A Kincsem története is tetszett, a zenéjét is szerettem.
A Lóvásár az egyik kedvencem.
Hrutka szerzemény.
A Kincsem története is tetszett, a zenéjét is szerettem.
A Lóvásár az egyik kedvencem.
Hrutka szerzemény.
Bankrablós, tárgyalós, túszokkal bánós.
1973, Stockholm. Egy férfi elmaszkírozza magát, látványos dzsekit és parókát vesz fel, majd besétál egy bankba. Még kedvesen segít is egy idős hölgynek a csomagjaival. Ám ahogy a saját táskája nyílik, egy fegyver kerül elő. A levegőbe lő, és megszűri, kinek kell itt maradnia, ki távozhat. Bankot rabolni jött, és megvannak a követelései. Azt akarja, hogy Svédország leghíresebb és lecsukott kasszafúróját, Gunnart hozzák ide. Miközben a svéd rendőrség próbálja megfejteni, ki a túszszedő, a börtönből kiengedett Gunnar felismeri a barátját. Ugyan a túszokért cserébe pénzt is kérnek, de a cél igazából a szökés. Lars a túszokkal is igyekszik emberségen bánni, akik lassan meg is kedvelik a férfit. Különösen egy fiatal, kétgyerekes családanya, Bianca. Lars neki aktív szerepet is szán a szökési tervében.
Igaz történet alapján, de nem is maga a bankrablás az, ami miatt érdekes volt a számomra. A bankrablós filmekből eddig mindig jobban tetszett a fikciós darabok: mint az Ocean’s filmek (ha nem is bankot raboltak) és A belső ember. A valódi bankrablások sokkal szürkébbek, mint amikor egy forgatókönyvíró szabadjára engedi a fantáziáját. Ám e történések után adtak nevet egy pszichés jelenségnek. A Stockholm-szindróma ez után kapta a nevét.
A történet egyszerű. Lars a nagyon egyszerű tervével besétál a bankba, majd a barátjával igyekeznek megszökni. Konkrétan semmilyen ötlete nincsen, végig improvizál, mit kellene tennie. Elvileg Gunnar régi motoros a szakmában, de amint odakerül mellé, neki sincsenek nagy ötletei. Ettől elég esetlen is a film, rossz nézni, ahogy mindenki csak szerencsétlenkedik. Még a rendőrök és a kormány is, akik maguk sem tudják eldönteni, hogyan lépjenek fel.
Most gonosz leszek: szinte láttam a film végén a tárgyaló arcán a kéjes élvezetet, ahogy végre tehetett valamit, és rájuk eresztette a gázt. Szinte már csak egy démoni kacaj hiányzott a nagyobb hatás kedvéért.
Vagyis, a rablós menekülős rész nem volt izgalmas, de még érdekes sem. Mindkét oldalról szerencsétlenkedtek egy sort, amit nem volt jó nézni sem.
Sajnos, érzelmi oldalról sem sikerült sokkal többet a filmbe tenni. A Stockholm-szindróma lényege, hogy a fogságba esett, bántalmazott személy szeretettel viseltetik az őt bántalmazó és fogságba vető felé. Ami érdekes lenne, miért és hogyan? De erre itt nem kapunk választ. A tüneteket megmutatják, ahogy a túszok akarják megmenteni a két bankrablót. Fedezéket nyújtanak neki, a film alapján Bianca még viszonyba is bonyolódik Larsszal.
De miért? Annyira zavart, hogy meg sem próbáltak erre választ adni, csak látjuk, ahogy Bianca egyre inkább Lars alá rendeli magát és segíteni akar neki. Noha van egy helyes, fiatal férje és két kisgyereke is.
Ami miatt mégsem volt teljes katasztrófa a film, a két főszereplő. Ethan Hawke nagyon erős karakterszínész, amit itt is meg tudott mutatni. A paródiára vett amerikai és a megtört, svéd ember figurája is jól állt neki, ahogy a váltást is profin hozta a kettő között. Ha nem is volt szimpatikus ez a szerencsétlen Lars, Hawke jól játszotta. Noomi Rapace karaktere kevésbé volt izgalmas. Inkább azon ámultam el, hogy mennyire bájossá tudta tenni Rapace. Kisugárzásban volt az a plusz, ami a karakterből hiányzott. Az már más kérdés, hogyan állt a színésznőnek a szőke haj. Miután megszoktam és nem merengtem azon, hogy furcsa, még értékelni is lehetett. Sokat lágyít az arcvonásain.
Ami még meglepett: Gunnar személye mögött nem fedeztem fel Mark Strongot. A végén, a stáblistánál esett le az állam, hogy ő játszotta.
A kritikusok se igazán szerették, a kasszáknál is elég nagyot bukott. Annyira talán nem rossz, de tény, én sem élveztem ezt a filmet. Mást vártam tőle.
Stockholm - 5/3 a két főszereplő elnézette velem, de a történetet untam. Se feszültség, se pszichés részek.
Éhező hely ez a világ. És a sötét dolgok a legéhesebbek, falják a ragyogást. Ellepnek, mint a szúnyogok vagy a piócák. (Álom doktor)
(Lara Jean az idősek otthonában kap szerelmi tippeket.)
Hallottam egyszer egy mondást: „Mielőtt bosszút állnál valakin, két sírt áss!” Ha kettőt, akkor már miért ne tízet? Ha tízet, miért ne százat? (Narcos: Mexico)
(Jake és Holt nagyban bizonyítékot keresnek, hogy az új főnök összejátszik az ellenségükkel. Persze, maguk közt is beszólnak Wuntchnak.)
(Nagyi és unokája, meg a bókvadászat.)
Nincs rosszabb, mint egy átlagos, sekélyes élet. (Playmobil)
Nem a hitünktől leszünk jobb emberek. A tetteinktől leszünk jobbak. (Álom doktor)
Kutyás, ismeretlen vidéket felfedezős, barátokra lelős.
Buck délen él, egy gazdag ember jól tartott kutyájaként. A nagy méretei miatt ugyan bajt kavar néha, de szeretik és ő is szereti a családot. A méretei miatt figyel fel az ebre egy ügyeskedő, aki meglátja a lehetőséget, hogy északon eladja az állatot. Az aranyláz kitört, és jó piaca van az erős, szánhúzásra alkalmas kutyáknak. Buck rablók kezébe kerül, majd Alaszkába hajózzák be. Perrault kutyáinak egyike lesz, ahol egyre jobban megtanulja a szánhúzást a postás mellett. Saját, vadonbeli énje is egyre jobban feléled, és a szánhúzó kutyák élére áll. A fejlődés azonban elavulttá teszi a kutyás postát: újra a piacon találja magát. Egy elvakult, aranyéhes fiatalember veszi meg a fogatot, és hajtaná a halálba, Buck hiába próbál ellenállni neki. Egy békét kereső öreg menti meg, és vonja be a saját kalandjába.
Jack London az aranyláz egyik krónikása, aki kalandregények sorában örökítette meg a korszakot, a jellegzetes embertípusokat és a határok életét. Az életművében jelentős szerepet kaptak az ebek is. Ketten is vannak, akik erőteljesen a kultúrkincs részévé váltak: Fehér Agyar és Buck. Ők rendszeresen kapnak is filmes feldolgozásokat.
A vadon hívó szava Buck történetét meséli újra.
Mi benne a pláne? Kapásból két dolog van, amivel meg akarják fogni a nézőket. Az egyik Harrison Ford, aki ugyan nincs végig jelen a filmben, de minden plakáton hatalmas méretben láthatjuk. Már lényegesen kevesebb filmet vállal, idén nem is jön tőle más, majd jövőre a tervek szerint a következő Indiana Jones. Van olyan neve, hogy fiatalok és idősebbek is ismerjék – a régi, legendás szerepeit ő is viszi tovább.
Ha azonban figyelmesen nézzük a szereplőket, rájöhetünk, hogy nem Ford az egyetlen húzónév. Ott van a franciák egyik legkelendőbb exportcikke, Omar Sy is. Nagyon karakterére van írva Perrault alakja. Egy kedves, csupa szív, szerethető figura. Azt már nem firtatom, abban a korban hogyan lehet egy fekete felelős kanadai állampolgár… Buck egyik ellenfele pedig az a Dan Stevens, aki lehetett a Szépség Szörnyetege vagy éppen az X-Men Légiója, nekem akkor is Matthew Crowley megtestesítője marad. Meglepően jól állt neki a gonosz karakter. Amire viszont nem jöttem rá: ki volt benne Karen Gillan?
A másik, amivel becsalnák az embereket, Buck. Nem igazi ebbel, egy CGI állatot készítettek. Nagyon meg is vagyok hasonulva miatta. Egy-egy ponton annyira életszerű, olyan jól elkapták a kutyák tipikus nézését, hogy az már döbbenetes. Máskor viszont zavart, hogy csak majdnem életszerű. Mintha egy nagyon jó hamisítványt néznék: mintha igazi kutya lenne, de mégsem.
A tájak különben gyönyörűek, és láthatjuk is azt a vadont, melynek hívó szava rátalál a házi kutyából vezér szánhúzóvá, majd legjobb baráttá és végül falkavezérré lett Buckra.
A történet kalandos, érdekes, és nagyon családinak tűnik. Van azonban benne egy-egy olyan rész, ami miatt érdemes átgondolni, mekkora gyerekeket visznek be rá. Az aranyláz az emberi mocskot is vonzotta, és ha kutyaviadalt nem is kell a film után elmagyarázni a gyereknek, halált és verést igen.
Szerettem az üzenetét. Mivel Fehér Agyar filmet is nem régiben láttam, a cselekményben látok hasonló vonásokat, és az üzenetben is. Ez egy mese a szabadságról, amit mindenki keres, de csak kevesen találnak meg. Az embereket elvakítja az arany, a fájdalmaik, a birtoklás. A kutya ellenben megtalálhatja a vadonban azt az ősi, tiszta és határtalan szabadságot, amit Buck is meglel a végére.
Arra inkább nem írok poént, hogy ma már nincs vadon, ami hívogathatna minket…
Veszteségesnek tűnik most, a kritikusok se rajongtak érte, velem a történet simán nézette.
A vadon hívó szava - 5/4 a CGI hol gyönyörű, hol bántotta a szemem. A történet családi, de gyerekkel óvatosan.
5: Gettó milliomos (2008) – Jamal a rendőrségen találja magát, miután egy kisebb vagyont nyert egy tévés vetélkedőben. Csalással vádolják: nem hiszik el, hogy egy ilyen nyomornegyedből jött fiú ennyi mindent tudhatott. Jamal így mesélni kezd, melyik kérdésre honnan ismerte a választ. Személyes tragédiák sora és egy szerelem története bontakozik ki.
4: A víz érintése (2017) – a néma Eliza egy különös intézetben dolgozik a hidegháború alatt. Van itt egy lény, amivel kísérleteznek a tudósok. Eliza kommunikálni próbál a különös, vízi teremtménnyel és lassan barátságot kötnek. A két magányos ember a faji korlátokon is túl tud lépni, és szerelembe esik. Eliza nem hagyhatja, hogy tovább kínozzák a lényt – pár barátjával megszervezi a szökést és a menekülést.
3: Gladiátor (2000) – Maximus Decimus Meridius a Római Császárság dicső hadvezére volt, ünnepelt hős. Balszerencséjére az idős császár beszél neki a köztársaság álmáról, hogy fia nem alkalmas az uralkodásra. Commodus viszont uralkodni akar, így nem csak az apját öli meg, de Maximus végét is elhozná. A férfi azonban túléli, és gladiátorként száll szembe az őrült császárral, aki végzett a családjával és meggyalázza apja örökségét.
2: A némafilmes (2011) – George Valentin a némafilmek sztárja, a nők bálványa. A technika azonban fejlődik, és a hangos filmek nem várt sikert érnek el. George lába alól több színtéren is elkezd kicsúszni a talaj: már senki nem érdeklődik a filmjei iránt, nem kap állást és szerelmet is rosszul választott. Szerencséjére a kutyája végig kitart mellette, és egykori pártfogoltja, a sztárrá váló Peppy sem feledte el.
1: A gyűrűk ura 3. A király visszatér (2003) – Frodo útja legveszélyesebb szakaszához érkezik. Át kell gyalogolnia Mordor szívén, miközben a Gyűrű egyre súlyosabb és Gollam gonosz oldala kezd felülemelkedni. Közben az emberek a nagy csatába menetelnek, a Fehér Város védelmére, ahol a kormányzó őrülete egyre nagyobb károkat okoz. Ahol Aragornnak el kell fogadnia az örökségét, és azzá lennie, aminek nevelték, és aminek született. Az újrakovácsolt kard, a hegyekből a holtak szellemei ugyanúgy csatába indulnak, mint Lovasvég urai. Ahol eldől, az emberiség végnapjai közelednek, vagy képesek megállítani az áradatot és Szauron terveit meghiúsítani.
Kamaszos, szerelmes, féltékenykedő.
Lara Jean és Peter már egy pár, és a lány boldogan veti bele magát az első barátnős élményekbe. Az első randi, a Valentin-nap és minden cukiság, amit Peter kitalál neki. Csak éppen soha nem tud szabadulni a gondolattól, hogy ami neki csupa első alkalom, a barátjának már megvolt egyszer az előző barátnőjével. A helyzetet bonyolítja, hogy az életében újra felbukkan a gyerekkori szerelme. John pont ott végzi a kötelező, iskolai önkéntes munkát, ahol Lara Jean. Az is kiderül, hogy neki is fontos volt a lány, és a tévedésből elküldött szerelmeslevelet is gondosan őrzi. Vele olyan könnyűnek tűnik minden, míg Peter bonyolultabb. A lánynak el kell döntenie, a megfelelő fiúval van-e, vagy váltania kell. Közben az apja is talán újra szerelmes mer lenni.
Bár arról olvashattunk, hogy a Netflix annak is mestere, hogy manipulálja a nézői adatait (már azt is számolják, ha valaki csak elkezd nézni valamit és kikapcsolja, nem nézi végig a műsort), azért rá lehet jönni, melyek azok a sorozatok és filmek, amelyek valóban nézettségi élen vannak. Ezek azok, amelyek kapják a folytatást.
Jenny Han regényét adaptálták, nagyon bejött sokaknak, meg is érkezett a folytatás. Nem meglepő, az eredeti szereplőket is sikerült mind visszacsábítani. A történet folytatódik, és a minőség éppen olyan, mint az előző részben.
A középiskolai élet színesebb és szórakoztatóbb, mint az emlékeimben. Kicsit olyan érzésem is volt, mintha a valóság fekete-fehér lenne, és az ilyen filmekben pedig ott vannak a színek. Nem csak képletesen, de vizuálisan is. Szó szerint színes és élettel teli a filmben ábrázolt középiskola. Vagy az öregek otthona. Lehet, hogy nem magyar viszonylatokból kellene kiindulnom, de hol van pl. olyan pince és báli kellékek, mint itt?
Ami persze nem baj, így szórakoztató a film és így jó nézni. A lényeg ennyi: a Netflix jó a külsőségekben, igaz ez erre a filmjükre is.
A színészek: nagyon eltalálták, hogy Lana Condor lett Lara Jean. Számomra még mindig döbbenetes, hogy mennyire jól megy neki ez az álmodozó, naiv kamaszlány, miközben láttam, ahogy karddal aprítani tudott az Orgyilkos osztályban. Az valami nagyon babaszerű, ahogy nagyra nyitott szemekkel, olyan ártatlanul bele tud nézni a kamerába. Mint a regénybeli Lara Jean. Ő abszolút működik.
Noah Centineo ellenben nem győzött meg, hogy ő lenne az iskola álompasija. Se a fellépése, se a kisugárzása nincs meg hozzá, és a kémiát se éreztem a két színész között. Nem is bántam, hogy több jelenet volt a másik sráccal, ő hihetőbb volt a szerepében.
A karakterek különben még mindig lányregényesek, ami egyszerre ítélet és dicséret. Ilyennek kell lenniük, ilyennek lettek megírva. Csak éppen már az eredetiben is ott vannak azok a dolgok, amelyek filmen még jobban irritáltak. A kamaszos bizonytalanságaik, a sok gyötrődés. Arról nem is beszélve, hogy nagyon nem tudtam mit kezdeni Lara Jean dilemmájával.
6. osztályos korában tetszett neki John. Most 16 éves. Miért kell egy 11-12 éves gyerekkori érzelemnek ennyire megzavarnia? Abszolút úgy van beállítva, mintha egy nagy és komoly szerelem jönne vissza kísérteni. Ki esik annyira szerelembe 11 évesen? Remélem, senki.
A másik: övé lett a pasi. Peter jó programokat talál ki, nem sietteti semmiben, kedves vele. Mégis, a lány túlaggódja magukat. Amivel aztán sikerül is valódi bajokat generálnia. Igen, kamasz fejjel oké, de most már fárasztónak érzem ezt a tépelődést és gyötrődést nézni.
Ahogy már említettem, a folytatások mutatják meg igazán, mi mennyire jött be. Ez pedig a Netflixnek bejött, hiszen már a 3. rész is be van rendelve. Szerintem jövőre élesedik.
A fiúknak 2. Utóirat: Még mindig szeretlek - 5/3,5 korrektül néz ki a film, Condor jól játssza a főszerepet, de annyira kamaszos az egész.
MOZI:
DVD:
Testvéres, kalandos, mesevilágba csöppenő.
Marla 18 évesen nagy tervekkel volt tele: az egyetem előtt ki akart hagyni egy évet, hogy utazzon, világot lásson. Az öccse volt, aki kész volt segíteni a szülőket is meggyőzni. Ám erre már nem kerülhetett sor: egy autóbaleset árvává tette a párost. Marla utazás helyett az öccsét nevelte, aki pár éven belül már lázong, hova lett a testvére? Most minden csupa szabály és kötelezettség, hol az egykori kalandvágyó lány? Egy este ki is szökik, és beoson egy Lego kiállításra. A nővére utánamegy, és beindítanak valamit. Az eredmény: játékfigura testben, a kiállítóterem díszleteiből készült mesevilágban találják magukat. Az erős, marcona kalóznak kinéző Charlie egy őrült császár kezei közé kerül, a nővére pedig elindul a megmentésére. Különös alakokkal találkoznak és barátkoznak össze, miközben újra egymásra is találnak.
Most jöttem rá, hogy a keresztfiam segítségére lenne szükségem, hogy kiigazodjam a Lego különféle nemei között. Az ok, hogy egyes filmes univerzumok megkapják a maguk Lego változatát. A Batman, a Star Wars és a LotR ihlette játékkal is tudok, mit kezdeni. A Legi filmekbe is felismertem ezeket és nem volt bajom vele. Most viszont megakadtam. Mitől más a Playmobil? Kisebbeknek van kitalálva? Jobb ötletem nincs.
A történet szerencsére úgy van hangszerelve, hogy kisebbeknek és nagyobbaknak is akadjon benne néznivaló. Bár, azért inkább a kisebbeknek. A testvérek közti konfliktus is nagyon gyerekes, ahogy a mesevilág kalandjai is. Azon nem fogom lerágni a körmöm, hogy jutnak el egy rejtett szigetre a hősök. A kisebbeknek viszont érdekes lehet.
Azon viszont jobban megakadt a szemem, mennyi elem ismerős máshonnan. Pedig, nem is a franchise részei… Az alvilági főnök, akinek Del tartozik, tiszta Jabba. A különbség a neme, meg talán annyira nem dagadt, mint a Star Wars karaktere. Maximus annyira Néró császárt idézi, hogy kellene egy tábla is a feje fölé. A neve viszont a Gladiátorra utal, bár Maximus és Commodus közé ilyen szinten egyenlőségjelet tenni, merész. A Colosseum azonban itt van, és még gladiátorküzdelmet is kapunk, bár mesére átírva. Rex, akiről most azt olvasom, hogy a Playmobil James Bond verziója, nekem abszolút nem a britek azon kémét juttatta eszembe, az italát leszámítva. A szemüvege és az öltönye miatt nekem inkább a Kingsman ugrott be, de tény és való, hogy messze jobban szeretem a Kingsman történetét, mint a 007-ét.
Ezek lekötöttek és megnézették velem is a mesét, bármilyen gagyi kis fordulatok is érkeztek a cselekményben. De most komolyan, varázsszéna és tündérkeresztanya? Most már abban sem vagyok biztos, hogy a Playmobil fiú vagy lányoknak kitalált Lego.
Ha volt valami, ami nagyon az idegeimre ment ebben az animált kalandban, az a zene volt. Még valami, amivel összezavartak a készítők. A lányos és Disney mesék sajátja, hogy dalra fakadnak a szereplők. Itt már a bevezetésben, még emberi alakban is kapunk zenés betétet, és a mesében is lesznek ilyen elemek. Amikor a kalózvezér dalra fakadt… annál csak az volt rosszabb, amikor leesett, hogy a szakálla masnikkal van feldobva. Most akkor ez fiús vagy lányos mese és Lego? De a dalokról akartam írni. Nem éppen sláger alapanyag. Dallamtapadást sem fog okozni, mint a Minden szipi-szuper.
Ami durva, eredetiben milyen szinkronhangokat találtak. Anya Taylor-Joy annyira horror színésznő a fejembe, hogy bájos kamaszlánynak nehéz volt elfogadni. Gabriel Bateman abszolút karakteréhez illő kisfiúszerepet kapott. Daniel Radcliffe lett a helyi kém nagyágyú, Adam Lambert császárkodik – miért is nem ő kapta a betétdalt? Ha már énekelnek, és van is popsztár a stábban…
A látványvilága remek lett. Benne van a játék formavilága, de mutatós is.
Nem olyan kreatív, mint a Lego kaland, de az a saját 2. részének se ment. Gyerekeknek ok.
Playmobil - 5/3,5 a történet akár Disney kompatibilis is, a grafika korrekt – de az éneklés… az minek?
Birodalmat építős, nyomozós, drogvilágos.
Van egy szabály, amelyet a mexikói kartellek emberei is nagyon jól ismernek: DEA ügynököt nem lehet megölni, mert az USA megtorlásba fog kezdeni. Kiki Camarena azonban halott, és a DEA nem is marad tétlen. Walt Breslin a drogháború miatt vesztette el az öccsét, és most lehetősége van érte is bosszút állni. Egy titkos akció élére áll, aminek a végső célja Miguel Angel Felix Gallardo hatalmának megdöntése és a férfi börtönbe csukása. Miközben egyre feljebb haladnak a ranglétrán, Gallardo azon dolgozik, hogy Mexikó ne csak átszállító közeg legyen, hanem a kolumbiaiak egyenlő társa, akik a kereskedelemből is kiveszik a részük és a hasznuk. Ám a plazák viszályai, a kolumbiaiak ellenlépései egyre kockázatosabb játszmákba viszik bele. Látja a célt, de ez elég a sikerhez?
Hol van az a pont, ahonnan már nincs visszaút? Amikor már túl sok mindent áldoztál fel egy célért, hogy feladd? Mikor válik egy cél elérése rögeszmévé? Ebben az évadban ezt a témát járhattuk körül, két oldalról is megközelítve.
Walt Breslin rég DEA ügynök, és meggyőződése, hogy ezért kellett a testvérének meghalnia. Hogy neki üzentek vele – hiába mondja még a sógornője is, hogy a férfi függő volt és problémás, Walt nem tehetett arról, hogy így végezte. De a rögeszme nem ismer logikát, Walt sem győzhető meg arról, hogy nem az ő hibája volt. Ezért van belső kényszere, hogy minél nagyobbat üssön a kartellen. Gallardo a célszemélye, és egyre messzebb képes elmenni, hogy elkaphassa. Így ő fokozatosan esik le az erkölcsi magaslatról: mit lehet mondani egy emberre, aki végignézi és hagyja, hogy ártatlan építőmunkásokat lőjenek agyon előtte? Csak azért, hogy a két pláza viszálya elmélyüljön. Már más kérdés, a cél mennyire szentesíti az eszközt. Mert sajnos abban is van igazság, amit itt pl. egy mexikói rendőr képvisel. Tűz ellen csak tűz lehet hatásos – ha a szabályok szerint játszanak, miközben az ellenfelük átlép azokon, soha nem győzhetnek. Egy másik közhellyel élve szörnyeteg ellen szörnyet kell bevetni.
Gallardo rögeszméje, hogy egyenrangúvá tegye Mexikót Kolumbiával a drogvilágban. Mi oka van erre a büszkeségen túl? Tulajdonképpen nem a pénz, mert így is milliárdos és elképzelhetetlen luxusban él. Az, hogy nem akar többé senkinek a szolgája lenni. Egy-egy ponton már úgy éreztem, hogy tragikus alakká akarják tenni. Valaki, aki mindenkinél okosabb, de nem nyerhet, mert a környezete annyira ostoba, hogy még azt sem fogják fel, hogy nekik lesz jobb, ha követik. Kicsinyes bosszúk és a jelen múlékonysága miatt nem fogják fel, hogy már a jövőért tehetnének. Közben azt is látjuk, hogy azt is felismeri, melyik nő és család, ahol a helye van. Fejlődik. Míg Breslin süllyed, ő mintha emelkedne. De aztán mindig kapunk egy emlékeztetőt, hogy ő nem hős, hanem hidegvérű gyilkos, ha nem is személyesen, hanem parancsban ad szörnyűségekre megbízást. Azt akarod, hogy féljenek tőled? Az ellenfelednek bocsáss meg, de a családját gyilkold meg!
Mindkét szál, Gallardo üzelmei a nagyobb hatalomért és Breslin nyomozása érdekesek, és kifejezetten jó volt, amikor a végén egy asztalhoz ültették a két férfit. De! Nincs olyan éles ellentét és szembenállás köztük, ami adhatna még egy pluszt a sorozatnak. Így két külön történetet nézünk, amelyek annál a bizonyos asztalnál összeérnek.
Tetszett, ahogy a valós eseményekből táplálkoztak az események, és helyenként be is vágtak egy-egy eredeti fotót. Korábban ezzel merészebbek voltak, de a hatás még megvan. Csak kisebb mértékben.
Kinézetre Netflix minőség. Jó akciók, hiteles környezet.
Diego Luna nagyon uralja a karakterét is. Jobban, mint Scoot McNairy a sajátját.
A történetben simán benne van egy 3. évad lehetősége is, majd meglátjuk, lesz-e.
Narcos: Mexico - 5/4 érdekes és szórakoztató, miközben borzaszt is a világával. Kiki nem hiányzott belőle.
Danny a hotelben történtek után elköltözik az anyjával. A rémségeknek azonban számára nincs vége: a szellemek a nyomában járnak és kísértik. Az egykori szakács szelleme, aki maga is ragyogott, ad a fiúnak leckét, hogy dobozolja be a szörnyeket és rejtse el a ragyogását, hogy az éhes szörnyetegek ne akadjanak a nyomára.
A felnőtt Dan önpusztító. Részeges, állandóan menekülő ember. Egy kisvárosban azonban kedvesen fogadják, esélyt adnak neki, és Dan képes vele élni. Leteszi az alkoholt, a helyi hospice alkalmazottja lesz, akit az öregek nagyon szeretnek is, hiszen lényegesen megkönnyíti nekik az átmenetet a másvilágra.
Dan szobájában az egyik falra lehet írni, itt üzenetet talál egy másik ragyogótól. Visszaír neki, és így kommunikálnak egymással, barátok lesznek.
Az üzeneteket egy Abra nevű lány írja, akinek bőven jutott erőből. Ahogy Danny, ő is érzi, ha valami történik a hozzá hasonlókkal. Abra így kerül lélekben oda, ahol egy különös szekta tagjai elrabolnak egy ragyogó fiút, kínozzák, felfalják és elássák. A szekta vezetője, Kalapos Rose érzi, hogy valaki figyeli őket. Az ő képessége is mentális, és a leskelődő után ered.
Be is hatol Abra elméjébe, aki azonban képes kidobni és a nő fejébe pillantani. Rose néhány ragyogóval egy mágikus kötésben él – nagyon lassan öregednek, őrzik a ragyogásuk, melyhez az erőt és a fiatalságot ragyogó gyerekektől veszik el. De a világban egyre kevesebb az erő, a pára – ahogy ők nevezik. Így Abra a nagy lehetőség, hogy feltöltekezzenek.
Abra megkeresi személyesen is Dant, segítséget kér. Ő először nemet mond és rejtőzködést javasol, de Abra nem ilyen fából van faragva. Dan így enged neki, és barátjával elindulnak a lány által leírt helyre, ahol a baseballos fiú teteme hever. A lánynak viszik el a kesztyűjét, amiből Abra le tudja követni a teljes kötelékes szektát.
Dan találja ki, hogyan csalják őket csapdába. De mindenhol vannak veszteségek: Dan barátja, Abra apja, míg Abrát az utolsó megmaradt szektás elrabolja. Dan megkeresi a tudatát, a testébe lép és olyan balesetet okoz, amibe a férfi belehal. Rose mindent érzett, és bosszút esküszik. Minden félretett párát megiszik és a páros nyomába ered.
Dan tudja, hogy kevesek a nő ellen. De van egy átkos hely, amely Rose számára is végzetes lesz. Visszamennek abba a hotelba, Dan még az apja szellemével is beszél. Dan megpróbálja az elméjében
dobozolni Rose-t, aki kisiklik, de lenyűgözi a férfi képessége, és felajánlja neki is a kötést. Egyél eleget, élj soká. De Dan nemet mond. Kiengedi az évek alatt az elméjében elzárt, kiéhezett szellemeket, akik Rose-ra vetik maguk és felfalják. Majd Dan ellen fordulnak.
Dan a fejszét megragadva Abra után veti magát, megszállta a hotel. De Abra és a saját ereje képes felülemelkedni – kiküldi a lányt, és készül a levegőbe repíteni az egész hotelt. A vég előtt gyerekként az anyjára talál.
Később Abra és Dan beszélgetnek. A férfi jól van. Abra az anyjának először letagadná, de aztán bevallja, hogy Dannel beszélt. A halál nem a vég: az apja és Dan is jól vannak. Majd látjuk, ahogy ugyanúgy indul bezárni a vénasszony szellemét, ahogy egykor Danny tette.
A regény más befejezést kapott: ott kiderül, hogy Abra Dan unokahúga. Jack Torrence egy viszonyából lett egy lánya, aki később Abra anyja lett. A regényben Dan nem pusztul el a hotellal, folytatja tovább az életét a megtalált családjával benne.