A cím nem is kicsit megtévesztő. Nagyon távoli csak a hasonlóság, igazi kapcsolata meg nincs is Az olasz meló című sikeres, és már majdnem kultikus amerikai filmmel.

Az igaz, hogy olasz bűnügy van benne, ebben is simliskednek és rabolnak. Csak éppen ennek igaz történet az alapja, hétköznapi alakok vannak benne és az egésznek semmi köze nincs egy mesteri tervhez. Ha röviden összefoglalnám, akkor az elégedetlen postai dolgozó kitalálja, hogy rabolja ki a munkahelyét. Igen, posta, nincs elírás. Nálunk ugyan pénzszállító csinálja, ami itt a postásnak jut, de nem sokat oszt-szoroz a helyzeten.

Egyszerű terv, még egyszerűbb végrehajtás. Az a legnagyobb kihívás a rablás alatt, hogy megfelelő ragasztót találjanak. Mert nem mindegy, hogy a kinyitott postai borítékokat majd milyen másik zárószalaggal zárják le. Vagyis, nem egy körömrágós darab.

Pláne, hogy nem okos rablókkal van dolgunk. Elégedetlen kisemberek, akiket olyasmik hajtanak, mint a korai nyugdíjazás vagy a gyerek jobb ellátása. Még csak nagy ötlet sincs, simán bontják a pénzes borítékot, kitömik más papírral, leragasztják és annyi. De még ebben is sikerül szerencsétlenkedni – lemerül a zseblámpa, vaksötétben meg nem lehet borítékot ragasztani. Meg ehhez hasonlók.

A film egyetlen trükkje, hogy rétegekben építkezik. Az ötletgazdával kezdünk, egy nőcsábásszal, akinek más vágya sincs, mint korai nyugdíjba menni és egy egzotikus helyen bárt vezetni. De a nyugdíjazás változásával még hosszú évekig kellene dolgoznia. Majd jön a beszervezett kolléga eseté, végül egy környékbeli és nem éppen sikeres bűnöző, aki meglátja a lehetőséget az esetben. Mindenki rászervez a másikra, mennek az átverések és a könnyed, ’lúzerek rabolnak’ történetből béna Kutyaszorítóban lesz.

Nincs szereplő, akinek megérné drukkolni. Ha ez nem olasz, hanem amerikai film lenne, simán white trash szereplőkkel lenne tele, és még lejjebb került volna az igényesség. Ezt elképzelve, legalább örülök, hogy itt nem annyira debilek szerepelnek, de még így sem szimpatikusak vagy okosak. Mindenkinek jut valami idegesítő szokás, elképzelés vagy valami nagyon simlis húzás.

A film vége is olyan furcsa. Pár szereplővel értem, mi történt. Mások végjátékát viszont nem tudtam lekövetni. De még az sem teljesen tiszta, hogy a lopott pénzzel mi lett. Lehet, ehhez kellene az előismeret, hiszen, ha igaz történet alapján, akkor a médiából anno lehetnek az olaszoknak emlékei, hogy mi lett az eset vége.

Nem túl izgalmas, látványelem nincs benne és a humora is gyenge. A címe csak még húz egyet lefelé rajta. Ha rossz a film, de a címével beidéznek egy jót, csak még pocsékabbnak tűnik a végeredmény. Itt is ezt éreztem.