Illegális bevetéses, túlélésért küzdős, bajtársas.

Tom, Santiago, William, Ben és Francisco ugyanannak a katonai osztagnak voltak a tagjai. Mára leszereltek, és mindenki a maga gondjaival küszködik. Santiago Kolumbiában dolgozik a seregnek, egy drogbáró vagyonára akarnak lecsapni. Itt hasít belé a gondolat, hogy ez lehetne a nagy esélye. Összeszedi a korábbi osztagát, hogy ők maguk szerezzék meg a drogbáró pénzét. Hiszen a sereg nem fizette meg őket, úgy érzik, jár nekik valami plusz. A tudásuk egyszer nekik is hozzon hasznot. Belevágnak, de a tervbe hiba csúszik. Nem elég, hogy az őrök rajtuk ütnek, a menekülő gépük is lezuhan. Több száz kiló pénzzel, nyomukban a kartellel kell eljutniuk a menekülést jelentő hajóra.

Netflix, olyan színészekkel tele, akiket bírok. Szórakoztató akciófilm ötlet, kis túléléssel, kis heist movie jelleggel. Papíron pont olyan, amilyet szeretek. Mégis, nem jött át nekem a film. Töröm is a fejem, miért nem tetszett nekem.

A történet nem újdonság, rég és sokféle film van, amelyben egykori katonák adják a fejüket egy lopásra, ami elvileg senkinek nem fáj. Clint Eastwood, George Clooney is hozott össze ilyen filmet már. Így azt nem vártam, hogy meglepjenek. Csak használják jól a zsánert. Legyen szórakoztató, izgalmas, esetleg látványos.

Az egyes baj talán az, hogy nem éreztem szórakoztatónak a filmet. A rablás nagyon egyszerű, nincs benne semmi csavar. A katonatársak nem viccelődnek egymással, nincs a filmnek humora. Éppen ellenkezőleg, kifejezetten komor az egésznek a hangvétele. Mindenki élete szívás és kisiklott, vagy, ha annyira nem rossz a helyzet, akkor simán megrekedt. A kolumbiai helyi viszonyok bemutatása még gyászosabb: azért az már kegyetlen, amikor egy falu több lakosát agyonlövik, de egy kis pénzért mindent elnéznek nekik, még lovakat is adnak el nekik. A nyomor mindent felülír…

 Az akciójelenetek untattak. Egy olyan világban, ahol létezik a Mátrix, a John Wick, az Equilibrium, a Marvel filmek, már régen nem elégíti ki az igényeim, hogy fogják morc arckifejezéssel a puskát, aztán durrogtatnak, vagy gyorsan vezetnek a menekülő autóval. Ennél több kellene, de itt nincs több.

A film második fele kicsit a túlélős filmek felé megy el, amikor az eredeti terv füstbe megy, és gyalogosan kell eljutniuk az óceánhoz. De itt sem éreztem igazi téteket, feszültséget. Mindent olyan könnyen vettek. Fázunk este? Begyújtunk pár millióval. Bear Grylls tuti nem lenne büszke a csapatra. Plusz, roppant hiteltelennek is éreztem.

A film vége is a csalódásaim listájára kerül. Bántotta az agyam, de nem akarom elmesélni előre. Maradjunk annyiban, hogy a saját hiúságuk és pénzéhségük lett a gond. Ha a film elején logikusak tudnak lenni mohó helyett, minden sokkal kezelhetőbb lett volna, és a boldogabb vég is összejött volna.

A stáblista vonzott be, de a filmet megnézve ennek sem éreztem a varázsát. Ben Affleck nagyon mackós, a szakálla meg borzalmas. Oscar Isaac annyira előretolt, hogy Pedro Pascal eltűnik mellette. Charlie Hunnam ugyanígy nyomja le Garrett Hedlund karakterét.

Sima akciófilmnek elment, mást nem tudok kiemelni mellé. Többet, jobbat vártam.

Triple Frontier - 5/3 a szereposztás erős, a látvány elmegy, a történet is. Mégis, untam. Beleuntam az akcióba?

https://www.youtube.com/watch?v=Fo3yRLLrXQA

Színházas, szerelmes, darabot próbálós.

Új évad kezdődik a Komédiásban, de most éppen felújítják az anyaszínházat, így az új darab próbái és bemutatója egy bérelt épületben lesz. A társulat nélkülözni kénytelen Alindát – aki külföldön forgat – és Barnát is, aki a felesége távollétében a fiára vigyáz. Érkezik viszont a darabba Barna édesanyja, akinek pont egykori szerelmes és férje a partnere. Az asszony anyagi gondjait férjfogással akarja megoldani, de egykori férje rendesen bekavar a terveibe. Visszatér Lili és Máté, akik az eltelt időszakban szakítottak. A férfi nagyon vissza akarja kapni a lányt, de nem egyszerűsíti az életét, hogy egy popsztár, Alex érkezik Lili mellé főszereplőnek, aki szintén nem közömbös a lány iránt. Közben kirobban egy pletykalap botrány, Dénes csalók csapdájába sétál, és még színésznő gyakornokok is vetélkednek.

A negyedik, és egyben záró évadához érkezett a Csak színház. Szerettem ezt a sorozatot, de le kell írnom, valóban kellett már, hogy elengedjék a szereplők kezét. Már nagyon lehetett érezni, hogy egy szappant nézünk, csak színházi környezetben elhelyezve.

Mivel a színház nekem sokat dobott rajta, jól szórakoztam így is, de már nagyon feltűnt nekem is, egyes szereplőkkel és párokkal mennyire nem tudtak mit kezdeni.

Vegyük csak Lilit! Egyértelmű, hogy az első évadnak neki kellett vesztenie a Barnáért folyó harcban, hiszen sokkal jobban passzolt Barna és Alinda, ahogy Lili is Peti mellé. De mivel Vecsei Miklós nem tért vissza a 2. évadra, ugyanazt a sorsot kapta, amit az Egynyári kalandban: csináltak a karakteréből egy parasztot, aki rosszul bánt a lánnyal, aki csaló is, ellenszenves is lett. Érkezett Máté, aki rég szerelmes titkon a lányba, és mindent meg is tesz, hogy ezt Lili is észrevegye és viszonozza. Akkor ők lettek az új álompár, akiknek lehetett drukkolni. De hogy ebben az évadban is legyen szerelmi konfliktus, most Máté kell, hogy lemenjen csalfa szépfiúba. Hiszen jön az új álompasi, Alex. Lili meg csak megy egyik szerelemből a másikba. Egyik férfitól a másikig. Ugyanaz, pepitába. Csak azt sajnálom, hogy a korábbi szerelmei sorsa az lett, hogy rosszfiúvá faragták őket.

Nem örültem, hogy ez a szerelmi háromszög lett a sorozat alapja.

Igaz, a másik vonalon Dénes és a csalók se tetszett sokkal jobban. Annyira egyértelmű volt, hogy mi az igazság, csak Dénes nem látta meg… így se izgulni nem tudtam, se meglepődni.

Majd kifelejtettem, mivel Alinda és Barna csak korlátozottan tűnnek fel, jött Cili. Amit inkább nem is minősítek. A gazdag férjet akar fogni húzások szappanosabbak nem is lehettek volna. De pl. tetszett a tehetségkutatóknak mutatott görbe tükör.

A színházi részek azonban most is működtek. Jó volt nézni, ahogy összeáll a darab, ahogy egy-egy jelenet formát ölt. Még az is tetszett, ahogy kicsit jobban beleláthattunk abba, mit dolgozik egy dramaturg.

A casting megint figyelemre méltó, és abszolút működött a sorozat a két legnagyobb neve háttérbe húzódásával is. Az új színészek könnyen beilleszkedtek, és megvolt az összhang.

Talán bánt egy kicsit, hogy érzek ismétlődéseket a cselekményben, hogy ez nagyon szappan sorozat lett, de ennek ellenére még mindig jól szórakozom rajta. Megszerettem ezt a sorozatot, a szereplőit, és minden panaszom ellenére nem bánom, hogy végignéztem.

Csak színház és más semmi - 5/4 nagyon szappanos, vannak fájdalmas fordulatai is, de még jól szórakozom rajta.

https://www.youtube.com/watch?v=JyY-kypBGSU

(Scott időutazás próbája után levonja a tanulságokat, miután a csapat mindig más életkorban hozta vissza.)

Asszem valaki bepisilt. Nem tudom, hogy a csecsemő énem vagy a trottyos énem. Vagy a mostani énem. (Bosszúállók: Végjáték)

(Fallon már gyerekként is tudta, mi a jó üzlet.)

• Mint amikor labdaszedők voltunk a teniszklubban? Téged egy nap után kirúgtak.
• Mindig is lealacsonyítónak éreztem a szoknyában guggolást. Bár a pénzből centes részvényeket vettem.
• Ha Barbie helyett én is részvényt vettem volna, talán én is milliomos lennék!
• Rosszul érzem, amiért a saját babáidat adtam el neked.
• Adtál kedvezményt, fair voltál... (Dynasty)

(A társulatot tájékoztatják beteg társukról.)

• Meg fog halni?
• Nem. Az orvos azt mondta, hogy István túl van a nehezén.
• A nagybátyámra is ezt mondták, aztán fél év, és annyi.
• Neki is infarktusa volt?
• Nem, elütötte egy villamos. (Csak színház és más semmi)

(Peralta és a kapitány nincsenek egy hullámhosszon, még dicséret terén sem.)

• Uram, megoldotta! Maga, és a nagy, kemény agya!
• Kemény?
• Igen. Magának van a legnagyobb, legkeményebb agya a világon. Mondja ki! Raymond Holt vagyok, és az agyam kőkemény.
• Az agynak nem szabad keménynek lennie. Inkább: Raymond Holt vagyok, és az agyam puha és nedves.
• Ezt ne mondja! Undorító és utálom. (Brooklyn Nine-Nine)

(A filmes már felismerte, hogy a kissrác maga a Sátán fia. Újdonsült nevelőapja ezt még tagadná. A bizonyítékot is elviccelné.)

• A tornádó 150 mérföld/órával csapott le, neki meg a haja szála sem moccan. Miért?
• Túl sok hajzselét kent a fejére? (Little Evil)

(A Bosszúállók tervezik az időutazásaikat, közben tisztázzák azt is, ki-kicsoda.)

• Van az az időköves pasi.
• Igen, dr. Strange.
• Ő pontosan milyen doki volt?
• Egy sebészbe oltott utcai mutatványos. (Bosszúállók: Végjáték)

(A vizsgára gyakorló újoncok a kódokat gyakorolják ebéd közben, amikor a büfét két suhanc megpróbálja kirabolni. Kiderül, nekik is mennek a kódok.)

• Maga zsaru?
• Igen, és ők is. Kezeket fel, dobják el a fegyvert! Megfordulni!
• Megfordulni! Srácok, nekem ez egy bűnügyi összeesküvésnek tűnik. Mármint egy 182-es.
• És egy 12-0-20-as. Illegális fegyverbirtoklás.
• Valójában ez egy 417-es. A fegyverem nem igazi.
• Igaza van! (The Rookie)

(Fenyegetni is tudni kell, avagy iskolások egymás között.)

Ne nyafogj már, különben beleverem a PIN kódom a lábadba! (Király ez a srác)

Világmentős, időutazásos, harcos, összefogós.

Thanos győzött, a világ felét kiirtotta. Dolgát elvégezve visszavonult és gazdálkodik. A Bosszúállók gyászolnak. Marvel kapitány érkezése az űrben sodródott Tonyval képes őket felrázni. A túlélők összeállnak, és Thanos nyomába erednek. Kell egy újabb csettintés, hogy mindenkit visszakapjanak. Ám most hiába győznek, Thanos már megsemmisítette a köveket. Mindenki a saját poklába, elfogadásába menekül. Banner kibékül Hulk énjével. Thor lesz Új Asgard legnagyobb korhelye. Natasha és Steve a SHIELD romjait vezetik. A teljes családját elvesztő Barton a bűnözők megsemmisítésével foglalkozik. Tony Stark megnősült, családot alapított, békére lelt. 5 év telik így el, amikor a mikro univerzumból visszatér Hangya egy ötlettel, amelybe belehalhatnak, de akár mindenkit meg is menthetnek.

Érzelmi gyomrosok. Ahogy a megszeretett hősök eltűntek az előző rész végén a semmibe a csettintés után, az fájt. Nem is hittem, hogy felül lehet múlni. De a Végjáték elején van egy rész, ami szerintem legalább ekkora gyomros. Amikor ott van Thanos, győznek, és mégis mindent elvesztettek, és ezt el is kell fogadniuk. Az van annyira fájdalmas, mint amikor tényleg semmivé lett a fél univerzum.

Le is döbbentem, ennyire komor lesz ez a film végig? Összességében komolyabb és komorabb, mint bármelyik korábbi Bosszúállók. De azért arra odafigyeltek, hogy mindig legyen egy-egy jelenet, ami oldja a tragédiát. Megvannak végig a poén felelősök, és megint vannak humoros jelenetek. Thor első felbukkanása 5 évvel később… eszembe is jutott, amikor az Agymenőkben Bernadette azzal érvelt a 3D vetítés mellett, hogy úgy akarja érezni, mintha végignyalhatná Thor kemény hasfalát. Megnéztem volna az arcát, amikor meglátta, mi lett 5 év alatt az istenből…

A történet megint nagyon korrekt. Értelmes. Odafigyeltek arra, hogy a szereplők útja, a fejlődésük íve meglegyen, miközben egy kalandos és működő sztorit tettek le elénk. A megoldása is működik a világmentésnek, ha azért Thanos visszatértének módját erőltetettnek is éreztem.

Spoiler nélkül Tony Stark lett a szíve a történetnek. Cuki, megható, megérdemelt – nem is tudom, melyik a jó jelző arra, hogy milyen jó apa lett és mennyire kijárt neki ez a családi béke. A Vasemberben megismert playboy rá se ismerne érett, felnőtt énjére. Megvannak a humoros beszólásai, még mindig menő, csak mellette megvan a helye a világban. Amit ő tesz, amit ő feláldoz ennek ellenére a világért, az meg olyan hőssé teszi, aki nélkül a Bosszúállók már soha nem lesznek ugyanazok.

Lezárják az eddigi filmeket, valóban érezni, ez egy végjáték.

Tele van cameókkal a film.  Kellettek, mert okosban a túlélő szereplők viszik a cselekményt, és a többiek cameókat kapnak. Így nincs olyan érzete az embernek, hogy kezelhetetlenül sok a szereplő. Azt már fel se sorolom, milyen színészekkel van tele a film. Sztárokkal, röviden.

A látványvilág megint erős. Az akciók, a világok – talán nem olyan ütős, mint a Végtelen háború, de pl. a Marvel kapitánynál jobban tetszett a CGI és akciójelenetek terén.

Most kicsit keserédes hangulatban vagyok. Happy end, de komoly áldozatokkal. Korrekt.

Bosszúállók: Végjáték - 5/4 monumentális, nagy látványvilág, tele sztárokkal és még a történet is működik. Lezárták.

https://www.youtube.com/watch?v=0iMRZ-P2yJA

+1 Criminal minds – Beyond Borders – két évadon át nézhettük, ahogy külföldön nyaraló amerikaikat mindenféle baj ér. Sokakat megöltek, sokakat ejtettek fogságba és kínoztak, változatos okokból. Értéke volt a szériának, hogy az elkövető tetteit mindig valami helyi, kulturális szokos/hagyomány indokolta.

5: Zsarolás – Once upon a time Pinokkiója most egy orvost játszik, aki a Bahamákra viszi nyaralni a családját. Bérelnek egy hajót, egy szigeten élvezik a napfényt, de vissza már nem tudnak jutni, a motor nem indul be. Várnak, senki nem jön. Senki nem tudja, merre vannak. Kénytelenek az áramlatra bízni magukat. Szerencséjük lesz, halászok rájuk találnak – de egy újabb rémálom veszi kezdetét. A nőt és a kisfiukat magukkal viszik, míg a férfinak pénzt kell hoznia, hogy visszavásárolja őket. De miért tartaná meg a szavát egy zsaroló, ha ölhet is?

4: Az otthon melege – a helyes amerikai pár a vidéki, paradicsomi Olaszországba érkezik meg nyaralni. A felszín alatt azonban komoly konfliktus lapul: Cassie egy bulin megcsalta a barátját. Ezen az úton akarják helyrehozni a sérült bizalmat és szerelmet. Nem is sejtik, hogy új, olaszosan jóképű és segítőkész szomszédjuk nem az, akinek látszik. Federico kémkedik utánuk, a ház tele kamerákkal, és neten kukkolható minden lépésük. Amikor Federico szemet vet a csinos lányra, vágyaiért erőszakos eszközöket is bevet.

3: Motel – Eli Roth véres filmben ecseteli nekünk, a bulis nyaralás hogyan válhat horror utazássá. Elég hozzá, hogy a kelet-európai maffia felfigyeljen rád. Elcsaljon csajok és buli ígéretével, és mire észbe kapsz, egy milliomos játékszere vagy, aki a szadista hajlamait élheti ki rajtad. Próbálkozni lehet meneküléssel, de 3 részen át ez keveseknek jött össze. Valószínűbb, hogy egy kád felett lógva véreztetnek ki, míg egy nő fürdik a véredben. Vagy, ha elég pénzed van, válhatsz te is gyilkossá és túlélheted.

2: Zátony – Nancy az anyja halála után eléggé elveszett, megkérdőjelezi mindenét, a pályaválasztását is. Hogy kicsit tisztuljon a feje, és tudjon gyászolni, elutazik a partra, ahol az anyjával szerettek nyaralni és szörfözni. Szép nap, jó a víz – idilli a hangulat. Míg oda nem sodródik egy bálna teteme. Amit követ egy fehér cápa is, akinek vonzóbb az élő áldozat, mint a dög. Nancy egy zátonyon ragad, és ahogy emelkedik a vízszint, közeledik a cápa. Küzdeni kell az életért, vagy eledellé válik.

1: A lehetetlen – 2004, a Bennett család (szülők, a 3 fiukkal) a karácsonyt egzotikus helyszínen, Thaiföldön töltik. Nem lehetett előre látni, mi vár rájuk. Lecsap a cunami, nincs menekvés. Maria a legnagyobb fiúval bukkan felszínre, de az asszony súlyosan megsérült. Igyekszik tartani magát, emberként a többi szenvedő mellé állni, míg a fiával segítséget keresnek. A nőt műteni is kell, de a kórházban is nagy a felfordulás. A két kisebb gyerek az apjukkal szembesül a pusztítással, Henry nem is meri magával vinni a fiúkat, biztonságba helyezi őket és felesége, nagyfia keresésére indul. Ijesztő az is, amikor egy másik ember miatt lesz pokoli a nyaralás. De ott mindig van valami, amit tehetsz. Alkudhatsz, beszélhetsz, küzdhetsz. De mit teszel, ha valami ennyivel nagyobb szakad rád? A cunamit nem lehet lefizetni. (A cápát sem, a 2-es filmre utalva.) Elsöpör, és rádöbbensz, mennyire porszem vagy igazából. Ebben a filmben megrázóak a képsorok, amikor jön a víz és az életet szó szerint elmossa. A családi, az emberi drámák is ütnek. A casting is erős volt: Naomi Watts Oscarra is lett jelölve érte, McGregor a partnere. A nagyfiuk meg az időközben Pókemberré váló Tom Holland játszotta…

Háborús, visszailleszkedős, traumával küzdős.

Adam, Tausolo, Billy is katonák voltak, akik az iraki szolgálat után hazatérnek. Néhányan megígérték a családnak, hogy ez volt az utolsó kiküldetés, leszerelnek és visszailleszkednek a civil életbe. Más vissza szeretne térni a frontra, amint lehet. De senkinek sem egyszerű a dolga, és meg kell küzdeniük mindenért. Billy azzal szembesül, hogy a felesége kipakolta a házat, elhagyta és vitte a gyereket is. Adamet hűen várta a családja, ám a férfit folyamatosan kínozza a lelkiismerete, traumás, ha igyekszik is megjátszani, hogy minden rendben van vele. Tausolo a fejsérülése miatt nem térhet vissza a seregbe, a felesége családalapítással akarja folytatni. Egymásba próbálnak kapaszkodni, és segíteni egymáson, de van, akinek nem lehet.

Irak akkora trauma volt az Államokban, hogy nem is kevés film született arról, mi történt és később hogyan lehet feldolgozni a történteket. Tőlem ezek a filmek távolabb állnak, se a háború, se a katonai dráma nem az én világom, de néha a szereposztás becsábít egy-egy ilyen filmre is. Ahogy most belegondolok, ezek a filmek nem szoktak tetszeni, rendszeresen lepontozom őket. Így járt a Köszönjük is.

A cselekmény alapból nem hozott lázba, kicsit szájba rágósnak is éreztem. A férfiak hazajönnek, és véletlenül sem egyforma egyik helyzete sem. Mind más, hogy egy filmen belül mindenféle helyzetet be lehessen mutatni. Nagyon traumás, megjátszós, egyedül maradt, a hősi halott, vagy a rokkant, aki azt is nagyon tudja értékelni, hogy még életben van. Erről jut eszembe: valahol nem vicces, hogy lelkileg egyedül a testileg megnyomorodott van rendben?

Adam a kiemelt szereplő, ő az, aki mindenki mással tartja a kapcsolatot, nála futnak össze a szálak. Ő az, aki mindent igyekszik megoldani. Kicsit ezzel is van bajom – az már embertelenül jó, ahogy Adam mindig mások javára dönt. Ő kerül be a programba, de átadja a katonatársának, akinek sürgősen el kell tűnnie. Ő ad szállást annak, aki egyedül maradt. Mindig csak ad és ad. Nem is értettem, mitől lenne ő jobban, ha mindig csak ad és ad. Neki ki fog segíteni?

A rendszer kritikája benne van a filmben, de átérezni nem tudtam. Nálunk nincsenek ezerszám az olyan katonák, akiket traumából kellene kikezelni. Azt minden esetre itt láttam, hogy a rendszer nincs kiépítve, sok a lemaradás, és ez olyan emberek vesztét is okozza, akiket terápiával, gyógyszerekkel, vagy akár pár jó szóval meg lehetett volna menteni.

Túl sok a dráma, és nem tesznek mellé semmit, ami legalább közbe feloldaná a film nehéz hangulatát. Mindenki szenved, mindenki gyötrődik, és egyik tragédia követi a másikat. Ha meg is oldanak valamit, akkor is olyan tragikus, sírós a hangulat, hogy az embernek kedve lesz kiugrani az ablakon.

Látványra se nagy szám. Minimális iraki, katonai bevetéses jelenetsor van benne, de ez láthatóan csak töltelék, nem ezen van a hangsúly. Hanem a személyes traumákon.

A szereposztás kb. erős közepes. Miles Teller szépen viszi a főszerepet, simán kihozza magából a tragikus jó embert. Haley Bennett a feleségeként halványabb. A durva, Amy Schumer is játszik benne – drámai szerep, meglepő tőle – és nem ismertem meg.

Nem az én filmem, kint sokkal jobb kritikái vannak, mint amennyire nekem tetszett.

Köszönjük, hogy a hazáját szolgálta - 5/2 nem kötött le. Lassú, dramatizált, sok szereplőt nem bírtam és helyenként Adam túl jó.

https://www.youtube.com/watch?v=50LQGcb5knE

MOZI:

- A vörös ügynök - Judi Dench, a kémnő. Brit életrajzi dráma.

- Két lépés távolság - regényből készült kamaszos fájdalmas, szerelmes.

- Sötétség gyermekei - életrajzi, dráma és horror egy rockzenekarról.

- Manta Ray - dráma - thriller féle, elég furcsa már a tartalma alapján is.

- Manu, a legsirályabb fecske - mese, ami vagy nagyon gagyi, vagy meglepően cuki lesz. Mivel madárfóbiám van, nekem inkább horror film.

DVD:

- Tulipánláz

Kosztümös, nyomozós, családi emlékeket keresős.

Leiter Írisz már kitanult kalapos kisasszonyként, Triesztből tér haza Budapestre a Monarchia világába. Minden vágya, hogy a Leiter Kalapszalonban dolgozhasson, amely egykor a szüleié volt, amely híres volt a minőségről. A neve azonban rossz ajánlólevélnek bizonyul, és állás, válaszok helyett csak egyre több rejtélybe botlik bele. Mi történt, ami miatt mindenki szeretné, ha visszamenne Triesztbe? Ki az a titokzatos grófné, akitől távol kellene tartania magát? Arra is itt döbben rá, hogy nem egyke, van egy bátyja. Aki egykor a szalonban dolgozott, de valami botrányba keveredett. Él még, mit tett, miért nem akar róla senki sem mesélni a lánynak? Írisz minden ügybe beleártja magát, észre sem véve, mennyire mély az üreg, amibe fejest készül ugrani.

Nemes Jelesen őrült nagy lehetett a nyomás a Saul fia után. Ha így próbálom nézni a Napszálltát, talán kicsit elnézőbb vagyok vele, de akkor se tud tetszeni. Nem is szimplán untam, egy ponton szabályosan viszolyogni kezdtem a filmtől.

Pedig a történet még érdekes is lehetett volna. Egy ártatlan és naiv lány érkezik a városba, és mindenütt titkokba és rejtélyekbe botlik. Családi titkok, jelenlegi mocskos ügyletek. De ahogy ez el van nekünk mesélve…

Attól szenvedtem, hogy szabályosan elvesztem a filmben. Sűrűn nem értettem, mi és miért történik. Már azt sem értettem, honnan ered Írisz megszállottsága. A történet haladásával meg egyre több kérdésem lett. Mi történik most? Mi volt a múltban? Mi van a lányokkal? Ki az a csavargó? Mi köze a történetnek a grófnéhoz? Mit csinált Írisz testvére? Mikor volt a tűz? A borzalmas az, hogy nem kaptam válaszokat. A lányos vonal úgy, ahogy érthető lett a végére, de különben teljesen érthetetlennek találtam a filmet. Az utolsó jelenettel se tudtam mit kezdeni. Most valaminek le kellene esnie? De minek?

Az is baj volt, hogy nagyon ellenszenvesnek találtam a színésznőt, Jakab Julit, aki Íriszt játszotta. Nem tudnám megmagyarázni, de irritált az a tekintet, ahogy végig nézett a filmen. Azt se értettem, hogy mi vonzót találnak benne a többiek. Ahogy nézett, nekem a hideg futkosott a hátamon. Plusz, sokkal szebb színésznők voltak körötte – nem is értettem, akkor miért rajta akadt meg a férfiak tekintete.

Azt is nehezen emésztettem, ahogy a kamera bezárt minket Írisz mellé. Ahogy a Saul fiában is, itt is nagyon közel megyünk a szereplőkhöz, és szinte plánban az arcukat látjuk végig. De ami a Saulban illett a film hangulatához, Saul drámájához, itt felesleges. Írisz drámája Sauléhoz képest súlytalan. A nagyját ráadásul nem is értettem.

Már csak azért is sajnáltam ezt a sok közelít, zárást, mert itt a kosztümök, a környezet jobban érdekelt volna. Kosztümös, hangulatos film is lehetett volna, de itt nem élvezhettem ki se a jelmezeket, se a helyszíneket.

A legnagyobb bajom azonban határozottan az, hogy nem értettem a film cselekményét, a mondanivalóját sem. Még mindig gondolkozom azon is, miért Napszállta lett a címe. Mert egy korszak alkonyán járunk? Jobb ötletem nincs.

Akartam, hogy jó legyen. De nagyon nem tetszett.

Napszállta - 5/1 nem értettem, untam, és még a kivitelezés is zavart. Sajnálom, hogy megnéztem.

https://www.youtube.com/watch?v=_haI91zm_mw