5: Ewing – Dallas: ránézek erre a képre, és már annyi. Hogy engem mennyire taszít ez a sztori. De a lényeg, akkor is az egyik legismertebb tévés család. Két generáció simán felnőtt rajta. Egy dallasi olajmilliárdos família, akik a hatalomért egymást és a riválisokat is gyilkolják, leginkább átvitt, de néha szó szerinti értelemben is.

4: Bundy – Egy rém rendes család: külváros, átlag család. Apa, anya és két gyerek: egy fiú, egy lány. Az anya (Peggy) háziasszony, de leginkább zsörtölődik és cigizik. Az apa (Al) cipőbolti eladó, és rühelli. A gyerekek is problémások. Elvileg szegények – jellemző, hogy nálunk ez már korrekt megélhetés lenne. Humoros senyvedés.

3: Carrington – Dynasty: sok tekintetben emlékeztet a Ewing családra. Ennek is egy régi sorozat az alapja, csak éppen ezt sikerült feltámasztani, míg az új Dallas sorozat hamar kimúlt. Itt is háborúznak és szeretik egymást egyszerre a milliárdos családtagok: viszonyok, botrányok, vállalati harcok guilty pleasure sorozata.

2: Gallagher – Shameless: ők már tényleg szegények, és nem csak mondják, mint a Bundy család. Sok gyerek, mély szegénység, botrányok és ügyeskedés az életben maradásért. Már 11 évadnál jár, és az egykori srácok már szülők lettek, vagy karrierbe (?) kezdtek. Az összefogás nagy, de ez nem jelenti azt, hogy néha nem tör ki a családi háború is.

1: Crowley – Downton Abbey: ok, elfogult vagyok. Ők nem azért emlékezetesek, mint az előző négy. Gazdag, angol nemesi család, a XX. század első feléből. Finom modorosság, úri környezet, egészen más problémák, mint a többieknél. Itt is van szerelmi dráma, küzdenek a birtok fennmaradásáért, az évadok során egy világháborút is túl kell élni. Talán lassabbnak tűnik a cselekmény, nincs álnok humora sem, de aki egyszer belekóstolt, az vissza akar járni Downton Abbey-be.

Olimpiára készülő, faji alapon megkülönböztető, embereket kihasználó.

A náci rezsim fontos eseménye a berlini olimpia. Nem csak a fajelméletet akarják itt hirdetni, de a többi nemzet részvétele jelenti a hatalmuk elfogadását, a Náci Birodalom politikai elfogadását. Az Egyesült Államok azonban sokáig fenyegeti őket, hogy tüntetőleg távol maradnak a sportolóik, hiszen a nácik nem engedik a zsidó sportolókat versenyezni. Bizonyítaniuk kell, ha zsidó versenyző a legjobb német versenyző, indulhat ő is. Gretel Bergmann magasugró tehetség, akit az apja még idejében Angliába menekített, ahol a zsidó lány bajnoki címet is szerez. Őt muszáj visszavinniük, és találni egy olyan német versenyzőnőt, ki képes legyőzni Gretelt. Az államapparátus a 17 éves Marie-t akarja ellene küldeni, akinek szintén megvan a maga titka. Ám azzal nem számolnak, hogy Gretel nyerni akar és összebarátkozik Marie-val is. Mindketten ugyanannak a rendszernek a foglyai.

Bőven van még olyan történet, amit nem meséltek el és döbbenetes a 20. századból. A berlini olimpiáról láttam már több filmet is, és most érkezett egy újabb, ami egészen másképpen világít rá, milyen volt a náci diktatúra.

Pedig az elején úgy tűnt, a tipikus történetet kapjuk. A zsidó lány, aki jobb az árja németeknél, ezért minden módszerrel igyekeznek ellehetetleníteni. Nem engedik rendesen edzeni, elidegenítik a többi versenyzőtől és éppen csak el nem törik a lábát, hogy semmi esélye sem legyen. Még a kvalifikáció is reménytelennek tűnik: neki nem női versenyt kell nyernie, hanem a férfiakkal küldik ki versenyezni.

De van ebben a történetben két dolog, ami miatt mégsem az a tipikus történet: az egyik a vége. A mesékhez szokott, happy endet szomjazó én nem azt akarja látni, ami itt történik. Egy jobb világban Gretel lett volna az olimpiai bajnok, de ez nem egy jobb világ, hanem a náci kormányzat propaganda eseménye. De ezzel együtt is azt lehet mondani, hogy nem egy tragikus történet. A barátság miatt, és a túlélés miatt. Gretel nem végezte Auschwitzban, azt már leírom itt, mielőtt valaki azt gondolná, hogy ez a történet ott ér véget.

A másik, Marie története. Erről nem fogok többet írni, mert az a film legnagyobb csavarja – ha szinkronnal nézve elég könnyű rájönni, hogy mi is a csavar. Mondjuk úgy, ügyesebben kellett volna hangot választani neki, de németül mondjuk én se néztem volna meg. Nem is tudom, abban milyen hangja lehet…

Viszont, ez a mondanivalót nem teszi kisebbé. Marie és Gretel is olyan emberek, akiket a rendszer kihasznál és tönkretesz. Lehetne is vitatkozni, hogy ki lesz jobban lerombolva. Most könnyű lenne azt mondani, hogy a zsidó lány és a holokauszt nagyon nyer, de ha csak a két személy személyes terét nézem, azért az is egy nagy pokol, amit Marie kell, hogy túléljen. Tulajdonképpen a személyisége alapját veszik el tőle, és mint kiderül, minden ígéret ellenére nem kaphatja vissza, és még évekig élősködött rajta a rendszer.

Ez a két elnyomás, amit a két lányon keresztül mutatnak be, teszi izgalmassá a filmet. Sportfilmnek csak korrekt, mert valljuk be, a magasugrás nem éppen izgalmas sportág. Az edzések, a versenyek szépen megvannak, még némi feszültség is került bele, így azokon a részeken se unatkoztam, de nem az adta el nekem a történetet.

Külcsínre is korrekt, mondjuk, a témából adódóan nem nagyköltségvetésű látványorgia. A színészek a fontosabbak, és a két fiatal kedvelhetően hozza is a karakterét.

Tévéfilmnek nagyon korrekt darab, több ilyet is szívesen megnéznék.

Berlin 36 – 5/4 sportfilmnek csak átlagos, de a történet, amit elmond emlékezetes. Mese a diktatúráról.

BERLIN 36 | U.S. Trailer - YouTube

Továbbra is zárva tartanak a mozik.

Fogom én valaha látni a Kingsman 3-at? (Igen, nekem az a legfájóbb le nem vetített film.)

Családi, rejtélyes, mágikus kulcsos, ármányos.

A Locke családot súlyos trauma érte. A tanácsadóként dolgozó Rendell egyik diákja betört hozzájuk, valamilyen kulcsokat keresett, és végzett a férfival. Nem sokon múlt, hogy többen oda ne vesszenek, és mindenkinek bűntudata van. Nina abban látja a megoldást, ha a gyerekekkel visszaköltözik a férje gyerekkori otthonába, a Locke-házba vidéken. Egyik gyerek se örül a változásnak, de a házban nem várt meglepetés vár rájuk. A legkisebb, Bode kulcsokra kezd rábukkanni. Ezekkel mágikus dolgokat tehetnek: belenézhetnek a saját tudatukba, szellemként kiszállhatnak a testükből, irányíthatnak másokat. Ám a házban egy gonosz erő is megbújik, aki már eddig is sokat ártott, és még többet akar a hatalomért. A három Locke össze kell fogjon, ha életben és egészben akarnak maradni – közben pedig felfedezhetik azt is, mi rejlik az apjuk múltjában.

A Locke & Key képregények tették fel a horror listára Joe Hill nevét. Már magyarul is olvasható a teljes sorozat, és ez az, amiből a Netflix aztán berendelte a sorozatot. A képregényeket nagyon szerettem, így a sorozatot is húztam-vontam, tartottam tőle, hogy nem tudja azt az élményt hozni, amit a képregények.

Most pedig azon töröm a fejem, mennyire bánt, amennyiben hozzányúltak a történethez. Hiszen elég nagy változtatások vannak a cselekményben, főleg a sorozat végére. Alapvetően én nem ragaszkodom ahhoz, hogy betűre ugyanazt csinálják meg, ami az eredetiben volt. Itt érteni is, hogy ezzel hogyan lehet átkötni egy következő évadra az eseményeket. Csak éppen az eredeti verziót nagyon szerettem, így nehezebben barátkozom azzal, ahogy itt elköszöntek tőlünk. (Itt sokkal reménytelenebbnek érzem a srácok harcát Dodge ellen – de most komolyan, nála van két olyan kulcs is, amivel tulajdonképpen bárkit és bármit átverhet? Annyira kevés esélyt adnak a Locke gyerekeknek…) Talán az is bennem van, hogy ezzel a verzióval lehetetlenné teszik azt a befejezést, ami az eredetiben volt. Abban meg nem nagyon bízom, hogy maguktól lesz olyan ötlete a készítőknek, mint Hillnek a képregényben. Láttuk már, mi történt a Trónok harcával is, amikor kifogytak a Martin alapanyagból…

Igaz, ha megfeledkezem az előzetes tudásomról, akkor sorozatként korrekt, amit láttam. Gondosan felépítik a gyerekek és a rokonok, barátok karaktereit. Ugyan a Locke srácok vannak a középpontban, de mellettük másnak is jut hely. Megragadták az anya problémáját az alkohollal és ahogy próbálja felfogni, mire képes körötte a ház, noha a mágia nem engedi, hogy a felnőttek emlékezzenek. Izgalmasnak találom Rendell öccsének, Duncannek a történetét is: vajon lesz még valami azzal kapcsolatban, amit vele tettek a múltban? Mert azért nagyon durva, amit vele is megcsináltak. (Van, aki rosszabbul járt azért. Duncan funkcionál, de akit mondjuk a saját fejébe zártak…)

Kamasz problémák is vannak a mágikusak mellett. Nem simán egy horror – fantasy sorozat, a felnőtté válás, felelősség, iskolai kérdések is sorra jönnek be.

Igaz, emlékezni a mitikus szálakra fogunk. Netflix, így gondolom senkit nem lep meg, hogy remekül néz ki a végeredmény. Kiemelt projekt volt, és ez látszik is a kivitelezésen. Az a fajta popcorn horror, ami nem rémiszt halálra, de hangulatos és jó nézni.

Nem spóroltak a színészeken sem. Nem sztárokkal tömték tele, de feltörekvő kamasz- és gyerekszínészekkel, de a felnőttek között akad moziból ismerős is.

Már a harmadik évad is be van rendelve, vagyis megyünk még a Kulcsos házba a Netflixszel.

Locke & Key – 5/4 látványos, izgalmas – csak attól nem tudok szabadulni, hogy az eredeti miben más.

Love and Monsters

Joel eljut Aimee csapatáig, ahol a lány az egyetlen fiatal – ő gondozza az időseket, és tartja egyben a bunkert. Azt is bevallja, nem gondolta, hogy Joel tényleg idejön. Ő csak beszélgetni szeretett vele, mert gyászolta a tavaly elvesztett szerelmét. Joel itt döbben rá, hogy neki az a csapat a családja, akiket otthon hagyott és akik most bajban vannak. A szörnyek kezdenek rájönni, hogy lehet betörni a bunkerbe.

Itt még segít az ételrablókat megfékezni, elköszön és hazamegy. Ráveszi a többieket, hogy menjenek ki, induljanak el a hegyekbe, ahogy Clyde mondta neki. Rádión erre biztatja a többi túlélőt is: elég a menekülésből és bujkálásból, vegyék vissza a Földet!

Someone has to die

Kiderül, Amparo azért engedte, hogy Gabino Mexikóban nőjön fel, mert a fiú szemtanúja volt, ahogy végzett a nagyanyja a nagyapjával. Mina most ezzel próbálja zsarolni, hogy Gabino és Lazaro békében távozhassanak Párizsba. Még szökni is segítene a fiuknak.

De Amparo mást tervez, és a véletlenek segítenek neki. A melegeket komolyan üldözi a törvény, és Gabino az. Ráveszi a fiát, hogy bizonyítsa a pártnak a hűségét, csukja le a saját fiát. (Így már senki nem hinné el, hogy Gabino mit látott gyerekként.) Lazaro rosszabb sorsra jutna, mert kikosarazta az egyik menő lányt, aki ezért őt is melegnek állítja be, a lábát is eltörik a táncos fiúnak, noha ő a nőket szereti, csak éppen Gabino anyja, Mina tetszett neki, akivel a végjátékra viszonya is lett.

Szökés közben az erdőben esnek egymásnak a felek. Agyonlövik egymást, a végén csak Mina és Gabino élik túl az összecsapást.

Mesterséges intelligenciával barátkozó, szerelmi életet rendbe hozó.

Carol egykor menő informatikus volt, aki gondolt egyet, és otthagyta a jó állását, meg a barátját is azzal a címszóval, hogy neki meg kell mentenie a világot. Ma menhelyi kutyáknak keres gazdit, és csak álmodik valami többről. Így nem is kicsit döbben meg, amikor a világ első MI-ja elszabadul, és pont rajta akarja tesztelni az emberiségről alkotott véleményét. Adjon nekünk egy esélyt, segítsen a bolygó és az emberiség gondjain, vagy irtsa ki a fajt? Míg a katonaság vészforgatókönyvhöz nyúl, az MI Carol szerelmi életét igyekszik rendbe tenni. A nő még mindig George után vágyódik, és ő randira küldi őket. Szerez pénzt, menő lakást és kocsit, egy értelmes munkát a nőnek. De vajon mi kell ahhoz, hogy a 3 nap elteltével az emberiség is kapjon még egy esélyt?

A Jexi nagy kedvencem volt, abban egy telefon változtatta meg a tulajdonosa életét. Elsőre azt hittem, megint valami olyasmit fogok látni, csak most nem egy férfi, hanem egy nő lesz az élet javításának alanya egy MI által.

Ehhez képest ez egy annyira gyenge komédia, hogy még mindig nem hiszem el, hogy csak ennyit tudtak ebből kihozni. Van egy mindenható gépi tudat, akinek az a legnagyobb kínja-baja, hogy egy nőt összehozzon az egykori barátjával? Annyira gyerekes is, ahogy ebben mesterkedik. Ráparancsol, hogy menjen el, beszéljen vele, és mint egy tündérkeresztanya, biztosítja a menő rucit, a sportkocsit és az álomszerű randi helyszíneket.

Zavart is, hogy Carol elvileg azért hagyta ott az előző életét, mert a világon akart javítani. Most megkapja erre is a lehetőséget: az MI ad neki pár billiárdot meg egy szervezetet, amivel tehetne valamit. Ehhez képest mit látunk? Hogy Carol azon mereng, milyen ruhát vegyen fel, amikor George-dzsal van találkozója. Egyszer ugyan említi, hogy mennyi remek ötlete van, hogyan mentse meg a bolygót. Mondd egy példát is? Nem! Puffogtat egy olyan közhelyet, hogy mindenkinek legyen megfelelő fizetése és számoljuk fel a rasszizmust. Magamban meg is kérdeztem tőle, hogy szépségversenyről tiara meg a világbéke nem kellene?

Tudom, komédia, nem kellene ezen felhúznom magam, de attól még zavart. Ha egy ennyire empatikus, jótékonykodó nőnek akarják mutatni a hősnőt, akkor ne az legyen már a legnagyobb vészhelyzet a filmben, hogy fekete vagy világos színű ruhát vegyen fel!

Melissa McCarthy nem is tesz mást, csak hozza a karaktert, akit a Szívek szállodája óta látunk tőle. Bírom a színésznőt, de most nem tettek mögé olyan poénokat és történetet, hogy ez elég legyen a film megszerettetéséhez.

A humor az egész filmből hiányzott. Próbálkoznak vele, de inkább irritálóra sikerültek az ötleteik, mint valóban viccesre. De most komolyan, az a poén, hogy az ügynök felemelőnek találja, hogy most rendes embereket figyelhet meg, nem maffiózókat? Vagy, hogy az elvileg informatikus zseni Carol egy autót sem bír elindítani?

A szerelmi szál sem kötött le. Eleve irritál, amikor évek távlatából a pár úgy folytatja, mintha még tegnap lenne, és nem telt volna el olyan sok idő. De ehhez hozzájön, hogy kifejezetten zavaró lett George karaktere is. Elvileg egy sportos, jóképű egyetemi tanár, de olyan személyiséget, beszédet adtak neki, hogy valami vidéki suttyónak inkább beillett volna. Pedig Cannavale is olyan színész, akit bírok, de George egyszerűen nem jó figura.

Nem találtam se humorosnak, se romantikusnak a filmet. Irritált a cselekmény nagyja, a film vége is. Milyen lenne egy humorizáló Skynet? Inkább jöjjenek a terminátorok!

Szuperagy – 5/1,5 borzalmas kritikákat kapott, nem is akartam elhinni. Pedig tényleg gyenge film lett.

SUPERINTELLIGENCE Trailer (2020) Melissa McCarthy, James Corden Movie - YouTube

Hatalmi harcos, ármányos, harcos, új területeket felfedező.

Björn felülkerekedett Ivar seregein, visszavette az örökségét és oldalán egy új feleséggel királlyá lett. Még nagyobb tervek is forognak a fejében: minden vikinget egyesíteni kell, egy zászló és egy király alatt. Nem sejtheti, hogy a szövetségesének gondolt Harald is mennyi mindenre kész most is a hatalomért. Pedig szükség van az összefogásra, hiszen Ivar nem az a természet, aki beletörődik a vereségbe. Utazásai során eljut a rusz területre, ahol unokaöccse nevében Oleg herceg uralkodik, aki számon tartja népük viking eredetét, és kész a kereszténységet fegyverrel elvinni északra, újra megígérve a trónt Ivarnak. Közben Lagertha a harcba belefáradva igyekszik új életet kezdeni, de ez nem olyan nép, akik békében meg tudnak élni egymás mellett. Ubbe is hasonló álmokat dédelget, és Ragnar álmát váltaná valóra egy gazdag földön töltött élettel.

Az utolsó fejezethez érkezett a vikingek története, amit kifejezetten érdekes módon vetítettek le, gondolom, a COVID miatt is. Az első 10 rész hagyományosan, a záró 10-es egyben került ki. Elvarrtak mindent, más kérdés, hogyan. De az univerzumtól nem búcsúzunk végleg, hiszen már lehet tudni, hogy lesz Vikings spin-off.

De egyelőre maradjunk ennél az évadnál. A történelmi hűség, a vikingek kultúrájának bemutatása végleg elveszett, ez már egy háborús, hatalmi harcos sorozat, amelyben random dobtak be történelmi elemeket is. Talán a végére Ubbe szálával egy egyszerűbb kaland vonalat is igyekeztek feleleveníti, de számomra az okozta a legrosszabb perceket. Ha még pár jelenetben azt kellett volna néznem, hogy szomjasan sodródnak a nyílt vízen, és azon merengenek, mikor halnak szomjan vagy éhen… Az kifejezetten unalmas volt.

(Arról nem is beszélve, hogy lenyomták újra kicsiben a Flokival történteket egy újabb szigeten, csakhogy lássuk, minden ismétli magát és a vikingek nem tanulnak a korábbi hibákból, bár talán az indiánokkal ezen a végén hangoltak kissé.)

A rusz történet kötött le legjobban, bár Ivar a végére nagyon kifulladt. A testvérek szociopata tagja korábban zseniális volt, de a végére már vele sem tudtak mit kezdeni. Annyira semmi értelme nem volt, ahogy dobálgatták és a végére visszaküldték Angliába, ahol olyan értelmetlen sorsot adtak neki. A rusz udvarban legalább ármánykodhatott még, és abban volt lehetőség, ahogy egymásnak ugrottak ott is a rokonok, és Ivar szép lassan a saját jelöltjének juttatta a hatalmat.

Sokan haltak meg, és változó, ki mennyire méltó véget kapott. Lagertha már nagyon régen érdektelen karakter volt számomra. Nála is azt éreztem, amit Ubbe és Floki kapcsán is: a természetük, a népük természete ellen igyekeznek tenni, és ezzel katasztrófába rohannak. Mindig erőszak a vége a dolgoknak, és ez lehangoló. Björn viszont hősies finálét kapott, ha az egyik felem azért morgott is magában. Látta valaki a régi El Cid filmet, vagy ismeri a spanyol lovagi legendát? Hát, nagyon nem voltam attól boldog, hogy Björn viking verzióban nyomta az El Cidet. Igaz, az özvegyei és Kattegat végjátéka még rosszabb volt Erikkel.

Amit még mindig tud ez a sorozat, az a látványossága. Kemény harcok vannak benne, és itt már nagyon szappanos családi és hatalmi ármánykodások. Amíg néztem, elment, már érdekelt az is, kinek milyen vég jut, de visszanézve nem ez a sorozat legjobb évada. Még csak a jobbak közé se sorolnám be.

Az én listámon már sokkal jobbnak számít a The last kingdom – ennek jó, hogy vége lett.

Vikings – 5/3 egyszerre volt túl sok és túl kevés is. A szappan faktor nőtt, a karakterek egyszerűbbek.

VIKINGS Final Season – Official Trailer | Amazon Prime Video - YouTube

Nem egy ismert színész játszott már papot. Emlékszünk, miben?

1: Gregory Peck

2: Richard

3: Anthony Hopkins

4: Anthony Hopkins (hát igen, többször is papi gallérba bújt a vásznon)

5: Sean Connery

Megoldás: Tovább!

Mitikus küldetésre induló, barátokat szerző, középkori.

Taran arról álmodik, hogy egy napon lovag lesz belőle. A realitás azonban az, hogy öreg mestere mellett szolgál, és nem harcolni tanul, hanem a malacukra vigyáz. Coca azonban különleges, képes megmutatni dolgokat az embereknek. A Szarvas király erőt gyűjt, a fekete üstöt keresi, hogy átvegye az uralmat a világon. Az első lépés lehet a coca elrablása, hiszen általa megtudhatnák, hogy az üst. Az elrabolt malac után Taran leereszkedik egy alsó, sötét világba, ahol börtönbe vetik. Itt fut össze az elrabolt Eilonwy hercegnővel, aki haza akar jutni. Egyesítik erőiket, és amikor egy varázskardra is rábukkannak, már esélyük is van visszavágni, diadalt aratni. De lehet, hogy új szövetségeseik és a kard sem lesz elegendő, hogy megfékezzék az elszabaduló sötét erőket.

Amikor már azt gondoltam, hogy minden régebbi egész estés Disney mesét láttam, belebotlok egy olyanba, amit eddig még nem. A fekete üst még idősebb is nálam, 1985-ös mese. Az a régi típusú Disney mese, amilyeneket a mese délutánokon vetített nagyon régen a tévé.

Nem véletlen, hogy azok jutnak róla eszembe, hiszen a mese grafikája kísértetiesen emlékeztet két mesére: az egyik a Gumimacik, ami szintén Disney. A középkori környezet, a két gyerek hős külleme nagyon olyan, mint abban a mesesorozatban. Talán csak Gurgi nem emlékeztet a macikra, de Taran és Eilonwy nagyon olyanok, mint Kevin és Kála. A másik meg A hercegnő és a kobold – szintén lemennek a föld alá, és a sötét teremtményekben is látok hasonlóságot.

Nem a Gumimacik volt a kedvenc Disney sorozatom – a Kacsamesék és a Csipet csapat kapja ezt a címet – de annyira szerettem, hogy már ettől a mesétől is elkapjon a nosztalgia. Most el is kezdtem rajta merengeni, hogy bele kellene néznem a macik kalandjaiba…

Maga a mese cselekménye nagyon egyszerű, és nagyon érezni, hogy gyerekeknek készült. Kis kalandok vannak benne, rövid is, egyszerű is. A benne levő lehetőségeket szinte jobban szerettem, mint amit ténylegesen megcsinált belőle a Disney. Azért nem unalmas, de felnőtt fejjel, ha nincs nosztalgia faktor is a képben, nem hiszem, hogy szerettem volna.

A humora is a gyerekekre van szabva, és sok minden, ami nekik még aranyos és humoros lehet, engem már inkább irritált. Gurgi tipikusan ilyen figura: van benne valami kutyaszerű, távolról még értem is, miért szánták aranyos figurának, de nekem az agyamra ment. Nagyon naiv, nagyon falánk, nagy a szíve, önfeláldozó, de többször van akadékban, mint amikor tényleg hasznos a szereplőknek. De összességében ez nem a vicces Disney mesék közé tartozik, inkább az Arthur királyos meséjük szintjén van. (Talán A kőbe szúrt kard volt a címe? Igen, kinézetre is hasonló ahhoz ez a mese.)

A grafika korrekt, láthatóan rajzolt és nem animált. Az állatfigurák aranyosak, a lenti világ sötét, de nem annyira ijesztő, hogy a gyerekek ne mernék megnézni. Van hangulata és helyenként mosolyogni tudtam azon, milyen horror elemeket is bedobtak a háttérben. Amikor majdnem disznóvágás lett…

Regény az alapja, azt hiszem meseregény sorozat volt. Most ezeknek van keletje, érdekel is, a Disney előtt-utóbb előszedi-e ezeket a mesekalandokat.

Sokan nem szeretik, és meg tudom érteni, miért. Nem az erősebb Disney mesék közé tartozik, de a maga módján aranyos. Nekem kb. az a szint, ami sorozat nyitófilm. Ahogy a Gumimacik, ezt is követhetné egy több epizódos középkori, mágikus epizódok.

A fekete üst – 5/3 régi stílusú, egyszerű Disney mese, ami a lovagtörténetekből táplálkozik. Gumimacik?

The Black Cauldron - 1985 Theatrical Trailer - YouTube