Nyár, nyaralás. Milyen filmek is jutnak erről eszembe?

Gyerekkoromból felrémlik lelki szemeim előtt az Európai vakáció. Egy lökött amerikai család Európába látogat, és minden országban okoznak némi zűrt. Elég csak arra gondolni, hogy mit műveltek, amikor a Stonehenge közelébe kerültek… A maga idejében nagyon ment ez a széria, többek között karácsonyi vakáción is voltak. Próbálkoztak reboot filmmel is.

Egy nyári táborban ismerkedik össze, és kezd háborúba egymással Hallie és Annie – akik aztán kénytelenek rájönni, hogy nagyon is hasonlítanak egymásra. Annyira, hogy ikrek, akiket az elváló szülők megosztoztak. A tábornak ugyan hamar vége, de a szülőket újra összehozni vágyó nyaraláson azért lesz túra, humor és kaland is még. Ez volt az Apád-anyád idejöjjön!

A franciáknak is megvan a maga nyaralós, családi filmje. A kis Nicolas sorozatnak van konkrétan egy ilyen része, a címe egyszerűen: A kis Nicolas nyaral. Akad benne a munka miatt aggodalmaskodó apa, tengerpart, meg egy olasz filmrendező, aki miatt féltékeny lesz az apa. A kis Nicolas meg egy gyerekszerelem szereplőjeként találja magát.

Regényből lett elég sikeres kamaszfilm volt a Négyen egy gatyában. Adott négy barátnő, mind teljesen más karakter külsőben és lélekben is. A szép, a sportos, a különc és a nagyszájú. Közösen vesznek egy farmert, amiről kiderül, mindenkire jó. Mivel külön töltik a nyarat, egymásnak küldik tovább a farmert és vele a történeteket. Első vagy éppen tiltott szerelem, szülőkkel egymásra találás, csajos nyári kalandok sok szerelemmel.

De nem minden nyaralás sikerül olyan jól, mint a fentiek esetében. Van, amikor az idilli, páros nyaralás horrorba fordul. Elég annyi hozzá, hogy az Eden Lake körüli fiatalok összetűzésbe keveredjenek a csak pihenni vágyó párral és levadásszák őket – ilyenkor derül ki, hogy mennyire erős a helyi összetartás. Jenny és Steve csak pihenni akartak, de a végére már mindenki az életükre tör és el is kell tussolni, mi történt velük.

Erdőn átkelő, veszélybe sétáló, családos.

Fanny boldog kislány, akinek a feje tetejére áll az élete, amikor az apja elhagyja a családját egy másik nő miatt. Az édesanyja elvágja a volt férje és a lánya közt is a kapcsolat lehetőségét. A kislánnyal vidékre költözik, egy erdő mellé, közel a nagyanyjához. A kamaszodó lány itt is talál barátokat, noha az apja hiányzik neki. Megismer egy ornitológust, akiről titkon azt hiszi, ő az édesapja. Összebarátkozik egy Nicolas nevű fiúval, akivel a városról álmodnak. A nagyanyjához tett utakon pedig egy farkas elegyedik szóba vele, aki nem csak varázsvirággal ajándékozza meg, de egy titkos fához is elvezeti. Fanny, akit az anyja piros ruhákban járat, nem is sejti, hogy a barátjának gondolt állat milyen terveket szövöget titokban róla.

Legszívesebben tennék ide egy nagyon nagy kérdőjelet. Mégis, mi volt ez? Szeretem a mese átgondolásokat, tegyék csak át modern környezetbe! Van olyan sorozat, ami pont ezt játssza meg és a mesét csak alapnak használja.

Ez a Piroska és a farkas azonban ez is, az is akar lenni. Nem egyszer az jutott eszembe, hogy egy nagy példázat az egész. Nem mese, nem meseátdolgozás, hanem egy mese alapú szerzői film. Túl sok benne a furcsának tűnő beállás, színhatás.

Ahogy felsejlenek dolgok, amelyek elférnek a cselekménybe, de mintha többek is akarnának lenni. Mint a virág, amelyben a lány arcokat lát meg. Amikor Fanny belenéz a folyóba, és saját magát látja későbbi életszakaszokban: meglátva magában a nagyanyja és az anyja vonásait is. Vagy a vége, amikor már ott van a városban, vörösben a lány, és az ablakon át látja a farkast az utcán – noha az erdei állat arra már agyon lett lőve, a mágia megszűnt. Nem is igazán farkast jelent már ott, hiába az állat fut az emberek között. Inkább azt mondja, hogy ragadozók ott is vannak, és ha nem is farkasnak néznek ki, úgy vadásznak a lányokra, mint azok. Túlmutat magán, de nem volt mindig kedvem megfejteni a látottakat.

A színek is nagyon tudatosan vannak használva. Fanny színe egyértelműen a piros: a hajáé, a ruháié is. Van olyan jelenet, amikor fürdik – azt is pirosban. Az anyját fehérbe öltöztették. Az ornitológus hasonlóan szürke, mint a farkas. Van egy jelenet is, amikor farkasszemet néznek egymással és a farkas fogja menekülő. Utána el is gondolkoztam, hogy ő is nem-e egy emberbőrbe bújt farkas, aki az anyán keresztül jut közel a családhoz, de a végére már ő van a mesebeli vadász szerepében. Vagyis, jut nekem egy újabb kérdőjel: mi volt az a farkassal szemezős jelenet?

Azzal is elvoltam, hogy próbáltam rájönni, mennyire eredeti az állat, amit látunk. A környezet nagyon mű: a varázsfa, a virágok. Papír és műanyag, de nagyon látványosan. A farkasnak viszont vannak olyan megmozdulásai, hogy hajlamos lennék elhinni, hogy igazi. Vagy csak egy nagyon jól sikerült kitömött állat? Nem tudom. Ami biztos, hogy azt kifejezetten zavarónak találtam, amikor perceken át azt kellett néznem, hogy mindenért vicsorog. A szöveget alámondták, de húzta fel az ínyét és morgott a film egy jó részében.

A történetben sok a lyuk, amivel nagyon nem tudtam mit kezdeni. A nagymamának olyan, mintha varázserő is lenne a birtokában. De érezni feszültséget az otthon maradt asszonyok és a gyerekével visszatérő anya között – de miért? Az is olyan kurta-furcsa, hogy mi van az ornitológus és az anya karaktere között. Még lehetne gyűjtögetni ezeket, a film fele csak lóg a levegőbe – ezeket nem is bírtam benne.

Nem gyerekmese, de nem is egyszerűen mese átdolgozás. Marad a kérdőjel.

Érdekeség: magyar rendezőnő – Mészáros Márta filmje. Ettől mondjuk nem tetszett jobban, és nem is értem, miért tették bele a Mesék mindenkinek válogatásba.

Piroska és a farkas – 5/2 a művészi elemek többé teszik egyszerű feldolgozásnál, de nem volt kellemes nézni.

https://www.youtube.com/watch?v=5xZ00OnN9qI

• Az Öngyilkos Osztag - amerikai akció, kaland
• Démoni - kanadai horror
• Flamik - amerikai/kínai mese

Bajba jutottakon segítő, új életbe kezdő, családot megtévesztő.

Robyn McCall a CIA egyik, ha nem egyenesen a legjobb megoldóembere volt. Nem volt olyan küldetés, amit ne vitt volna sikerre. Azonban egy ponton azzal kell szembesülnie, hogy az értékrendjeik nem egyeznek. Kész visszavonulni, bepótolni, amit elvesztett már a lányával, aki egy segélyszervezet tagjának hiszi a nőt. A civil életben is azt látja, hogy sokan nem tudják megvédeni magukat, és segítségre van szükségük. Neki megvannak a képességei, hogy segítsen. Két egykori társát – egy mesterlövész és egy hacker házaspárt – keresi fel, és vágnak bele együtt a segítségre szorulók megmentésébe. Miközben a nőre vadászni kezd az ügyészség, Robyn a mások érdekeit tartja szem előtt, és ment meg elrabolt személyeket, akadályoz meg robbantást. Még egy rendőrségi kontakt kiépítésén is fáradozik.

Egyszer volt, hol nem volt, egy Denzel Washington, aki mozifilmben játszotta sikerrel kétszer is a helyi megoldóember karakterét. Valaki erre azt gondolta, hogy ez a koncepció a tévében, sorozatként is működne. Az egykori kemény ügynök, aki most az utca emberének segít pár társát bevonva.

De persze, valamiben másnak kell lennie. Hogy lehet eladhatóvá, maivá és menővé tenni? Annyira téma most, hogy minden jó szerep pasiké és a nőknek több szerep kell! Megoldás: nem egy színész, egy színésznő lesz az esélykiegyenlítő! A rasszot azonban meghagyják, hiszen így egyből két dolog is ki lesz pipálva. Női hős, afroamerikai hősnő – minden szép és jó, ugye? Annyira igen, hogy elkészült az első évad.

Rövid évad lett, mindössze 10 résszel. Nem is húzták az időt, már az első részben kitalálja Robyn a civileket segítő titkos akcióját, beszervezi a társakat és egy ügyet is megold. Ezt követően pedig három szállal játszanak folyamatosan: az egyik az aktuális ügy. Valaki bajba kerül, Robyn pedig kihúzza belőle.

Nem tudom azt mondani, hogy ezek emlékezetes esetek lettek volna. Ahhoz túl egyszerű a megoldás, minden esetben. Robyn nem szokott hibázni, és pár pofon, már mindenkit le is vert. Ha meg adat kellene, Harry pötyög kicsit a számítógépen, és már mindent is tudnak. Bár az ügyek mások, ugyanolyan dinamikával oldják meg őket. Bár csak 10 rész, de ennyi is elég volt, hogy ebben a formában beleunjak.

Pláne, hogy Queen Latifah akcióhősként számomra nem hiteles. Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy olyan ereje és ügyessége lenne, amit itt beállítanak neki. Látszik is, hogy mennyire beállított és nem igazi az egész. Szerintem ennél alacsonyabb rúgásokat akció sorozatban nem láttam, még én is magasabbra felrúgok, mint itt Robyn, pedig én a fitness videóból tanultam, nem a seregtől.

A második állandó elem, ahogy Robyn megtéveszti a családját. Kötelező jelleggel, minden részbe bekerül a lánya, és az a küzdelem, hogy anya is tudjon lenni a nő, ne csak másokon segítő ügynök. Érdektelen és unalmas is ez a szál, amit az sem dob fel, hogy a nagynénjét játszó színésznőt inkább nézném a nővérének, mint az őt felnevelő, és a lányával is sokat segédkező idősebb nőrokonnak.

A harmadik, Robyn és Dante nyomozó kapcsolata, amiben van egy kis macska-egér játszma, de egy flört lehetősége is. Mintha a Person of Interest hasonló szálát, jó 4-5 évadot igyekeztek volna pár részbe belenyomni. Nem is tetszett így.

A 2. évadot berendelték, de nálam az a szint, mint az új MacGyver. Túl üres, hogy folytassam.

The Equalizer – 5/2 az ötlet még elment volna, de a történetek gyengék és Latifah nem hiteles verekedésben.

The Equalizer Season 1 Trailer | Rotten Tomatoes TV - YouTube

Rosszul sikerülő nyaralós, gyorsan öregedő, rejtélyes.

A Cappa család nyaralni indul, és a gyerekek már előre élvezik a tengert és a pihenést. Ők is érzik, hogy a szüleikkel valami nem stimmel, ha nem is mondják el nekik, mi a gond. Nem tudják, hogy az anyjuk nem csak beteg, de a szülei házassága is válságban van. Ez a nyaralás az utolsó esély, hogy megmentsék magukat vagy elköszönjenek. Ajánlanak nekik egy privát partot, különleges kőzetekkel körülvéve. Elfogadják a lehetőséget, és egy másik családdal megnézik a partot. Itt már van egy rapper, majd később egy házaspár csatlakozik hozzájuk. Ahogy telik az idő, rá kell jönniük, hogy valami nagy baj: nem tudnak elmenni, a sziklák közt haladva rosszul lesznek és vissza kell menniük. Holttestet találnak a vízben, ami túl gyorsan bomlik. Majd ők is észlelik, hogy romlik az állapotuk – a gyerekeken pedig azt látják, hogy éveket öregednek órák alatt. Menekülni kell, vagy itt pusztulnak.

M. Night Shyamalan megint mozifilmmel jelentkezett a Servant évadokat követően. Még egy mellékszerepet is vállalt a filmben, bár azt sejtem, hogy nem ezért fogunk emlékezni erre a filmre. Fogunk emlékezni rá?

Vegyes érzéseim vannak a film után. Az alaphelyzet kifejezetten tetszett, és úgy volt benne horror, hogy nem kellett még csak ijeszteni sem. Ahogy az ember belegondol abba, hogy percek és órák alatt éveket veszít az életéből, az maga a rettenet. Nagyon nem is mertem belemélyedni, mert ezt elképzelni sem akarom.

Volt annyira mozgalmas, hogy nem kellett folyton ezzel szembesülni. Az egyik férfi olyan betegségbe szenvedett, ami a korral súlyosbodott és veszélyeztetni kezdte a többieket. Folyamatosan voltak ötletek, hogy miképpen szökjenek meg innen. Igen, mellette azon is járt az agyuk, hogy mi történhetett itt velük, de amíg a parton látjuk őket, erre nem kapunk választ, csak elméletek vannak. (Azért az egyértelműnek tűnik, hogy a sziklák okozzák a bajt, rá is éreznek hamar a szereplők.)

Amennyire lehetett, korrekten összeszedték, hogyan öregednek az emberek. A gyerekeken volt ez a leglátványosabb, de a felnőtteket is korrekten elkezdték öregíteni, ahogy ment előre a történet. A látványt különösen feldobta, és rémisztővé is tette, ahogy pl. a fogantatás és születés folyamatát alig egy órában megmutatták.

A logikai része már zavarosabb. Ahogy egyszerre telnek az évek és a normál idő. Nem értettem, hogy ha a 6 éves gyerek normál étkezések mellett simán kamasszá, felnőtté, középkorúvá érik, akkor a kisbaba miért nem tudott fejlődni. De egyáltalán, a két idősík összehozása fura. Még csak aludniuk sem kellett, nem fáradtak el, nem leélték az éveket, csak simán megöregedtek.

Fejben és érzelemben is, hogy jött ez össze? Mert Trent fejben 6 éves, a kis Kara még kisebb. Kamasz testben aztán összejönnek egy alkalommal, párként viselkednek – most akkor értelmileg, érzelmileg is felnőnek? Ezért nem tiszta nekem a vége sem. Középkorú emberként mennek el, de milyen életet fognak a maradék időben élni? Trent az a negyvenes pasi lesz, akinek látszik, vagy a 6 éves? Bele sem akarok gondolni, mert megfájdul a fejem.

A megoldás is, miért történik ez velük… A modern üzenet átjött, és megvan a sokk hatása is. Talán ezért is nem tetszett a helyzet feloldása: ezt már nem lehet happy enddé tenni, ezzel a megoldással csak zavarosabb, mi lesz most.

Korrekt a stáb is, azért Shyamalan bevonzott pár nevet. Egyszer simán nézhető lett.

Idő – 5/3,5 a vége eléggé elvette tőle a kedvem. A rejtély megvolt, néhol félelmetes, de a vége…

Old - Official Trailer [HD] - YouTube

Moreau (Pio Marmai) szenvedő rendőr: még amikor esethez hívják, akkor is késik és alig bírja kivakarni magát az ágyból. Pedig ügy van: gyilkosság, tűz által. Valaki az elméjével gyújtotta a tüzet. A különös az, hogy ismernek ilyen képességgel bíró személyt, de ez nem ő volt. Már pedig hasonló képességek szoros családi köteléket feltételeznek, ez öröklődik. Moreau ránézésre sok mindent megmond a helyszínen, de a viselkedésével le is fárasztja az elsőként helyszínre érkező új kollégát, Schaltzmann (Vimala Pons) nyomozónőt.

Moreau a kapitányságon aztán azzal is szembesül, hogy a főnökének elege van a cowboy viselkedésből, így Schaltzmann lesz az új társa.

Rájönnek, új drog van a piacon. Ha beszívod, ami a csőben van, ideiglenesen szuper képességeid lesznek. Eltűnt szuperek képességei bukkannak így fel - vagyis, emberekből nyerik így ki és árulják az erejüket.

Moreau egykori társait vonná be, de a jövőt felvillanásokban látó Callista (Leila Bekhti) nem akar belefolyni az esetbe. Mikor látja, hogy a srácok, akikért küzd, belehalnak ebbe és velük kísérleteznek, akkor száll be.

Összecsapnak a dílerekkel, és Schaltzmann lezuhan. Moreau még utána tud kapni, és a nő nem lezuhan, csak lelebeg, mintha súlytalan lenne.  A díler jelenti is a főnökének, hogy a rendőrnek is képessége van, reptetni tudja a dolgokat. Ő is célponttá válik.

Monte Carlóval (Benoit Poelvoorde), a teleportáló szuperrel kiegészülve jönnek rá, hogy egy pszichológus köti össze az eltűnt személyeket. Monte Carlo el is megy hozzá, hogy bepoloskázza a helyet. Így hallgatnak ki egy telefonhívást, és nyomozzák le a nőt. Kiderül, korábban kutató volt, és a képességek megszüntetésén dolgozott. Volt egy 10 éves fiú, akinek minden gondolata parancs volt és mivel szociopata is volt, a szülők megkérték, hogy vegye el az erejét. Ezt megtette, de a bekattant gyerek megölte a szüleit. A nő többé nem kutathatott, a fiú felnőtt, és megtalálta a módját, hogy megint ereje legyen. A doktornő szállítja neki a szupereket, akiket a vérükkel együtt erőben is meglop. Már nála van Gigaman lánya is.

Moreau csapdába esik, de az ereje megmenti. Az autó súlyát megnöveli, így nem tudnak elhajtani vele. Majd, amikor meglövik, a golyók kirepülnek a testéből. Schaltzmann is megismerheti a történetét: véletlenül fedezték fel jó 8 éve, hogy a rendőrnek ereje van. Gigaman (Clovis Comillac) látott benne fantáziát, megkérték a kapitányságtól, hogy ő legyen az összekötőjük. Titokban kezdték kiképezni. Csakhogy egy rosszul lebegtetett tárgy robbanást okozott, Gigaman meghalt és Moreau bűntudatból lett keserű ember, és fojtotta el az erejét.

Most azonban a lány megmentéséért elő kell hívnia magában. A lány Gigaman lánya. Együttes erővel győznek, Naja (Swann Arlaud) annyit beszívott a lány erejéből, hogy felrobban benne. Moreau repül fel vele mindenki szeme láttára, hogy ne okozzon a robbanás senkiben kárt.

A képessége kiderültével Moreau nem mehet vissza a rendőrségre, életre hívja a szuperek csapatát és Gigaman helyére áll. (Gigaman lánya is tervezi, hogy majd beszáll.) Schaltzmann lesz a rendőrségi összekötő, és össze is jön Moreau-val.

Reklámkampányt tervező, régi érzelmekkel szembenéző, szerelmes.

Wren egyszer már megtalálta a nagy szerelmet. Egyetemista volt, akibe a nagynénje, egyben gyámja belenevelte, hogy nőként is lehet sikeres és karrierista, nem kell a szerelmet választania. Szinte el is várta, hogy amikor az álmodozó Owen magával hívta Kaliforniába, mondjon nemet, és építse a saját karrierjét. Most Wren egy kis cégnél dolgozik és szereti, reklámkampányokat dolgoz ki és tartja életben a vállalkozást. Ugyanakkor magányos is, akinek egyetlen társasága otthon a cicája. A cégnek muszáj új ügyfeleket szereznie és egy nagy fogás közeledik. A gond csak az, hogy az a csak Owen cége, aki a nagynéni várakozásaival ellentétben milliomos sikerember lett és vonzó agglegény. Wren kénytelen szembenézni a férfival és a régi érzésekkel, melyeket az idő és távolság sem tudott elhalványítani. De Owen meg tudná bocsátani, hogy elengedte a kapcsolatukat akkor?

Már csak azért is járt neki egy esély, mert a Meggyőző érvek nem az a Jane Austen történet, amit gyakran elővennének és feldolgoznának. Miközben a Büszkeség és balítélet feldolgozásokba bele lehet fulladni, ez kevesebb figyelmet kapott.

Azonban nem lehet azt mondani, hogy túl sok kapcsolódási pont lenne. Wren és Owen az egyetemen együtt olvasták a könyvet, mindketten szeretik is. Az egyikük a macskáját, a másik a cégét nevezte el utána. Idéznek belőle, és szóba kerül többször is a könyv. A cselekményben meg az alaphelyzet lehet ismerős: a férfinak el kellett menni, mert nem volt elég sikeres és gazdag, hogy elvegye a nőt, akit szeretett. Most visszatér, és kérdés, lehet-e nekik még egy esélyük. Ez az alapja mindkettőnek.

Itt próbáltak hozzá modern történetszálakat keverni, csak éppen nagyon limonádé lett, mintha egy gyenge, csajos sorozat egy epizódját láttam volna. Vásárolgatnak, bulikba mennek, ruhát válogatnak. Nagyon sok az üresjárat benne, ami nem nagyon vezet sehova, noha maga a film sem hosszú, nincs másfél óra sem.

A szerelmi szálból meg kimaradt a szenvedély. Egyik szereplőről sem lehet elhinni, hogy valakibe szerelmes lenne. Nem éreztem a szereplők között kémiát. Pedig nem egy pár akad benne, ha jól számolom, három szerelmes pár lesz a végére, és közben is volt flörtölés. De valahogy… semmilyen érzéssel.

Igaz, azzal mindig bajom is van, főleg olvasva, ha sok idő eltelik, aztán a szereplők ugyanolyan hévvel élik meg az érzéseiket, mintha nem telt volna el több, mint egy évtized. Ezt nem tudom elhinni, hogy se Owen, se Wren nem tudott továbblépni, és csak sóvárogtak egymás után. Mások lettek, Owen ezt ki is mondja, hogy lehetne az érzelem és a folytatás ugyanolyan, mintha nem változtak volna?

Ha már a gondjaim. A szereposztás. Alicia Witt nem ellenszenves nekem, a kedvenc tini horrorom főszereplője ő volt. (Igen, nekem nem a Sikoly, hanem a Rémségek könyve volt a kedvencem Jared Letóval.) Csak éppen az idő telik, és kifejezetten rühellem, amikor sokkal fiatalabb karaktert játszanak a színészek, mint a saját koruk. Witt 43-44 volt, amikor kb. 34-35 éves Wren. Azért az évtizednyi különbség látszik, ha jár is a dicséret a sminkesnek. Ok, legalább azért jár a pont, hogy McRae is 1 éven belül van hozzá képest, így legalább nem áll elő A ruhakészítő fura szereposztása.

Tanulságot nem vonok le, mert romantikus közhelynél nincs több benne.

Nem fájt nézni, de nem is élmény. Csajos romantika egy délutánra és annyi elég is belőle.

Meggyőző érvek – 5/3 egyszer elmegy, vannak aranyos jelenetek benne, de semmi átütő nem akadt benne.

Meggyőző érvek. 2020 HD - YouTube

Rendőrös, utcákat megtisztító, szervezetet modernizáló.

Chicago rendőrei továbbra sem pihenhetnek meg. Ám mielőtt az utcák megtisztítása lenne a cél, a saját soraikban is rendet kell tenniük. Atwater a saját bőrén tapasztalja meg ezt, mert nem hajlandó hallgatni, és kiáll az egymásnak falazó, többek közt rasszista kollégák ellen. Összefognak ellene, és a csapat hiába próbál segíteni, ezt a helyzetet nem lehet könnyen megoldani. Az új felügyelő, Samantha Miller is célul tűzte ki a szabályos működést, és minden szabálytalanság megszüntetését. Hankkel alkut is tudnak kötni, és a régi, nem szabályos módszerek egyre inkább tűnnek el, noha akad egy-egy olyan eset, ahol élet-halál kérdése lehet, hogy lazábban kezelnek-e egy-egy előírást. Miközben Hailey és Jay kapcsolatba kezdenek, Kim és Adam közösen dolgoznak a gyászuk feldolgozásán, majd Kim belevág egy gyermek befogadásába és felnevelésébe is.

Ahogy a tűzoltók és a kórházi dolgozók élete is folytatódott a sorozatban, a Chicago PD is megkapta ugyancsak csökkentett epizód számmal a soron következő évadát. Számomra ez az a Chicago sorozat, amit egyre unalmasabbnak és érdektelenebbnek érzek, de az átívelések miatt még rászántam magam a 8. évadra.

Igaz, a COVID miatt az nem éppen akadt benne. Talán csak 1-2 alkalommal bukkant fel valaki a másik sorozatokból, nem volt crossover epizód sem. Legfeljebb emlegettek más karaktereket, de lényegesen azokhoz nem tettek hozzá semmit.

Ha már COVID. Ebben a sorozatban nem tettek erre súlyt, inkább egy másik jelenséget vettek nagyító alá. A rendőrség megítélése, rasszizmus. Itt egyértelműen azt erősítették meg, hogy duplán gond van. Nem csak a rendőrök engednek meg maguknak törvénytelen eszközöket, de a faji előítéletek ellen is küzdeni kell még a szervezeten belül is. A rasszizmust egyértelműen elítéli, és Atwater miatt egy teljes külön szálat szenteltek annak, hogy a rendőröknek mind kéknek kellene lenni, nem fehérnek, feketének, sárgának, stb.

A Chicago PD valahol a határon foglal helyet abban a kérdésben, hogy milyen eszközök megengedhetőek. Direkt olyan helyzeteket írtak bele, amikor a törvényes megoldás áldozatokkal jár. Emberek halnak meg és mintha a szabályzás a bűnözőket segítené. Hank korábban a tűz ellen tűzzel elv híve volt, most azért sokat szelídült. Talán ezért is annyira tragikus, hogy amikor személyes érdekek is képbe kerülnek, visszatér az a régi motoros, akivel annak idején Casey összeakasztotta a tengelyt. Nem merik azt mondani, hogy mindig szabályosan kell eljárni, de azt sem mondják ki egyértelműen, hogy a szabályok a rosszak és változtatni kell. Sajnálom is, hogy nem bátrabb az állásfoglalás.

Természetesen, most is van benne nem is kevés szappan. Itt is zavar, hogy lassan már mindenki járt mindenkivel és egyes párok nem bírnak sem együtt, sem külön lenni. Valahogy fura is, hogy a nyomozások és az ügyek komorak – a sorozat a Chicago szériák közül a legsötétebb hangulatú – mégis azon kellene izgulni, hogy Hailey ki tudja-e mondani, hogy szeretlek, vagy Adam és Kim ezredszerre is megpróbálják együtt. Unom ezeket, és ennek a sorozatnak nem tesz jót, hogy szerelmi szálakkal ívelnek át.

Új színészek közül egyet érdemes kiemelni, különben nem is igen voltak új szereplők benne. Nicole Ari Parker érkezett állandó mellékszereplőnek, érdekel is, mennyire ragad a sorozatba a felügyelő alakja. Üde színfolt volt az elvhűsége, majd meglátjuk.

Továbbra is ez a szerintem leggyengébb Chicago, de ez is folytatódik majd. Sajnos? Passz.

Chicago PD – 5/3 a rendőri ügyek nagyon egyformák, és unom is őket. Kb. ez a helyzet a magánélettel is.

Chicago Fire Season 8 Teaser | 'Chicago Wednesdays Return' | Rotten Tomatoes TV - YouTube

Ez most nem kakukktojás.

Mi a közös az 5 képen látható férfiban?

Megoldás: Tovább!

Mágiáért küzdő, hercegnőnek párt kereső, álmokat kergető.

A királyságnak sok a gondja. Az özvegy király mániája a feltalálás, erre költi mindenét, de a termékei aztán nem kellenek senkinek. Már annyira eladósodtak, hogy a szakács is felmond, és egy üzlet sem hajlandó további hitelt vagy ételt nyújtani az udvarnak. A kastély romos, a hercegnőt pedig csak a tudományok és a tanulás érdekli, mindene a matematika és a fizika. A kamarás a megoldást a hercegnő férjhez adásában látja, de a lány próbát hirdet a kérőinek, abban reménykedve, hogy egy tudós elme, egy professzor nyeri el a kezét. Azért egy népi babonának is ad esélyt: egy kölcsönkapott szentivánéji koszorút dob a folyóba, melyet a párja lel meg a mondás szerint, és elvezet hozzá. Miközben maga a Halál is a lányra pályázik, egy szakácsnak tanuló, de szívében tutajos fiatalember megleli a koszorút és útra kel.

Szinte már várom, hogy úra előkerüljenek a magyar népmesék is, és élőszereplősen megelevenedjenek a történetek. Ok, igazából erre nem sok esélyt látok, de az biztos, hogy német és szláv mesefilm bőven elérhető szinkronosan is.

A Szentivánéji koszorú egészestés mesefilm, és nem is egy olyan történet, amit már fejből fújunk. Még akkor sem, ha vannak a népmesékből ismerős motívumok benne: mint a próba, amellyel el lehet nyerni a hercegnő kezét. Igaz, ez nem a tipikus próba, nem a lány rejtvényeit kell megfejteni vagy elbújni előle.

A cselekmény annyira mozgalmas, hogy a játékidőt kitöltse. Több szereplő közt vált a kamera, és ha egyikkel éppen nem történik valami, a másik mozgásba lendül vagy egy mellékszereplő keveredik – általában humoros – kalandba. Ez a mozgalmasság nézeti el olyankor is, amikor már túlzó, amit a cselekménybe belevettek. Példának hozhatnám a halott királyné igazi személyazonosságát, vagy a képleteket, amiket a hercegnő hobbiból kidolgoz és kiszámol. Sok olyasmit is, ami nem írható úgy le matematikával, mint ahogy a mese igyekszik bemesélni nekünk.

A szereplők alapvetően pozitív alakok, még azok is, akik a rossz szerepét játsszák egy kis ideig. A lány egyik kérője, aki a Halál köpenyét és vele az erejét bírja, is csak egy sértett fiú, aki az anyjának akar bizonyítani. Ezt különben már megfigyeltem ezekben a mesefilmekben: nincsen igazi gonosz, legfeljebb megtévedt karakter, akinek van esélye megjavulni és aki nem olyan sötét figura, hogy igazán tartani kell a történet végétől.

Az már más kérdés, felnőtt fejjel mennyire találtam szerethetőnek a mese pozitív hőseit. Alapból irritált, ahogy a hercegnő mindenre képletet írt. Az is zavart, hogy Ondra – a szegény fiú – mennyire megszállottja volt a tutajozásnak, miközben fizikailag nem volt rá alkalmas, főzni viszont tudott, de csak nem akart szakács lenni. Igaz, az is túlzás volt, ahogy a család tiltotta a családi üzlettől, arról magyarázva, hogy gyenge szívvel született és nem való neki a tutajos kemény élete. (Azt most inkább hagyjuk, hogy néztek ki azok a tutajok. Egy sima menet a folyón halálosnak tűnik innen rajtuk.)

Van benne humor, többféleképpen is. Egyes szereplők fő célja, hogy poénokat mondjanak be. Mások vicces helyzetekbe keverik magukat és alapból a karakterükben bele van építve a komikus elem – ilyen a kérő is, a köpennyel. Nem is mindig tudtam, mi ötlet és humor vagy már túlzás. Pestis kocsin menni lánykérőbe…

Mivel mese, talán nem nagy elvárás lenne, hogy legyen eye candy faktor benne. Főleg, ha pl. a hercegnő feltűnésekor minden kérő majd elájul, milyen szépséges. Akkor nem játszhatta volna egy igazi szépség? Itt inkább hétköznapiak jelmezben.

Nem kiemelkedő, még csak nem is egy jó mese, de vannak kellemes pillanatai. Azt nem tudom mondani, hogy szerettem, de egyszer lekötött.

Szentivánéji koszorú – 5/3 a fordulatai kiszámíthatók, érezhetően gyerekeknek készült, egyszer elmegy a családnak.

https://www.youtube.com/watch?v=E-hWn77LQas