Minden napra egy film

Minden napra egy film

Hipnózisban

2021. október 31. - BBerni86

Terápiára járó, idegen emlékekkel szembesülő, életért küzdő.

Jenn élete pár hónapja összeomlott. Szerető párja volt, akivel már az esküvőjüket tervezték. Az első gyermekkel volt várandós. A kis Daniel azonban 6 hónaposan holtan született, és Jenn képtelen volt egyben tartani a dolgait. Otthagyta az állását, a vőlegényével szakított, csak a legjobb barátnője képes még valamennyire tartani benne a hipnozisban.jpeglelket. Gina éppen egy új terapeutához jár, és nagyon ajánlja a barátnőjének is. Dr. Meade híres a hipnoterápiáiról a környéken, és Gina meg van győződve, hogy Jenn gondjaira is ez a megoldás. Egy alkalomra be is fizeti, és Jenn szkepticizmusa lassan felenged. Rendszeresen eljár a terápiára, újra elhelyezkedik, abbahagyja a körmei rágását és készen áll arra is, hogy Briannel megbeszélje a velük történteket. Ám a közös vacsora végére Brian kórházba kerül, és Jenn semmire nem emlékszik. Olyan töredékek bukkannak csak fel, amelyek mintha nem is a saját emlékei lennének és Dr. Meade szerepel bennük. Gyanút fog, hogy a terápián egészen más történik, mint amit eddig gondolt.

Az emberek viselkedésének programozása kedvelt thriller téma. A klasszikus példa talán A mandzsúriai jelölt, de rengeteg történetben felbukkan, hogy valaki olyasmit követ el beprogramozva, amit különben nem tenne meg. Jó kis thriller alapanyag.

Itt is ezzel van dolgunk, csak éppen nem a rémisztés vagy a thrilleres jelleg, ami megszínezi a történetet. Annak ellenére, hogy Jenn min megy keresztül, és miket kell megtenniük Dr. Meade betegeinek, inkább az érzelmi oldal a hangsúlyos. Hogy Jenn szenved a fia elvesztése miatt, hogy mennyire kettősek az érzelmei Brian iránt. Még szereti, de nem bír mellette lenni, mert a gyászt nem tudja megosztani. Amikor már terápiára jár és kezdenek a furcsa bevillanásai lenni, akkor is, az első életveszélyes helyzetig megmarad ez az érzelmes közelítés. Az sem segít, amikor feltárják, hogy a doktor miért teszi, amit. Mondanom se kell, az is romantikus filmbe illő indíték, csak éppen a módszerei nem azok.

Némileg zavart, hogy túlzottnak érzem, amire a doktor be tudja programozni az embereket. Ha valóban erre képes a terápia, akkor mindenki reszkessen, mert gyilkost lehet csinálni bárkiből vagy még rosszabbat. Pláne, hogy itt egyetlen kezelés elég ahhoz, hogy egy teljesen normális és egészséges emberből, akinek maximum annyi a gondja, hogy fél a pókoktól, öngyilkos merénylő legyen egyetlen mondat hallatára. Ne már!

A történetbe csavarok is vannak beépítve, váltakozó sikerrel. A végére az tetszett, ahogy a nő már képtelen eldönteni, mi a valóság, és mit programozott bele a doktor. Benne van egy helyzetben, igazinak hiszi, miközben egészen más van körötte, mint amit felfog. Hogy lehet ebből kitörni? Van rá ötlet. Azon viszont nem tudtam meglepődni, mit és hogyan dolgozik a doki, miért. Amikor elejtett egy megjegyzést a családi állapotáról, már összeraktam, mi folyik itt. Szánalmasnak is találtam, amikor a rendőrségnek már megvannak az áldozatok fotói, egymás mellé teszik őket, és üvölt a látottakból, mi a minta, nekik meg nem esik le.

A külcsín rendben volt, egy felső középosztálybeli, városi környezet. Több külső helyszín, több lakásba is belesünk. Mivel elsősorban az elmével játszottak, itt lövöldözés vagy nagy menekülős jelenet nincs, nem is kellett. A lényeg az lett volna, hogy azzal ijesszenek meg, mire rá nem lehet venni az elmét a megfelelő módszerrel.

A színészek… sorozatfüggőként volt ismerős arc, de itt nem sztárokra ment a büdzsé.

Egy estére elment, de nem ez az a film, ami a témában klasszikus lehetne bármikor is.

 

Hipnózisban – 5/2,5 a thriller alap megvan, hangulata is van – a történet nem az igazi, de azért elment.

Hypnotic | Official Trailer | Netflix - YouTube

What we do in the Shadows

3. évad

Vámpíros, tanácsot vezető, válsággal szembenéző.

Guillermo lemészárolt mindenkit, aki a gazdái ellen kicsit is fenyegetően lépett fel. Most nem is tudják, mit kezdenek a szolgával, akiben vámpírvadászok vére csorog. Bezárják, és próbálják hipnotizálni is, hogy őket soha ne bánthassa. Guillermo könnyeden kijár a ketrecből, a vámpírmágia rég nincs rá hatással, de megjátszik mindent, hogy újra bízzanak benne. Nem kis meglepetés éri őket, amikor a szolgájuk viselkedéséért nemwhat_we_do.jpg büntetést kapnak, hanem értékelik, milyen gyilkos indulatok vannak a csapatban. Kinevezik őket a helyi Vámpír Tanács élére. Kapnak egy asszisztenst és korlátlan hatalmat. A szokott módon, semmihez sem értve látnak neki a feladataiknak, és némi segítséggel legalább az általuk okozott problémákat igyekeznek megoldani. Így vadásznak elveszett vámpírősre, vagy éppen küldöttséget fogadnak születésnapi bulival összekötve.

Eddig szerettem ezt a sorozatot, de már eljutottunk arra a pontra, ahol fárasztónak és gyakran gyerekesnek tartom a humorát. Komédia, nevetni kellene rajta, de lassan már csak bosszankodni tudok miatta.

Pedig, idén, kitaláltak egy olyan keretet, ami összefogja a 10 részt. Ez a szerencsétlen csapat hatalmat kap, és ezzel járnak feladatok. Mivel nem éppen észlények és nem illenek a korba, szerencsétlenségre további bajokat tetéznek csak. Mégsem sikerült értelmesre összerakni a részeket. Ugyan igyekeztek rendszeresen valami Vámpír Tanácsot érintő kérdést betenni, nem az vitte el a részeket és gyakran nem is igazán volt ötlet a történetben. Most komolyan, a szökött vámpír ősre egy üres bevásárló központban vadásznak? Sehol senki, csak ők, meg a szökött vámpír. Izgalom nulla, az meg nem vicces, hogy a másik vámpír ős egy gyerekautóba ülve köröz köröttük. Jó, első pillantásra az tudott lenni, de utána az egész részben végig már nem.

Ha már a humora. Erre az évadra egyre jobban mennek le arra a szintre, amit semmilyen téren nem tudok díjazni. Az altesti humor, de nagyban. Amikor Colin Robinson új szobába költözik, mi az első dolga? Tele fingani. Utána meg az egész részben mindenki fintorog a szag miatt. Amikor egy szigetre elmennek kirándulni? Találkoznak egy szirénnel, aki félig csirke. Már ez eleve nagyon abszurd és nekem nem vicces, de amikor a szerelmi jelenet közben még le is tojja a férfit… Sorolhatnám tovább, ez a 10 rész halmozta az ilyen, az én humoromtól nagyon eltérő poént.

A karakterek eddig is tudtak idegesíteni, és ez csak fokozódik. Nandor lelki válságából a lehető legtöbbet kihoztak, az a szál rendben volt. De Nadja szerencsétlenkedése a babával, amiben a lelke lakik vagy Laszlo szokásos semmittevése már mélységesen untat. Annyira buták ezek a szereplők! Három életképtelen alak, és Colin Robinson csak egy fokkal jobb.

A külcsínre most se kellett túl sokat költeni. A Tanács kriptái nagy termek, a házuk a szokott és ha ki is mozdulnak, minden üres köröttük. Mintha direkt kerülnék az embereket. Mivel vámpírok, éjjel mozognak, és a sötétség is jótékonyan eltakar sok mindent. Trükkökben is csak az van, amit eddig is használtak: amikor gyorsan el akarnak menni, vámpírrá válnak és már szállnak is.

Minden színész visszajött, és valahol teljesen rendben is van, ahogy továbbra is viszik a szerepeket. Egyikről se hiszem, hogy ilyen idióta élőben.

A negyedik évad berendelését még nem láttam – nem is bánnám, ha itt lenne a vége.

 

What we do in the Shadows – 5/2 már nem nevetettet, inkább csak irritál. Ennyire debil egy bandát… + néha gusztustalan.

What We Do in the Shadows | Official Trailer - Season 3 | FX - YouTube

SpoilerZóna

  • A másik én

f1_164.jpgPaula belejön abba, hogy mindenki őt hiszi Candynek. Az emberek szeretik, kedvesek vele. Ő ezt élvezi, miközben azt látja, hogy Candy utálja az egészet és nem érdemli ezt meg. Így mindent el akar venni tőle. Még a férfinak, akivel névtelenül levelezett, neki is azt hazudja, ő Kathy.

Az igazit pedig kidobja a saját házából, a rendőröket is ráhívja. Kathynek már senki nem hisz, utcára kerül. Az ügynöke ráismer, de inkább dolgozik a lelkes és pontos Paulával, mint a balhés Kathyvel, aki már nem akar Candy lenni. Kathy így a legjobbat igyekszik kihozni a helyzetből, megint asztalosként dolgozna.

Amikor a szerszámaiért hazamegy, Paula is jön a tőle lopott férfival. Ő rádöbben, mi az igazság és Kathy mellettf2_162.jpg marad. Nekik megvannak a terveik és Kathy nem is bánja, hogy Candy életét elvesztette.

Az első szerepnél Paula besokall a felvételnél és rohan vissza Kathyhez. Vegye vissza az életét, neki a színészet nem megy! Kathy megnyugtatja, és rábízza Candy alakját. Lehet ő az, színészkedjen, neki már nem kell.

1 évvel később Kathy a szerelmével bútorboltot vezet és boldog. Paula Candyként világsztár, de teljesen ki van készülve.

  • Rendőrügylet

f3_158.jpgChris összejön Timmel, de másnap megijed az érzelmeitől, és csűnyán a férfi lelkébe gázol. Tim elmegy, Chris folytatja a nyomozását.

Az iskolában az áldozat egyik tanárával beszélget, és a férfi elszólja magát. A hírekben csak az volt benne, hogy a gyereket agyonverték. A férfi honnan tudta, hogy kalapáccsal?

Bizonyíték kell, de egyedül nem tud szerezni. Timet kéri meg, akinek elmondja,f4_141.jpg hogy kölcsönösek az érzéseik és nagyon sajnálja, ahogy reggel bánt vele. A f5_118.jpgférfi vele tart betörni a gyanúsított házába. Tim megtalálja a bizonyítékot, de benyújtani már nincs idő.

A férfi megint gyilkolni menne, de ők ketten megállítják, ha komolyan harcolniuk is kellett. A végére ők a hősök, megvan a gyilkos, akinek a létezésében senki nem hitt Christine-t leszámítva.

Mese az aranytallérról

Kincset visszaszerző, mágikus, erőre találó.

Egy kis faluban az emberek sorsa egyre sanyarúbb. Valaha volt egy mágikus aranytallér a birtokukban, amely boldoggá tette őket és gazdaggá a termést. Ám egy álnok alak ellopta tőlük, és az emberek most boldogtalanok, gyötrődnek és semmi más nem terem meg náluk, csak a káposzta. A polgármester fiai elindultak a tallér mese.jpgkeresésére, de sosem tértek haza. A fiatal Anna Barbara sem bírja már nézni, hogy mennyire szenved náluk mindenki. Egy éjszaka elszökik, és maga indul a tallér nyomában. Kapzsi János rátalál és alkut kínál neki: a szolgálatába szegődik, és ha három próbát kiáll, visszakapja a tallért. Ha elbukik, a házvezetőnője marad. A reménytelen helyzetben azok jönnek segíteni, akik szintén szabadulni akarnak Kapzsi varázsa alól: a mágikus erővel bíró, törpévé varázsolt takarító fiú és a két kutya, akikből pokolkutyát akarna Kapzsi nevelni.

Nem kell minden mesébe herceg és legkisebb királyfi, nagyon helyes kis történeteket lehet mesélni akár a falusi mindennapokhoz kapcsolódóan is. Ilyet találni a német Grimm mese sorozatban kevesebbet, de egybe-egybe sikerül belebotlanom. Ilyen ez az aranytalléros mese is.

A külsőségeiben pont olyan, mint ennek a sorozatnak minden darabja. A karakterek ruhái olyanok, mintha egy színdarabból lopták volna ki a jelmezeket. Itt azért egy kicsit jobban eladhatóak voltak így is, mert a szereplők, ahogy már említettem, nem nemesek és gazdagok. Egy egyszerűbb szoknya és ruha, vagy éppen egy mindennapi viseletes munkásruha kellett nekik, és nem selyem meg bársonycsodák. Ezek a ruhák nem tűntek olyan műnek, mint amit a hercegekre, királylányokra szoktak adni.

A környezet is sokkal visszafogottabb. A kis faluból láttunk egy mezőt, a kerítést, meg Anna Barbara családjának a kis szegényes házát. Kapzsi János házából meg a pincéket láttuk, amelyek tulajdonképpen nagy és sötét termek, ahol halomban áll a lom. Nem kellett megszakadni a látványtervezőnek. De ismét csak ismételni tudom magam: itt nem is volt elvárás, hogy lássunk egy szép kastélyt vagy pompát. Itt működik a minimalizmus.

Most sem játszanak benne neves színészek, de erre nincs is szükség. A mesék fekete-fehér jellemei kerültek be, akiket nagyon gyorsan kiismerni és egyszerűek. A jó Anna Barbara, a kedves húga, a kapzsi János – aki még beszélő nevet is kapott… Ami színészi játék kellett, azt gyakran a sminkesek már beletették. Pl. János ronda, mogorva és a pár száj haját keresztbe nyálazza a fejére, hogy próbálja – sikertelenül – rejteni a kopaszságát.

Mindezzel együtt a mese működik és a története sem rossz. Az ismerős elemek most is benne vannak: a három próba, a segítők, a két fiatal a történet végére jegyespár és mindenki elnyeri, ami jár neki. De olyan kis ötletekkel fel van dobva, mint egy-egy szópárbaj Anna Barbara és Stefan között, vagy a húg és az őr csörtéi. Bizony, itt olyan őr őrzi a kaput, aki ragyogó nappal is elalszik őrségben, nemhogy éjszaka…

Vagyis, van adagolva egy kis humor is. Ez inkább kisebbeknek van szánva, de legalább nem annyira buta, hogy zavarjon. Még mosolyogtat is, ha nevetni nem is kezdtem el rajta.

Az üzenetét meg kifejezetten szerettem a mesének. Van fordulat, mi lesz a tallér sorsa. Nem a mágia lesz a megoldás, hanem az ember saját ereje. A boldogságot nem mástól és nem a csodától kell várni, meg kell dolgozni érte.

Kellemes mese volt hétvégére, ez a rész tetszett a Grimm mesék közül.

 

Mese az aranytallérról – 5/4 aranyos a történet, szimpatikusak a szereplői és az üzenetét is tudtam díjazni. Jópofa lett.

Mese az aranytallérról - Grimm Mese - YouTube

Why Woman Kill

2. évad

Bosszút álló, gyilkosos, női ügyködős.why_woman_kill.jpg

1949, békés amerikai kisvárosi élet. Alma Fillcot egy állatorvos kerekded neje, akinek a kertje a büszkesége. Nagy álma, hogy bevegyék a helyi kertészklubba, ahova csupa előkelő hölgy tartozik. Látszólag esélye sincs: szegényebb, előnytelen a külseje, jelentéktelen nő. Csakhogy az asszony felfedezi, hogy jámbor férjének van egy sötét titka. Van egy módszere, amivel a szenvedést kívánja enyhíteni a világban: hogy ezért sorozatgyilkosnak tartaná más? Alma is így gondolja, de csak eleinte. Aztán rájön, hogy a cél szentesíti az eszközt. Ezt a kertész klub elnöke, a szép Rita majd a saját bőrén tapasztalja. A nő múltjában akad sötét folt, ahogy a jelenben is titkokat őriz: miközben alig várja idős férje halálát, fiatal szeretőt tart és arra is lesz terve, hogy zárja ki a mostohalányát az örökségéből, akivel régi ellenségek. Nem sejtheti, hogy pont Alma lesz, aki miatt borulnak a tervei.

Ez a széria is antológia lett, de nem bánjuk. Miközben megvan a közös pont, amiért ez a 2. évad, teljesen új történetet, de hasonlóan minőségi szórakoztatást kapunk némi bűnügyi vonallal.

Antológia, és az összekötő pont éppen az, amit a cím jelez. Olyan asszonyokról szól, akik gyilkosok lesznek és itt azt vesézzük, miért. Most milyen válaszokat adhatunk rá? Féltékenység, önvédelem vagy éppen önérvényesítés. Akad ebben az évadban is olyan, amit akár a törvény is megértett volna, de olyan is, amiért jár a villamosszék. Mindez guilty pleasure környezetbe ágyazva: szépek, gazdagok világa, amit irigyelni szokás. Meg a nő, aki ide akar tartozni és egy ponton semmi sem drága ezért.

Viszont, egyéb antológiákra jellemző kapcsok nincsenek benne. Új színészeket hoztak be és a történetben sincsen közös karakter. Ha nagyon erőltetem a fülem, akkor ez így nem teljesen igaz. Az első évad második idősíkjában a hősnő férje Jack Davenport volt, aki ugyan a másodikban nem szerepel, de végig ő meséli el a történetet. Vagyis, narrátorként jelen van.

A cselekmény kifejezetten szórakoztató és nagyon ügyesen adagolja a csavarokat. Már a nyitány berántja az embert, ahogy minden szereplőről derülnek ki a sötét titkok. Rita szeretője, akinek szintén van egy titkos szeretője. Alma és a férje kis hobbija. És nem fogynak ki az ötletekből, végig egy pörgős, rémtettekkel és humorral teli történetet kapunk. Szinte a minőségi szappan jelző is illik rá, mert bizony olyan fordulatok is akadnak benne: nem várt terhesség, nagy hazugságok, eltitkolt múlt…

A karakterek és a rá talált színészek is nagyon ki vannak találva és jól játszanak. Lana Parilla már rutinos az olyan szép asszonyok karakterében, akik elsőre dögök, de közelebbről megismerve azért felfedezhetjük a szívüket is. Most is jól hozta Rita arcait. Ahogy Allison Tolman megformálta Alma átalakulását, parádés. A nyusziból lesz a vadász, de még milyen… De a mellékszereplőket is emlegethetném, pl. Frost hobbi sorozatgyilkos fogorvosát, de ez azért a két nő sorozata, akik el is viszik a showt.

Erre rásegít, hogy ezt a sorozatot a szemnek is jó volt nézni. A házak és a környezet, ami szintén árulkodó a lakókra. (Nézzük csak meg Alma kertjét az elején és a végére!) Vagy a ruhák – olyan remek ruhaköltemények vannak benne végig, hogy az önmagában egy külön élmény volt és szintén jellemezte a szereplőket, hogyan öltöztették őket.

A harmadik évados berendeléssel még nem találkoztam, de nagyon díjaznám, ha lenne folytatás. A saját zsánerében ez egy szuper kis sorozat. Ez az évada is.

 

Why woman kill – 5/4,5 egy igazi guilty pleasure csajos élmény. Jó szöveg, szép környezet, bulváros sztori.

WHY WOMEN KILL Season 2 Official Trailer (HD) Allison Tolman, Lana Parrilla - YouTube

A fekete bársonyruha

Családos, rang nélkül helytálló, kosztümös.

Riah fiatalon marad özvegy három kisgyermekkel. A családi házban nem maradhatnak, így az írni-olvasni is tudó nő egy házvezetői állást vállal el. A helyszínre érkezve újabb csalódással kell megbirkózni: a munkavállalói elköltöztek, a helyükre bérlők érkeznek. Öröm az ürömben, hogy a kisgyerekeken megesik egy asszony szíve és a_fekete_barsonyruha.jpgbeajánlja a családot a saját gazdájánál. Alacsony bérért kell dolgoznia, de tető kerül a fejük fölé és étel az asztalukra. A mogorva háziúr lassan megkedveli a nőt és a gyerekeit – mivel saját családja nincs, Riah elsőszülött fiát szeretné az utódjának nevelni. Ám egy félreértés miatt a viszony elmérgesedik, Daniel elkerül a háztól. Riah és a két kisebb is csak azért marad, hogy őt védjék. Az asszony lánya, Biddy lép a bátyja helyére – ám egy művelt, szegény lány sorsa nem könnyű a korban, ahol a tudása miatt még inkább mogorván néznek rá.

Ez egy 1991-es tévéfilm. Olyan szempontból érdekes ez, hogy mai szemmel már sok gondom van vele. A történet felépítése, a színészek, még a kinézete sem olyan, ami tetszene. Ehhez képest saját idejében jónak számított – még a legjobb dráma Emmy-díját is bezsebelte.

Az alapja egy regény, és igazság szerint nem is a történet maga volt az, ami nem tetszett. Éppen ellenkezőleg, a cselekmény volt, az ami miatt végignéztem a filmet. Érdekes volt az is, hogy egy nincstelen özvegy hogyan tudja felnevelni a gyerekeit, miközben a büszkesége is megmarad. Egyáltalán, hogy lehetett boldogulni abban a korban, ha az ember nem nemesnek született? Majd a gyerekek sorsában ismét egy érdekes helyzet áll elő.

Biddy nagyon művelt lány, nem csak ír és olvas, de ezt több nyelven is teszi, és kiművelte magát. Régi latin filozófusok, modern költők, ő ismeri mindet. Csak éppen szegény cseléd, ha a történetet nézem az anyja beadja mosónőnek is. Az urak pedig nem nézik jó szemmel, hogy ő nem egy tanulatlan szolgáló, és másokat is szívesen tanít. Nekik az a jó, ha az embereik teljesen írástudatlanok és gyámoltalanok. Van erről egy beszélgetés is, és azt is érdemes megnézni, milyen reakciókat vált ki, amikor a fizetés felvételekor pár mosónő – Biddy és a barátnői – nem csak X-et rajzolnak az átvételi ívre, hanem le tudják írni a nevüket. Ebből könnyen eljutunk oda, hogy ma is miért butítják a népet, de erről ennyit.

A film két központi szereplője anya és lánya. A film elején Riah küzdelmeit látjuk, aki a gyerekei biztonságáért adja fel a személyes boldogságát. Majd Biddy jön, aki próbál boldogulni egy korban, amely rá mondhatni ellenségként tekint.

A baj az, hogy sok-sok évet felölel a film, de a játékidő ehhez képest rövid. Tele van a film kihagyásokkal, vagy furcsa dinamikával oldják meg a váltásokat. Ez jobban tudott zavarni, mint esetlegesen a filmbe betett, zavaros részek. Pl. amikor Riah kiakad, hogy a gazdának milyen tervei voltak Daniellel. Olyan a viselkedése, mintha a férfi szexuálisan akarta volna molesztálni a gyereket, nem írni-olvasni tanította volna. Sok konfliktus elülése is csak jelzés szintű, miközben nagy és súlyos problémák voltak mögötte.

Nem egy látványos alkotás, pedig gazdag és szegényebb nemesek kúriáit is látjuk benne. Nyilván nem egy Downton Abbey szintet vártam, de ez nagyon alatta marad.

A karakterek még csak rendben voltak, az anya és lánya fel is lett építve. Viszont, a színészek játéka vagy külleme már kevésbé tetszett. Biddy esetében például a karakter szimpatikus, szerethető, de a színésznőt nem bírtam, aki játszotta.

Egyszer különben érdekes volt, elolvasnám az alapregényt, de a film nem fogott meg.

 

A fekete bársonyruha – 5/2,5 a történetben lett volna potenciál, de a kivitelezés olcsó és a történetvezetés se tetszett.

Mit várunk?

Cím: Az oltalmazó

Készítők: Lorenz producerként sokat dolgozott Eastwooddal, jó kis filmek vannak a neve mellett. Nem ez lesz azmit_115.jpg első rendezése, bár 10 éve próbálkozott ezzel utoljára. Meglátjuk, hogy sikerült. A stáblista nem rossz: Neeson, Winnick miatt nekem nézős.

Műfaj: akció, thriller

Cselekmény: Jim katona volt, most csendes életet él vidéken. Megismerkedik egy anya-fiú párossal, két mexikói illegális bevándorlóból. Kötődni kezdenek, a férfi gyászán – friss özvegy – enyhítenek. Így, amikor a nőt meggyilkolják, ő maga indul el a fiúval Chicagóba, miközben a kartell a nyomukban jár…

Neeson, mint akciópapa, újra. Az a helyzet, hogy tőle elhiszem, ezt a filmet is meg fogom nézni. Neki jól áll a visszafogott akció, ami várhatóan itt is lesz.

Várható megjelenés: a téli szezont nyitja nálunk – ha akkor még nyitva lesznek a mozik…

Rendőrügyelet

Nyomozós, igazságot kereső, gyilkos nyomába eredő.

Christine egy rendőr lányaként nem volt kérdés, hogy szeretett apja nyomdokaiba lép. Az őrsre azt az elvet követte, hogy a friss rendőröket, akiknek rendőr a szülője is, hagynak a szülővel járőrözni. Chris is megkapta ezt az esélyt – a tragédia így duplán sújtott le. A lány egy gyanúsított nyomába eredt, sarokba szorították és fegyvert fogtak rá. Mire az apja kiért, eldurvult a helyzet. Az eredmény: Christine majdnem elvesztette a lábát és operátorként tud már csak dolgozni, az apja pedig elhunyt. A lány a munkájába temetkezik, azt a nyomozót isrendorugyelet.jpg lekoptatja, aki a bárban próbál randit szerezni tőle. Amikor egy hívást nem vesz komolyan és tragédia történik, Christine lesz az egyetlen, aki nem fogadja el a kézenfekvő megoldást. Szerinte nem a szülők végeztek a fiúkkal, hanem akit a kis barátja mumusnak nevezett és akit nem keres senki. Christine a nyomába ered, és mivel néhol segítségre van szüksége, Tim is kap egy esélyt, hogy bizonyítson a lánynak és megszerezze azt a randit.

A segélyhívós történetekre most rááll a fülem. a The Guilty/The Sinner nagy kedvencem skandináv és amerikai változatban is szerettem, de különben is van az ilyen filmeknek egy másfajta bája. Máshogyan rendőr egy operátor, mint az, aki tényleg kimegy a helyszínekre.

Sajnos, ez a film nem tudta hozni azt a szintet, amit vártam volna. Egyrészt, nagyon hamar kikerülünk a segélyhívóból. Az ottani munka nem téma, csak az van kihangsúlyozva, hogy miképpen hurcolják meg Christine-t. (Azért az durva, hogy a kész ítéletet is módosítják, amint a sajtó képbe kerül és máris áldozati bárányt keresnek.)

A nő saját szakállára kezd el dolgozni, és nagyon hamar olyan lesz, mint egy szimpla rész egy krimiben valamilyen sorozatban. Az csak hab a történ, hogy mennyire érezni az egész történetben, hogy ez így nem stimmel. Szerintem az még büntetendő is, ha valaki rendőrnek adja ki magát. Christine le van rokkantosítva, nem rendőr már és operátorként is felfüggesztik. Mégis, használja a jelvényt és úgy kérdezgeti az embereket, mintha nyomozást folytatna rendőrként. Az egy dolog, hogy megtéveszti az embereket, de visszaél a jelvénnyel. Ahogy megy előre a történet, ezt folyamatosan fokozzák is. A végén azon már szinte nevetőgörcsöt kaptam, amikor a filmben felszedett barátjával, Timmel betörnek a gyanúsított házába és Tim elkezdi fotózni a dolgokat a későbbi eljáráshoz. De mégis, mire tudná ezeket felhasználni? Illegálisan mentek be, a képeket nem fogadnák el bizonyítékként. Még inkább ők lennének bajban a betörés miatt. Sok ilyesmi van benne – egy csomó olyan elem, amit nem feltétlenül a sok krimit nézők szúrnak csak ki, és idiótaság.

Meg lehet nézni azt is, mikor mennyire tud Christine járni. Néhol szalad, máskor felülni sem bír és a mankó használata is opcionális. Következetlenség, de bosszant!

Nem lett izgalmas a film, nincs igazán feszültség sem benne. A megoldás túl könnyen jön, egy nagyon béna elszólás, és már tudják is, ki a gyilkos. De addig is, a nyomozás annyira szimpla kérdezgetés, hogy nem is értem, miért kellett Christine a megoldáshoz. Ha a nyomozók minimális erőfeszítést tettek volna, minden meg is oldódott volna.

Mondanom se kell, tévéfilmes a kinézet, látványelem nélkül.

A színészek is ismeretlenek. Fiona Gubelmann húzza valahogy a filmet, de inkább eye candy, mint átütő színész. Drew Fuller meg pár végszót és nagyon béna szerelmi vallomást kap. Mondhatjuk azt is, az is inkább röhejes, mint romantikus volt.

Messze jobb filmet vártam, ez olyasmit, amit alvás mellé lehet ajánlani.

 

Rendőrügyelet – 5/2 helyenként annyira röhejes, hogy képtelenség komolyan venni, pedig komolyan játsszák.

Dispatch - Official Trailer - MarVista Entertainment - YouTube

süti beállítások módosítása
Mobil