Melyik heti film jut a képről eszetekbe?
Megoldás: Tovább!
Melyik heti film jut a képről eszetekbe?
Megoldás: Tovább!
Katasztrófahelyzetes, túlélésért küzdős, gyilkos krokodilos.
Haley kerüli, hogy haza kelljen mennie. A lány ösztöndíjas egyetemista, aki éppen küszködik az időeredményeivel. Ha nem gyorsul az úszása, lehet, hogy elveszti a helyét. A nővére kérése miatt kell hazalátogatnia: Beth aggódik az apjuk miatt, aki felé közeledik egy hurrikán, de nem adott életjelet magáról. Haley a régi házat is átnézi, az apja valahol az épület alatt kell, hogy legyen. Elhagyott szerszámokat, vért talál, majd a súlyosan sérült apjára is rábukkan. Csúnya harapás van a vállán. Miközben igyekszik biztonságba helyezni a férfit, rá is rátámad az itt megbúvó aligátor. Apa és lánya a ház alatt rekednek, hamarosan kiderül, nem is egy, de két vérszomjas aligátorral, miközben a vihar miatt egyre nő a vízszint. Segítséget nem tudnak kérni, maguknak kell kitalálni, hogy élhetik túl.
Víz. Életveszély. Állat, ami meg akar enni. Mi ugrik be? Van egy tippem, hogy nagy többségünk rávágja: cápa. Ráadásul úgy, hogy élőben még esélyünk sem volt cápával találkozni, maximum az állatkertben. A horrorokon belül már külön kategóriát is lehetne nyitni a filmeknek, melyekben eme vízi ragadozó veszélyezteti az embereket.
Akad azonban egy-egy, amikor másik lényt tesznek meg a rettegés tárgyának. Volt, akiknek piranja, másoknak polip okozott nehéz perceket vagy akár halált is. Most itt egy újabb félelmetes ragadozó, aki felveszi az embert az étlapra. A Préda aligátorokkal ijesztget.
Ijesztően néz ki, ebben nincs hiba. Tökéletes vízi gyilkos, stimmel. A cápával ellentétben még arra is képes, hogy utánad menjen a szárazföldre, és ott intézzen el. Futni is elég jól tudnak, ugyanis. Vagyis, abszolút alkalmas arra, hogy ilyen témájú horror szereplője legyen.
A jelen film azonban sok sebből vérzik. Annyira buta dolgok vannak benne, hogy utáltam látni, belegondolni meg pláne nem akarok. Nézzük csak az aligátorok harapását! A fogazatukat látva nehezen hiszem el, hogy valakibe belemélyesztik ezeket, totálisan zárják az állkapcsuk, és az illető megússza pár vérző lyukkal a kezén vagy a lábán. Pedig még olyan is van, amikor az egész embert elrántja így az aligátor! A keze meg nem szakad le? Jaj. De az se semmi: apát vállon harapta a krokodil, aztán megy akciózni. Bezzeg, a nem főszereplőt pillanatok alatt darabokra tépik, neki szakad gond nélkül mindene.
Az is megérne egy gúnymosolyt, amikor a többször megharapott, már fáradt lány lazán leúszik több aligátort is. Úgy tűnik, csak egy kis életveszély kellett, hogy élete legjobb idejét összehozza…
Tudnék még ilyesmiket találni a filmben, de hagyom, mindenki fedezze fel, melyik idiótaság a neki legviccesebb vagy bosszantóbb – attól függ, milyen a hozzáállás a gagyi horrorhoz. Most ingadozom magam is, nevessek vagy morogjak ezeken.
A látványvilága se nyűgözött le. Az aligátorok – akiket különben mindig le akarok krokodilozni – korrektül néznek ki, amikor a vízből nézik, hogy úsznak, még tetszett. A horror rész a gyenge. Ennél nem véresebb, ijesztőbb, ha szétszed egy ilyen hüllő?
A színészek között is találtam ismerőst, ha azért a sztárságtól messze is van. Kaya Scodelario feltűnt már ebben-abban, de úgy tűnik, a nagy kiugrás nem akar összejönni neki.
Ha az agyam jobban ki tudtam volna kapcsolni, jobban élveztem volna. Így annyira nem.
Préda - 5/2 beteg az ötlet, sok a nagyon mese rész benne. Nem is látványos, nem is ijesztő.
Cím: Tudsz titkot tartani?
Készítők: a Teen Wolf óta bírom Hoechlin-t, alig várom, hogy lássam valami jófajta komédiában. Daddario annyira nem mozgat meg, de azok közt a színésznők közt van, akiket elviselek.
Műfaj: romantikus komédia
Cselekmény: Emma éppen repül, a gép viharba kerül, és a halálra rémült lány a mellette ülő, vadidegen férfinak kezd el gyónni. Élete minden mocskos titkát megosztja vele, a szüzessége elvesztésétől kezdve a munkahelyi titkokig. Leszállnak, túlélik, elköszönnek. Emma döbbenetére azonban az j főnökéről kiderül, éppen az a férfi, aki minden titkát ismeri. Plusz, elég jóképű is. Ebből szerelem vagy botrány lesz!
Várható megjelenés: angolul már kiadták, nálunk szép nagy kérdőjel.
Miért várós?
- Tyler Hoechlin, naná.
- Olvastam a regényt, amiből készült. Nem volt a kedvencem, de a film érdekel.
- Még keresek egy jó romantikus komédiát. Ez akár lehetne az...
Kamaszkori traumát megbosszuló, kamaszos, fenyegetett.
Maggie az anyjával visszaköltözött a nő szülővárosába. A lány hamar új barátokra lel az iskolában, köztük a hangadó Haley-vel. A baráti társasában van egy helyes, kedves srác is, Andy, aki lehetne több is, mint barát. Az egyik első szabad estéjükön sörözni szeretnének, de kiskorúnak nem adnak ki alkoholt. Maggie kéri meg az arra járókat: egy anyja korabeli nő, Sue Ann vesz nekik sört. Majd tesz róla, hogy ne legyen hol meginniuk. Felajánlja, hogy nála bulizhatnak. A srácok eleinte élvezik, hogy a Mami becenevet kapó asszony ellátja őket alkohollal és velük együtt partizik. De aztán Mami nagyon rájuk száll, és amikor már nem akarnak vele lenni, akkor is mindig felbukkan, és már-már zaklatja őket. Lassan rájönnek, hogy Sue Ann a szüleik osztálytársa volt, aki most velük kárpótolná magát azért, amit a szüleik műveltek az asszonnyal. Ha ellenkeznek, bosszút áll érte.
A Blumhouse újabb horror filmje. Bár, most a horrort nem igazán érzem találónak. A végére ugyan van benne erőszakosabb jelenet is, de addig nem az a meghatározó elem benne. Szinte még kamaszfilmnek is elmenne.
A Mami inkább thriller, amiben van egy zavart egyén, aki sokak életét veszélyezteti. A film annak az útját mutatja be, ahogy Sue Ann eljut odáig a kamaszkori szenvedései megtorlásaként, hogy ártani kezdjen a körötte levőknek. Egyre jobban elveszti a realitásérzését, és szinte megőrül. Hiteles attól, hogy nem rossz ember. Csak sebzett, aki régi sérelmeket cipel magával. A film folyamatosan adagolja a részleteket, mit műveltek a népszerű diákok megvetett társukkal. A kamaszokat eleinte nem bántani akarja: most kárpótolja magát a kamaszkoráért. Menőnek érzi magát, akit szeretnek. De amikor ők is ellökik, akkor elpattan valami benne. Onnantól halad a film a horror felé.
Mami drámája érdekes, hiteles, csak az a gond vele, hogy már eleve annyira sebzett és furcsa a nő, hogy egy pillanatra se tudtam vele szimpatizálni. Veszélyesnek tűnik az elejétől. Így sajnálni sem tudtam, már a kamasz énjét sem, akit tényleg bántottak a többiek.
A kamaszok kellettek ellenpontként, a film elején ők vannak a középpontban. Az ártatlan Maggie, akiről emberként nem is tudunk meg sokat. Naiva, aki aranyosan szerelembe esik, aki megérzi, hogy milyen embert engedtek be az életükbe. Ő az, akinek lehet drukkolni, aki megkapja a néző szimpátiáját.
Lehetne még nézni azt is, mennyire jogos, amit Sue Ann az egykori osztálytársaival tesz. Valamilyen büntetést valóban érdemeltek, de itt már túl messzire megy a nő. Még a hidegvérű gyilkosságnál rosszabbat is sikerül neki a végére összehozni. Nem is értettem pontosan, egykori álmai tárgyával mit csinált. Ben sorsa, a végeredmény nyilvánvaló, de valami nagyon beteg a záró kép.
A Blumhouse annyira jól teljesít horror fronton, hogy egy ilyen filmre már sztárokat tudnak szerződtetni. Octavia Spencer nagy erőssége a filmnek, az ő játéka adja el Mami karakterét. Neki sikerült beletenni a fájdalmát, de az őrületet is.
A bevételei is igazolták a készítőket: leforgatták 5-6 millióból, aminek lazán megkereste a sokszorosát. Így sikeresnek lehet nyilvánítani, a megoszló kritika ellenére is.
Mami - 5/3,5 Spencer alakítása erős, a film alapötletében is van ötlet, a cselekmény nem az igazi.
Aki hallotta már, az emlékezni is fog rá.
Egyike Nino Rota örök dallamainak a Keresztapa keringő.
Túszejtős, megoldást keresős, akciós, pszichés.
Átlagos londoni napnak indult. A SAS egység gyakorlatozott, Rusty a végsőkig hajtotta magát, hogy kiérdemelje a helyét a csapatban. Max az irodájában rendezgette az anyagait. A BBC riportere, Kate rohant a csapata után a nagykövetségre, késésben volt. Majd minden a feje tetejére állt: az iráni nagykövetséget terroristák foglalták el, több túszt is ejtettek. Kate azonnal megkezdte a közvetítést. Max a helyszínre sietett, és hamarosan már ő tárgyalt a túszejtőkkel. Rusty pedig a csapatával a helyszínre érkezett, hogy amint az első tússzal végeznek a terroristák, betörjenek és véget vessenek a helyzetnek. Max törekszik a békés megoldásra: 6 napig tart, amíg a helyzet eljut a végső fázisba.
Megtörtént eset az alapja. A film el is meséli, hogy mi lett a kiemelt szereplők sorsa a későbbiekben. Nem is annyira az angoloké ragadott meg, hanem ami a túszszedőkről belekerült. Ott van az érdekes gondolkodás.
Az ügyükre akarták felhívni a figyelmet – amiből aztán semmi nem lett. Arra, hogy a népük milyen elnyomásban él, és ezt a helyzetet hogyan fokozza az angol és egyéb beavatkozás. Nekem azonban ott van a csavar: hogyan akarnak szimpátiát ébreszteni azzal, hogy emberek életét fenyegetik és alaposan felszerelkeztek robbanószerrel? Ok, értem, más fórumukon nem voltak jelen. Így rájuk irányult a figyelem, de rossz értelemben. Nem elgondolkoztatják, csak elborzasztják az embert. Nem is értem, hogy gondolták, hogy majd azok segítenek nekik, akiknek az életére törtek.
A film nem erre helyezi a hangsúlyt. 3 szereplőt emelnek ki, akik az események egész más sodrában voltak. Az ő szemükön keresztül, több oldalról mutatják meg, mi történt és hogyan gondolkodtak az emberek.
Elméletben Max megoldása az emberséges, a keresztény európai kultúrkörnek megfelelő. Ő a békére törekszik, mindenki életét meg akarja menteni. Nem csak a túszokét: ő azt tartja szem előtt, hogy még a túszejtőket is életben tartsa. Ugyanakkor tudja, mi a dolga. Amikor a sereg kiadja a parancsot, az emberéletek védelmében megteszi a dolgát, akkor is, ha morálisan nem ért egyet. Mark Strong szépen hozza is Max lelkületét, pontosan lehet látni rajta, hogyan éli meg az adott helyzetet. (Az övé a legszimpatikusabb karakter a filmben.)
Ugyanakkor nem lehet békésen célt érni, mert van olyan terrorista, akinek elborul az agya, és nem hatnak már az érvek. Valahol szimpatikus az is, ahogy a SAS és köztük Rusty (Bell számára hálás szerep, jól állt neki) a végletekig tökéletesítenek mindent, gyakorolnak, hogy minél több életet mentsenek meg. Az, hogy nekik a terrorista likvidálni való célpont, nekem abszolút érthető is. Nem barátságos, de hogy lehetne másként célt érni ellenük?
A filmnek az adja a dinamikát, ahogy ez a kettő megoldási lehetőség libikókázik. Győzhet a diplomácia, vagy a fegyverekre kell hagyatkozni? Kifejezetten érdekesnek találtam, ahogy a SAS felkészülését mutatták. Messze nem csak annyi volt, hogy bementek és kilőtték a terroristákat. Az ő szálukra még kis humort is sikerült belevinni a történetbe.
Nem egy körömrágóan izgalmas film, de olyan kérdések vannak mögötte, amelyeket érdemes feltenni. Mi a helyes megoldás egy ilyen helyzetben?
6 nap - 5/4 több szálon vezetett, karaktereket középpontba helyező film, megtörtént eset alapján.
(Árpád lemondana minden vagyonról, hogy élhesse a saját életét. A trükk bejönni látszik, de a szervező nem érti, miért mondana le milliárdokról.)
(Bundy leveszi a lényeget abból, szerinte miért akarják most halálra ítélni, választási évben.)
Nemrég dedikáltam a saját körözési fotómat. Népszerűbb vagyok, mint a Disney World. (Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány)
(Vigyázz, mit kívánsz, mert a végén teljesül.)
(Az apa az első unokája születése után nosztalgiázni akar, a fia negatív/realista szemlélete nem érdekli.)
(A csöves, az utolsó túlélő, a zombik győzelmekor sem tudja sajnálni az embereket.)
Zombik. Az anyagias emberek maradványai. Szerintem mindvégig zombik voltak. (The dead don’t die)
(Lee még az egyetlen barátjának is beszól.)
Átkot megtörős, szerelmes, kisállatos.
Ella békésen éldegél mostohaanyja és mostohanővérei mellett. Igaz, hogy szolgálnia kell őket, de így vigyázni tud kis kedvenceire, az egerekre, akiket a mostoha macskája előszeretettel falatozna vacsorára. A három kis egér között akad egy kis kedvence, aki udvarias, még a sajtot is késsel és villával fogyasztja, szereti a zenét és táncolni is tud. Amikor a királyság trónörököse menyasszonyt keres, az egerek biztatják a lányt, menjen el ő is a bálba. A ruhát a jó tündértől akarják elkérni, de őt nem, csak a tanulóját találják meg. Kis trükkel ő segít nekik ruhával és hintóval. A bálban kihallgatnak egy beszélgetésből, amelyből kiderül, a herceg nem az igazi. Őt egy átok egérré tette, és egy bitorló vette át a helyét. Az udvarias egér emlékei visszatérnek: ő az igazi Alex herceg. A kis csapat elindul a varázsgyűrű keresésére, mely újra emberré tehetné a herceget.
Nincs azzal bajom, ha az eredeti meséken csavarnak egyet. A Disney azon Hamupipőke meséjét, melyben a gonosz mostoha megszerzi a varázspálcát, és átírja a mese történetét, még szerettem is. De azért vannak határok.
Most komolyan azt kellett néznem, hogy Hamupipőke összejön az egyik egérrel? Konkrétan van egy jelenet benne, amikor az egeret ölelgeti, hogy legalább ilyen formában együtt lehetnek… Nem is tudtam eldönteni, hogy ezen most sírjak vagy nevessek.
Különben az egész mese alatt kattogott ezen az agyam. Annyira gyerekes, hogy mai fejjel több mindenen fennakadtam. Tudom, mesében ne keressem a logikát, de ha hősünk már 7-8 évesen egérré változott, mikor tanult meg ennyi mindent? Kétlem, hogy kisgyerekként lett belőle úriember és remek vívó is. Azt elhiszem, hogy késsel-villával tanult már akkor enni. A vívás viszont nem jön össze ilyen szinten.
De az igazi egerek egyes megjegyzései is komolyan fájtak. Valahol érzem, hogy ők a kicsiknek talán viccesek lehetnek, de én szabályosan szenvedtem tőlük. Idegesítőek, láb alatt vannak, és ostobának érzem a beszólásaik nagyját. Nem is tudom, hihetek-e a fülemnek, de mintha az egyiknek Alföldi Róbert lett volna a szinkronhangja. El nem tudom hinni, hogy volt képes ilyesmit elvállalni, ha tényleg jól hallottam.
A történet pörög, folyamatosan zajlanak az események, de azok nagyján fintorogni volt kedvem. Egyszerűen buta ez a mese, amihez le kell kapcsolni az agyunk, vagy kicsinek kell lenni. Nekem ez most nem jött össze. Kinőttem már ebből…
Arról nem is beszélve, hogy a mese külalakja is bőven hagy kívánni valót maga után. Nem alapvetően ronda, de végig furcsa. A karakterek még csak-csak elmennek, de a mozgás katasztrófa. Van egy vívós jelenet – az jobb lett volna, ha nincsen. De még tudnék ilyeneket találni benne: amikor ellovagolnak az átváltoztatott egereken, vagy amikor méretet váltanak. Mintha akadna a mozgás…
Szerencsére nem éneklik végig az egészet, de nem ússzuk meg rossz betétdal nélkül. Nem is értem, miért erőltetik a Disney másolást, ha ennyire nem megy.
Tanulság nem nagyon van benne. Nem lett vicces, megható meg annyira sem. Kisgyereknek meg lehet nézni, de a szülő közben agyvérzést kap. Nagyon nem tetszett ez most.
Hamupipőke és az elvarázsolt herceg - 5/2 a történet kicsiknek való. A grafika nem ronda, de sokkal le van maradva a vezetőktől.
5: Ordeal by Innocence - itt a BBC már hozzányúlt annyira a történethez, hogy a krimit fejből ismerők bőven meglepődhettek a cselekmény alakulásán. A színészek azonban remekül vitték a hátukon a történetet. A családfőt megölik, az egyik gyermek a gyanúsított. A kivégzés előtt felmerül: talán mégsem ő tette? Rövid idő van az ártatlanság bizonyítására.
4: A vád tanúja - volt egy idősödő, gazdag asszony, akit meggyilkoltak. A gyanú egy fiatalemberre terelődik, akit az asszony pártfogolt. Egy ügyvéd el meri vállalni az ügyet, és a tökéletes tanút is meglelni véli a fiú szerelmében. Ám a nő csúnyán kijátssza őket, szerencsére az ügyvéd résen van. A végén mégis ő koppan nagyot.
3: Gyilkosság az Orient Expresszen - Kenneth Branagh újraértelmezte Poirot karakterét. A XXI. században már ő sem csak a kis szürke agysejtekre támaszkodik. Ugyan megoldja a meggyilkolt, kétes üzletekkel is foglalkozó milliomos esetét, de most beveti az öklét és a lábait is. Látványos, jó szereposztással, az újítás ellenére is benne az eredeti szellemisége.
2: Crooked House - a romantikus vonalat erősítették, de különben hiteles Christie adaptáció. Adott egy különös család, sok-sok összefonódással és eltérő érdekekkel, sok-sok életképtelen emberrel. A családfőt, aki mindenkit irányított és manipulált, meggyilkolták. Az
egyik lány egykori szerelme kellene, hogy megfejtse az esetet. A holttestek azonban szaporodnak és indítéka mindenkinek lett volna.
1: And then there were none - idegenek kapnak meghívást egy szigetre. Tízen vannak, és mindenki sötét titkokat őrizget. Ahogy beszélgetni kezdenek, lassan kapizsgálni kezdik, kikkel kerültek össze. Ám ez nem segít rajtuk: valaki gyilkolni kezdi őket egy régi gyerekverset életre keltve. A túlélők nyomozni kezdenek, de a bűneik utolérik őket és egyre csak fogynak. A BBC ezzel nyitotta az Agatha Christie minisorozatait. Látványos volt, jó szereposztással, jó feldolgozással. Máig ez a kedvencem.
Zombis, túlélésért küzdős, kisvárosi.
A Föld örökre megváltozik. A tengelyén megdől, már más szögben halad a pályáján. Az embereknek eleinte csak az tűnik fel, hogy sokkal később lesz éjszaka. Centerville rendőrfőnökét is bosszantja, hogy a Nap szinte le se akar menni. Ám hamar akad nagyobb baja is: a helyi étteremben brutális kettős gyilkosság történik. A két pincérnőt nem egyszerűen megölték, szétmarcangolták. A helyettese, Ronnie, meg van róla győződve, hogy nem állattámadás történt. A zombik ideje jön el. Bár eleinte nem hisznek neki, páran vannak, akik megpróbálják biztonságba helyezni magukat. Mert amikor újra eljön az éjjel, a temetőkből tömegesen kelnek fel a holtak, és letarolnak mindent, ami az útjukba kerül.
Már aludtam rá egyet, de még mindig gondban vagyok ezzel a filmmel. Az biztos, hogy komolyan venni nem lehet. Paródia, de hogy jó vagy rossz? Még nem döntöttem el.
Ha a cselekményt nézzük, az végtelenül egyszerű. Adott egy jellegtelen kisváros, ahol egyszer csak elszabadul a pokol és özönleni kezdenek a temetőből az élőholtak. Mindenki harcol velük, ahogy tud. Az elején, a felvezetésben ugyan van egy minimális krimi szál – vajon ki ölte meg a két pincérnőt – de azt sem lehet komolyan venni. Pláne, hogy van, aki kapásból előjön a zombikkal. Később megtudjuk azt is, honnan tudta előre: mert ő már elolvasta a forgatókönyvet, a végét is.
Már ez is mutatja, hogy paródia. Amire rásegítenek a színészekkel teli utalásokkal. Adam Driver, aki a Star Wars új trilógiában a főgonosz, Star Wars logójú kulcstartót cipel, és van, akivel meg is beszéli, hogy jók azok a filmek. Tilda Swinton, aki olyan érdekesen néz ki, hogy rendszeresen ufóhoz hasonlítják, itt vajon mit alakít? Úgy van, ufót. Bill Murray meg nem először kerül szembe élőholtakkal, de a Zombieland ötletesebb szerepet biztosított neki. Érdeklődve is várom, hogy a 2. részben milyen szerepet kap, mert benne lesz abban is.
Paródia az is, ahogy szembeszállnak az élőholtakkal. Tényleg, kinek mi kerül a kezébe. Azért szögbelövővel szembeszállni a hordával… ok, nem is lett jó vége a dolognak.
Ami viszont tetszett benne, és tényleg van benne ötlet: itt a zombik, miközben klasszikusan olyan agyatlan evőgépek, mint általában, egyetlen ingert megőriztek az életükből. Amit emberként nagyon imádtak, azt hajtják az új létükben is. Van, akinek ez kávét jelent, de vannak internetfüggők is, meg akik most is a fájdalomcsillapítójukat keresik. Már Romero kapcsán azt mondták, a zombik a fogyasztói társadalom kritikája, itt még direktebben megfogalmazzák ezt, és működött is. Valóban, bele lehet látni a mindennapi robotba belekergülő embertömegeket, akik függenek. Ki ettől, ki attól. Nem véletlen az sem, ki az egyetlen ember, aki túléli a zombikat a filmben.
Látványra is a paródia vonalba tartozik a film. Nem lett véres zombi horror, csak olyan popcorn horror. A zombik külalakján dolgoztak, de azért ez nem a The walking dead.
A szereposztás meglepően erős lett. Eleve Adam Driver és Bill Murray viszik a főszerepet, mellettük olyan mellékalakokkal, mint Tilda Swinton, Selena Gomez, Chloe Sevigny, Steve Buscemi vagy Danny Glover.
Még emésztgetem kicsit, de azért ez nem olyan paródia, amitől kiakadok. Nézhető.
The dead don’t die - 5/3,5 paródiának egyes részei remekek, erős a szereposztás is, de valahogy mégse az igazi.