Háborús, barátos, túlélős.

Öten voltak jó barátok, gyerekkoruk óta. Wilhelm és Friedhelm, a fivérek, akik apjuk megbecsüléséért küszködtek. A férfinak a katona Wilhelm volt a kedvence, érzékenyebb és olvasni szerető kisebb fiát csak bántotta, bár a bátyja igyekezett védeni az öccsét. Greta, aki énekesnőnek készült, és hittek benne, hogy sztár lesz egyszer a tehetséges, csinos lányból. Viktor, akinek mesterszabó apja üzletét kellett volna átvennie, de a zsidó származásuk miatt mindent elvesztettek. Viktor és Greta pár is voltak, de már titkolni kellett a kapcsolatukat. A fiatal Charlotte, aki rég szerelmes volt Wilhelmbe és az alkalmat várta, hogy ezt bevallhassa a fiatalembernek. A testvérek bevonulnak, Charlotte ápolónő lesz, és megfogadják, a nyertes háború után karácsonykor ugyanígy fognak ünnepelni. A világháború azonban mindenkit meggyötör és megváltoztat: az idealista álmodozó megtanul érzés nélkül ölni, a katona elveszti a hitét, elárulnak és elárultatnak.

Lassan 10 éves ez a mini sorozat, de annyira örök a téma, hogy egyáltalán nem éreztem elavultnak. Talán egyes témák megfogásába bele lehetne kötni, de összességében én elnéztem és jól le is törtem, mire a végére értem. Mondanom se kell, az 5 főszereplőből 2 hal meg a végére, az egyik pont az én kedvenc szereplőm.

A világháború van kivesézve, több nézőpontból is. Az 5 barát teljesen más utat jár be a háború évei alatt, és így több frontot, a hátországot és sokféle nézetet is megismerhetünk. A keleti fronton van egy nagy zuhanás: a kezdeti sikerektől hogyan jutunk el oda, hogy minden elveszik és az emberek nem lesznek többek ágyútölteléknél. Kicsit a zsidók elleni visszaélések is megjelennek, de jó érzékkel nem holocaust film lesz, egészen más nézőpontok kerülnek kiemelésre. A partizánok kapcsán van egy nagyon durva jelenet benne: amikor megtalálják a zsidókat az Auschwitz felé vezető vonaton. Különben is érlelte bennem a film, hogy az emberi nem megilletné a kihalást, ott aztán tetőzött ez az érzésem. A háborús kórház pedig érzékletesen szemléltette, hogy a háború milyen pokol. A karrierista lány esetében pedig újabb emberi hulladék tulajdonságra vetül a fény.

Annak ellenére, hogy a háború nagyon sokakat tesz bűnössé és iszonyatosan pusztul benne a szereplők eredeti személyisége, mégsem tesz senkit igazán ellenszenvessé. Legjobban talán Greta a példa, aki nem csak viszonyt kezd egy nős férfival, de ez a férfi ráadásul náci tiszt is. De közben a lánynak volt nemes célja is az önző mellett: igen, karriert akart, de mellette Viktor életét is menteni próbálta. Ráébredt sok mindenre, és a végére vezekelt.

A három részben egyaránt sikerült betenni háborús jeleneteket és drámát, szerelmi történetet és jellemfejlődést – bár inkább leépülést kellene írnom a pontosság kedvéért. Ha egymás mellé tesszük, ahogy az elején isznak és a végén majd a halottjaikra, mintha nem csak 3 év telt el volna, de legalább 30.

Nem csak azért viselt meg ennyire, mert pont a kedvenc szereplőm hal meg három nappal a fegyverletétel előtt, de az is, ahogy egyik pokoli történet követi a másikat. Nincs dicső pillanat, nincsenek nyertesek, ez egy lejtmenet elejétől a végéig.

Működött a narráció, és mozgalmassá tette, ahogy váltogattunk a helyszínek és a szereplők között. Nem mindenkinek jutott egyformán izgalmas rész, de a nagy egészhez hozzátettek.

Látszik a film külcsínén is a beletett munka, ahogy a színészek is igyekeztek.

A sok tragédia miatt nem esett jól – de ilyennek kell lennie egy világégést bemutató műnek.

Generációk háborúja – 5/4 korrekten össze van rakva a történet, árnyaltak a szereplők. Több szinten benne a tragédia.

https://www.youtube.com/watch?v=TmyGPX23px4

Melyikük a kakukktojás?

Annyit súgok, a rokoni kapcsolataik és a karrierjük körül kell keresgélni...

1: Eric Roberts

2: Emily Osment

3: Liam Hemsworth

4: Elizabeth Olsen

5: Jonathan Firth

Megoldás: Tovább!

Középkori, lovagos, bűntettes, több nézőpontból feltáró.

Jean de Carrouges és Jacques Le Gris egykor barátok voltak, a nagyon más hátterük ellenére is. Carrouges nemesi sarj, akire örökölt poszt és földek várnak, egy tisztes név. Le Gris mélyről küzdötte fel magát, és az eszének köszönhetően lett hűbérura bizalmas embere. Ahogy a szegényebb csillaga emelkedett, a jobb születésűé viselkedése és meggondolatlan természete miatt egyre süllyedt. A barátok lassan ellenségekké lesznek, akik egy végső ponton túl élet-halálra szóló párbajban találják magukat: a Párizsból hazatérő Carrouges a feleségétől azt kell hallja, hogy Le Gris betört az otthonukba, és meggyalázta őt. Egyik férfi sem enged az igazából, és a király elrendeli az istenítélettel felérő párviadalt. A tét nem csak a maguk igaza, Marguerite további sorsa is. De mi az igazság? Mindenkinek más.

Azt se gondoltam volna, hogy ennek a filmnek a kapcsán fogom írni, hogy mennyire kellemesen meglepődtem. Mivel láttam már nem egy Ridley Scott történelmi filmet, volt elképzelésem, mit kapok. Részben igazam lett, de kaptunk egy elég nagy csavart és valami olyasmit, amit eddig nem kötöttem volna a rendező nevéhez.

Ami nagyon ismerős lesz: brutális csatajelenetek és a kor ábrázolása. Nyers, mocskos, valósággal érezzük a csaták brutalitását és az egész kornak a barbár vonásait. Itt bizony megcsapott, hogy nem a korhatár jelre ügyeltek megszállottan – ha valakit leszúrnak, fröcsköl a vér rendesen és a kard sem marad tiszta. Akkor sem szépelegnek, amikor valakit holtan szégyenfára húznak vagy éppen a testi kapcsolatokat ábrázolják. Látványosak a csaták, annak a bizonyos utolsó párbajnak is megvan a maga ereje.

Ehhez jön hozzá, hogy megvan a kor kritikája is. Nincs szépelgés itt sem. Ahogy a főnemesek ítélnek, az egész rendszernek az igazságtalansága. Ez nem az a film, ahol bármilyen szinten lovagias lovagokat találunk. A király egy kölyök, a hűbérúr dorbézol, az egyik főszereplő lovag meg kb. olyan értelmi szinten áll, mint egy paraszt, csak éppen büszke katona, amitől még veszélyessé is válik.

A csavar és a film zsenialitása meg az, hogy a teljes történetet megnézhetjük mindhárom főszereplő szemszögéből. A barátság, az elhidegülés, az erőszak – Carrouges, Le Gris, végül Marguerite szemszögéből. Nagyon imádtam, ahogy ezt ki tudták vitelezni és eljátszani a színészek. Ugyanaz a jelenet, de mégis kicsit más, ha nézőpontot váltunk. Vagy éppen nagyon más – elég csak arra gondolni, ki hogyan bánik a nővel és ezt milyennek élték meg. Ahogy ugyanannak a karakternek három arcát látjuk a háromszor ugyanaz, mégis más történetben. Pszichésen is izgalmas, de színészi játékban és a történetben is.

Amit pedig pluszban beharangoztam már: ez a film tökéletesen elmegy #metoo filmnek is. Ahogy a nő nézőpontjához érünk, szembesülünk azzal, hogy milyen fokú elnyomásban volt része. A házassága, az erőszak, ahogy semmilyen saját szava nem lehetett. Minden téren jobb volt Marguerite, mint a férje. Szép, okos, művelt – jó, harcolni nem tudott úgy, de a férfi meg csak azt tudott. Mégis, a nő nem több egy birtokolt tárgynál. Miközben középkori történelmi film, annyira mai ez a témaválasztás, annyira aktuális most. Láttam, kapott érte Scott kritikát, de szerintem ez egy olyan húzás, ami releváns, ami nagyon maivá teszi ezt a középkori történetet. Az, hogy Comer milyen remekül játssza, csak ráadás.

A színészekre különben sem lehet panasz. Néha brutális külső, de jó alakítások sora.

Határozottan kellemesen meglepődtem, ezt a filmet érdemes volt megnéznem.

Az utolsó párbaj – 5/4,5 miközben hitelesen középkori, erőszakos, katonás, mellette modern is, jó alakításokkal.

The Last Duel | Official Trailer | 20th Century Studios - YouTube

Cím: Ambulance

Készítők: Michael Bay készít feldolgozást egy dán filmhez, ez már önmagában érdekes. Ha hozzáteszem, hogy Jake Gyllenhaal kapta a főszerepet, még érdekesebb. (Azért érdekelne, melyik rabló szerepe az övé.) A casting jó, és egyelőre még remélni merem, hogy a dráma is súlyt kap, és nem csak akció felé lesz átírva a történet.

Műfaj: thriller, dráma

Cselekmény: egy férfinak sürgősen pénz kell a felesége életmentő műtétjére. Bűnöző barátjához fordul és egy milliós rablásba vágnak bele. Csak éppen a dolgok rosszul sülnek el, egy rendőr megsérül, a páros meg kénytelen elrabolni egy mentőt a mentőssel és egy beteggel.

Még töröm a fejem, a dán verziót láttam-e, de az biztos, hogy nem lesz újranézve, amíg ez ki nem jön. Így rejtély, mi lesz a vége. Azért egy majdnem happy enddel kiegyeznék…

Várható megjelenés: 2022 februárja a jelenlegi premier dátum

Traumát feldolgozó, szerelmes, misztikus.

Spencer a harmadik kiküldetésről tér haza Afganisztánból. Megsérült, de látszólag jól van. A barátai, a szülei és az öccse is bálványozzák, a barátnője – aki már 3 éve vár rá – már alig várja, hogy elkezdjék a közös életüket. Ám Spencert rémképek gyötrik, és nem akar mást, csak menekülni minden elől. Még azt sem tudhatja biztosan, nem kell-e visszatérnie egy negyedik kiküldetésre is. A könyves boltban segít be, amikor egy új lány sétál be hozzá. Mosolygós, életvidám és fejből el tudja mondani a Submarine Kid képregény minden sorát. Spencer számára Alice lesz a menekülés, és megszállottan igyekszik a Kölyökké válni, akire a lánynak szüksége van. Miközben a barátok már Spencer életét féltik, Alice lesz, aki felveti a kérdést: nem lenne ideje felébredni mindkettejüknek?

Le lett szinkronizálva ez a film. Magyar címet is kapott: A tenger alatt járó fiú. Csak éppen annyira nem szeretem, hogy maradnék az angol változatnál. Abban benne van a filmben megjelenő képregény, maga Spencer alakja és az a történet is, ami összeköti a férfi és a női főszereplőt a filmben.

Egy kis időt kell neki hagyni, mire az embernek leesik, hogy mit is néz. Ahogy felvezeti a történetet, a fiúról, aki imádott búvárkodni, és hozzászoktatta magát a víz alatti létezéshez, szinte képregényfilmet vár az ember. Majd jön egy hatalmas ugrás és egy nagyon is valós dráma. A tengerészgyalogos fiú, aki visszatér a háborúból és élnie kellene tovább. Csak éppen, hogyan?

A könnyedség nagyon hamar tűnik el, és marad egy dráma, amiben sok-sok démon akaszkodik Spencer nyakába, miközben játssza, hogy vele minden rendben van. Dehogy van! Nem is jó nézni, mert sok kérdésre nincs válasz, és direkt bizonytalanságban hagynak. Pl. csak a film végén ismerjük meg annak a nőnek a történetét, aki az egész film alatt kísértette a fiút. Nekem az sem tetszett, hogy nem tudtam átérezni Spencer szenvedését. Persze, nem jártam a cipőjében, de nem tudok mit kezdeni azzal, ahogy menekül, és amiért egyetlen szót sem lehet kihúzni belőle, pedig olyan is faggatja, aki átesett a háború poklán és megértené.

A szerelmi szál sem tetszett. Alice alakját az elejétől erőltetettnek éreztem, és műnek a nagy vidámságát. Azon meg kellett volna lepődni, mi az ő igazi története, de nem jött össze. Talán, mert, ahogy művi az egész lénye, az elejétől nem éreztem igazi alaknak. Bár igaz, ő lesz az, aki a végére feleszmél és igyekszik rendezni a dolgokat. Mondjuk, eleve nem így lett volna erre szükség, ha nem hálózza be Spencert az elején, de az már egy más történet.

Nem látványfilm, kifejezetten tévéfilmes a külcsín. Egy átlag kisváros, ami bárhol lehetne. A háborús jelenet is ugyanaz a jelenetsor végig, csak egészen a film végéig nem nézhetjük meg, mi sült ki a dolgokból végül.

A szereposztással nagyjából elvoltam. AHS visszatérőként Finn Wittrock filmjeit elnézem, ha jobban is áll neki a pszichopata külcsín, mint ennek a filmnek a sebzett, de jó fiúja. Emilie de Ravin nehezebb eset. Már eleve az, hogy ezért a szerepért barna lett a haja. Sokáig rá sem ismertem, annyira megszoktam már szőkén. Másrészt, ahogy már írtam is, nem volt természetes Alice figurája. Nem azt a derűt éreztem ki belőle, ami Spencert megfogja, hanem csak annak tettetését.

Bár az tetszett, ahogy a két történet párhuzamba áll, és másként merülnek a fiúk, de ez nem mentette meg az összképet. Egyszer bőven elég, majdnem sok is volt ez a film.

The Submarine Kid – 5/2,5 a párhuzam tetszett és a háborús traumához is másként nyúlt, de furcsa maradt így is.

https://www.youtube.com/watch?v=Qa9MP9ZsBUY

Mesélős, családi átkot megtörő, kiforgatott.

Jancsi és Juliska boldog gyerekként nőhetnek fel, akiknek királyi szüleik mindent megadnak és nagyon szeretik őket. Ám egy napon szörnyű rémálom szakad rájuk: a szüleik lefejezték őket. Lehet, hogy csak egy rossz álom volt? Vagy valóban varázscérna látszik a nyakukban, ami felszívódik lassan és újra élnek, nem csak álmodtak? Lehet, hogy minden szeretet és a családjuk csak egy átverés? A két ijedt gyerek elmenekül, hogy olyan otthont találjon magának, ahol valóban szeretik őket. Első gondolatuk a Pékné az erdőben, aki mindig remek édességekkel készült. Be is fogadja őket, és tömi őket minden jóval. Csakhogy rá kell jönniük, mennyire érti szó szerint, hogy a gyerekek ennivalóak… De őrült kalandjaik során viaskodnak az Ördöggel, a bennük levő fenevaddal, egy gonosz varázslóval, aki lányok lelkét gyűjti és egyéb fenevadakkal, mindezt három holló tolmácsolásában.

Ötlet az volt ebben a kis sorozatban. Fogtak pár ismertebb és néhány nem annyira közismert Grimm mesét, és egyetlen történetté formálták azt. Ezzel együtt jár, hogy nem minden követi az eredetit, de ez nem is baj.

Már a kezdésnél szembesülünk ezzel: Jancsi és Juliska az eredetiben nem voltak királyi pár gyermekei. Az is nagyon új elem, hogy az apjuk szőke és fehérbőrű, míg az anyjuk afrikai hercegnő. Ennek megfelelően a gyerekek is vegyesek: Juliska szőke kislány, Jancsi meg egy kapucsínó fiúcska. A történet szempontjából ez lényegtelen, csak a királyi származás nem. De már mutatja, hogy milyen irányba viszik el a történetet.

A másik, ami hamar feltűnik, hogy ezek a beköszönésnek megfelelően véres mesék, lerázzák magukról a Disney mesék tündérporát. Itt bizony kínoznak a pokolban, halnak meg jó szereplők is – még véres jelenet is akad, ha azt a mesélők át is változtatják csak árnyjátékká vagy nagyon elnagyolt jelenetté. De azért itt simán belefér, hogy a lassan farkassá váló Jancsi egy halom nyuszi és mókus tetemén heverészik meg falatozik.

De közben meg olyan ötletei vannak, mint a MotiváLó, ami több, mint cuki. Így kapunk egy kis cukrot, de még több popcorn vért is.

Ahogy kinéz: egy fokkal szebb, mint a Klaus grafikája volt, de különben azt a mesét idézte meg. Pláne, amikor az özvegyet láttuk, aki halakkal dolgozott… De az a mese a gyengém, annak ellenére, hogy állítom, szebb grafikával klasszikus lehetne, így ezzel a képi világgal is meg tudtam békélni. Néha fura kicsit és szögletes, de akadtak kifejezetten jópofa megoldások is benne.

A cselekmény változatos, és megvannak a tanulságok. Arról, hogy kell egyensúlyban élni, vagy mikor kell a szívre és az észre hallgatni, mit jelent a család. Sok minden, amit a többi mese is átad, csak itt nyersebb és szórakoztatóan rémesebb a körítés.

A szereplők jól ki vannak találva, és az is tetszett, ahogy majd visszatérő alakokként megjelennek. Nem csak átszaladnak a cselekményen a gyerekek, hanem közösségre lelnek, és ezt ki is használják a későbbiekben. Összeáll majd a nagy csapat, hogy legyen értelme annak, amin addig keresztül kellett menniük.

A szinkronnal sem szálltak el, igazság szerint sztárszínész nincs is a stáblistán. Azért egy érdekes választás akadt: Adam Lambert, mint az Ördög? Hát…

Bele lehet kötni ebbe-abba, de a fekete humora nekem eladta, és eléggé nyitva hagyták a végét ahhoz, hogy antológia sorozat lehessen még belőle.

A Tale Dark and Grimm – 5/4 a grafikája nem tetszett, de a mese ötletes volt és nagyon díjaztam a sötét humorát is.

A Tale Dark & Grimm NEW Series Trailer | Netflix Futures - YouTube

De most már elfogadtam azt, aki voltam, vagyok és leszek. Már tudom: a szerelemnek nem kell fájnia. Már tudom, hogy meg kell tanulnod szeretni magad. Csak akkor állsz készen a szerelemre, és hogy megoszd az életed valakivel. (Sounds like Love)

(Amikor Jancsi és Juliska beköltözik a mézeskalács házba, vannak gyanús jelek…)

• Miért van tele ez a szekrény gyerekcipőkkel?
• Biztos elhagyták őket.
• Az egyikben van egy láb. Egy kis lábfej.
• Ne aggódj! Nincs semmi baj. A tervem tökéletesen működött, és minden rendben van.
• Ha te mondod. (A Tale Dark and Grimm)

Ha nem vállalod a kockázatát, hogy apróságok félremennek, esélyed sem lesz a fontos dolgokat jól csinálni. (The Good Doctor)

(A világ sorsát eldöntő kutatás közben hősünk…)

• Te meg mit csinálsz? Fát gyűjtesz?
• Vörös fenyő. A kolbász füstölésénél finom aromát ad.
• A kolbászra gondolsz?
• A szakács mindig az ételre gondol. (Mese a 12 hónapról)

• Streamelhetsz máshonnan is. Mondjuk a fészerből?
• A fészerből. Hálóruha a fészerben? Mi vagyok én? A fiú A szobából? (Pretty Smart)

(Nem egyszerű a munkahelyi puccs…)

• Fred Micklent nem lehet nyílt terepen üldözni, csak akkor, ha tuti, hogy földre viszed. Ellenkező esetben visszatámad, kibelez, és felfal a kurva szavanna kellős közepén. És az fájni fog ám, de nagyon.
• Akkor mi a tökömet kezdjek?
• Vársz, jóember! Egyáltalán nem figyelsz rám? Vársz a megfelelő pillanatra és bizonyítékra. Bombabiztosra, ami Fredet valami eltussolásához köti.
• Na persze! Te könnyen beszélsz. Fred engem néz a puskacső felett.
• Megmondom őszintén, hogy elég kétségbeesettnek tűnsz. És nagyot kétségbeesetten nem lehet húzni.
• Ezt is a természetfilmből tanultad?
• Nem, ez Szun-Ce. A háború művészete.
• Anyám, borogass! (The Morning Show)

Ez az, nem? Minden lény keres egy helyet, ahová tartozhat. Amit otthonnak hívhat. (What if)

(Axe és Chuck újra egymás ellen.)

• Le kellene tartóztassalak most rögtön.
• Ha le tudnál, már megtetted volna. Különben sem láttam kint a zsarukat. Megkergetsz a folyosón? Mert nem tudsz elkapni. Ő talán igen, de te nem.
• Elkapnak téged hamarosan. Mint az ügyvéded is előadta, megsértetted a banktörvényt. Horogra tűzték neked a piszkos pénzt, te meg ráharaptál, mint az éhes sügér. És most fülön csíptek. Milyen érzés?
• Úgy érzem, inkább én húzom magammal a csónakodat. Mert nem sügér vagyok. Hanem a kurva nagy fehér cápa. Nem tanultad még meg?
• Mindegy, nem számít. A legnagyobbakat is kifogják. Kampóra húzzák őket a kikötőben, a hasukat felvágják, az emberek meg vigyorogva fotózkodnak velük.
• Mindig is ez voltam neked. Egy trófea. A trófea. Semmit nem tudsz létrehozni, felépíteni, elérni egymagad. Úgy akarsz felmászni, hogy engem lehúzol. (Billions)

(Hirtelen sokan lettek Gyuriéknál, mivel segíteni beköltözött az anyós is. Állandó gond is, hogy ki mikor használja a fürdőt.)

• Nekem naponta minimum két tusolás jár.
• Ezt értem, de mikor szeretnél?
• Nem lehet, hogy Gyuri a tóban fürdik?
• Hallom ám.
• Gondoltam, az olyan egészséges.
• Legyen maga egészséges! (A mi kis falunk)

• De ne áruld el senkinek, jó? Bűnös élvezet.
• Hogy lehet bűn az élvezet? (Pretty Smart)

(A menesztett, szexuális zaklatással vádolt riporterhez végre ellátogat egykori főnöke.)

• Szevasz, Mitch!
• Minek köszönhetem a látogatást? Máris kasztrálnak?
• Nem, az majd jövő csütörtökön lesz.
• Ja, tényleg. Talán még befér a máglyán megégetés és a szurokba-tollba forgatás közé.
• Elintézzük. (The Morning Show)

Gyászoló, halott titkait kutató, másvilági.

Beth gyászol, és csak még rosszabb attól, hogy jele sem volt annak, milyen tragédia közeledik felé. Azt gondolta, boldog házas és Owennel, a férjével minden rendben van közöttük. Nem tudja felfogni, a férfi miért evezett ki a tóra a csónakjukban és lőtte főbe magát. Most otthon van, mereng, és próbálja megérteni, miért. A házat az építész Owen tervezte és építette kettejüknek, és minden éjjel rossz érzés kísérti benne. Különös, sötét álmai vannak, és mintha éber pillanataiban is kísértené valami. Ahogy mélyebbre kezd ásni a férje életében, szembe kell néznie azzal, hogy milyen titkokat őrzött előle. Valami sötétet, ami még mindig a nyomában jár és nem akarja ereszteni a nőt sem.

Elsőre nem tudtam mit kezdeni ezzel a filmmel. A leírás alapján kísértetházas horrort vártam, aztán az ötlött fel bennem, hogy ez egy elcsépelt Lisey története, csak nem másik világ van benne, hanem szellemvilág, ami vagy létezik, vagy sem.

A film teljes első fele érdektelen volt. Valami baljós van benne, de mindig elütik és marad csak annyi, hogy Beth szenved. Beth kóvályog a házban. Beth beszél egy barátjával és csak szenved tovább. Ha nincs az a kis sötét és fenyegető hangulat, akkor inkább gyászolós dráma lenne, nem is misztikus thriller.

Ahogy Beth kezd rájönni, hogy mit titkolt a férje és módszeresen leköveti az életét, már kapunk egy kis izgalmat. Igaz, nagyon nem kell nyomoznia, mert olyasmik bukkannak fel, mint egy fotó a telefonjában, vagy pont belebotlik abba az emberbe, aki el tudja mesélni, mit látott. Kényelmes így, inkább azzal játszanak el, hogy milyen irányba vezet el, amit a nő megtud. A film eleinte még meg akar téveszteni. Házasságtörés, vagy valami sötétebb zajlott Beth háta mögött?

Közben persze marad a további lelkizés, hiszen Beth szenved és gyászol attól függetlenül, mire jön rá. Nem tud könnyen továbblépni.

Így pláne nem tetszett, ami a végére kiderül és ami teljesen misztikus szál. Egyszerűen nem egyértelmű, hogy milyen entitás az, amely Beth életét akarja és miért. Még csak a módszerét sem érzem logikusnak. Sokkal egyszerűbb lett volna, ha a nőt őrjíti meg és hajszolja a pisztolyig, nem a férjét. Hiszen amikor ezt kezdi el összehozni, csak a véletlennek és egy aggódó barátnak köszönhető, hogy nem ő nyer.

Vagyis, logikát értelmetlen keresni a filmben, ami akkor is zavar, ha a válaszok természetfelettiek és misztikusak. Attól még lehetne értelmes is a film, hogy másvilági lények vannak benne, akik szintén akarnak valamit…

A kivitelezés sem fogott meg. A ház nagy és üres – az megadja az alaphangulatot és a zene az, amivel esetleg még kicsit rá tudnak tenni. A jump scream elemek mondjuk nem hiányoztak, de más félelmet meg nem voltak képesek kelteni bennem. Nem tűnik egy drága filmnek, nincs úgy látványelem benne és a lény is nagyon kényelmes megoldást kap – felveszi Owen alakját, így Evan Jonigkeit eljátszhatja, nem kellett kis CGI sem.

Rebecca Hall kellene, hogy vigye a vállán az egész filmet, rajta kívül kevesen és keveset szerepelnek a filmben. Nem éreztem úgy, hogy nekem eladta volna a sztorit. A szenvedéstörténet átjött, de azt meg nem is nagyon akartam nézni. Igaz, maga Beth sem lett éppen szimpatikus azzal, ahogy gyászol és ahogy vakon megy előre.

A kritikái különben jó voltak, de ez olyan eset, amikor ennek ellenére nem bírtam a filmet.

The Night House – 5/2,5 ezt is csak azért kapta, mert helyenként tényleg borzongató a hangulata. De untam…

THE NIGHT HOUSE | Official Trailer | Searchlight Pictures - YouTube