznő.

A másik, Philip, vagyis Michael Angarano. Ő a kevésbé sikeres kettejük közül, de eléggé rákattantam a Dollár, kanna, szerelemre, hogy megjegyezzem a nevét is. Itt még kevesebb a komikusi vénája, de a lelkes kissrácot a szomszédból simán hozta. A bátyját játszó szépfiú lényegesen gyengébb alakítást nyújt – ő csak eye candy tudott lenni.

De akkor a film! Pozitív üzenet a kamasz nézőknek: pipa. Ma is, a film idejében is áll, hogy a titkok elválasztanak, és akik igazán fontosak egymásnak, azoknak meg kell tudni beszélni a dolgokat. Mivel gyerekfilm, sok poén abból jön, hogy egyes gyerekeket miket titkolnak és milyen gyerekes balhéik vannak. Az egyik kislány minden macskát összeszed, és dugdossa őket a szobájában. Van egy kissrác, aki alagutat akar ásni Kínába. Hasonlók. De ott vannak a komolyabb kérdések is, amelyek miatt Emily is belátja, hogy nem az a megoldás, hogy elhallgatnak dolgokat, hanem, hogy elkezdenek beszélni és érdemben kommunikálni.

Szerettem a zenés vonalat, ahogy Emily már ennyi idősen küzd a céljáért. Szépen egészíti ki a történet többi cselekményszálát, és ezzel is érettebbnek mutatja a lányt a koránál. Pedig, gyerekkarakter, akinek most jön az első szerelem, és a kisebb testvér miatti trauma.

Nincs a történetben egy negatív szereplő sem, legfeljebb pár megtévedt gyerek. Ok, az akkor is vicces, amikor egy félreértett tanács miatt az egyik 10 év körüli felfedezi, hogy élvezi, ha bolti szarka lehet. Ami meg nem egy pozitív dolog… De akkor is! Itt nincs negatív figura, sokakat meg lehet kedvelni és mosolyogni rajtuk. Jó fej szülők, helyes gyerekek, kisebb és nagyobb csibészségek…

Számomra kellemes szórakozást nyújtott, és egy este jókat mosolyogtam a filmmel.

Ajkamon lakat – 5/4 kellemes kis gyerekes komédia, pozitív üzenettel. Plusz: mennyit változtak a színészei az évek alatt…

Little Secrets (2001) Trailer - YouTube

Cím: Bűntudat nélkül

Készítők: a főszerepet Michael B. Jordan kapta. A társai között ott találjuk Jamie Bellt, ha a legismertebbet keresem a stáblistán Jordan után.

Műfaj: akció, thriller

Cselekmény: John Clark, az USA tengerészgyalogosa. Küldetésen jár – a felesége gyilkosait keresi. Ám egy összeesküvésre bukkan.

Várható megjelenés: jelenleg márciusi premier van kitűzve.

Miért várós?

• Eddig nem voltak a kedvenceim a Jack Ryan filmek, de érdeklődve várom, most mit találtak ki egy új Clancy-hősnek. Ha már a Chris Pine újrakezdés nem jött be…
• Ez is egyike azoknak, amelyeket a COVID miatt nem moziban, hanem digitálisan adnak ki. Egyre inkább azt érzem, ez lesz a mozifilmek jövője.
• A szereposztás jobb szó híján érdekes. Kissé szkeptikus vagyok, majd meglátjuk, mennyire találták el a színészek a karaktereket.
• Még a cselekményleírás is olyan szűk, hogy bármi lehet még ebből.

Nyaralós, fenyegetett, menekülő, áldozatot bemutató.

Neil riporter, aki egzotikus helyeket mutat be az embereknek. A legújabb projektje egy thai sziget, amely arról híres, hogy évtizedek óta nem sújtotta tájfun. A férfi a feleségét is elvitte az útra, így egyszerre lett nyaralás és munka. Egy reggel azonban fájó fejjel és emlékek nélkül ébrednek. A férfi kameráján nézik vissza a felvételeket. Látják, ahogy egy bárban különös italt kaptak és ittak, majd hazafelé Neil leteperte a feleségét, szex közben megfujtotta és el is temette. Nem értik: Christine nyakán ott vannak a zúzódások, földet hány ki, de él és a nyakában a lánc, amit az ital mellé kapott. Már csak menekülni akarnak innen, de eltűnnek az irataik, kénytelenek még egy napot maradni. A vihar közeleg, de rájuk más veszély les. A helyiek tekintete ijesztően szegeződik rájuk, míg maguk sem tudják, mi az igaz és a látomás.

Mit szóltok az olyan filmekhez, amelyek menet közben elmesélik a saját poénjukat? Annál már csak az a jobb, amikor már a címben is ott van a csavar. Ez az előbbiek közé tartozik – a főszereplő házaspár hasonlítja a helyzetét egy filmhez, és velük is tulajdonképpen az történik, ami annak a főhősével. Ez amúgy sem volt egy meglepő vagy ijesztő thriller, de azért most nem boldogított, hogy már előre megsúgták, mi és miért történik.

Az alaphelyzet nem is lenne rossz. A házaspár el akar menni a szigetről, de folyton akadályokba ütköznek, és egyre inkább rádöbbennek, hogy a helyieknek terveik vannak velük. A gond az, hogy a misztikus vonalat kezeli nagyon bután a film.

Christine kap egy nyakláncot a bárban – az a nyaklánc bír olyan erőkkel, ami miatt a film egy jelentős része ostobaság. Abban nincs semmilyen, még misztikus logika sem, hogyan működik. A film vége különösen fájt – olyat miért tud az a lánc, mint amit ott mutattak? Több kérdést felvet, mint amennyi választ ad. Meg egyáltalán, a főszereplő most akkor micsoda? Mindegy, már meg sem akarom érteni, úgy idiótaság, ahogy van.

A végére abban is komolyan elfáradtam, hogy a szigeten lakók mindegyike hogyan viselkedik. Nem is kicsit lesz kiszámítható, amikor minden segítséget nyújtó emberről kiderül, hogy igazából a saját pecsenyéjét sütögeti és rosszat akarnak. Nem is tudtam sajnálni a közben ebbe belehalókat, annyira egyforma és sekélyes mind.

A gond részét képezi, hogy a főszereplőknek meg drukkolnom nem sikerült. Alig tudunk meg róluk valamit, és csupán a helyzetüknél fogva kellene velük együttérezni. Csak nyaralni akartak, és egy halálos csapdában találták magukat.

Helyenként igyekszik a film a nézőjére ijeszteni, de leginkább csak értelmetlen undorító képsorokat tudnak bevágni. Lehetne vitatkozni, melyik volt a mélypont. A fullasztásba forduló szex, a mutatvány a tengerparton egy késsel és belekkel, vagy esetleg a szem összevarrása? Annak megint semmi értelme nem volt. Simán csak mutatni akartak valami ijesztő/sokkolót.

Vagyis, a látványról semmi jót nem tudok elmondani. Láthatóan egy olcsó filmről van szó, ami minimális eszközökkel operál.

A főszereplői is az a kategória, akik ismerősek, ebben-abban lehet őket látni, de azért nem élvonalbeli sztárok. Maggie Q inkább sorozatból lehet ismerős, Luke Hemsworth meg a két fivére kevésbé sikeres bátyja. Itt esélyük sincs normális szerepet alakítani. A film egy ponton átfordul abba az irányba, hogy várjuk a mészárost, aki elől futva menekülnek.

Csalódás volt ez a film, borzongás és ijesztés helyett csak elment vele az idő.

Halálom napja – 5/2,5 alapvetően jól bírom a misztikus szálakat, de ez messzire megy. Horror alapú bolondság.

DEATH OF ME Trailer (2020) Maggie Q, Luke Hemsworth Horror Movie HD - YouTube

Időhurkos, sikerért küzdő, igazi boldogságot felfedező.

Amber pontosan tudja, mi kellene a boldogságához. A párja szakított vele, és Amber nem érti, Kevin miért dobta. Jók voltak együtt: vissza akarja kapni a férfit. A munkájában pedig kinevezésre hajt, ehhez meg kellene nyernie a cégnek egy nagy ügyfelet. Mindkettőre aznap van esélye, amikor volt osztálytársnője, jelenlegi kolléganője, Emily babaváró partiját tartják. De mintha minden összeesküdött volna ellene: Kevinnel nem tud beszélni, belefut a tortába, és amíg átöltözik, Emily elhappolja előle az ügyfelet. Hogy teljes legyen a katasztrófa, a főnöke is kilátásba helyez egy beszélgetést arról, mennyire illik a lány a cégbe. Amber estére csak annyit kíván, bár újra élhetné a napot, hogy mindent jól csináljon. A kívánság teljesül, és Amber egy időhurokba kerül. Ám valami mindig félresikerül, és se Kevin, se az álomállás nem akar összejönni. A nő jó barátját, Charlie-t vonja be a terveibe, aki lassan ráébreszti, talán nem a megfelelő célokért és férfiért küzdött eddig.

Bírom az időhurkos filmeket. Szerettem, amikor Jake Gyllenhaal igyekezett egy terroreseményt megakadályozni. Bírtam, amikor Murray milliószor közvetíthette, hogy a téli álom véget ér-e és jön-e a tavasz. Mosolyogtam, amikor az egyetemista szöszi újra és újra a gyilkosa áldozata lett. A kedvenceim listájára az Újraélt szerelem nem kerülhet fel, de egyszer ezt is meg lehetett nézni.

A film egy sima romantikus komédia, amivel az a legnagyobb baj, hogy már a legelején fel lehet fedezni nézőként, hogy Amber hol hibázik, és mi lenne a megoldás. Mivel romantikus komédia, sejthetjük is, hogy a végére ezekre ő is ráébred.

A szerelmi szál unalmasabb nem is lehetne. Amber Kevin visszaszerzésén dolgozik, pedig a srácról egyetlen jó dolgot lehet elmondani: jól néz ki. Komolyan fárasztó, amiket beszél. Nem is értem, hogy lehet menő PR szakember, amikor egy értelmes mondatot nem tud összerakni, és az értelmi szintje erősen egy gyerek színvonalán van csak. Buta a figura! Azt meg nem találtam viccesnek, hogy az elvakult Amber még védi is, hogy nem is olyan egyszerű a srác. Pedig dehogynem, és annyira el van túlozva, hogy egy jóindulatú debillé válik.

Az is csak a lánynak nem esik le, hogy a legjobb barát, Charlie, nem a barátja akar lenni.

A szakmai szál is katasztrófa. Az tényleg olyan, mintha minden összeesküdne a nő ellen. Ha egy problémát megold, biztosan jön egy másik. Egy ponton már nem is vicces, inkább bosszantó, hogy valamiképpen mindig belefut a tortába, és süteményes blúzban nem ülhet be a tárgyalásra. Igen, ebben a filmben ilyen konfliktusok vannak! Hogy óvjuk meg a ruhánkat a tortával való megismerkedéstől?

Egyedül a végén volt egy kis feloldás, amikor Amber is elkezdte észrevenni, hogy milyenek az emberek körötte. A tökéletesnek tűnő Emily mit rejteget, és hogy látott benne feleslegesen ellenséget, amikor nagyon jó barátok is lehettek volna. Kevin egyszerűsége, míg Charlie ideális lenne. (Az azért durva volt, ahogy ráébred arra, hogy Charlie nem is rossz pasi, aztán át is nyergel egyik srácról a másikra. Túl hirtelen!) Az álommunka mennyire az álma? A vége felhúzta kicsit, ott a végső megoldás más, mint az átlagé, de jó komédiához illően mindenkit elvezet a megérdemelt happy end felé.

A színészek inkább eye candy faktorban jeleskednek, mint tehetségben. (A karakterek sem mélyek, jegyzem meg.) Kanadai tévéfilmes szint a küllemük, és a sztori nagyja is.

Egyszeri megnézésre belefér, de ismétlést nem igényel.

Újraélt szerelem – 5/3 időhurkos, tipikus romantikus komédia, ami a kötelezőket hozza, de annál többet nem.

Love On Repeat - Official Trailer - MarVista Entertainment - YouTube