MOZI:
- Titkok és igazságok - francia/belga komédia
- Staten Island királya - USA dramedy
- Made in Italy - brit/olasz vígjáték (pont a múlt héten emlegettem, nem tudom, mire jön. Már a héten érkezik.)
- #kövessbe - amerikai horror
DVD:
- Vadászat
MOZI:
DVD:
Hazatérő, gyászt feldolgozó, varázsos, mágikus lényes.
Yi az édesapja halála óta egy dologra koncentrál: pénzt gyűjt, hogy elutazhasson azokra a helyekre, ahova az apja el akarta vinni. Eltávolodik az anyjától és a nagyanyjától, egykori barátaitól is. Ám minden megváltozik, amikor a tetőn különös lényre bukkan. Egy jeti, akit üldöznek a fogvatartói. Yi elhatározza, hogy segít neki hazajutni a Himalájába. Everest szöktetésében segít az egyik házban nyaraló gyerek, Peng is. Ő még a hajóra is felugrik, velük tart. Így Yi egykori legjobb barátja, a mostanában csak a népszerűséget hajszoló Jin is velük tart, hiszen neki kell az unokaöccsére vigyázni. Telefonon összehazudnak egy tanulmányi kirándulást, majd a Himalája felé veszik az irányt. Közben rájönnek, mi mindenre képes Everest, ők maguk is, és talán nem is az a rosszfiú a történetben, aki elől annyira próbálnak elszökni…
Nem sikerült úgy ennek a mesének a kampánya, hogy felkeltse az érdeklődésem. Pedig, fogékony vagyok a mesékre. Akkor pláne, ha be lehet dobni az egyik kedvenc mesémet is (Így neveld a sárkányodat), hiszen a stúdió annak szellemében készítette el az új meséjüket.
Amit először megállapítottam, hogy már a DreamWorks is erőteljesen becélozza az ázsiai piacot. Ebben a mesében kínai történetet kapunk, és az eredeti szinkronszínészek között is sok az ázsiai. Még szinte azt is meg merném kockáztatni, hogy az sem véletlen, hogy hőseink egy olyan kalandos utazásra indulnak el, amely lépten nyomon Kína természetei szépségeit ünnepli, és nem a legnépszerűbb turista célpontokat mutogatja. Példának okáért nem a Nagy Falat másszák meg, és nem is a Tiltott Városon át menekülnek. Valami mást, és sok nagyon szép dolgot mutatnak meg.
Másodszorra azt állapítottam meg, hogy meglepően szép a mese grafikája. Csak a poszteren nem tetszett Everest, de a mesében egy nagy, ölelnivaló szőrmók, és egyből fel is ötlött bennem, hogy nagyon jó árusítható játék lesz belőle plüssként.
De nem csak Everest, a környezet lenyűgözően szép lett. Nagyvárost, de a természetet is mesésen mutatják be, nem is tudom, melyik volt a kedvenc helyszínem a meséből.
A cselekmény látszólag egyszerű, de akadnak benne bőven finomságok. Yi jólelkű, kedves és nagyon sebzett. Nem csak Everest kell, hogy visszataláljon magához, hanem maga az utazás, és Peng és Jin is. Feldolgozza, ami történt az apjával, és eljut arra a szintre, ahol már nem csak fájnak az emlékek. Már tud a szépre emlékezni, és erőt meríteni. A hegedűvel történtek ezt gyönyörűen példázzák: csak látszólag tört el és ment tönkre, segítséggel jobb, sőt varázsosabb lehet, mint valaha.
Helyesek a kalandok, és Everest varázslatait nagyon élveztem végig. Még azt is aranyosnak találtam, ahogy Jin szinte végig narrálja, hogy ez nem lehetséges.
Tetszett, hogy van egy kis csavar a film rosszának kérdésében is. De erről nem akarok többet írni – egy mesében ritka, hogy ilyen csavart belevesznek, így nem lövöm le máris. Mondjuk azt, érdemes megnézni, kihez vonzódik és kit kedvel a ritka, fehér ugróegér…
Ott van a mesében a zene is. Yi az apjától tanult hegedülni, és nagyon tehetséges is. Jó volt hallgatni, amikor játszott. Azért nem klasszikusokat, de dallamos volt és kellemes. Mesébe illő, mondjuk, egy ponton túl nem bántam volna, ha az apja dalánál nagyobb repertoárt is megismerhettem volna.
Tele van pozitív értékekkel és szeretettel ez a mese. Elsősorban gyerekeknek készült, de ebbe már sikerült olyasmiket is beletenni, ami a nagyobbaknak is kellemes szórakozássá teszi. Jin és a mobilja – azon végig jókat tudtam mosolyogni.
Kár lett volna kihagyni, nekem nagy élmény volt. Egy mese, amit érdemes megnézni.
Jetikölyök - 5/4 aranyos, jó az üzenete. Kicsit túlzottan mese és fantasy, de ettől még szerettem nézni.
A képeslapok üzenetei, a beállított testek és az, hogy párokat kapnak el, Jacob számára elvezetnek a megoldáshoz.
1: a beállított testek. Festményeket/szobrokat idéznek fel, melyek azokban a városokban vannak kiállítva, ahol a holttesteket megtalálták. (Később kiderül, a gyilkosok apja mániásan cipelte múzeumba a gyerekeit, ezek voltak a kedvenc képei.)
2: a képeslapok szövegei jelentik az indítékot. A szerelmüket akarják a gyilkosok realizálni. Szeretik egymást, együtt akarnak lenni, és ezt így fejezik ki. Ha már tiltott, így racionalizálnak. Plusz, az apjukon is bosszú.
3: olyan párok is vannak, akiket korábban a társadalom nem fogadott el együtt, pl. melegek. Düh, amiért az ő szerelmük még mindig tabu.
Jacob azonosítja be a párost is, akik párokra utaznak. Sylvia és Mac testvérek, akiket az apjuk igyekezett szétválasztani, amikor felismerte, milyen irányú a vonzalmuk. A lányt intézetbe adta, előtte is sokat kínozta őket. Mac ezért segített lebuktatni a férfi üzleti sikkasztásait, és börtönbe juttatta.
Oroszország felé állítanak csapdát egymásnak. Dessie kiszabadul, Jacob megmenti, és meglövi Macet. A lány próbálja elvonszolni onnan, és lehet látni, ahogy a fiú lassan elvérzik és Sylvia egyedül marad.
Jacob eltemetheti a lányát. Keserűen jegyzi meg, kiderült, Mac és Sylvia nem is voltak testvérek. Mindketten örökbe fogadott gyerekek voltak, máshonnan. Ha nem olyan ember az apjuk, amilyen, egy tragédiának sem kellett volna megtörténnie, az ő lánya is élne meg.
A börtönben telefonon keresik a gyilkosok apját. Sylvia az, aki valahogy túlélte a fagyot és Mac elvesztését. Még nincs vége.
Pszichés, profilozó, kosztümös, nyomozós.
Bécs, a XX. század hajnalán. Az orvostudomány forrong, egy zsidó származású doktor elméletei alapján. Ő Freud, akit sokan sarlatánnak tartanak, mások a tudomány fejlődésének következő lépcsőjeként tekintenek rá. A fiatal orvos, Max is lelkesen tanulmányozza a férfi munkásságát, és látogatta az egyetemen az óráit. Az elméletet gyakorlatban is szeretné kipróbálni, így kérvényezi, hogy egy gyilkossági nyomozásban a nyomozóval tarthasson. Oskar, a lánya halála óta megzuhant nyomozó nincs oda a társaságért, de aztán összebarátkoznak, és a gyakorlat igazolja, hogy Max tudománya hasznos. Együtt kapják el a bordély lányainak lemészárlóját, kiderítik egy előkelő katonaiskola titkait, miközben a saját életük kérdéseire is választ kell adniuk. Bécs pedig máris újabb változás előtt áll: az idegen- és zsidógyűlölet egyre magasabb hőfokot ér el.
Érzek némi késztetést, hogy azon viccelődjek, hogy a BBC kedvet kapott saját The Alienist forgatására. Hiszen, az alapok megegyeznek: egy új tudomány van születőben, a pszichológia. Ami az egyik sorozatban Laszlo, a másikban Max. Mindketten a rendőrségnek segítenek az emberi viselkedéssel kapcsolatos tudásukkal, mindkettő kosztümös egy nagyvárosban. De nem fogok azért panaszkodni, mert nézhetek két jó sorozatot a témában. (Jó, még egyet: mindkettőnek regény az alapja.)
A BBC sorozata táplálkozik erőteljesebben a könyves történetből. Az első három rész az első három regény megfilmesítése. Nem is teljesen találó sorozatnak nevezni, mert ez három film, egymás után téve. Kicsit olyan, mintha a Sherlock lett volna a minta. A felépítés, a kivitelezés is megidézi azt a BBC sikert.
Amíg ezt ilyen színvonalon kivitelezik, még örülök is, hogy kaptam egy értelmes, jól összerakott krimit, amíg a zászlóshajó megint elhagyja a kikötőt.
A Bécsi vér arra is rávett, hogy elgondolkodjam az olvasási, sorozat nézési szokásaimon. Ha tehetem, előre veszem a könyvet. Szívesebben nézem meg, miután olvastam az eredetit. A Bécsi vérnél erre nem volt lehetőségem. Az első részt már olvastam. A második már megvan, de még vártam vele. A harmadik pedig ősszel fog megjelenni regényként is. De most megnéztem mindhárom részt.
Jobban tetszett az, amelyiket még nem olvastam regényként!
Komoly következtetést nem akarok ebből levonni, de tény, hogy egy krimi izgalmasabb úgy, ha nem tudom előre, ki a gyilkos és miért tette, amit.
A filmek darabonként is jól nézhetőek, a magánéleti szálak jelentik az átívelést. Ám sokkal jobban lekötött az aktuális nyomozás, mint Max gyötrődése a személyes vonzalma és a családja által kinézett lány között. De Max annyira az újat képviseli a sorozatban, hogy nem is igazán az volt a kérdés, melyik nő mellett dönt, hanem hogyan fogja ezt elfogadtatni a családjával és a barátokkal.
A BBC mindig nagyon ügyel a sorozatai külsőségeire, itt sincs ez másként. Felismerni Bécset a sorozatban, és nem csak azért, mert a Rex felügyelő főcímében anno annyit látta az ember a Stephans dóm alakját, hogy könnyű ráismerni. Ugyan kicsit küzdök azzal, hogy annak a nagyvárosnak lássam Bécset, aminek itt mutatják. New Yorknál simán el tudom fogadni, hogy mekkora és milyen jelentős, Bécs ehhez kicsit közeli földrajzilag.
Jól építik a karaktereket, és a szereposztás is bejött. Nem sztárokat castingoltak, és karakteresek is. Még az is fennáll, hogy Matthew Beard jobban csengő magyar szinkronhangot kapott, mint a színész eredeti hangja.
A sikert mutatja, hogy az USA is megvette a sugárzási jogokat, csak két részre vág 1 részt.
Bécsi vér - 5/4 korrekt adaptáció, hangulatos. Jól néz ki, érdekesek a történetek. Bírom a szereplőket.
Gondoltam egy filmre.
Netflix.
Eredetileg regény volt, és magyarul Csókot vegyenek lett a címe. A folytatása, Going the Distance is filmet kapott. Sőt, már hallani azt is, hogy lesz harmadik rész is.
Mi lehet ez?
A Tovább után megmutatom a borítókat! :)
Színházas, új darabot színpadra állító, korrupciós.
Miki nagy álma, hogy befusson a színház világában. Színészként, íróként és rendezőként is érzi magában a tehetséget. Ehhez képest csak statisztaszerepeket kap, és a darabjai se érdekelnek senkit. Az sem lendíti fel az ügyét, hogy egy elengedett színpadi kellékkel sikeresen levágja a vezető színész lábujját. Az igazgató kirúgás helyett azonban kinevezést ad neki: leveszi a műsorról Az ember tragédiáját, és a helyén Miki megrendezheti a maga történetét, a Hetedik alabárdost. A színház társulatát is megkapja, díszletet és költségvetést viszont nem. Elkezdenek együtt dolgozni, de haladni nem tudnak. Fura a darab, nem bíznak a rendezőben. Az igazgató pedig mintha annak örülne, hogy egyre közelebb kerülnek egy katasztrófához. Lesz, aki fel is teszi a kérdést, mi célt szolgálna egy hatalmas bukás?
Szeretem a színházas filmeket, de alapvetően látok fantáziát minden olyan alkotásban, amely arra tesz kísérletet, hogy bevigyen a kulisszák mögé. Hogyan készül egy darab, egy tévéműsor, vagy akár az Éhezők viadala?
Ennek ellenére a Hetedik alabárdostól tartottam, bár ez a téma érdekes volt. Mit kezd egy kis senki, ha megkapja a nagy esélyt? Rendezés, írás, egy idő után az egyik főszerep is. A színházi folyamat minden része az összeolvasásoktól a próbákon át az előadásig. Ráadásul van benne más szál is, hogy ne csak a színház próbálja meg eladni.
Konkrétan Bánki Gergely ijesztett el, eddig. A mi kis falunk nem a szívem csücske, bár az egy olyan sorozat, ami hullafáradtan pont leköt. Az előzetes alapján pedig úgy láttam, hogy itt ugyanazt a karaktert játssza, mint abban a sorozatban Laci. Csak itt nem a barátnő megszerzése a nagy álom, hanem a darab megrendezése.
Egy darabig úgy is tűnt, hogy a félelmeim igazodnak be. Miki is egy olyan karakter, aki el van veszve és olyan… gyámoltalan. Az emberekkel való kapcsolatai, ahogy nem tudja érvényesíteni a saját darabjában sem az akaratát… csak Miki fejlődőképes. Kap tanácsokat, amiket meg is tud fogadni, és fejlődik a figura. Van egy-egy monológja vagy megmozdulása, ami még szinte tetszett is. Így azért nem jöttek be az előzetes félelmeim és előítéletem.
Az viszont zavart, hogy ez elvileg egy komédia, és nekem nagyon nem jött be a humora. Ahogyan modern formátumú Miki darabja, a filmen is inkább egy posztmodern furcsaságot éreztem, amivel nem akartam mit kezdeni. Volt, ahol éreztem, hogy nevetni kellene és ez a poén, de nem találtam viccesnek. Pl. amikor a fél társulat el van rejtőzve Miki szobájában, ezt ő nagyon jól tudja is, erre bejön a vezető színésznője, aki huncutkodni akar. Lehet sejteni, mennyire lehet nagy élmény a szex, hogy ő tudja, mennyien vannak mindenfele, még az ágy alatt is. Nem az én humorom.
De találtam mást is, ami inkább zavart, mint nevettetett. A végénél, amikor már menteni próbálják a színházat és lesz egy tervük. Elhangzik egy mondat. Fussatok, bolondok! Ekkora nyúlást a Gyűrűk urából… amúgy is el van túlozva az akciójuk, de az a mondat nálam betette a kaput. Szerencséjük volt, hogy a polgármester nem nagy filmnéző. Nálam ott buktak volna le biztosan, nem a művérrel.
Különben nem csak Bánki és a sorozatos hírneve, amivel próbálták becsalni a nézőket. Itt van még Nagy Ervin is, aki viszont elég nagy taplót játszik itt. Valahogy fura volt az egész karaktere, és kifejezetten irritált, ahogy üvöltött.
Külcsínben igaz az, ami az elkészülő darabra is. A lehető legkisebb ráfordítással kellett valamit kihozni belőle. Még valami, amitől alternatív színházas a hangulat.
Nem volt olyan rossz, mint vártam, de nem is szerettem meg ezt a filmet. Talán, ha közelebb állt volna hozzám a humora, de nem állt.
Hetedik alabárdos - 5/3 leginkább fura. A végére már ráhangolódtam, de addig inkább kísérleti filmnek néztem.
Cím: Made in Italy
Készítők: James D’Arcy rendezi, akit inkább színészként ismertem eddig. Ráadásul a saját történetéből. Olyan színészekkel, mint Liam Neeson.
Műfaj: komédia, bár nekem inkább dramedynek tűnik
Cselekmény: van egy apa és egy fia páros. Akik gyászolnak. Van egy megörökölt, ódon olasz ház, amit rendbe kell tenni. Talán az olasz táj és életérzés, egy a fiú életébe lépő csinos lány visszahozza az életkedvüket is.
Várható megjelenés: az Államokba már nyáron, magyarul?
Miért várós?
Állatos, válaszokat kereső, sárkányos, varázsos.
A gonosz varázsló egy most kikelt sárkányfiókát akar megszerezni. A keselyűjét küldi el a kicsiért, aki be is gyűjti az állatot. Ám egy egymást hajszoló légy és madár megzavarja a röptét, és a csomag elveszik. Egy törpe és pszichiáter barátja találnak rá, és segítenének neki hazajutni, csak nem tudják, az hol van. Azt találják ki, egy tündértől kérnek útbaigazítást. A tündér azonban csak egy emberlánynak tűnik, akinek van egy különös tekercse, meg három majma. Clara elvesztette az emlékeit, de már kitalálta, hol várnak rá a válaszok. Egy fánál, ahol mindenki választ kaphat a kérdéseire. Együtt indulnak útnak, miközben a gonosz mágus a szolgáit rájuk uszítja, miközben a majmok káoszt okoznak a lány kunyhójában. Leszakadó híd, árulók sem tántoríthatják el őket.
Az orosz filmgyártás egyre több olyan produkciót hoz, amelyek az amerikai blockbuster recepteket követik. A Clara is egy ilyen mese. Több szempontból is.
1: a cselekmény. A cuki állatnak segítség kell, összeáll egy csapat, akik elsőre nem illenek össze. De ahogy beindulnak az események, összebarátkoznak és jók lesznek együtt. Legyőzik a gonoszt, és a végére mindenki megkapja, amit keresett a kaland során. Egy váratlan elem sincsen benne. Legfeljebb annyi, hogy van egy utalás egy nagyobb gonoszra. Őt meg sem ismerjük, semmit róla – csak nem folytatásban gondolkodnak máris?
2: a grafika. Korábban még legalább volt némi törekvés orosz hatásokra. Mondjuk, a hercegnő orosz népviseletben nyomult. Most már amerikai a küllem is. Ennyire modern szabású szoknyába még mesebeli hercegnőt/tündért nem láttam, pedig a keresztlányom időnként kínoz Barbie mesékkel. Klasszikus törpe kinézet a morgós törpéé, az állatok meg úgy festenek, mintha egy Illumination meséből érkeztek volna. Tudjátok: amikor már olyan magas a cuki faktor, hogy az ember valósággal cukormérgezést kap. Édes pofi, hatalmas szemek – egyenesen mehetnek a vászonról a plüssboltba! Mondjuk, ezért nem fogok panaszkodni, az Illumination cukiságait is szeretem. Igaz, ott nem ötlik fel bennem, hogy az aktuális kis kedvenc, itt a bébi sárkány, olyan, mintha keresztezték volna a Netflix The Dragon Prince bébi sárkányát az Így neveld a sárkányodat Fogatlanjával. Ez a sárkány olyan lett. A tájakban pedig hatalmas a fejlődés. Itt a folyó tetszett legjobban – helyenként annyira életszerű volt… Igaz, gyengébb megoldás is akad a mesében. A majmok – azok gagyik.
3: a kicsiknek szánt ostoba szereplők. A majmok. Azok, amelyek rendszeresen az agyamra mennek. Igen, én vagyok az a gonosz, akinek az tetszett volna, ha benne égnek a házban, amit sikeresen felgyújtottak!
4: betétdal. Csak egyszer, de Clara dalra fakad. Még a dal stílusa is olyan, mint egy klasszikus, Disney mese világában. Jobb szinkronnal jobb lett volna, de egyszer meg lehetett hallgatni így is.
5: az üzenet. A barátág és az összetartás fontossága. Az álmokat nem szabad feladni. Mélyebb tartalom nincs benne, messze nem egy Pixar mese szintje, de kisebbeknek is készült.
Gondolkodtam rajta, mekkorának kellene lennem, hogy azt mondjam erre a mesére, hogy tetszett. Az biztos, hogy gyerekeknek készült. Nincs benne olyan szál, ami a felnőtteknek szólna. Viszont, unisex. Vannak elemei, melyek a kislányokat célozzák, mint a tündéres vonal, mások inkább fiúsak. A gyereket simán le lehet ültetni elé, de a szülő jobban teszi, ha nem csatlakozik hozzá.
Azt sajnáltam, hogy a humort a béna majmoknak kellett volna hozni. Nagyon gyerekes.
Vagyis, ez most egy elment. Amerikai mintát követő, korrekt grafikájú, egyszerű és követhető mese, csupa cuki szereplővel – még a gonosz állatok is helyesek.
Clara - 5/3 a legnagyobb előnye, hogy aranyosak a karakterek. Nagyon gyerekmese, kisebbeknek.
Ha már Kincsem, a betétdalát is belinkelem.
Rúzsa Magdi énekelte. Nálam dallamtapadás.
Ciki vagy sem, én szerettem a Kincsem című filmet azzal együtt is, hogy semmi köze nem volt a történelemhez. Egy szórakoztató kosztümös film volt.
A zenéjét is elhallgatom, Hrutka Róbert az elkövető.