MOZI:

• Ava - amerikai akció, a héten ez érdekel leginkább
• Az első áruló - olasz/farncia/német/brazil bűnfilm
• Az ifjú Ahmed - belga/francia dráma
• Corpus Christi - lengyel dráma

DVD:

Újdonság nincs.

Családos, életválságos, helyes útra lelő.

Bernadette Fox zseniális asszony. Egykor az építészet új tehetsége volt, akinek minden épülete csodaszámba ment. Ám elég volt egyetlen tragédia, és Bernadette eltűnt a világ elől. Számítástechnikus férje egy vagyonért adta el a találmányát, elköltöztek, és az asszony családanya lett. Féltő szeretettel neveli imádott lányát, miközben kilóg a környékről, és jó pár rosszakarót begyűjt. Nem szereti az embereket, és azok sem őt. Ha a szomszéd ostobaságot akar csinálni, ráhagyja, szakadjon csak le a domboldal! Kimozdulni sem szeret, szerencsére egy online asszisztens mindent megold helyette, és a netről már minden megrendelhető. Észre sem veszi, hogy gyűlnek a viharfelhők a feje felett. Amikor Bee egy sarki utat kér ajándékba, Bernadette próbálja összekapni magát, de talán már késő. A férje is észreveszi, mi minden nem stimmel vele. Drasztikus megoldást javasol, és Bernadette hasonlóan drasztikusan reagál. Eltűnik – Bee pedig nem adja fel, hogy megtalálja az anyját.

Eredetileg regény volt, és meg is lepődtem, milyen jól sikerült visszaadnia a történetet Linklater rendezésének. Mondhatnám, hogy a Sráckor után otthon vagy a bonyolult családok bemutatásában, de itt tett mellé emberi és művészi drámát is. Korrekt lett a végeredmény.

Már a cím is nagyon jól el lett találva. Első szinten a közvetlen eseményre utal, Bernadette mostani eltűnésére. A férje diliházban akarja kezeltetni, mire az asszony eltűnik. Keresik, nem lelik, hova tűnhetett?

De egy más szinten is el van veszve az asszony. Az utóbbi, közel 20 évben az igazi énjét hagyta elveszni. Vidéki családanya lett, ahelyett, hogy alkotott volna. Igazából a kérdés, hogy hová tűnt el, az egész mostani életére vonatkozik. A saját életéből tűnt el, és lett szenvedő alakká, akit senki sem kedvel a családján kívül. Azt a nőt keressük, aki a 20 mérföldes ház előtt volt, hozzá kell visszatalálnia.

Imádtam is, ahogy a mostani, fizikai eltűnése alatt keresi meg az eltűnt énjét.

Egyszerre sikerül a filmnek a családról szólnia, de a művészről is. Bernadett érdekes egyéniség, egy művész. Nem teljesen a földön jár, ezért is nincsenek barátai és olyan különc. Attól nem szűnik meg művésznek lenni, hogy nem alkot. Ahogy a film egy pontján mondják is neki, azért boldogtalan, és esnek szét körötte a dolgok, mert azt nem csinálja, ami a lételeme, amitől ő Bernadette.

Talán kicsit mesének is érzem, hogy egy új projekt milyen könnyen és gyorsan helyrehoz mindent az életében, de valahol ebben az univerzumban így kellett ennek lennie. Bernadette megkerül, minden értelemben, és rendeződnek a konfliktusok.

A film jól elkapta a kisvárosok hangulatát, a benne csipkelődő anyákkal és asszisztensekkel. Nem egy látványorgia, de nem kell annak lennie. Megteremti a környék, a kosztümök a hitelességet.

Cate Blanchett remek Bernadette lett, szerettem, ahogy az asszony minden oldalát megjelenítette. A nagyon szerető anyát, a környék rémét, de az ihletett művészt is. A szélsőséges hangulatai, a megszállott pillanatai is vászonra kerültek. (Azért furcsa volt a színésznőt nem szőkén látni, mintha más lett volna az arca karaktere is.)

Ami esetleg nehézség lehet a film nézése közben, hogy az elején nem tudunk dolgokat. Csak látjuk Bernadette különös viselkedését, a hétköznapokat, amelyek még különösebben érdekesnek sem tűnnek. Onnantól viszont működik, hogy megkapjuk a múlt darabkáit, ahogy motivációban minden a helyére kerül. Itt ki kell várni, amíg erre a pontra eljutunk.

Még szinte a regény újbóli olvasásához is kedvet kaptam, hogy megnézzem, ott hogyan működik ez a mindent átértékelünk utólag vonal. A filmen nagyon jól elkapták.

Hová tűntél, Bernadette? - 5/4 a vége felhúzta, arra összeállt a sztori. Addig kissé untam is, bár Blanchett remek végig.

https://www.youtube.com/watch?v=wKvOud9GcRQ

Világmentős, csapatos, különleges képességes.

Barry és a csapat tisztában van vele, hogy közeleg a végső összecsapás ideje, amikor a Flash az életét adja, hogy a világ megmeneküljön. Nem akarnak semmilyen időt veszni hagyni, így Barry igyekszik a feleségével is elég időt tölteni, miközben a többieket felkészíti arra, hogy majd önállóan is helyt álljanak a későbbiekben. A hullám érkezik, a világok pusztulnak, és a szuperhősöknek össze kell fogni. Oliver Queen áldozatának hála a világ kap még egy esélyt, ám a multiverzum helyett már csak egy Föld létezhet. Alkalmazkodniuk is kell, hiszen sok minden megváltozott. Máshogy alakultak az események a múltjukban. Cisco el is utazik, hogy felmérje, miben változott a metahumánok története. Caitlin átengedi a terepet Frostnak, aki Ralph irányítása mellett igyekszik emberibb lenni. Barry azzal küzd, hogy a Gyorsasági Erő haldoklik, és lassan elfogy a sebessége, Közben Iris egy veszélyes kísérlet nyomára bukkan, és szó szerint megismerkedik Tükörországgal, veszélyes ellenséget kreálva a csapatnak.

Soha nem ez a része volt az univerzumnak a szívemnek kedves, de volt olyan évada is, amit tudtam szeretni. Ez most egy döcögős évad volt. Már nem képviseli azt a könnyedséget és humort, amit egykor szerettem benne. Az Arrow helyébe meg nem tud lépni, ez ahhoz túl színes és happy világ, még a komolyodásával együtt is.

De akkor próbáljuk megérteni, mi történt.

A legnagyobb gondom, hogy nincsen olyan markáns ellenfél, mint akiket korábban prezentálni tudtak. Ezt se hittem volna, hogy leírom, de Nora és a jövőbeli fenyegetés is tudott hiányozni az idei évadhoz képest. Rosso olyan szempontból tipikus ellenfél, hogy zseniális tudós volt, akit a műve vitt el rossz irányba, és saját képére igyekezett formálni a világot. Nem rosszat akar, csak az ő világmentő ötlete nem éppen emberbarát. Csak gyorsan lelepleződik, és nem is jelentett igazi fenyegetést. Nem lehetett komolyan venni. Majd jött Eva és a Tükörverzum. Az tetszik, ahogy a nő a tükrökön keresztül harcolni tud, de különben benne sincs meg a főgonosz potenciál. Megint egy tudós, akit zseniális találmánya megront. Az évad végi durvulásával sem tűnik igazán komoly ellenfélnek (ha meglenne Barry sebessége, csak egyrészes ellenfél lenne), inkább egy megőrült nőnek. Ugyanaz a típus, mint Rosso, és ugyanolyan felszínesek a motivációi is.

Próbálták komolyabbá tenni az egész sorozatot, már nem egy happy csapat ötletelve old meg bűnügyeket. Komorabb a világkép, és ez szerintem itt nem működik. Ahhoz az egész Flash világ túlzottan színes és meséhez közeli. Az, hogy milyen lelki válságokba sodorják a hősöket, nem tud ezen változtatni. (Plusz, 5 évad után nem lepődöm meg azon, hogy vannak hasonló lelki kínok, mint amit már korábban is láttunk.)

Sok a karakter, és sokan ezért feleslegesek is. Nem győztek ötletelni, hogy egyesek miképpen kapjanak képernyőidőt, miközben nincs érdekes történetük. Cecile néha megjegyzi, ki hogyan érzi magát. Joe tanúvédelembe vonul, hogy ne kelljen szerepeltetni. Cisco Atlantiszon kutat, hasonló okokból. Panabaker terhességét nem akarták a cselekménybe tenni, így idén Frost a mindennapi én, és direkt úgy kamerázták, hogy nyaktól felfelé, legfeljebb mellkasig lássuk. Plusz, beteg is volt, így sokat feküdt az évad végére.

Lassan Harrison az egyetlen karakter, akiben van még fantázia. Bírtam az Indiana Jones én-t, és az ő karaktere még tesz hozzá a cselekményhez. De különben azt érzem, megfáradt már a koncepció. Ha Barry helyszínelő is, ha rendőrségen dolgozik, miért érzem úgy, hogy itt ő már csak Flash, akinek nem az agya, hanem a gyorsasága az ereje?

Kezdek keresztet vetni erre a DC sorozatos univerzumra, nem véletlenül vagyok annyira lemaradva az évadokkal. Nem tudom, van-e kedvem bepótolni a kimaradtakat.

The Flash - 5/3 eltűntek a veszélyes ellenfelek, nem izgalmasak a heti esetek, és a CGI se fejlődött. Kár.

https://www.youtube.com/watch?v=4jwROC6JfcI

Heaven elmegy a nagyanyjához, aki meglepően fiatalos, de megkeseredett asszony. Ő maga is fiatalon szült, Heaven anyja is, így akár az anyjának is simán elmenne. A férje milliomos gyerekjátékkészítő, fiatalabb nála, és érezhető, hogy mennyire féltékeny mindenkire az asszony, akire a férje ránéz. Az unokáját is legfeljebb egy hétig hajlandó elviselni itt.

Tony, a férje viszont alkut ajánl. Ha a lány engedelmeskedik neki, eléri, hogy maradhasson és Casteel lehessen. Heaven belemegy. Nem szabad csatangolnia a birtokon, ahol Tony öccse él, vele nem is találkozhat. Meg kell szakítania a kapcsolatot a féltestvéreivel. Így elkezdhet egy drága magániskolába járni.

Az első szabályt szegi meg leghamarabb: véletlenül találkozik össze Troyjal, aki csak pár évvel idősebb nála - Tony annak idején azért nősült, hogy 3-4 éves kisöccsének pótanyát szerezzen. Troy készíti a cég híres, egyedi babáit. Összebarátkoznak, és Heaven rendszeresen hozzá menekül, amikor Tony vagy az iskola sok neki.

Logan is ebbe az iskolába jár, de amikor Heaven békülni próbál vele, ellöki magától. Még mindig fáj neki, a lány hogyan csalta meg és feküdt össze a nevelt apjával. Heaven fájdalmában Troyhoz megy, akit meg is csókol, és akivel titokban járni kezd.

Érettségi, Heaven évfolyamelsőként végez, egyetemre készül és Troy megkéri a kezét. A családját is végiglátogatja, de mindenkitől elidegenedik. Az ikrek remekül vannak a nevelőszülőknél. Az öccse megtalálta a helyét a cirkuszban, amit az apjuk vezet. A húga megkeseredett, hogy elvették tőle a lányát.

Tony most döbben rá, hogy Heaven hazudott a koráról, 1 évvel idősebb. Megtiltja, hogy hozzámenjen Troyhoz. Heaven anyja Tony elől menekült el innen, aki megerőszakolta. (Tony úgy állítja be, hogy egymásba szerettek és titkon együtt voltak.) Heaven az ő lányuk, Troy a nagybátyja.

A lányt nem érdekelné, szerelmes, de Troy nem képes így élni. Az utolsó együtt töltött éjjel után eltűnik, csak a ruháit találják meg a tóparton. A megtört Heaven elmegy egyetemre, és közli Tonyval, többé látni sem akarja.

Háborús, pilótás, beilleszkedésért küzdő.

A náci Németország egyre terjeszkedik, az országok esnek el. A lengyel pilóták, akik túlélték Lengyelország elestét, tovább igyekeznek harcolni. A franciákhoz csatlakoztak, majd az ország eleste után Angliának ajánlják fel a szolgálataikat. Az angolok azonban tele vannak előítéletekkel: harci tapasztalatuk talán van, de eddig mindig vesztes oldalon harcoltak, és olyan elavult technikával, amiért nem bíznak abban, hogy angol harci gépekkel is boldogulnának. A légi csatában azonban vesztésre állnak, és némi átképzés után a lengyel osztagot is harcba küldik. Helytállnak, hamarosan ők vezetik a találatok listáját a légierőnél, ám továbbra is küzdelmek sora az életük: fel kell dolgozniuk az otthon maradt szeretteik elvesztését, egyes angolok ellenszenvét, és az eleső barátaik után maradó gyászt. Jan igyekszik összefogni a csapatot, a céljuk közös, és a fájdalmuk is.

A Hurricane egy hagyományos háborús film, a klasszikus elveket követve. A szövetséges oldalon álló katonák igazi hősök, akik rengeteg áldozatot hozva küzdenek a jó ügyért. Van egy szerelmi szál, van sok légi bevetés, és a pilóták közti szoros, szinte testvéri kötelék. Menetelnek a győzelembe.

Lehet ezt jól csinálni, de itt már a történettel gondok voltak. Mintha csak a forgatókönyv első felét írták volna meg rendesen. Az, ahogy megismerjük a szereplőket, ahogy oktatják őket, majd az első bevetés és a sikereik, az még működik és korrekten meg van írva. Nem megy egyik szereplő életébe se mélyen bele, de eléggé jól érzékeltetik, hogy mit vesztettek el és miért küzdenek. Okosan van használva a balladai homály: nincs nagy könnyes történet arról, a németek hogyan végezték ki a családjukat, a szerelmüket, csak egy felvillanó kép, és mindent tudunk is, amit tudnunk kellett.

A film vége azonban más üzenetet akar átadni, mint az eleje. Az első fele a filmnek a fel nem adásról szól, a harcról. Ahogy ezek az emberek minden akadályt leküzdenek, hogy segíthessenek és kockára tehessék az életüket a németek elleni háborúban. Hősi helytállás, emberi szellem. De a film második fele az igazságtalanságot akarja megmutatni, amit mindezekért cserébe kaptak. A háborúból hirtelen ugrunk a háború végére, évek maradnak ki. A semmiből jön, hogy Jan és Phyllis kapcsolata hogyan alakult. (A szerelmi szál különben botrányosan rossz, és nagyon nem bírtam a nőt.) A semmiből jön, hogy az angolok hozzáállása változik. Amikor bajban voltak, a légi háborúban a németek álltak nyerésre, befogadták a lengyeleket, még ünnepelték is őket a sikereikért. Amikor már ők az egyértelmű nyertesek, nem akarnak befogadni senkit. Harcoltak, megsebesültek, egyesek meg is haltak értük. Mi a köszönet? Húzzatok haza a sztálinista rendszerbe, ide nem kelletek!

Annyira más a film két felének világa, hogy nem is áll rendesen össze. Igazából meg sem tudja mutatni, mekkora pofont adtak azzal, hogy ezeket a pilótákat elzavarták. Ugyan van egy rövid felirat a végén, hogy ezzel milyen sorsra ítélték őket, de az érzelmileg nem adja meg azt a töltetet, ami a helyzet tragikumában benne van.

Nem mozifilm, ez különben a csatás részeken látszik. Egyszer nézhető, de nincs mögötte olyan tudás és látvány, ami ott volt a Dunkirk repülős részeiben, vagy akár a Midway hasonló jeleneteiben. Kb. azt a szintet hozza, amit egykor a Top Gun, csak II. világháborús gépekkel és nem modern vadászgépekkel.

A színészek között lehet bukkanni valódi szláv színészekre, de azért a vezető szerepeket nem nekik adták. A főszereplőt Iwan Rheon alakítja, a szakaszuk főnöke pedig Milo Gibson, Mel fia. Tippre egyiküknek se ez lesz élete szerepe…

Történelmi adalékként érdekes volt a lengyel pilóták története, de a film nem annyira.

Hurricane - 5/2 jól indult, érdekes volt a történelmi háttere is, de a végére szétcsúszott és furcsa is lett.

https://www.youtube.com/watch?v=GYcngk13frI

Vámpíros, mindennapi nehézségekkel szembenéző, titkos személyiséges.

Guillermo életét felforgatja egy DNS-teszt eredménye. Azzal szembesül, hogy a felmenői egyike Van Helsing, a vámpírvadász. Ezzel együtt saját magában is megleli a készségeket, amelyek kiváló vámpírölővé teszik. Gyötrődik is, reális-e még az álma, hogy belőle vámpír váljon. A képességeire azonban szükség van, hiszen gazdáit folyamatosan meg akarják ölni a rájuk törő vámpírok, ám ebből ők semmit nem vesznek észre. Túlzottan lefoglalja őket, hogy elmenjenek a szomszéd Super Bowl partijára, amiről tévedésből azt hiszik, egy bagoly tiszteletére ad estélyt. Hogy segítsenek a lelküknek továbblépni, beteljesítve az utolsó földi vágyuk. Még Collin is megízlelheti a nagyobb hatalmat, amikor főnökké léptetik elő, és az energia-elszívás új szintjére lép. Közben Guillermo egyre inkább megkérdőjelezi, hogy valaha sor kerül-e a szertartásra, mellyel belőle is vámpír lehetne. Lehet, hogy ideje továbblépni?

Az első évad után hasonló minőségben folytatódott a sorozat. Minden szereplő visszatért, és olyan sztárfeltűnések is vannak benne, amiért önmagában érdemes lenne megnézni. Nem kell hozzá a film ismerete, de azért az első évadé nem árt. (Egy-egy rész rövid, az évad is csak pár részből áll, így gyorsan meg lehet nézni az egészet.)

Továbbra is remekül egyensúlyoz a film paródia és komédia határmezsgyéjén. Fogta a vámpíros kliséket, csavar egyet rajtuk, és nevetségessé teszi őket, miközben használja is őket. Erre nincs jobb példa maguknál a karaktereknél. Gyilkos vámpírok, akiknek nem okoz gondot az emberek halálra szívása, még csak bűntudatuk sincs miatta. Azonban önmagukban és a modern életben életképtelenek. Pl. ebben az évadban láttunk olyat, hogy a befolyásolással megszerzik az áldozatot, éhezni nem fognak, de már nem tudnak tiszta ruhát venni, mert a mosás nem megy. Vagy, azért engedik el félholtan az áldozatuk, mert ha halálra szívnák, nem tudnának mit kezdeni a hullával és még vérfoltosabb lenne a padló.

Ahhoz képest, hogy elvileg mindegyiküknek komoly múltja van, Nandor pl. hírhedt hadvezér volt, meglehetősen ostobák. Nem csak azért, mert a kor idegen nekik és nem is akarnak megtanulni modern dolgokat. Az már szinte szánalmas, ahogy a telefon kifog rajtuk, vagy ahogy 100 évnyi amerikai élet után is bántó akcentussal beszélnek, miközben az anyanyelvüket már van, aki nem is beszéli. De mellette naiv személyek is, akiket nagyon könnyű átverni. Egyik csapdából sétálnak be a másikba, nem is értem, hogyan maradtak életben eddig.

Guillermo meg egy nagy balek. Rühelltem nézni, ahogy még mindig hisz nekik és reménykedik. Esze ágában sincs a mesterének vámpírt csinálni belőle. Ez mindenkinek nyilvánvaló, csak neki nem. Jellemző. Mindig várom is, hogy fellázad, ellenük fordul. De ő is olyan szánalmas, ha valamibe belekezd a maga érdekében, pl. lázad, utána visszakozik. Legyek gonosz, ha ilyen balek, meg is érdemli, hogy kihasználják?

Jól áll a filmnek a stílusa. Mintha dokumentum reality lenne, de nem annyira kézi kamerás a felvétel, hogy rosszul legyek tőle. Sötét hangulata van az egésznek, miközben nem a klasszikus vámpíros vérfürdőket és sötét terveket kapjuk. Itt is megvan a paródia jelleg.

Ugyanakkor egyre inkább érzem azt is, hogy egyszerre nézném is a sorozatot, meg félbe is hagynám. Taszítanak a karakterek, kivétel nélkül mindenki. Sokkal hosszabban tudom ecsetelni, mi velük a bajom és mivel mennek az agyamra, mint amit kedvelek bennük. Az egésznek a stílusa is, a paródia elemek nem szoktak nekem tetszeni. De ez még annyira komédia, hogy meg tudom nézni, ha ez-az zavar is.

A harmadik évad már be van rendelve, meg is fogom nézni, mert a vége különben megint érdekesre sikerült. Vajon képesek lesznek fejlődésre ezek a fafejek?

What we do in the Shadows - 5/4 a történet egyszerre taszít is, de szórakoztat is. Jó értelemben őrjítő, paródiának is korrekt.

https://www.youtube.com/watch?v=3wAU2kcqZDk

Mi a közös az alábbi filmekben?

• Memento
• Álmatlanság
• A tökéletes trükk
• Eredet
• Dunkirk

Megoldás: Tovább!

Szerelmes, párokat összehozó, kosztümös.

Emma előkelő vidéki angol hölgy, aki most volt 21 és egyelőre esze ágában sincs férjhez menni. Idős apja szereti, hogy a kisebbik lánya mellette van, aki a házuk úrnője. A szerelem azonban érdekli, csak másképp. Párokat szeret összehozni, és meg is van a legújabb áldozata. Harriet Smith kitett gyermek volt, aki nem ismeri a szüleit. Emma a lelkészükkel, mr. Eltonnal akarja összehozni – Harriet pedig annyira felnéz Emmára, hogy a kedvéért visszautasítja Robert Martin lánykérését, aki pedig tetszett neki, és tisztes megélhetést nyújtana neki gazdaként. A család gazdag barátja, George Knightley próbálja figyelmeztetni Emmát, de a nő nem veszi komolyan. Túlzottan leköti, hogy milyen lehet a gazdag örökös, Frank Churchill és egykori riválisának hazatérte. Emma vajon későn jön rá, ki kivel lenne boldog, és hogy nem kellene mindenbe beleütnie az orrát?

Ha már elkezdtem Jane Austen feldolgozásokat nézni, nem maradhat ki a sorból a legutóbbi alkotás sem. Meglepően szép feldolgozása készült az Emmának 2020-ra.

Amit végig nagyon lehet ebben a filmben bámulni: a külsőségek. Kitettek magukért a jelmezesek, fodrászok és díszletesek is. Gyönyörű helyszíneken és házakban forgatták ezt a filmet, Knightley házát simán lehetne kastélynak is nevezni. A szinkronban különben maradnak az Abbey megnevezésnél – a Downton óta meg lehet tenni –, így elkerülhető az a képzavar, amit A klastrom titkában a klastrom okozott.

Ami azonban még ennél is jobban tetszett, azok a kosztümök, attól függetlenül, hogy női vagy férfidivatról beszélünk. A szemem azért a női ruhákra jobban rááll, de itt szinte külön jelenléte volt a szebbnél szebb összeállításoknak. A legjobb szetteket Emma kapta – gyönyörű szabású és színű, látványos ruhái voltak, amelyek között akadt egy-egy extrémebb is. De pl. George első feltűnése, ahogy felöltöztették, majd szó szerint vonult – ilyet se ritkán írok le, de ebben a filmben szinte erotikus töltetet kaptak a kosztümök.

A történet klasszikus, követi Jane Austen meséjét. A felszínen az a téma, hogy ki kibe szeret bele és házasodik össze. Emma ugyan elsőre csak kavar, de aztán nagyon hamar ő is a szerelmesek között találja magát. Mivel kosztümös a film, és a korabeli erkölcsöknek megfelelő a cselekmény vezetése, nem kell meglepődni azon, hogy itt jegyesek között csattan maximum csók – ez nagyon nem egy Lisa Kleypas, és jól is áll neki.

Mögötte azonban van egy társadalmi kérdés is. Ahogy a kasztok fenntartják magukat. A hasonló hasonlóval házasodik – ha valaki ezt megsérti, az botrányt kavar és nem is sokan merik ezt megtenni. Nem véletlen, hogy amikor Emma valaki előkelőbbel akarja összehozni Harrietet, azonnal megkapja, hogy a lány hiába csinos, a származásával nem álmodhat előkelő frigyről. Egy példát hoz azért Austen a normaszegésre, a szegény Jane igencsak előnyös házasságot köt majd. (Ő küllemben és neveltetésben különben bőven hozza azt a pluszt, amivel boldogulni fog felsőbb társadalmi rétegben is, amire Harriet képtelen lett volna.) Összességében azonban azt képviseli a film, hogy azok a legboldogabbak, akik a maguk szintjén álló párt találnak maguknak.

De akkor jöjjön az a kettő, ami nagyon irritált a filmen: Emma karakterét rühellem. Ahogy beleavatkozik mindenki életébe, amilyen önelégült… néha legszívesebben megráztam volna, nem is értettem, George mit lát meg benne. Csak keveset fejlődik.

A másik: a szereposztás. Amilyen szépek a kosztümök, annyira érdekes küllemű színészeket sikerült találni hozzájuk. Ennyire anti eye candy filmet nem is tudom, mikor láttam korábban.

Ha valakit nem zavar különösebben, hogy a film színészeinek milyen az arca, és szereti a kosztümös romantikát, ezzel nem fog mellélőni. Jó film, ha volt is, ami irritált benne.

Emma - 5/3,5 a kosztümök gyönyörűek, a történet klasszikus – de a színészeket és Emmát nem bírom.

https://www.youtube.com/watch?v=Hg7QrrD8veg

Cím: Wonder Woman 1984

Készítők: jön vissza a teljes stáb, szereplőkkel és rendezővel együtt. Vagyis, Gal Gadot megint Csodanő lesz, Chris Pine is a stáblistán, és Patty Jenkins rendez. Kristen Wiig, Pedro Pascal érkeznek új karakterként.

Műfaj: akció, képregényfilm

Cselekmény: 1984, a hidegháború évei. Diana harcba keveredik egy médiabirodalom urával és egy barátból ellenség lesz, új főgonosz születik. (Magyarul azt hiszem, Gepárd a karakter neve.)

Várható megjelenés: őszre van tervben, de filmeknél már nem lehet tudni.

Miért várós?

• Az első részt szerettem, erre kíváncsi vagyok. Az egyetlen tényleg jó DC mozi milyen folytatást kap?
• Roppantul érdekel, hogy hozzák vissza Steve karakterét. Csak nem reinkarnálódik?
• Kicsit ijeszt a diszkó feeling, de majd meglátjuk.
• Elég keveset tudok a cselekményről ahhoz, hogy érdekeljen több.